Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-16 / 192. szám
1980. augusztus 16., szombat Bemutatjuk az Energiagazdálkodási Intézetet A szénhidrogének (kőolaj, földgáz, olajpala) egyenlőtlen eloszlásban találhatók a földön; a meg nem újuló energiaforrások mennyisége véges, így az emberiségnek a meglevő készletekkel okosabban kell gazdálkodnia, ugyanakkor az ésszerű takarékosság nem jelentheti azt, hogy ez a családokat nélkülözésre kényszerítse — íme néhány gondolat az energiáról szóló tévébeli Tudós- klub adásból. A műsor vendégei között volt Papp István, az Országos Energiagazdálkodási Hatóság vezetője is. Öt kértük meg, hogy mutassa be az Energiagazdálkodási Intézetet és Vázolja hazánk energiagazdálkodásának néhány kérdését. — Az Energiagazdálkodási Intézet a Nehézipari Minisztérium felügyelete alatt működik. Csaknem 800 alkalmazottjának fele mérnök és technikus — közöttük sok a magasan kvalifikált szakember. Az intézet tevékenysége elüt a többi ágazati intézetétől, mivel itt az innovációs folyamat zárt láncot alkot, vagyis az intézet végzi a kutatást, fejlesztést, tervezést és a fővállalkozást is. (Ez utóbbit export esetében külkereskedelmi vállalatokkal társulva végzi.) így az új kutatási, fejlesztési eredmények viszonylag gyorsan mennek át a gyakorlatba, va!gy másként fogalmazva, felgyorsul a tudomány termelőerővé válása — mondta Papp István. A világban 1973 — az olaj árának robbanásszerű emelkedése — óta ugyancsak nagy az érdeklődés a különféle energiatakarékos megoldások, technológiák iránt. A hazai eredmények azon túl, hogy energiamegtakarítással járnak, egyben az export bővítését is segítik. Példaként említhető az EGI- ben kifejlesztett energiatakarékos besűrítő rendszer és a szárítási megoldás is. Az előbbi a vegyipartól az élelmiszeriparig sok területen alkalmazható. De készítenék más technológiai műveletelemekhez is energiamegtakaríÚj cipőgyár Komlón Három évvel ezelőtt megkezdődött Komlón egy új cipőgyár építése. A Carbon Cipőgyárat a napokban adták át rendeltetésének. A. korszerű géppark részben szocialista országokból származik, részben a hazai ipar terméke. A gyárban műszakonként ezer—ezerkétszáz pár rövid szárú csizmát gyártanak. tó berendezéseket. Ezeket úgy alakítják ki, hogy alkalmazhatók legyenek más. hasonló feladatra is. Az így született ágazatközi megoldásoknál megesik, hogy a megtakarítás nem ott jelentkezik, ahol a beruházás történt, hanem a népgazdaságnak egy másik szektorában. Ezért kell a szabályozó rendszert alkalmassá tenni arra, hogy kellően ösztönözzön az ilyen fejlesztésekre is. És á példa? Jó néhány iparágban — például a kohászatban és a szilikátipar- ban — tetemes mennyiségű felhasználatlan hőenergia keletkezik. Ezek hasznosíthatók azokban az üzemekben, ahol a hulladékhő keletkezik, de esetenként a mezőgazdaságban is. Vagy a nyílászáró szerkezeteket, háztartási készülékeket és szigetelő anyagokat gyártó ipar fejlesztése, közvetve energiamegtakarítással jár, ezért fejlesztésük energiagazdálkodási szempontból fontos. Az intézetben folyó kutatások és fejlesztések egy másik iránya az ország gazdaságföldrajzi adottságaival és a jelen világhelyzettel függ össze. Az ipar egészére igaz az a tétel, hogy a megnövekedett nyersanyag és energiahordozó árakat akkor lehet kompenzálni, ha magasabb feldolgozottsági szintű termékeket exportálunk. Ekkor ugyanis jobban visszaforgatható -a gyártásba a hulladék- és a melléktermék, vagyis ugyanakkora nyersanyagbázisra több késztermék jut. E haladási irányba esik a meglevő tartalékok mobilizálása: például a pernye hasznosítása, a kohászati üzemek hányóinak és a különféle hulladékoknak a feldolgozása. (Bár az üveg, a papír és az ócskavas összegyűjt ése nálunk nehezebbnek tűnik, mint az újrafeldolgozásuk. A bevezetőben idézett egyik gondolat így hangzott; az energiatakarékosság nem járhat kellemetlenséggel, vagyis kevesebb energiával bár, de biztosítani kell az emberek és környezetük I komfortját. Egy egész or- I szágra vetítve ez azt jelenti, I hogy a termelés — és az j életszínvonal — egységnyi | növekedéséhez a korábbinál \ kevesebb energiát szabad j felhasználni. Mit mutat a f hazai gyakorlat? Két éve, vagyis 1978 óta az j ország energiafelhasználása | 30 millió tonna kőolaj- I egyenértékben stabilizálódott. Ennek fele importból, a másik fele pedig hazai termelésből származik. Ez utóbbi hányad összetétele: 2 millió tonna olaj, 6 milliárd köbméter földgáz és 26 millió tonna szén. Az import- döntő része a Szovjetunióból származik. Ebben az olaj és a földgáz mellett jelentős a villamos energia mennyisége is. Az ország energia- mérlegében 50 százalék feletti arányt képviselnek a szénhidrogének. Tavaly nem nőtt az energiafogyasztás, az idei terv pedig I százalékos emelkedéssel számol. A kedvező változás kezdetét jelzi például, hogy ez év első felében a lakosság kevesebb villamos energiát fogyasztott, mint tavaly, hasonló időszakban. További tartalékok találhatók a technológiák korszerűsítésében, a hulladékok nagyobb mértékű hasznosításában, valamint a hatékony fűtőrendszerek és háztartási energiafogyasztó eszközök elterjedésében. Tovább kell csökkenteni, mérsékelni a gépjárművek üzemanyag-fogyasztását, a fűtésre, terményszárításra használt olaj mennyiségét, és ahol csak lehet, olcsóbb energiahordozók alkalmazására kell átállni — ez elsősorban a szén. A villamos- energia-felhasználás terén az erőművi beruházásoknál olcsóbb, ha a fogyasztóknál szerelnek fel olyan berendezést, amely csúcsidőben lekapcsolja a máskor is üzemeltethető eszközöket, például a villanybojlert és a fűtőkészülékeket. — németh — Örménykút, Felszabadulás Tsz Sertéshús — csökkenő költséggel Hét éve üzemel az örménykúti Felszabadulás Tsz szakosított sertéstelepe, mégpedig indulástól nyereségesen. A kezdettől 1978-ig teljessé vált telep jó példa a takarékos, jövédelmező húselőállításra. , Az évi ötezer hízókibocsátású épületegyüttes alapításának évében 33 millióba került. Jelentős, 70 százalékos állami támogatással építették meg. Később takarmánykeverő, szárítóberendezés és takarmánytárolók is helyt kaptak a telepen. A saját takarmány-előállító berendezések lehetővé tették, hogy a szövetkezet dolgozói keverjék, készítsék a szükséges tápokat. Ez egyben azt is jelenti, hogy viszonylag alacsonyak maradtak a takarmányozás költségei és a húselőállítás is gazdaságossá vált. Mindössze a tápokat kiegészítő premixeket vásárolják más vállalattól. Ezeknek az anyagoknak az ára ugyan megnőtt, de mindössze 3 és fél, 4 és fél százalékban használják őket, ezért nem emelték jelentősen a költségeket. Az idén a bábolnai adalékanyagokról áttértek az agárdi Centrál szójára, amely az eddigi tapasztalatok szerint nemcsak olcsóbb, de jobb is. Hiába nőttek meg a szárítás, keverés költségei az utóbbi időkben, a sertéshizlalás eredményei javulnak, így a malac-előállítás költségei 31, a hízóké 8 és fél százalékkal csökkentek az év eddig eltelt részében. Magában szemlélni ezeket az eredményeket nem lenne igazságos. Tény, hogy a növénytermesztés ehhez sokban hozzájárul, hiszen olcsó és jó minőségű alapanyagot ad. Az eredetileg árutermelésre szánt telepen kocasüldőket is nevelnek. Tavaly először a Mezőhegyesi Sertéshústermelési Rendszer felkérésére több mint 1200 vemhes kocát helyeztek ki a környező háztáji gazdaságokba. Panasz eddig nem érkezett egy termelőtől sem, ez is bizonyítja a jó minőséget. A múlt évi nagy számmal szemben az idén mégis 300-nál kevesebb koca talált vevőre. Mi ennek az oka? A tsz szakemberei szerint a normatívák okozták a csökkenést. E szerint egy kilogramm értékesített súlyra kell vetíteni a takarmányfelhasználást. Év végi záráskor tehát azaz érdeke a termelőnek, hogy minden sertést eladjon. Még a drágábban nevelt, nagy súlyú kocákat is, ha másképp nem, hát vágásra. Tavaly majdnem 700 kocától „szabadultak” így meg. Kilónként 12 forinttal kaptak kevesebbet értük, mint ha tenyésztésbe adták volna őket. Támogatják a háztájit De nem csak a csökkent bevétel okozott gondot. Az év első negyedében, »amikor a háztáji gazdaságok igényelték volna, éppen az eladás miatt nem volt elég felnevelt koca. így aztán máshol kerestek és találtak — nem az örménykúti telepen. Ezentúl azzal segítik a háztájit, hogy a kondorosi keverőbői a tsz saját teherautón elszállítja a tápot a mégrendelő lakására. Nem megoldott azonban a továbbtenyésztés. Az első vemhességet kiváló kanokkal érik el. A másodiktól kezdve a kistenyésztő már maga gondoskodik a termékenyítésről. És bizony, gyakran rossz tulajdonságú állatokkal szaporítja az állományát. Nagy segítség lenne, ha a tsz találna megoldást arra, hogy a továbbtenyésztés is magas színvonalú legyen. Hiányzó összhang Az évek során szükségessé vált a sokat használt berendezések felújítása. Egyik ilyen a keverőgép, amely már nem képes a kis meny- nyiségű adalékanyagokat egyenletesen eloszlatni a tápban. Ezért vásároltak egy új gépet. A másik megoldásra váró probléma a fűtés. Egy ka-, zánházról melegítik ugyanis az ólakat és az irodaépületet, szociális létesítményeket. Ez azt jelenti, hogy ha az emberek fázni kezdenek, be kell indítani a kazánt. Pedig a sertések nem igénylik még a meleget. Könnyen megérthető, mekkora többletköltséget okoz a termelő istállók fölösleges fűtése. Ezért még az idén szétválasztják a fűtési rendszert. A szövetkezeti újító mozgalomra vár egy másik takarékos eljárás kidolgozása is. A szárításra már felhasznált meleg levegő ugyanis a szabadba kerül, haszna elvész. Még a kukoricabetakarítás kezdete előtt kidolgozzák a tsz műszaki szakemberei azt az eljárást, hogy a még meleg levegő visszajusson a szárítótérbe, és ne menjen kárba. A jól megépített és üzemelő sertéstelepen is hiányzik az összhang bizonyos részek közül. Sok ugyanis a fiaztató férőhely, 150-nel több kocát lehetne elhelyezni az épületekben, mint azt az egész telep nagysága megkívánná. Megoldást az jelentene, ha kihasználnák ezeket a férőhelyeket. Erre viszont csak akkor kerülhet sor, ha megnövelnék a kocaférőhelyek számát, és konténeres malacnevelőket vásárolnának. így több kocát ellethetnének egyszerre, és hely is lenne a kismalacok fogadására, nevelésére. Ezzel 3 ezerrel több süldőt adhatnának át a felvásárlóknak. Mindez sokat segítene, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a szövetkezet anyagi lehetőségei korlátozottak, és szinte minden ágazatnál fei lehet hozni hasonló megalapozott érveket a fejlesztésre. M. Szabó Zsuzsa Farmer szalámi a Pápai Húskombinátból Farmer néven új szalámi próbagyártását kezdte meg a Pápai Húskombinát. A csabainál vékonyabb, 40—50 de- kás rudakban készülő szalámit jól záró, vákuumosfólia- csomagolásban hozzák forgalomba. Finoman eldolgozott töltelékét változatos fűszerkeverékkel ízesítik. Az érlelőben gondosan ügyelnek a hőmérsékletre és a levegő páratartalmára, mert ez a termék jó minőségének fontos tényezője. A gyár új terméke néhány boltban már megjelent. Korszerű gépekkel gyarapodott a Tótkomlési Népművészeti Háziipari Szövetkezet A Tótkomlósi Népművészeti Háziipari Szövetkezet egyik fő törekvése: ápolni a táj népművészeti hagyományait, továbbfejleszteni ez irányú tevékenységét. A tótkomlósi asszonyok nagyon szeretnek — és tudnak — hímezni, szőni. Megtanították erre a munkára a lányaikat, unokáikat is. A tótkomlósi népi motívumokkal díszített termékeket a világ minden táján keresik, szívesen vásárolják. Hogy a dolgozó nők munkáját megkönnyítsék, minőségileg még jobb termékeket állítsanak elő, és magasabb legyen a termelékenységi mutató, új, korszerű gépeket vásárolt a szövetkezet. A közelmúltban több mint félmillió forintot költöttek korszerű, nagy teljesítményű gépek beszerelésére. A lá- nyok-asszonyok gyorsan megszokták, megszerették ezeket a gépeket, amelyeken még tökéletesebb termékeket állíthatnak elő. A szövődé hat új mechanikai szövőgépet és egy fonalfelvetőt kapott, a varroda pedig öt szegő-varrógépet, egy gomblyu- kazót és egy gombfelvarrót. A Tótkomlósi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet termékei iránt megnőtt a kereslet. Igen sokat szállítanak nyugati exportra. Ezért is fontos a gépesítés. Hiszen a létszám állandóan csökken — sokan mennek nyugdíjba, gyesen is vannak szép számmal —, de a termelékenység ennek ellenére növekszik. Ugyanezzel a létszámmal pár évvel ezelőtt még 12 millió forint értékű árut állítottak elő, 1980-ban 31 millió a terv, s az első félév-, ben 16 millió forint értéket produkáltak. A szövetkezet aktív dolgozóinak létszáma mindössze 334. A munkaidő minden percét ki kell használniuk ahhoz, hogy az exportra vállalt termékek határidőre és kifogástalan minőségben elkészüljenek. A varrógépekre külön apparátokat szereltek fel, így a belső eldolgozás is gyors és kifogástalan. (a.) Antihormon rovaroknak Hároméves kutatómunka után a Növényvédelmi Kutató Intézet munkatársainak olyan antihormont sikerült előállítaniuk, amely megváltoztatja a rovarok természetes hormonműködését, s végül elpusztítja a kártevőket. Mindezt azonban anélkül teszi, hogy más élőlények — így az ember — idegrendszerét, egészségét károsítaná. A rovarok hormonműködését befolyásoló mesterséges anyag már a valóban korszerű növényvédelem előhírnöke, s alkalmazása talán még ebben az évszázadban feleslegessé teszi a rendkívül hatásos, ám a környezetet károsító hagyományos növényvédő szerek használatát. Olcsóbb és jobb Nem egy — minden méretű kaptafára készítenek csizmát (MTI-fotók: Kálmándi Ferenc felvételei — KS) A felsőrészkészítő műhely varrógépsora
