Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-17 / 193. szám
SZÜLŐFÖLDÜNK 1980. augusztus 17., vasárnap o *TC1 István király városában Aki Székesfehérvárra látogat, tudván tudja, hogy ez a város volt első királyunk, István székhelye, s az őt követők koronázási helye, a házai közt mégis a legutóbbi századok hangulatát érzi lengeni. Dehát nem üt-e át a barokkon a régebbi múlt, az országló nagy király kora? Nem érezhet - jük-e oda a székesegyházi romok fölé királyi trónusán? Nem láthatjuk-e meg az egykor a várát körülvevő mocsarakon túl délre nyúló síkon törvénykezni augusztus derekán? A város őrzi ősi lenyomatát. A mai utcákban ott húzódnak a régi utak, a terekben, a negyedekben a régi városrészek. Aki Buda felől érkezett annak idején Fehérvárra, a mai Berényi út, Engels Frigyes utca vonalán jött, s a későbbi budai külváros helyén, a mai Dózsa György tér táján találkozott az esztergomi utassal, és együtt mentek a várba a mai Március 15. utca táján. A Pécsről és Földvárról érkező útja pedig egybeesett a mai Széchenyi úttal, s a vár délkeleti falai alatt, a várárok előtt — a Piac tér helyén — a Liszt Ferenc utcáig, ahol a mai Palotai út nyomán a Veszprém felől érkezők csatlakozhattak, tgy a Szabadság tér helyén találkozhattak össze a budai s esztergomi utasokkal a fallal s árokkal körülvett in- goványok között, nehezen megközelíthető kiemelkedésen épült település közepén. Járjuk körül ezt a régi várost, falai helyét s maradványait! Ha a Március 15. utcán lépünk be, a mai Várkapu utca torkolatában keresztezzük a hajdani falak helyét. Nem messze innét a régi Budai kapu után, az István király Múzeum épülete helyén kanyarodott a fal, s tovább a Népköztársaság útja és a Bástya utca közt húzódott: a Lakatos utca és a Szabadság tér között. Keleti oldalán, a Nép- köztársaság útja felől a város egy alkapitányának, Wa- thay Ferencnek a szobra emlékeztet 1602 nyarára, amikor az alig egy éve visz- szafoglalt várost újra bevette a török. Az Isztambulba elhurcolt Wathay „az Tenger melletti Galata Tornyában” raboskodván hosszú évekig „Szomorúságos ba- nattiaban” énekelte meg a harcokat. E falmaradványtól délre, a Romkert mélyebb, ezeréves terepszintjén találjuk az István királyhoz legközelebb álló emlékeket. A múlt század óta több ásatás során tárultak itt fel a nagy király alapította bazilika maradványai. Látjuk a hatalmas pillérek csonkját, a királyi trónus emelvényének köveit, a királyi kriptát. Sok sír került elő idők folyamán e bazilika alól és a környezetéből, így a Romkert hosz- szanti oldalán elhaladó út alatti, valamint a szemközti új ház árkádjai alatt, s előtt megőrzött sírkápolnák romjai közül. Királyok sorát temették ide. Maradványaik közül III. Béláét és első fe- leségéét, Antiochiai Annáét sikerült azonosítani. A Romkert bejáratánál levő mauzóleumban láthatjuk azt a nagy, díszes faragott kőkoporsót, amely talán István király tetemének adott nyughelyei. A várfal innét a mai Nép- köztársaság- útja mentén A Romkert őrzi István király bazilikájának maradványait, s hozzá csatlakozik balra lent a régi várfai részlete Wathay Ferenc vicekapitány szobra a várfal előtt Az úton túl a Romkert a bazilikával — az úton innen két temetkezési kápolna nyúlik be az új épület alá bástyákkal csipkézve ment a Vörösmarty térig, s onnan észak felé a másik oldalon. Ezen a részen egy-két Csók István utcai ház udvarán látni még a fal néhány részletét, s úgyszintén a külső oldalról, a Megyeház köz és a már említett Liszt Ferenc utca közötti részen. Igaz, ezek a falak, bármilyen régiek is, nem István korából valók lehetnek, már csak azért sem, mert sokszor kellett újjáépíteni e várost és védműveit. Kezdetben bizonyára fából és földből készült falakkal kerítették körül a várost. A partos domboldalon így emelt fal a legutóbbi idők régészeti kutatásai szerint tíz-tizénöt méter magas is lehetett, míg ahonnan a földet jórészt nyerték, az alatta húzódó széles védőárok több mint három és fél méter mély. A kor építészetére emlékeztet a bazilika hatalmas épületének maradványán kívül az utóbbi évtizedben előkerült még régebbi két épület romja. István apjának, Géza fejedelemnek az uralma idejéről való Szent Péter templomé a mai püspöki Székesegyház előtt, s a Szent Kereszt prépostsági -templomé. S a sokszor feldúlt középkori Fehérvárnak még mennyi kőemléke lehet a föld alatt! Hiszen itt állt valahol a bazilika körül István királynak a palotája is: volt itt káptalani iskola, ahol az ország első püspöke, Gellért tanított (az ő születésének ezredik évfordulóját szeptember végén ünnepük Esztergomban és Budapesten). S itt őrizték — talán a bazilikához kapcsolódó kamrákban — a koronát és tartozékait, az ország kincstárát és az okleveleket, köztük az augusztusi törvénykezések nem egy dokumentumát. Ez utóbbiak közül az augusztus 15-i, illetve később 20-i fehérvári törvényhozások, országgyűlések leghíresebb törvénylevele egy későbbi okmány alapja lett: az egykori magyar társadalom hatalmi tényezőinek alkotmányáé, az 1222-es Aranybulláé ... S ha végigjártuk az államszervező király székvárosát, látogassunk be a róla elnevezett múzeumba is, ahol eredetiben vagy másolatban számos tárgy teszi teljesebbé bennünk a felidézett kor élményét. N. F. Királyi nyughely — talán Istváné — lehetett ez a díszesen faragott kőkoporsó a Romkert mauzóleumában (MTI-fotó — KS> A csodálatos Mikor tudatosul az emberben a nemzeti hovatartozás? Születésének hányadik évében? Sem a pszichológusoknak, sem a pedagógusoknak nem sikerült egyértelműen eldönteni. Bennem nem is iskolapadok egyhangú és nyomasztó történelemóráin sejdült fel, hanem a nyári szünet egy esős vasárnapján, amikor Kossuth Lajos beszédeit olvastam. Az volt az első eszmélés. A hovatartozás döbbeneté. És most, mikor életemben először közeledek Monokhoz, felidéződnek bennem a patinás mondatok: „Monokon születtem, amott a szerencsi hegy tövében, ahol a rege szerint Árpád a honalapítás első álmodásait megünnepelte” ... Monok mindössze 12 kilométerre fekszik Szerencstől. Hegyek, völgyek között veHegyalja II. zet az út. A község közepén, a főutcán áll Kossuth szülőháza. Ma múzeum. Vezetője, gondnoka, istápolója Zsuffa Tibor nyugdíjas iskolaigazgató, aki a nap bármely szakában készen áll arra, hogy bemutassa a múzeumot. Gyűjti és gondozza a Kossuth-relikviákat. Évente mintegy 20 ezren keresik fel a múzeumot. Az emlékkönyv tanúsága szerint még Ausztráliából is jártak látogatók. — De főleg diákok jönnek nyári szünetben, csoportosan — mondja. — Hogy viselkednek? — Ez a kérdés telibe talált — emeli fel hangját —, mert a diákok viselkedéséből le lehet mérni, hogy az iskolájukban milyen nevelést kaptak. Kossuth Lajos élete és tettei összefonódtak a magyar történelem legdicsőbb napjaival. A hazaszeretet és Kossuth Lajos élete egy és ugyanaz. A jó értelemben vett hazaszeretet. Mert a történelem során sokszor visszaéltek a nevével. A múzeumnak is megvan a maga története. Kossuth édesapja Turóc megyéből költözött Monokra, s az Andrássy nagybirtokon uradalmi ügyészi szolgálatot vállalt. Nyolc gyermeke közül Kossuth Lajos második gyermekként született. 1949- ben, a szabadságharc centenáriumának és halálának 55. évfordulója alkalmából szülőházát múzeummá rendezték be. Az emlékanyagot a történelmi múzeum és a képcsarnok Kossuth-relik- viáiból válogatták össze. Helyben semmiféle emléket nem találtak. Az ide szállított anyag is csak kis részben tartalmazott személyes emléktárgyakat, ilyenek voltak Kossuth kormányzói díszkardja és néhány eredeti kézirata. A ház egyik része még szolgálati lakás volt. 1959-ben valamennyi szobát átvette a Kossuth Múzeum. 1963-ban pedig a Magyar Nemzeti Múzeum vidéki intézményévé nyilvánították. 1971-ben emlékkiállítást nyitottak meg. Sok értékes személyes emlék és korabeli bútor került ekkor Monokra. A gyűjtemény pedig 2719 darabra gyarapodott. A mostani kiállítást 6 szobában rendezték be, ám az emlékmúzeum megduzzadt anyagának csak egyharmada fér el ezekben a helyiségekben. A belépőt Kisfaludy Strobl Zsigmond „Kossuth, a kormányzó” című, s a budapesti Hősök terén a milleniumi szoborgalériában álló bronzszobrának 110 centiméter magas gipszmodellje fogadja. Körülötte a fal mellett a szabadságharc lobogói sorakoznak. A hagyomány szerint az udvart szobában született Kossuth Lajos. A szobát korabeli bútorokkal rendezték be, középen egy bölcső áll. Nem ebben ringatták Kossuth Lajost, inkább jelképül szolgál. Az ablaknál egy asztalkán van az eperjesi kollégium könyve. A fiatal Kossuth 3 évet töltött a kollégiumban. Az osztályzatok szerint kitűnő tanuló volt. Tanulmányait a sárospataki jogakadémián fejezte be. Az egyik tárolóban van az ügyvédi oklevele. A következő szobában a reformkor emlékeit gyűjtötték ösz- sze. A relikviák a nemzet ébredését, a polgári forradalom és szabadságharc előkészítését jelzik. Itt található az első Kossuth-kép, melyet 39 éves korában készített róla Eybl Ferenc. Az egyik üvegtárló Kossuth újságírói pályafutását mutatja be: az Országgyűlési Tudósítások levélszerű kézzel másolt napilapjának 6 eredeti példánya közül a 20- as számú Kossuth-kézirat. A középső szoba gazdag emlékeket őriz. Kossuth Lajos életpályája csúcsán áll. Itt vannak azok a bútorok és eszközök, amelyeket mint pénzügyminiszter, majd a Honvédelmi Bizottmány elnöke és az ország kormányzó elnöke használt. A falitáblán idézet Marx Károly tói: „Hosszú idő óta első ízben akadunk valóban forradalmi jellemre, férfira, aki népe nevében fel merte venni a kétségbe esett harc kesztyűjét, aki nemzete számára Danton és Carnot egysze- mélyben — s ez Kossuth Lajos.” A tárlókban Kossuth- bankók, kincstári utalványok sorakoznak. Az ablakka! szemközti vitrinben kapott helyet az emlékgyűjtemény legféltettebb darabja: Kossuth kormányzói díszkardja. A következő szobában az emigráció éveit mutatják be A szabadságharc vezére 45 évet töltött távol hazájától. Turinról beszél a dolgozószobából való kisasztal is, s felette Parlagi Vilma festőművésznőnek a 85 éves Kossuthot ábrázoló életteljes olaj- festményének másolata. Ott van a halotti maszk másolata is. Sok érdekes és ritka emlék található a halálát követő évekből. A szabadság- harc 50. évfordulójára készült zenélőgép, amely Kos- suth-nóta egy változatát és a Nemzeti dalt szólaltatja meg. Egerből diákok érkeztek. Miélőtt Zsuffa Tibor elköszönne, hogy az érkezőknek bemutassa a múzeumot, még kuriózumként megemlíti, hogy a világon 6 Kossuth- múzeum van. Magyarországon 2, az Egyesült Államokban 2, ezenkívül Bulgáriában, Olaszországban, s most készül a hetedik, Törökországban. De Kossuth emlékét nemcsak a múzeumok őrzik, hanem a monokiak is. Szájról szájra, unokáról unokára. Talán a legszebb az, melyről Gáldi Jánosné 96 éves idős asszony beszélt. Nagyanyja ringatta Kossuth Lajost a bölcsőben, ö látta, sőt, esküvel tanúsította, hogy 1802 szeptember 19-én este, amikor a csöppség megszületett, csillag gyúlt ki Monok felett, a magyar nép csillaga. Serédi János
