Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-17 / 193. szám
1980. augusztus 17.» vasárnap Ügyek és ügyfelek Békéscsabán a tanács igazgatási osztályának gyámügyi hivatalához évente mintegy 1200 ügyben több mint 3600 ügyirat érkezik. Igen nagy számok ezek. A hivatalban csupán ketten dolgoznak; dr. Nemes Gizella csoportvezető és Szekeresné Ágoston Ágnes főelőadó. Kedden, szerdán, csütörtökön fogadónapot tartanak. Ilyenkor benépesül a hivatal előtti folyosó. Az ügyek többségét az állami gondozásba vétel, a kiskorúak vagyonkezelése, és a láthatások teszik ki. * * * B. M. sovány, fiatal férfi. Magabiztosan lép be az irodába. Az elvált feleségénél élő gyermekét 10 napra magához vette. A rendkívüli láthatásról az édesanya levélben számolt be a hivatalnak. Miközben a levelet a csoportvezető felolvasta, egyre nyugtalanabbá vált a férfi. — Ez nem igaz, kérem — szól közbe méltatlankodva. — Én nem fenyegettem meg a feleségemet. — A gyerek mondta az édesanyjának, mikor visszavette. — Kitalálta. — Egy négyéves gyerek, ugyan! Ilyen korban nagyon őszinték a gyerekek. A férfi egy ideig maga elé néz, aztán taktikát változtat. Talán nem is akarattal, hanem azért, mert a tudata mélyén feltámad a visszafojtott harag. — Nem azt mondom, hogy a gyerek, hanem a feleségem. Azért írta ezt a levelet is, hogy végleg elszakítsa tőlem a gyereket. Nem tudja megemészteni, hogy láthatom. Pedig ő az, aki félreneveli. A gyerek káromkodik, csúnya szavakat használ. Ilyen* eredménnyel nevel a feleségem. — Az apának is kötelessége nevelni a gyermekét, még ha el is vált a feleségétől. Idegesen rázza a fejét. Vibrál körülötte a levegő. — Mikor, azt tessék megmondani? Talán azon a néhány vasárnapon, amikor nálam van a gyerek? Az egyenesen .képtelenség. Vizsgáltassa meg a gyereket az orvossal, de az anyját is. Az ő idegállapota, az olyan kérem ... — Nem csoda, a rövid életű házasság, amely tele volt civódással, megviselte. Még a házasság felbontása után is folytatódik. Mikor döbbennek rá, hogy mindez a gyermek rovására megy? * * * Az asszony ideges. Vékony, napégette arcú. A fiáról beszél. A fia másodikos gimnazista. Annyi mindent szeretne hirtelenjében elmondani, hogy nem lehet megérteni, hova akar kilyukadni. Végül azt kérdi: kötelezhető-e a fia, hogy a háztartás költségéhez hozzájáruljon? A szünidőben 4 ezer forintot keresett. — Hol dolgozott? — A nagytemplom felújításánál. Mikor kértem tőle a pénzt, azt válaszolta, ne bolondozzak. Elment a piacra, vett magának egy jugoszláv farmert. Olyan nagyot, hogy duplán belefér, így folyik el nála a pénz. Múltkor pedig eltűnt a barátaival. Mikor visszajött, azt mondta, Debrecenben járt, a Nagyerdőben aludt. — Az iskola jó véleményt küldött a gyerekről. Csupán azt vetik föl, hogy nagyon érzékeny és kiegyensúlyozatlan. — Hogyhogy jó vélemény, hiszen megbukott, pótvizs- gáznia kell. Meg aztán jó-e az a gyerek, aki lemarházza az anyját? A múltkor nekem támadt. Megpörgetett, megcsavarta a kezemet. Súlyemelő, 130 kilogrammot emel föl. De ha még egyszer hozzám nyúl... Elismerem, * bennem is van hiba, de hogy így bánjanak velem ... — És az édesapja? — Az apjával 10 éve nem tárgyalok, de neki se kell a gyerek. — Akkor nincs más megoldás, kollégiumba kell adni. Hozzájárul? — Természetesen, csak csináljanak vele valamit, mert így nem lesz belőle ember. * * * Rövid beszélgetésre idézték meg. Azért, hogy jobb belátásra bírják. Fekete hajú asszony, majd kicsattan az egészségtől. Nem jön zavarba. A kérdésekre magabiztosan válaszol. Közben folyton mosolyog és fogadkozik. Hét gyermeke van. A tanácstól összkomfortos lakást kapott. De sem a lakással, sem a gyerekekkel nem sokat törődött. Emiatt hatot állami gondozásba vettek. Csak egy kislány maradt az édesanyánál. A gyerekek gyakran hazalátogatnak az intézetből, s olykor megfeledkeznek visszamenni. Most is ez történt az egyik fiúval. — Mit mondjak neki, ha jól érzi magát odahaza? A gyerekek szeretnek velem lenni. — A fia mit csinál odahaza? — Azt nem tudom, én nem vagyok folyton a sarkában. Csinál, amit csinál. — Vissza kell vinnie az intézetbe. — Vissza is megy, tudom, mi a szabály. — És a lánya, aki magával él? — ö is megvan. Most fejezte be az iskolát. — Hányadik osztályt? — Hát kérem, a hetediket, de neki ennyi elég. — Pedig el kell végeznie a nyolcadikat is. Kötelezni fogjuk. Ezt az egy gyermeket magánál hagytuk, próbálja hát egyengetni a sorsát. — Természetesen, én mindent megteszek. Vajon lehet-e hinni a fogadkozásoknak, vagy ismét hatalmába keríti az ital? * * * Ahány ügyfél, annyiféle ügy. Segítségért, jó szóért, útbaigazításért, vitás ügyeik eldöntéséért jönnek. A gyámügyi munka az állam- igazgatási feladatok legne- hezebbike, állítja dr. Simon Mihály, a városi tanács igazgatási osztályvezetője. A döntések, a határozatok érzékenyen érintik az embereket. A sérült családok vitáiban nem könnyű igazságot tenni. Éppen ezért a gyámhatóság rendszeresen végez környezettanulmányokat is. Családi ügyekben a feleket gyakran elragadják az indulatok. Olykor pedig az érzelmi sivárság telepszik rájuk. Mindez különösen a gyerekek nevelésére hat ki károsan. A gyámhatóság több ezer gyermek sorsát egyengeti, vigyázza. Szükség esetén pedig kiemeli a veszélyeztetett családi környezetből. A gyermekek sorsa azonban nemcsak hivatali ügy, hanem a család, a lakosság és az egész társadalom ügye. Csak így lehet eredményes a gyámügyi munka. Serédi János Körös, Komló, Béke Vasárnapi étkezés — olcsóbban Manapság kétszer is meggondolják az emberek, hogy belépjenek-e a vendéglőbe, étterembe ebédelni, vacsorázni. Az ok egyszerű: drágábbak lettek a vendéglátóipari árak, néhol a kiszolgálás színvonala sincs arányban a kifizetett forintokkal. Ezért is panganak az ürességtől az üzletek. Van, ahol ezt tétlenül, sőt, tehetetlenül nézik, akadnak viszont olyan szakemberek, akik keresik a kiutat: hogyan lehetne újra becsalogatni a vendégeket. őszintén meg kell mondani: nem könnyű feladat ez. Elég csak arra utalni, hogy jelenleg a vendéglátóipari kalkuláció bonyolult, meglehetősen merev. Nincs lehetőség arra, hogy különbséget tegyenek a munkaigényesebb, sok időbe kerülő és a gyorsan, könnyen elkészíthető ételek haszonkulcsa között. Világos, ez arra ösztönzi a vendéglátóipart, hogy minél drágábban kínálja portékáját. Persze, felismerte mindezt a Belkereskedelmi Minisztérium is, hiszen Budapesten néhány patinásabb étteremben eltérnek ettől a bürokratikus árképzéstől. Ugyanakkor június 1-től 30 fővárosi vendéglőben meghonosították a vasárnapi családi ebédeltetést, amikor nyitástól délután 4 óráig 30 százalékos árengedményt adnak az elfogyasztott ételek után. Ezek a módszerek udvariasságot, rátermettséget, nagyobb vállalkozó kedvet, felelősséget követelnek a vezetőktől és a beosztottaktól egyaránt. A forgalom attól függ: mennyire kedvelik meg a vendégek, hogyan tájékoztatják a tapasztalatokról munkatársaikat, ismerőseiket. A megyei vendéglátóipari vállalat sem tétlenkedik. Bezzegh László helyettes igazgató elmondotta, hogy augusztus 10-től a II. osztályú békéscsabai Körös, a gyulai Komló és az orosházi Béke étteremben minden vasárnap olcsóbban lehet ebédelni, vacsorázni. A fogyasztói árból 20 százalék engedményt adnak, amely III. osztályú áraknak felel meg. Az étlapon feltüntetik az alkalmazott és a kedvezményes árat is. Terveik között szerepel, hogy október 1-től ezekben az éttermekben 12-től délután 3 óráig úgynevezett élő déli zenét szolgáltatnak. Információk az OMÉK-ról Kedden nyílik meg, és szeptember 4-ig tart nyitva a 69. országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár. A kőbányai vásárváros a megnyitó napján délután 2 órától fogadja a látogatókat, a többi napon reggel 9-től este 7-ig tart nyitva. A belépődíj 15 forint, diákok és katonák 5 forintos jegyet vehetnek. A szakmai rendezvényeken 40 forintos belépővel lehet részt venni. A lovasbemutatókat állóhelyen 10, ülőhelyen 20 forintos jeggyel nézhetik meg az érdeklődők. A szakmai bemutatók mellett a bemutatópályán rendszeresen felvonulnak a legújabb típusú mezőgazdasági gépek, különféle vetélkedőkre kerül sor, a gyermekek pedig pónin lovagolhatnak. A szokásosnál több vendéglátóipari egység költözik ki a vásárra, bőséges kínálattal. Nincs járvány megyénkben Egy óra a KÍMÉL ügyeletón Dr. Maurer Józsefnek, a Békés megyei KÖJÁL igazga- gató főorvosának szobájában éjjel-nappal Szemel az URH adó-vevő készülék. Ezen érkeznek a jelentések az árvízsújtotta településekről: Szeghalomtól Sarkadig. Mennek az utasítások: mit, hogyan kell végrehajtani, mik a további teendők. Itt beszélgetünk dr. Ferletyák Károlyijai, a speciális fertőtlenítő csoport parancsnokával. O Az ilyen rendkívüli helyzetben nagyon lényeges, hogy a közegészségügyi szolgálat szakemberei azonnal munkához lássanak. Meg vannak-e ehhez a feltételek? — Minden rendkívüli esemény az érdeklődés középpontjába kerül. Ez természetes, hiszen emberek, állatok élete, értékek megmentése forog kockán. Ezért ételmérgezéseknél, ivóvízfertőzésnél, vagy árvíz esetén azonnal riasztják a közegészségügy „katonáit”. Az előre kidolgozott intézkedési terv alapján látnak munkához. Július 24-én tartotta első ülését a területi árvízvédelmi bizottság, amelynek a KÖJÁL igazgató-főorvosa is tagja. Értesítettük az érdekelt tanácsok egészségügyi osztályait, a mentőket, a kórházakat. Éjjel-nappali ügyeletet rendeltünk el a központban. Azóta mindennap reggel 8-tól másnap 16 óráig tart egy-egy szolgálat. O Az ittlevőknek felelősségteljesen kell dönteniük, elengedhetetlen a gyors intézkedés. Kik a tagjai ennek a „stábnak”? — Az osztályvezető főorvos, aki szükség szerint a megyében közegészségügyi felügyelői teendőket is elláthat. Aztán a közegészség- ügyi ellenőr, két laborasszisztens és a gépkocsivezető. O Ezek szerint az önök munkája nemcsak a víz levonulása után kezdődik. — Szó sincs róla. Azonnal hozzákezdtünk a laboratóriumi vizsgálatokhoz. Vízmintákat vettünk a folyókból, az elöntött területekről. Hozzáláttunk a vízművek, a tárolók, a fúrott és ásott kutak vizeinek ellenőrzéséhez. A laboránsok 24 órát is dolgoztak egyfolytában. Fokozottan odafigyeltünk, és most is ezt tesszük, a tömegétkeztetésre, a strandok vizének tisztaságára, . a tömegszállások egészségügyi ellátására. O Ügy tudom, jó néhány vízműnél fertőtlenítették a kutakat, a tárolókat Ez csupán rutinfeladatnak számított. vagy észleltek valamilyen rendellenességet ? — Valóban, volt ilyen. Többek között Körösladány- ban, Dobozon, Sarkadon, Me- zőberényben, Vésztőn, Szeghalmon. Nem tartottuk kielégítőnek a vízművek működését. Pontosabban: például Dobozon a vízvezeték-hálózatot elárasztotta a talajvíz. így a csövek összeeresz- tésénél a nagy nyomásingadozás miatt fennállt a veszély, hogy beszivárog a talajvíz. Ugyanakkor a kitelepített községekben is vizsgáltuk az ivóvizet, közösen a víz- és csatornamű vállalattal. Amikor egyértelműen bebizonyosodott, hogy nincs kólifertőzés, a vezetékekben friss víz folyik, akkor rendelték el Bélrtiegyer lakóinak visszatelepítését. O Ha már a fertőzésnél tartunk: a túlzott klórozás is okozhat megbetegedést. Vannak, akik különösen érzékenyek a sok fertőtlenítőszerre. Nem fordult elő túladagolás? — A kérdés jogos. A magyar szobvány szerint egy liter ivóvízben 0,3 szabad klórtartalom lehet. Ez a maximum. Más országokban ez a szám a 0,4, a 0,5-öt is elérheti, tehát ártalmatlan. Egyébként a szakszerű fertőtlenítésre nagyon ügyeltünk. Azt kell mondanom, . hogy mindenki nyugodtan ihat a csapokból. Említette, hogy a Körösök, a Berettyó vizéből mintát vettek. Bizonyára erősen szeny- nyezettek ezek a folyók. A vizsgálatok viszont eléggé összetettek. A KÖJÁL képes ilyen feladatra? — Egyedül nem. Mi a bakterológiai, a pararolitoló- giai vizsgálatokra vállalkoztunk. A KÖVIZIG kémiailag, a növényvédő és agrokémiai állomás a toxikológia szempontjából ellenőrizte a víz minőségét. Ez a munka nagyon fontos, különösen a betegségek megelőzésében. Gondoljuk el: 10—15 ezer ember is dolgozott a gátakon. Kioktattuk őket, mire ügyeljenek. Megteremtettük a fokozott személyi higiénia Kecskemét határában hatvan méter magas URH adó-vevő tornyot állítottak fel. A huszonhat tonnás, hatvan méteres egybe épített tornyot három KÁTO-daru segítségével állították talpazatára (MTI-fotó: Karáth Imre felvétele — KS) feltételeit, ruháikat fertőtlenítettük. O Nem titok: a víz nagyon sok állati tetemet sodort magával. A szúnyogok, a legyek köny- nyen terjesztik a betegségeket. Hogyan védekeznek ezek ellen? — Sajnos igaz, nem kevés vad- és háziállat, aprójószág pusztult el a gyors áradás miatt. Ezeket a lehetőségekhez képest összegyűjtötték, elásták, másik részüket pedig elvitték feldolgozásra a battonyai üzembe. Á folyókat és az elöntött területeket eddig két ízben permeteztük a szúnyogok ellen. Persze, hogy maradtak, hiszen ezeket a rovarokat nem lehet egytől-egyig elpusztítani. Az inváziót azonban sikerült megfékezni. O Most mi a legfontosabb tennivalója a a fertőtlenítő csoportnak? — A speciális fertőtlenítő csoport, amely 60 emberbői áll, megfeszítve dolgozik. Munkájukat segíti a mozgó laboratórium és a fertőtlenítőkocsi. A vízügy, a fegyveres testületek terepjáró gépkocsikat adnak, így tud három ember 3-4 óra alatt 100 tanyát is fertőtleníteni. Eddig mintegy ezer kiló klórmeszet, 300 liter tömény klórlúgot, 40 liter formaiint, nagy mennyiségű neomagnol-tab- lettát használtunk fel. Ebben természetesen nincs benne a járási-városi felügyelőségek, a vízmű által kiszórt anyag. A készleteket zároltuk, így megfelelő mennyiségű szer áll rendelkezésünkre. O Ügy vélem, ha enyhült is, de a veszély nem szűnt meg. Jelenleg a fertőzés, a járvány megelőzése a legfontosabb. Meddig tarthat ez a folyamat? — Szerintem egy-két hónapra tehető, míg teljesen fellélegezhetünk. Legvalószínűbb a hasmenéses megbetegedés. Ezért a gyanús tünetet észlelőket is a kijelölt kórházakba szállítják, elkülönítve a többi embertől. A járványügyi vizsgálatokra azonnal sor kerül, fertőtlenítik a lakást. Ennek ellenére elterjedt a hír, hogy a strandok vize is fertőzött, többen megbetegedtek. Mi erről a véleménye? — Elöljáróban annyit: a tavalyi és a tavalyelőtti évhez képest, a hasonló időszakot figyelembe véve, a megye járványügyi helyzete nem romlott. Számokkal tudom bizonyítani: a hasmenéses betegek száma sem emelkedett, sőt, összességében csökkent. A strandokat folyamatosan ellenőrizzük, vízmintát veszünk, a helyszínen intézkedünk. Egyedi megbetegedés előfordulhat, de hangsúlyozom: tömeges fertőzésről szó sincs. Az eddigi tapasztalatok alapján felhívtuk a fürdők vezetőinek a figyelmét, hogy a közegészségügyi előírásokat tartsák meg. Ennek hatására a gyulai Várfürdőben is fokozták a fertőtlenítést, a vízcserét, csak annyi vendéget engednek be, amennyi elő van írva. O Végül, mit tehetnek az emberek saját egészségük védelmében? — Nagyon sokat. Először is, ne menjenek a víz levonulása után az árvizes területekre. Nagy veszéllyel jár a folyókban való fürdés, a horgászás, a csónakázás. Ezenkívül a zöldséget, gyümölcsöt alaposan mossák meg, lehetőleg csak frissen készült ételt fogyasszanak. A hűtőgép nem csodaszer: a benne tárolt főtt ételt 24 órán túl nem szabad megenni. Ha valamilyen rendellenességet észlelnek, bizalommal és gyorsan forduljanak orvoshoz, mert csak így lehet elejét venni a fertőzés elterjedésének. Seres Sándor
