Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-22 / 196. szám
1980. augusztus 22., péntek Mezőgazdasági árintézkedések 1981-ben 1 A Minisztertanács csütörtöki ülésén határozatot hozott a mezőgazdaságban 1981. január 1-én életbe lépő árintézkedésekről. Ennek alapján egyrészt növekszik a mezőgazdaságban felhasználásra kerülő termelőeszközök és »anyagok ára, másrészt emelkednek a mezőgazdasági termékek fel- vásárlási árai. Az árváltozások szükségességéről és mértékéről Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter nyilatkozott az MTI munkatársának. Milyen mértékű lesz a mezőgazdaságban felhasználásra kerülő termékek árának emelkedése 1981. január elsejétől? — A mezőgazdasági gépek ára 2; a pótalkatrészeké 7—8; a műtrágyáké és növényvédő szereké mintegy 6; az ipari takarmányé 5—6; a szolgáltatásoké 5 százalékkal emelkedik átlagosan. Egyidejűleg megszűnik az energia áremelkedését ellensúlyozó, idén érvényben levő dotáció. Ez megdrágítja a termelést. Miért kell a termelőeszközök egy részének árát ilyen mértékben emelni? — Gazdaságunk erőteljesen kötődik a nemzetközi gazdasági élethez. Sok mindent vásárolunk, és nagy mennyiségű terméket értékesítünk a külpiacon. Gazdaságpolitikánknak megfelelően a jövőben a népgazdaság egészében a hazai termelői áraknak az eddiginél gyorsabban kell követniük a világpiaci árak változását. Ez alól természetesen az agrár- termelés sem lehet kivétel. Figyelembe kell azonban venni a mezőgazdasági termelésnek azt a sajátosságát, hogy hosszú a termelési ciklus, és így egy éven belül nem célszerű az árakat változtatni. — A mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok idei évközi áremelkedését ezért az állami költség- vetés nagyrészt megtérítette. A központi költségvetést terhelő támogatásokat — hogy a mezőgazdasági termelők is érzékeljék a termelésben felhasznált eszközök, anyagok drágulását és ésszerűbben gazdálkodjanak azokkal — 1981-ben már nem célszerű az eddigi mértékben fenntartani. Miként alakul a mezőgazdasági termékek felvásárlási ára? Közismert, hogy a mezőgazdaság állami támogatására azért is szükség van, mert a felvásárlási árak szintje viszonylag alacsony. — A termelési költségek növekedése miatt emelkedik több mezőgazdasági termék felvásárlási ára is. A felvásárlási árszínvonal átlagosan 5 százalékkal nő. Ezen belül az étkezési búza ára 20, a takarmánygabonáé 25, a kukoricáé 18, a cukorrépáé 5, a dohányé 200 forinttal lesz magasabb 100 kilogrammonként. Az állattenyésztésben 1,60 forinttal emelkedik a vágómarha, 2 forinttal a vágósertés és 2,50 forinttal a vágóbaromfi kilogrammonkénti ára. A magasabb termelői ár mennyire ellensúlyozza a nagyüzemek várható többlet- költségeit? — Az árintézkedések abban a szellemben születtek, hogy az energiahordozók, az ipari anyagok és eszközök idei áremelkedésére nyújtott különböző támogatásoknak a magasabb árakkal történő felváltása önmagában ne rontsa a mezőgazdaság jövedelemhelyzetét. Mivel ágazatunknak is részt kell vállalnia a népgazdaság terheinek viseléséből, egyensúlyi helyzetének mielőbbi megszilárdításából, a költségnövekedésnek mintegy 80 százaléka épül be a felvásárlási árakba. A fennmaradó 20 százalékot a hatékonyság javításával, a hozamok gazdaságos növelésével, a takarékos költséggazdálkodással, az élőmunka termelékenységének fokozásával a nagyüzemeknek kell kigazdálkodniuk. — Fontos feladatunknak tekintjük annak biztosítását, hogy a mezőgazdaságban — a gazdálkodási fegyelem mellett — meg legyen a termelési érdekeltség, a termelői kedv is. Az ágazat olyannyira nélkülözhetetlen termékeire — mind nagyobb mennyiségű termékére —ezután is számít az ország. A mezőgazdaságot érintő termelői árváltozások érdekeltté teszik a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat adottságaik mennél teljesebb hasznosításában. A gazdálkodás javulása esetén a mezőgazdaság jövedelemhelyzete nem romlik. Ez nem könnyű, de nem is teljesíthetetlen feladat. — Hogyan érintik az ár- intézkedések a háztáji és a kisegítő gazdaságokat? — Kedvezően. A termelőeszközök áremelkedése — az eltérő termelési és ráfordítási szerkezet miatt — a kistermelőket lényegesen kisebb mértékben érinti, mint a nagyüzemeket. Ennek ellenére a felvásárlási áremelés mértékében nem teszünk különbséget a nagyüzemek és a kistermelők között. Illetve egy eltérés mégis lesz: a kistermelőknél a több éves szerződés alapján, 1980. szeptember elseje után átadott hízósertések felárát kilogrammonként 1 forinttal növeljük. Ezen 1 forint és a január 1. után érvénybe lépő 2 forintos vágósertés-áremelés révén jövőre a több éves szerződésre átadott kistermelői hízott sertés felvásárlási ára 3 forinttal növekszik. Az áremelés beszél magáért: a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére a népgazdaság hosszú távon számít. Nem okoz zavart, hogy a csak jövőre érvénybe lépő új termelői árakat már most meghirdetik? — Ellenkezőleg. Közismert, hogy a mezőgazdaságban a következő év megalapozása a nyári és őszi munkákkal kezdődik. A mezőgazdaságban aránylag hosszú egy termelési ciklus. Egyik-másik területen több év, de a szántóföldi növénytermesztésben is általában egy esztendő. Ezért aztán a gazdaságok az év közben életbe léptetett döntésekhez rendszerint csak a következő évben tudnak alkalmazkodni, és már most, a VI. ötéves terv indulása előtt négy hónappal számolhatnak, tervezhetnek, s annak alapján készülhetnek a jövő esztendő gazdálkodási feladatainak megoldására. összhangban van-e az árak mozgása a termelésfejlesztési elképzeléseinkkel, a VI. ötéves terv célkitűzéseivel? — A készülő VI. ötéves terv olyan mezőgazdasági termelésnöveléssel számol, ami lehetővé teszi a gazdaságos agrárexport számottevő bővítését. Az ágazatban tehát egy időben kell a termelést bővíteni, a hatékonyságot javítani, és ennek jegyében az élelmiszertermékek kivitelét gazdaságosabbá tenni. A költségtakarékosabb megoldásokra — amelyekre új termelői árintézkedéseink is sarkallnak — minden gazdaságban és minden ágazatban van lehetőség. Mivel az élelmiszertermelésben elérendő többletek elsősorban exportcélokat szolgálnak, nem mindegy, hogy mely ágazatok fejlesztését részesítjük előnyben. A jelenlegi árintézkedés a differenciált fejlesztést is elősegíti. A külpiacon jól értékesíthető gabona árának az átlagosnál nagyobb emelése a fajlagos abrakfelhasználás további mérséklődését is szolgálja. Arra is ösztönöz, hogy — főleg a kérődző állatok takarmányozásában — nagyobb szerepet kapjanak az olcsóbb szálas és tömegtakarmányok. — Az új árak összhangban vannak lehetőségeinkkel, a népgazdaság teherviselő képességével, egyidejűleg az eddiginél is racionálisabb gazdálkodásra késztetnek, és az igényeknek megfelelően ösztönöznek a termelés fokozására. Hatvan év traktorokban „Az élelmiszer a mi kőolajunk a világpiacon” hirdeti a felirat az OMÉK főpavilonjának árubemutatóján, ahol szinte mindent láthatunk, amit ma a magyar mezőgazdaság termel. És később, az impozáns kiállítást, a gép- és tenyészállat-bemutatókat végignézve, elhisszük ennek az állításnak az igazságát. A számok is ezt igazolják: a mezőgazdaság és az erdészet a nemzeti jövedelem mintegy 18 százalékát adja, az élelmiszeripar megközelítőleg négy százalékot. Az ország kivitelének egynegyedét a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek teszik ki. Hogy ezeket az eredményeket elérhessük, nemzetközi szinten is jóformán példátlan fejlődésre volt szükség. A mezőgazdaság a szocialista átszervezés előtti évekhez viszonyítva 7 százalékkal kisebb földterületen, 48 százalékkal kevesebb dolgozóval 61 százalékkal több terméket ad az országnak. Ezekről az eredményekről, és elérésének mikéntjéről ad tájékoztatást az idei, 69. országos mező- gazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár. Lónyai László képriportja Párt- és állami vezetők az OMÉK-en M 01/1ÉK1980 A kezdet... ...a végtermék Békéscsabai termékek Kis kíváncsi Vásárolni is lehetett a vásáron Magyar tarka tenyészbika Claas kombájn Rába motorral, békéscsabai adapterrel Üszők a szürke gulyából
