Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-24 / 198. szám

1980. augusztus 24., vasárnap Hogy megismerhesse a világot... Nyelvtanuló nyugdíjas Fotó: Gál Edit Régi feltételezés, hogy ta­nulni csak fiatalkorban ér­demes. Ma még az emberek többsége csodabogárként ke­zeli az őszülő fejjel padba ülőket. Pedig a tudomány már pedzegeti, hogy nem az évek múlásától, hanem a gyakorlás hiányától rozsdá­sodik a felfogóképesség. Sőt, néhány tudós kijelentette, hogy kimondottan hasznos az idős kori tanulás. Az új irán­ti fogékonyság, a frissen tar­tott emlékezet, a szellemi el­foglaltság esetleg még az életet is meghosszabbíthatja. Lipták Pál békéscsabai nyugdíjas egy ideje példa­ként szerepel a TIT nyelv- tanfolyamaira jelentkezők előtt. 68 évesen kezdett né­metül tanulni. Nemcsak el­kezdte, végig is küzdötte a tanfolyamot. Sőt, folytatja a nyelvtanulást. Az erzsébethelyi kertes házból ősz, „mestersapkás” bácsi jön elénk. Mint kide­rül, őt keressük. Nehezen ér­ti meg, mit akarunk, de az­tán már a kapuban elkezdi: — Kezdettől az orosz nyelv érdekelt, de abban az évben — a kevés jelentkező miatt — nem indult orosz nyelv­tanfolyam. Így beiratkoztam németre — igazítja meg na­gyothalló készülékét. — Kér­ni már mindent tudok, de beszélgetni nehezen... — Kerüljünk beljebb! — invi­tál. Az előszobában folytat­ja. — Három éve jártam az NDK-ban, akkor próbálkoz­tam. Nemrég elkezdtem az oroszt is — keresgéli elő a nyelvkönyveket. — Együtt tanul az uno­kájával — újságolja a me­nye. — Amikor a kislányunk elkezdte az oroszt, akkor tá­madt kedve a tatának is a nyelvtarfuláshoz. — Amit lefordítok, azt ideírogatom — mutat a bá­csi a könyv sorai alatt meg­búvó, szép írású ceruzaso­rokra. — Magnóról tanulom a kiejtést, csak hát jobb lenne néha beszélgetni vala­kivel. Oroszul próbálgattam, amikor Moszkvában voltam. Az ukránokkal még csak megértettük egymást, de az oroszok olyan gyorsan be­szélnek ... No de talán most, ősszel sikerül. Októberben indulok egy szép hajóútra: Szocsi, Ogyessza, meg még né­hány város esik az útvonal­ba. — Sokfelé járt már a bá­csi? — érdeklődünk. — NDK, Szovjetunió, Len­gyelország, Románia ..., ja, és Ausztriában is voltam — lapozza az útlevelet. Nagyon szép út volt! Minden úton szoktam fotózni, sok száz fényképem van már. „Nem drágák ezek az utak egy nyugdíjasnak?” — vil­lan fel bennünk a kérdés, aztán ki is mondjuk. — Hát bizony, meg kell fizetni. De másra se költők. Nem kocsmázom, nem járok el itthonról, kivéve évente egyszer-kétszer, amikor uta­zom. A nyelvtanulást is azért kezdtem el. Van időm, aztán legalább meg tudok szólalni külföldön — moso- lvodik el. — Régebben is szeretett utazni? — faggatjuk. — Nem volt nekem arra se időm, se kedvem. Har­minchárom évet húztam le becsülettel a téglagyárban. Asztalos a szakmám, építő­ipari munkás voltam. Aztán a három gyerek ... őket is fel kellett nevelni — emlé­kezik az öreg. — Mit szól a család a nagyapa utazásaihoz? —for­dulunk a menye felé. — örülünk neki, hiszen mindig jókedvűen jön haza, és sokat mesél — mondja a kedves, középkorú asszony. — Soha nem fordult elő, hogy valami kifogása lett volna az ellátás, vagy az úti­társak ellen. Jó természetű, jó humorú ember az apósom. Itthon mindig segít, ha meg­kérem. Most ő váltja ki a valutát, mert Szlovákiába készülünk, rokonokhoz. — Mint a rossz pénzt, úgy ismernek már az IBUSZ- ban — mosolyodik el az öreg. — Néha még kuncsaf­tot is szerzek nekik. A len­gyel úthoz például beszer­veztem néhány téglagyári nyugdíjast. Hálásak voltak, mert nagyon szép helyeken jártunk, és nem is került sokba. — Hova szeretne eljutni a leginkább? — teszünk fel még egy kérdést. Kicsit töri a fejét. — Hát... az NSZK-ba vagy Svájcba ... szép, nagy hegyek közé. Mire oda elju­tok, talán már jobban megy a német. Pár éve a tengert is láttam — gondolkodik el. — Szívesen megnézném még egyszer! — gubucz — „Magnóról magnóra” Pályázat magnósoknak A Népművelési Intézet és a váci Madách Imre Műve­lődési Központ, az illetékes iparvállalatok, valamint a Magyar Rádió közreműködé­sével rendezi meg az amatőr hangfelvételek és magnós műsorok országos versenyét. A versenyre magnós cso­portok, ifjúsági klubok, is­kolai amatőr stúdiók küld­hetik be munkáikat. A résztvevők október 25- ig nevezhetnek felvételeik­kel, több kategóriában, tgy készíthetnek zenei műsoro­kat, élő felvételeket, me­lyekhez rövid kommentárt fűznek, hangmontázst, iro­dalmi mű hangfelvételét, hangjátékot, valamint riport­vagy dokumentum-összeállí­tást. A beküldött produkciók előzsürizése a Népművelési Intézetben zajlik. A döntőbe jutott felvételek készítői meghívást kapnak a váci Ma­dách Imre Művelődési Köz­pontba, a verseny záróren­dezvényére és az ehhez kap­csolódó magnóstalálkozóra. A díjnyertes műsorokat a Magyar Rádió Magnóról magnóra című műsorában közvetíti. Emellett az alko­tók értékes jutalomban ré­szesülnek. Népművészeti vásár előtt Az IBUSZ Békés megyei Igazgatósága, valamint a bé­késcsabai vásárcsarnok kö­zös rendezésében májusban tartották meg Békéscsabán az első Békés megyei népmű­vészeti vásárt. A rendezvény sikere kétségtelen, hiszen ér­deklődők tömege kereste fel a vásárcsarnokot azon a dél- előttön. Az előzetes elképzelések­nek megfelelően szeptember 14-én reggel 8 órától 2 óráig ismét vásár lesz, s nem is akármilyen. A szervezők a hortobágyi hídi vásár részt­vevőit a helyszínen keresték fel, jöjjenek, mutassák be nálunk is népi mesterségü­ket, s portékáikat. Emellett levélben keresték fel az or­szág különböző területein élő és tevékenykedő népművé­szeket, hogy még színesebb, még változatosabb legyen a vásár. A szervezés eredmé­nyeként a szeptemberi va­sárnapra máris 49-en igazol­ták vissza részvételüket — a májusi 20-szal szemben. Lesz itt díszgyertyaöntő, fafaragó, ötvös, kékfestő, fekete és majolika kerámia készítő, bőrdíszműves, rézműves, ko­sárfonó és faszobrász. A vá­sározók nem csupán a me­gye területéről érkeznek, hi­szen Debrecenből és Bács­almásról, Mözsről (Pest me­gye) és Kecskemétről. Száz­halombattáról és Nádudvar­ról, Biharkeresztesről és Hódmezővásárhelyről egy­aránt várnak árusokat. S hogy az érdeklődők job­ban hozzáférjenek az eladás­ra kerülő portékákhoz, a zöldségpiac ezen a napon nem a csarnokban, hanem a szabadtéri árusítóhelyeken lesz. A csarnok előtt a szom­bathelyi Kertész Mgtsz ked­vezményes virágvásárt ren­dez. S ha még ez sem elég a kedvcsináláshoz, ott lesz csa- logatónak a citerazenekarok, a szólóénekesek és a páva­körök műsora. A vendégmű­vészek Kondorosról, Csonkás­ról. Nagyszénásról, Sarkadról és Mezőberényből jönnek be­mutatkozni a népművészeti vásár közönsége előtt. A KPVDSZ békéscsabai Nap­sugár bábegyüttese az alka­lomhoz illően a „Népi játék”, a „Vásár” és a „Három kis­malac” című bábműsorát mutatja be. Szeghalmi tábor Káptalanfüreden A tavalyihoz hasonlóan az idén is közművelődési tá­bort szervezett a KISZ szeg­halmi járási bizottsága. A káptalanfüredi tábor augusz­tus 22-én, pénteken kezdő­dött és a hónap végéig tart. A résztvevők Szeghalom já­rás KISZ-fiataljai, szak­munkástanulók, ifjúmunká­sok és tanulók. A táborozás célja közösségi művelődési formák keresése, tehetség- kutatás, a tehetség ápolása, a közösségben élés, közös gondolkodás, a demokrácia gyakorlása. A táborlakók kis­csoportos és közös foglalko­zásokon vesznek részt, lesz közös filmnézés és vita a filmről. Szerveznek tábori olimpiát, táborrádió is mű­ködik az egyhetes program alatt. Üzemel tábori könyv­tár, sor kerül zenés műso­rokra, s a szabad foglalkozá­sok alatt jut idő diszkóra, szalonnasütésre, vidám szó­rakozásra. Költői est A macedóniai Strugában nemzetközi költőtalálkozót rendeztek, amelyen nagy si­kerrel szerepelt, a Garai Gá­bor Kossuth-díjas költő, az írószövetség főtitkára vezet­te 6-tagú magyar költődele­gáció. „Tanévkezdés” az iskolatelevízióban A tanév közeledtével az iskolatelevízió munkatársai az utolsó simításokat végzik az oktatást segítő műsorai­kon. A 16. tanévet kezdő ITV — a hagyományokhoz híven — elsőként ezúttal is a pedagógusokat invitálja a képernyő elé. E hónap utolsó kedd délelőttjétől sugároz­zák a pedagógusok tovább­képző sorozatát, amelynek egyes adásai az új tantár­gyakról tájékoztatnak. Mód­szertani útmutatást adva a tanároknak, a tanítóknak. A továbbképző adások újdonsá­ga a harmadikosok környe­zetismeret, a nyolcadikosok fizika tantárgyának oktatá­sához nyújt segítséget. Film­szalagra rögzítették már a középiskolai tanárok számá­ra készített továbbképző so­rozatot is, amely egyes tár­gyak világnézeti vonatkozá­sait elemzi — Világnézeti alapfogalmak címmel. A gyerekeknek szóló tan­tárgyi műsoroknál iffem új programok kialakítására tö­rekedtek az ITV munkatár­sai, hanem ,a sugárzási ren­det módosították, az általá­nos iskolák 11 napos ciklu­sához igazítva az „óraren­det”. Eszerint minden új tantervi műsornak két kü­lönböző vetítési időpontot biztosítanak. Ez nagyobb le­hetőséget ad az iskoláknak ahhoz, hogy könnyebben al­kalmazkodjanak tanítási rendjük elkészítésekor az ITV adásaihoz. Az első iskolatelevíziós órát szeptember harmadik hetétől sugározzák. Az álta­lános iskolások ismereteinek bővítéséhez tíz tantárgy te­levíziós feldolgozásával járul hozzá az ITV az új tanévben. A VIII. osztályosok fizi­katantárgyához is elkészült a program, amelyben „ fizikai sorozatok állandó munkatár­saként ismét találkozhatnak a nézők a népszerű Sas Ele­mérrel. Az idei tanévben is rendszeresen jelentkezik majd ,a VII—VIII. osztályo­sok világnézeti, politikai tá­jékoztatását segítő műsor, az Aktuális politikai kérdések. A középiskolások részére kevesebb tantárgyhoz készí­tenek műsort az ITV-s szak­emberek; a hangsúlyt a vi­lágnézetünk alapjaira és a filmesztétikára helyezik. Ezenkívül angol, francia és orosz nyelvre oktatják a ti­zenéveseket. Levetítik szá­mukra a Korok művészete című, a komplex művészeti nevelést szolgáló sorozatot is, amely az irodalom, a képzőművészet. a zene és az építészet rejtelmeiben segít eligazodni a diákoknak. Hétfőn a szolgáltató szövetkezet nagytermében az Alkotók klubja tagjainak nyílt kiállítása Fotó: Gál Edit A könyvtárban elkülönített zenei rész működik Egy évvel ezelőtt adták át Tótkomlóson az új művelő­dési házat. A korábban el­avult épületben működő mű­vészeti csoportok, szakkörök korszerű környezetben kap­tak otthont. A nagyobb hely, a modern felszerelés új művelődési lehetőségeket te­remtett. A 400 nézőt befoga­dó nagyteremben nemcsak ünnepségeket, de színházi előadásokat is tartanak ősz­től. A Békés megyei Jókai Színházon kívül szerződést kötöttek a Népszínház társu­latával és a Szegedi Nemzeti Színházzal is. Az első fél­évben hat színdarabot lát­hatnak ,a tótkomlósiak. Bizo­nyára sok lesz az érdeklődő, hiszen a nagyközségben — hely híján — tíz éve meg­szűntek a színházi előadá­sok. A jövőben szeretnék jobban kihasználni ,a sza­badtéri színpadot is, amely fesztiválok, találkozók hely­színéül kiválóan alkalmas. Szeptemberben megkez­dődnek a tanfolyamok, a szakköri és a kiscsoportos foglalkozások. Indítanak an­gol, orosz és szlovák nyelv­tanfolyamot, tekintettel a nagyközség nemzetiségi jel­legére. Megkezdődnek ,az út­törőzenekar, a felnőtt és a gyermek nemzetiségi tánc- együttes próbái. A díszítő- művészeti és a könyvtárral közösen irányított gyermek­szakkör is megkezdi munká­ját. Népszerű a 25-tagú al­kotók klubja, .amelyben az amatőr festőkön, játékkészí­tőkön, fafaragókon kívül még kovácsoló is található. A galambász szakkör a kis­állattartást népszerűsíti. Hatvan idős ember tagja a nyugdíjasklubnak, ahol gyakran tartanak előadáso­kat és találkozókat más klu­bokkal. Tervezik egy szak­munkásklub és egy értelmi­ségi klub létrehozását is. A művelődési házban' ka­pott helyet a 20 ezer kötetes könyvtár, ahol elkülönített ifjúsági és zenei rész van. Több mint ezer a beiratko­zott olvasó. A szlovák nyel­vű könyvek száma 1200 kö­tet. hetvenféle napilap, fo­lyóirat és 250 lemez közül válogathatnak a látogatók. Üj művelődési lehetőségek Tótkomlóson

Next

/
Oldalképek
Tartalom