Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-15 / 191. szám
1980. augusztus 15., péntek Fontos a megelőzési Folytatják a fertőtlenítést A 2. országos amatőr fafaragó kongresszussal egy időben nyílt meg Miskolcon az első amatőr fafaragó kiállítás, augusztus elején. A kiállításra minden megye 15 pályamunkát küldhetett be, amelyekből a bemutatásra kerülő darabokat véleményező bizottság választotta ki. A Békés megyéből Miskolcra került faragások közül Szokolai Sándor 2 faragott székét és 1 tükrösét, valamint Klimaj János gyermekjátékait díjazták. Mindezek mellett még két pályamű került a miskolci közönség elé. A Békés megyeieknek sikert hozó kiállítás augusztus végéig tekinthető meg. Tovább apadnak folyóink — adtuk hírül lapunk tegnapi számában. A szivattyú- telepek és állomások másodpercenként csaknem félszáz köbméter vizet juttatnak a Kettős-Körösbe. Mindez azt jelenti, hogy a közegészség- ügyi dolgozókra az eddigieknél is nagyobb feladat hárul. Vigyázni kell a gátakon tevékenykedők, a kitelepített és az otthonukba visszatért családok egészségére. Nagyon fontos, hogy a fertőzéseket, járványokat megelőzzék. Ebből a munkából kiveszik a részüket a KÖJÁL, a járásivárosi közegészségügyi szolgálat, a megyei növényvédő és agrokémiai állomás, a KÖVIZIG, a víz- és csatornamű vállalat szakemberei. A megyei KÖJÁL ügyeletese elmondotta: az árvízsújtotta területeken augusztus 10-én, vasárnap volt az első szúnyog- és légyirtás. tegnap, augusztus 14-én pedig a második. A két brigádban 60 ember dolgozik azon, hogy a visszatelepítés feltételeit megteremtse, a lakásokat, iskolákat, egyéb közintézményeket, az ásott kutakat, a vízműveket fertőtlenítse. öt személygépkocsi, egy-egy anyagot szállító teherautó, fertőtlenítő gépkocsi áll rendelkezésükre. A szükséges szerekből nincs hiány. A KÖJÁL és a nagykereskedelmi vállalat raktáraiban elegendő anyagot tárolnak. Eddig klórmészből használtak fel legtöbbet, utána a klórlúg következik. De fogyott a formaiin, a Che- motox és az Unitox is. Nagyon lényeges, hogy mindenki vigyázzon saját egészségére. A nyári higiéniai előírásokat a lakosság és az éttermek, büfék, élelmiszert árusító boltok dolgozói egyaránt tartsák meg. Csaknem 40 kisdobos nyaral ezekben a napokban a mezőkovácsházi úttörőtáborban, amely 1977 óta ad otthont nyaranta a pihenő, táborozó pajtásoknak. A programok persze nem csak szakfoglalkozásokból állnak; kirándulni, strandolni is elmennek az egyes turnusok résztvevői. A gyerekek felügyeletéről már sok éve kiveszik részüket a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola diákjai Fotó: Gál Edit Békés megyei siker Miskolcon Benépesültek újra Bélmegyer utcái, a lakosság ismét hétköznapi életét éli. Ám még sok minden árulkodik az elmúlt nehéz napok eseményeiről: az utcán zsákokat szárítanak a na- P°n Fotó; Gál Edit Állategészségügyi teendők a veszélyeztetett körzetekben Paradicsomszezon A Nagyatádi Konzervgyárban megkezdődött a paradicsomszezon : naponta 300 tonna nyersanyagot dolgoznak fel. A gyár a gazdaságokkal kötött termelési szerződés szerint összesen 12 ezer tonna paradicsomot vár. Ebből főleg sűrítmény készül, de az idén először paradicsomivólét is készítenek. Előreláthatóan 500 tonnányit töltenek félliteres palackokba, 300 tonnát pedig saját gyártmányaikhoz használnak fel: a lecsóhoz és a zakuszkához adagolják. Korszerű termékek Szarvason A Szarvasi Vasipari Szövetkezet megbízottai a napokban indulnak az NSZK- ba, hogy intézkedjenek a nemrég megvásárolt vasaló, elektromos tojásfőző, és kétlapos villanyrezsó alkatrészeinek Magyarországra szállításáról. A termékeknek nemcsak a gyártási jogát, hanem a gyártáshoz szükséges gépeket, berendezéseket is megvásárolta a szövetkezet, és a megállapodás szerint megkapják az eddig legyártott alkatrészeket is. Várhatóan szeptemberben kezdik meg Szarvason az NSZK-ból érkezett alkatrészekből a gőzölős vasalók szerelését. Ezt megelőzően azonban rhár elküldték a mintapéldányokat a KERMI- hez és a MEEI-hez, a szükséges hatósági vizsgálatok elvégzésére. Ezzel sikerül meggyorsítani a vizsgálatot, és várhatóan, mire a gyártás megkezdődik, megérkeznek a szükséges engedélyek is. Az új termékből még ebben az évben 8 ezer darabot adnak át a kereskedelemnek. Az árvízzel elöntött és a veszélyeztetett területek nagyüzemeinek és kisgazdaságai állatállományának zömét időben kimentették. Mint minden elemi csapásnál, most is nagy feladat hárul az állategészségügyi szolgálatra. Az árvíz időszakában legszükségesebb állategészségügyi teendőkről beszélgettünk dr. Joó Jenővel, a Békés megyei Állategészségügyi Állomás igazgatójával. — Az állatok elszállításánál az üzemi állatorvosok azonnal munkához láttak — kezdte a beszélgetést dr. Joó Jenő. — A közvetlen árvízzel veszélyeztetett körzetből, így a Hidasháti Állami Gazdaság és a békési Egyetértés Tsz nagy értékű tehenészetének állományát kellett legelőször menteni. Lélegzésre és keringésre ható gyógyszerekkel, erősítő szerekkel érkeztünk a helyszínre. Az állományt erősítő és védőoltásokkal a helyi állatorvosok ellátták, sőt az állami gazdaság tehenészei a mentés előtt a teheneket megfejték. A nagyüzemekből csak a vemhes jószágokat szállították el gépkocsival, a többit hajtották. A válságos órákban a gazdaságok vezetőinek figyelme arra is kiterjedt, hogy a sok mozgáshoz nem szokott állatokat puha talajú dűlőúton hajtsák, s ne a kemény aszfalton. A legfontosabb az volt, hogy a gátszakadás közeléből biztonságos helyre, majd onnan a kijelölt telepekre tereljék az állományt. Az Egyetértés Tsz szarvasmarhái például a kötegyáni Petőfi, a békési Viharsarok, a kamuti Béke, a muronyi Lenin és a gyulai Munkácsy Tsz-be kerültek. — Milyen szempontok alapján választották ki a befogadj üzemeket? — Alapelvünk az volt, hogy lehetőleg azonos színvonalú és minőségű telepekre kerüljön az állami gazdaság Holstein—Fríz és az Egyetértés Tsz NDK-la- pály állománya. A körzet más üzemeiből kitelepített állományainál is a későbbiek során ez volt az egyik fő szempont. A sertések közül a vágásra éretteket feldolgozásra, a többit pedig ott helyeztük el, ahol hely volt. — A fertőzésen kfvQl volt-e más veszély? — A tejtermelő teheneknél gondot jelentett a fejés, ugyanis a le nem fejt tej az állatoknál tőgygyulladást okoz. A bélmegyeri Üj Barázda Tsz teheneit Sarkadke. resztúrra szállították, ahol néhány óra alatt nem tudtak felkészülni a fejésre. A tsz az AGROKER-tői 10 háztáji fejőgépet, vásárolt, majd bámulatos gyorsasággal a szarvasmarhatelep fejőberendezéseit két-három nap alatt áttelepítette, a megszokott zöldtakarmány ellátásról is gondoskodtak. A dobozi Petőfi Tsz esetében az 560 kocás, szakosított sertéstelepet kellett kitelepíteni. A hízók vágásra kerültek, a malacokat és a süldőket Sarkadkeresztúrra, illetve Méhkerékre szállították. Valamennyit ,a szállítás előtt útiszérummal beoltottuk. — Most mi jelenti a legnagyobb veszélyt? — A lépfene: a korábban elhullt és elföldelt állatok teteméből 25 év múlva is képes a baktérium a fertőzésre. A víz kimossa és szállítja ezt a veszélyforrást. Ezenkívül megvan a gümőkór, és brucella, valamint a száj- és körömfájás veszélye. Éppen ezért az állatokat fokozottabban részesítjük, hosz- szú távon ható védőoltásban. — A visszatelepítés legfontosabb teendői? — Az állatok csak fertőtlenített épületekbe, vizsgálat és védőoltás után szállíthatók vissza Mindez egyaránt vonatkozik a nagyüzemekre és a kisgazdaságok állatállományára. A visszatelepítéskor az állatokat kötelezően és díjmentesen oltjuk, tartós védelmet nyújtó szérummal. — Az elöntött területek bűzlenek, sok állati tetemet sodor a víz... i sl&l — Nemcsak az elhullott állatok' tetemétől van bűz Az elmosott több tízezer köbméter híg trágya, több száz tonna műtrágya és a víz alatt bomlásnak indult növények -is bűzt árasztanak. Az elhullott állatok tetemének összegyűjtését megkezdtük. A haszonállatokon kívül sok vad és hal is elpusztult, s ahogy vonui le a víz, egyre több a tetem. Az elöntött területeket motorcsónakok járják és gyűjtik össze az állati hullákat. Ezeken a területeken fokozódik a fertőzésveszély. Éppen ezért tanácsoljuk, hogy az itt fogott halat ne fogyasz- szák, a vízbői kihalászott szénát ne etessék az állatokkal és ebből a vízből ne is itassák a jószágot — mondotta befejezésül dr. Joó Jenő. — szekeres — Eredmény — kérdőjellel |vek óta folyamatosan növekszik a termelékenység az iparban, s más termelőágazatokban is. Az eredménynek azonban ára, költsége van, s ez gyakran több, nagyobb, mint ami indokolt. Kezdjük egy számsorral: 5,4; 6,8; 5,0; 4,7. A négy adat az egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedését jelöli — mindig az előző esztendőhöz viszonyítva — az 1976 és 1979 közötti években. S egyben tudatja azt is, hogy a termelékenység minden alkalommal gyorsabban emelkedett, mint a bruttó termelés. S idén, január és május között, a termelés ugyan csökkent, ám egy foglalkoztatottra elosztva, szerényen ugyan, 1,4 százalékkal nőtt. Némely iparág — a műszeripar, a vegyipar, a fafeldolgozás például — jóval az átlag fölött gyarapította a legutóbbi években az egy-egy foglalkoztatottjára számított árukibocsátást. A gyakran említett, s valóban fontos mutatószám úgy nőtt, hogy az ‘eszközállomány bővülése meghaladta a termelés , emelkedésének mértékét. Magyarán: a termelékenység növekedését erőteljesen kisebbíti a ki nem használt, avagy a nem jól használt eszközök tömege. A szocialista iparban, a népgazdaság legjelentősebb ágazatában például négy év alatt 8,8 százalékkal (bizonyos iparterületeken ennél is meredekebben) csökkent a termelő állóeszközök egy egységére jutó bruttó termelés. Magyarán: egyre több eszközt fektetünk a termelő- munkába, a kamatok azonban mind szerényebbek. Hozzátesszük, mert úgy teljes a kép, hogy a csökkenő eszközhatékonyság nem új jelenség; több középtávú terv időszakán átvonuló folyamat. Nagy árnak tűnik ez az élőmunka termelékenységének javításáért. Csakhogy ráfordítások és hozamok ilyesfajta viszonyát eddig sem az irányításban, sem a termelőhelyen behatóbban nem vizsgálták. A gyakorlat fölmutatta mind erőteljesebb kedvezőtlen vonások azonban végül is arra kényszerítették a gazdálkodókat, hogy belássák: a végrehajtás módja döntő szerepet játszik a végeredmény alakulásában. Seregnyi lehetőség van a változtatásra. A szocialista ipar fizikai foglalkoztatottjainak 49 százaléka volt szakmunkás a legutóbbi adatfelvételkor, 1979 szeptemberében. Azaz: tényleg mindig új és újabb eszköz kínálta kizárólag a haladást, vagy elegendő lett volna sok esetben a foglalkoztatás jó megszervezésére? Az említett arány ugyanis nemzetközi összehasonlításban kedvezőbb, mint a hazánkénál jóval nagyobb termelékenységgel dolgozó országok iparában. A vállalatok jelentős csoportjánál valóban nagyon elöregedtek az állóeszközök, és gyakran átgondolatlan, lassú, a technológiai logikát nélkülöző fejlesztés. Amire fájdalmasan aktuális példát ad napjainkban a ruházati ipar helyzete: kevés korszerű, versenyképes áruja mellett ki nem használt: kifizetődőén ki nem használható kapacitásainak nagy csoportja. Gyakran szervezés helyett került sor beruházásra, újabb eszközök működtetésére, s olyan vásárlásokra is, amikről kiderült, szükségtelenek, a gépek nem illeszthetők be a termelési mozzanatokba. Különösen igaz volt ez utóbbi az importberendezéseknél, így már érthető — de nem elfogadható —, hogy 1970 és 1979 között a termelékenység a népgazdaság egészében 59 százalékkal, az eszközráfordítás viszont 66 százalékkal nőtt. Az eszközhatékonyság 1976 és 1979 között évente átlagosan 1,5 százalékkal csökkent, miközben az eszközök átlagos állománya 5,8 százalékkal bővült. Ezért azután az eszközhatékonyság 1979-ben kedvezőtlenebb volt, mint 1970-ben...! Meghökkentő tény még akkor is, ha tudjuk: tavaly, az év második felében, s idén, az első hat hónapban erőteljes fékezés következett be az eszközállomány bővítésében, ám elsősorban a szabályozómódosítások hatására, s csak kevésbé az irányítói, termelői fölismerések tükrözéseként. A vállalati elképzelésekről tájékozódó tárcák tapasztalatai szerint a hatodik ötéves terv előmunkálatai is arra mutatnak, hogy még mindig irreális fejlesztési, beruházási* eszközbővítési szándékokat dédelgetnek sok termelőhelyen, s ugyanakkor a szervezés, a meglevő eszközök hatásosabb működtetése mellékes feladatként bukkan fel csupán a programvázlatokban. |zó sincs arról, hogy a termelékenység alakulása bárhol is ezentúl huszadrangú szerepet kapna; a legfontosabb jelzőszámok között marad. Szemben azonban az eddigi gyakorlattal, most már nagy alapossággal azt is elemezni kell, milyen ára van a növekedésnek, kerülhetne-e kevesebbe, lehetne-e olcsóbb a termelékenység folyamatos emelkedése? Ennek vizsgálatához most tág teret kínál minden vállalatnak a középtávú tervezés. Mészáros Ottó Sportszereink az olimpián Bár a sportadásokban nem láttunk és hallottunk róluk semmit, mégis sikerrel szerepelt a békési Start Sportszergyártó Szövetkezet a moszkvai olimpián. Még az elmúlt évben több különböző edzőtermi sportszert szállítottak az olimpiai szervező bizottság megrendelésére, és a kapott információk szerint ezek kitűnően beváltak. Ezt az is jelzi, hogy az idén más, eddig nem szállított sportszerek iránt is erőteljesen érdeklődtek a szovjet partnerek. Ezért a szövetkezet szeptember elején egy kiállításon mutatja be Rosztovban termékskáláját. A sportszereken kívül a különféle könyvtári berendezéseket és bútorokat is kiállítanak. Egyelőre mintegy próbaként, ezer pingpongasztalt szállítanak a Szovjetunióba, de további, ennél nagyobb meny- nyiségek exportálása is várható a jövőben. Más országok is érdeklődnek a békési sportszerek iránt. Kubába és Mongóliába verseny kpsárlabdaállvá- nyokat szállítanak. Az NDK- val bordásfalak kooperációs gyártásáról folynak tárgyalások. Szeretnék a békésiek, ha sportszereik a világversenyek hivatalos résztvevői is lehetnének. Erre megvan az esély, mert versenyzői tapasztalatok szerint több cikkük jobb, mint a híres cégek hasonló gyártmányai. Ahhoz azonban, hogy ezt el is ismerjék, idő kell. A szabályok szerint két évvel az adott világverseny kezdete előtt keli pályázni a részvételi jogra. A Start több nemzetközi sport- szövetségnél bejelentkezett, és ha sikerrel állják a próbát, akkor két év múlva talán világversenyeken is használni fogják a békési sportszereket.
