Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-19 / 194. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1980. AUGUSZTUS 19., KEDD Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM Termelési nagydíjat kapott az Orosházi állami Gazdaság kollektívája Tegnap, hétfőn délután dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszté­riumi államtitkár, a MÉM Termelési Nagydíját adta át az Orosházi Állami Gazda­ság kollektívájának. Ebből az alkalomból ünnepi gyű­lést rendeztek az orosházi Petőfi Művelődési Házban. Az ünnepségen megjelent többek közt: Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke és Szabó Miklós, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára. Az elnöki megnyitó után dr. Násztor Sándor, az Orosházi Állami Gazdaság igazgatója mondott beszédet. Bemutatta a gazdaság tevé­kenységét, majd külön is hangsúlyozta: — Az állami gazdaság az utóbbi években dinamikusan fejlődött, és az V. ötéves terv végére a nö­vénytermesztésben közel 50 millió forintos többletbevé­telre számíthat. A tervezett­nél jóval többet takarítot­tak be az elmúlt években kukoricából, búzából és lu­cernából. Figyelemre méltó az a tény, hogy az egy te­hénre eső tejtermelés, éves szinten meghaladta a 4700 litert. A társulásos iparszerű sertéstelep, amely korábban messze tájon híres volt gondjairól, ma már nyeresé­gesen termel. Ebben az év­ben a telepről kibocsátott hízók 60 százalékát exportál­ja a gazdaság. Az igazgató ünnepi beszé­dében rámutatott arra az erőfeszítésre is, amelyet az állami gazdaság 20 szocia­lista brigádjának 400 tagja tett azért, hogy végül is ter­melési nagydíjat kapjanak. Az eltelt öt év során össze­Kiállítás köszöntő A magyar mezőgazdaság­nak nincs szüksége propa­gandára. A magyar mező- gazdaság megérdemli a pro­pagandát. Erről meggyőződ­hetnek azok a százezrek, akik a mai napon nyíló 69. or­szágos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításra és vásárra látogatnak. A 69. OMÉK rendezői és szervezői nemes hagyomány folytatására vállalkoztak, amikor sok-sok ötlettel, ta­lálékonysággal bemutatják azt az utat, amelyet élel­miszergazdaságunk az el­múlt 5—10 évben megtett. A magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítások jó hírére vall, hogy a legfőkép­pen nemzeti esemény, egy­ben nemzetközi jellegűvé is vált mostanra, hiszen ezúttal már több ország kiállítói je­lentek meg Budapesten a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar seregszemléjén. A mezőgazdaság és élel­miszeripar hallatán első pil­lanatban csak a tízezer hek­táros nagy gazdaságokra, a modern élelmiszerfeldolgozó üzemekre gondolunk. De hát nemcsak róluk van szó. Magyarországon — igaz egy­millió főnél kevesebb már a mezőgazdasági keresők szá­ma — minden második csa­lád foglalkozik a mezőgaz­dasági termeléssel. Az OMÉK másik feladata: a tanítani, oktatni, tapaszta­latszerzésre alkalmat talál- ,ni. 35 témában előadások hangzanak el, annak a több mint 10 ezer szakembernek épülésére, akik már a vá­sárkapuk megnyitása előtt jelentkeztek erre az összné­pi fejtágítóra. Ez lesz az első olyan me­zőgazdasági kiállítás, ahol nem a „leg”-ek bemutatása a cél, ahol nem az 5 mázsás sertést jelenti majd a szen­zációt — hiszen itt most ilyen nem is lesz — , ha­nem a módszerek és eszkö­zök, amelyek révén mező- gazdaságunk a világszínvo­nalat ostromolhatja, s amely lehetővé teszi népünk jó, ki­egyensúlyozott élelmiszer- ellátását, úgy, hogy még a nemzetközi piacra is szépen juthat magyar bor, búza, hús és gyümölcs. Olyan időket élünk, ami­kor csak az tekinthető kor­szerűnek, amely egyben gaz­daságos is. Akár termelési rendszerben állították elő. akár a szövetkezeti tag ház­táji gazdaságában. S ha már a háztáji került szóba: a mezőgazdasági kistermelés jelentőségének elismerését mutatja, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok súlyuk­nak megfelelően szerepelnek a kiállításon, Nagyon jó alkalom lesz ez a most már ötévenként meg­rendezett kiállítás a falu és város közötti személyes ta­lálkozásra is. Szívből kö­szöntjük hát ezen a napon mindazokat, akik a kiállítá­son bemutatott eredménye­kért fáradoztak, kiállítókat és látogatókat egyaránt. Gyertyános Zoltán sen 29-en kaptak miniszteri és 92-en vállalati kitüntetést, és több százan különjutal- mat. Az ő munkájuk eredménye is, hogy az Orosházi Állami Gazdaság fennállásának 30. évében ilyen elismerésben részesülhetett. Az egykori tangazdaság korszerű nagy­üzemmé fejlődött. Ez alatt sok szakember tette itt első lépését, szűkebb és tágabb környezetében is elismerést vívott ki az irányításban al­kalmazott módszereivel. A gazdaság mindig is élen járt a korszerű módszerek alkalmazásában. Ezért sok áldozatot kellett vállalni, hi­szen egy ideig a nagy ser­tés- és szarvasmarhatelepek jövedelmezőségével is gond volt. A következetes munka eredményeként végül nem­csak mennyiségi, de minősé­gi változás szemtanúi lehet­tek az orosháziak. A kapott elismerés úgy érezzük nemcsak nekünk szól — folytatta beszédét az igazgató —, hanem mind­azoknak, akik évtizedekkel ezelőtt segítséget nyújtottak a nagyüzemi gazdálkodás ki­bontakozásához. És akik­nek akkor kételyük volt a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás jövőjét illetően, ma azok is tanúi lehetnek az eredményeknek, annak, hogy Orosházán és környékén ma háromszor annyi mezőgaz­dasági terméket állítanak elő, mint 30 évvel ezelőtt — mondta befejezésül dr. Nász­tor Sándor. Ezt követően dr. Soós Gá­bor emelkedett szólásra. El­mondotta többek között, hogy az ország 1500 mező­gazdasági nagyüzeme közül évente öt állami gazdaság, termelőszövetkezet kapja meg a MÉM Termelési Nagy­díját. A termelési díjban azok az üzemek részesülhet­nek, amelyekben huzamo­sabb időn keresztül kima­gasló sikereket értek el. Az Orosházi Állami Gazdaság nem véletlenül kapta meg ezt a magas kitüntetést; vállalva a kockázatot, új módszerek, eljárások beveze­tésével mutatott példát. A gazdaságban évente ma már 300 millió forint termelési értéket állítanak elő. Az a tény pedig, hogy a gazda­ság az ország öt azon üzeme közé tartozik, amelyek ter­melési nagydíjat kaptak az idén, az itt dolgozók nagy szakmai hozzáértéséről, szor­galmáról tanúskodik — mél­tatta az elért sikereket az államtitkár. Majd dr. Soós Gábor Násztor Sándornak átadta a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium Termelési Nagydíját és vele Kiss Ist­ván szobrászművész „Búza­kalász” című szobrának ki­csinyített mását. Az ünnepi gyűlésen dr. Soós Gábor államtitkár Ki­váló Munkáért miniszteri ki­tüntetést nyújtott át Nagy András energetikusnak, Mi­sák Ferenc lakatos csoport- vezetőnek, dr. Kishonti Pál vezető állatorvosnak, Lics- ka János takarmányosnak és Krnák Pál növényvédő szak­munkásnak. Az Állami' Gaz­daságért emlékplakettet öten, vállalati kiváló dolgozó ki­tüntetést 12-en, kiemelkedő munkáért oklevelet és pénz­jutalmat tizen kaptak. Az ország nemzetiségek lakta megyéiből tegnap dél­előtt Gyulára érkeztek a nemzetiségi néptánc-, ének­és zenei együttesek. Az első napon a vendégegyüttesek­nek nemigen juthatott ideje a város megismerésére, hi­szen délután megkezdődtek a próbák a gyulai szabadtéri -színpadon. Este pedig Tót­komlóson és Mezőberényben, a két nagyközség alkotmány­ünnepi megemlékezésén lép­tek fel a fesztiválra érkezett együttesek, színpompás, szín­vonalas műsorral érdemelve ki mindkét helyszínen a vas­Zászlódíszbe öltöztetik a fővárost augusztus 20-a al­kalmából. Már az ünnep elő­estéjén kigyúlnak a színes fények a város legszebb pontjain. Az Országháztól a budai várpalotáig a Citadel­lától a Városligetig, s min­denütt a főútvonalakon, te­reken 70 nagy középületet, műemléket és politikai em­lékművet állítanak •„reflek­torfénybe”. Első alkalommal új színfoltja lesz a díszkivi­lágításnak az idén újjáépült Vigadó épületének pasztell- tónusú fényköntöse. Az alkotmánynapi ünnepi eseményekre — folytatva a sok éves szén hagyományt — az Országház környékére várják a közönséget. A Par­lament előtti Kossuth Lajos téren — ahol már kedd dél­után katonai tiszteletadással felvonják az állami zászlót — szerdán tíz órakor avat­ták a magyar néphadsereg új tisztjeit, akik ünnepélye­sen fogadalmat tesznek ne­mes hivatásuk teljesítésére. A katonai ünnepség után az Országház másik oldalá­hoz vonulhatnak majd az ér­deklődők: a Margit- és Lánc­híd közötti Duna-szakaszon rendezik meg — ugyancsak hagyományfolytatóan — az augusztus 20-i vízi- és légi­parádét. Ez lesz a leglátvá­nyosabb eseménye az idén is az évenként ismétlődő buda­pesti honvédelmi napnak, amelyet ezúttal is a Magyar Honvédelmi Szövetség buda­pesti vezetősége rendez. Po­litikai tartalmú nyitókép vezeti be a látványosságo­kat, amelyek kezdetét a fél 12 órakor felhangzó fanfárok jelzik: a Magyar Népköztár­saság címerével, piros-fehér- zöld és. vörös lobogókkal dí­szített szárnyas hajók a színpompás felvonulás élén tapsot. Ma délután Gyulán menettánccal folytatódik a fesztivál programja, amelyre este a nagyszabású szabad­téri színpadon megrendezett gálaműsor, s az azt követő táncház teszi fel a koronát. S hogy az együttesek tudá­suk legjavával kívánják kép­viselni nemzetiségük folklór­hagyományait, azt a hétfőn délután készített próbaké­pünk is igazolja, amelyen éppen a gyulai román gim­názium táncosai ropják nagy lelkesedéssel nemzetiségi tán­cukat. olyan dekorációkkal érkez­nek, amelyek ezúttal a XII. pártkongresszus tiszteletére indított szocialista munka­verseny, alkotmányunk tör­vénybe iktatásának ünnepe, a Varsói Szerződés létrejöt­tének negyedszázados jubi­leuma és az Interkozmosz- program keretében végre­hajtott első szovjet—magyar közös űrrepülés eredményeit és szellemét szimbolizálják. A vízi nyitóképek fölött a levegőben zászlós helikopte­rek húznak el, nyomukban motoros és vitorlázó, vala­mint nagy sebességű repülő­gépekkel. Ezután a magyar néphadsereg úszó harc- és szállítójárművei „dübörög­nek” végig, és a flotilla egy­ségei vonulnak végig a ví­zen, majd amatőr sportolók vízisí-bemutatója következik. Először láthat majd a pará­dé várhatóan félmilliós hely­színi közönsége motoros sár­kányrepülővel végrehajtott páros produkciót a Duna fö­lött. A parádé egyik legle­nyűgözőbb látványának ígér­kezik az ejtőernyősök bemu­tatója: célba ugrásokkal, ku­polaalakzatban megformált csoportos lebegéssel. Kötelék műrepülők, helikopterek és vitorlázógépek légiparádézása zárja "majd — a Rákóczi-in- duló hangjai mellett — a mintegy másfél órásra ter­vezett dunai programot. Ezúttal 16. alkalommal „so­rol” a rendezvények közé az alkotmánynapi tűzijáték a fővárosiaknak és az ide ér­kező vendégeknek. 21 órai kezdettel és 30 perces prog­rammal mutatják , be a tűzi­játékot a gellérthegyi Cita­delláról, a keleti sétánytera­szokról, valamint a Gellért- rakparton elhelyezett kilö­vőállásokból. Dr. Soós Gábor, MÉM-államtitkár adta át a termelési nagydíjat dr. Násztor Sándornak, az Orosházi Állami Gazdaság igazgatójának Fotó; Veress Erzsi Fotó: Gál Edit Földön, vizen, levegőben Ünnepi látványosságok a fővárosban

Next

/
Oldalképek
Tartalom