Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-27 / 175. szám

1980. július 27., vasárnap o 1 gyulai Várszínház munkáját értékelték Itt volt a leggazdagabb szabadtéri színházi műhely Román nyelvű adás a rádióban Munkában az első adás irányítói és rögzítői Fotó: Kőhidi Imre A gyulai Várszínház tár­sadalmi vezetőségét tegnap Havasi István igazgató tájé­koztatta az idei évad előké­szítéséről, a társadalmi ve­zetőség elmúlt évi ülésén meghatározott feladatok tel­jesítéséről. Ezekről szólva többek között elmondta, hogy a Várszínház műsorá­nak zenei programmal való bővítése szerencsés döntés volt, és a vártnál is nagyobb sikert hozott. A jövő évi programok igen feszes idő­beosztásán viszont lazítani szükséges, jobban figyelem­be kell venni az időjárás szeszélyeit. A lovagtermi rendezvények jelenlegi for­májában való fenntartásán el kell gondolkozni. Elisme­réssel szólt a propaganda- munkáról és a közönségszer­vezésről. Viszont aggodalmat okoznak továbbra is a Vár­színház anyagi ügyei. Sik Fe­renc, a Várszínház művé­szeti vezetője elsősorban a jövő évad műsortervéről tá­jékoztatta a jelenlevőket. A Várszínház alapcélját jelen­tő történelmi drámák bemu­tatása mellett ismét sor ke­rül majd zenei programra. A Bartók-centenárium meg is határozza ennek tartal­mát. Van olyan elképzelés, hogy be kellene vonni az év­ad során történelmi drámát játszott színházakat — a Nemzeti Színház idei fellé­péséhez hasonlóan — a Vár­színház műsorába. Van terv arra vonatkozóan is, hogy az itt, egy bokorban levő há­rom város mindegyike le­gyen színtere a jövő évi mű­sor valamelyikének. A véleménycsere során Szelják György, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese eredményesnek ítélte az eddigi munkát, igen színvonalasaknak a produk­ciókat. Kifejtette, hogy a be­Az elmúlt napokban az ár­vízi védekezésben részt ve­vők megfeszített erővel küz­döttek a Körösökön és a Be­rettyón levonuló árhullám­mal. Munkájukat nehezítet­te, hogy a folyók vízgyűjtő- területén további esőzések voltak. Az elmúlt 24 órában a Fehér-Körös vízgyűjtő te­rületére 2-5, a Feketéére 2— 40, a Sebes-Körösére pedig 7—66 milliméter eső hullott. Valamennyi folyónk vízállá­sa igen magas, ezért a vé­delmi szakaszokon harmad­fokú, a Fekete-Körösön rendkívüli harmadfokú ké­szültség van érvényben. Az elmúlt napokban több mint 6500 méter nyúlgátat építettek, zömét, mintegy 5 ezer métert, a Fekete-Körös két partján. A műszaki biz­tonsági szolgálat pedig meg­kezdte a folyók veszélyezte­tett szakaszain a fóliaterí­mutatott darabok elkötele­zettek, korunkhoz szólóak és hatásukban közművelődési jelentőségűek. Javasolta a megye két színházának ered­ményesebb és többoldalú együttműködését. Bőgel József, a Művelő­désügyi Minisztérium illeté­kes főosztálya részéről külö­nösen azt hangsúlyozta, hogy a gyulai Várszínház nyúj­totta az idén a leggazda­gabb szabadtéri programot, és egyben színvonalas szín­házi műhelyként is műkö­dött. A Kodály-műsor szín­re vitele páratlan művészi érték. Sokkal több előadásra lett volna szükség is, igény is ebből. Zoltai Dénes, a Fi­lozófiai Intézet igazgatóhe­lyettese javasolta az évad részletekbe menő művészi értékelésének elvégzését, utalva arra is, hogy világ­szerte gond a művészi érték és a tömegbefogadás szink­ronja, amely itt jól megva­lósult. A véleménycserében, amely­nek során számos javaslat is elhangzott, a Várszínház tár­sadalmi vezetőségének csak­nem minden tagja kifejtette véleményét, így a már emlí­tetteken kívül Vámos Lász­ló, a megyei tanács művelő­désügyi osztályvezetője, dr. Csende Béla osztályvezető­helyettes, dr. Keczer András, a Jókai Színház igazgatója, Papp István, a békési, Dér Lajos, a gyulai Városi Ta­nács elnökhelyettese, Nád­házi András, a Gyulai Víz­mű Vállalat igazgatója, Ba- nadics Márton, az iparitanu- ló-iskola igazgatója. A társadalmi vezetőség vé­gül körültekintő mérlegelés­sel javaslatot tett a városi és a megyei tanácsnak az idei nívódíjak és elismeré­sek odaítélésére. — 8 — tést, ezzel is védve a töltése­ket az átázástól, a hullám­veréstől. A gátakon tegnap, szombaton több mint 1700- an, vízügyiek, közerők, hon­védek dolgoztak. A Sebes-Körösön levonuló árhullám a sok eső hatására hirtelen megemelkedett. A folyó jobb oldali töltése, a Berettyó összefolyásától mintegy 400 méterre tegnap a délelőtti órákban megros- kadt, majd röviddel később, mintegy 10—12 méteres sza­kaszon átszakadt. A veszé­lyeztetett területről — a Be­rettyó, a Sebes-Körös és a Kutas csatorna, által hatá­rolt területről — azonnal megkezdték az ott élő, mint­egy 70 család kiköltözteté­sét. A családok egy részét a szeghalmi tanyasi kollégium­ban, az általános iskolában helyezték el, sokan a roko­noknál találtak helyet. Tegnap reggel 7 órakor hangzott el az első román nyelvű adás a Magyar Rá­dió harmadik műsorában, il­letve a szolnoki adó hul­lámhosszán. Az érdeklődés­sel várt műsor egyelőre két­hetenként jelentkezik, hogy — néhány hónapos kísérleti jellegű időszak után — rend­A Körösök mentén a vé­dekezési munkákat tegnap megtekintette Vincze József, az OVH elnökhelyettese Frank Ferencnek, a megyei pártbizottság első titkárának és dr. Szabó Sándornak, a megyei tanács általános el­nökhelyettesének társaságá­ban. Szeghalom térségében az árvíz miatt módosul a köz­úti közlekedés. A Szeghalom —Vésztő közötti utat lezár­ták. Terelőút: Körösújfalu— Komádi irányában. A 47-es úton, Szeghalom és Debre­cen között tegnap, a kora délutáni órákban még zavar­talan volt a forgalom. Az esetleges lezárás után a for­galmat a következő útvonal­ra terelik: Szeghalom—Fü­zesgyarmat—Biharnagybajom —Nagyrábé—Bakonyszeg— Zsáka. — szekeres — szeres heti programként áll­jon a hazai román nemzeti­ség szolgálatában. Minden adás, így az augusztus 9-i, legközelebbi is, a Magyar Rádió harmadik (URH) mű­sorában és a szolnoki adó 222 m-es (1350 kH) hullám­hosszán fogható és hallható. Magyarországra látogat a Szentszék küldöttsége A Szentszék küldöttsége, Agostino Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár vezeté­sével szeptember 27—29. kö­zött Magyarországra látogat. A bíboros államtitkár és kísérete részt vesz a Szent Gellért püspök születése ezeréves évfordulója alkal­mával Esztergomban és Bu­dapesten rendezendő egyházi ünnepségeken. Fotópályázat amatőröknek A budapesti Állami Nyom­da KISZ-szervezete és fotó­köre, valamint a Gutenberg Művelődési Otthon országos fotópályázatot hirdetett a nyomdák, a papíripar és a sajtó dolgozói részére. A szeptember 27-i beküldési határidejű pályázatra élet­kortól függetlenül legfeljebb öt olyan fekete-fehér képet lehet beküldeni, amelyek ed­dig még kiállításokon, ver­senyeken nem szerepeltek. A szakemberekből álló zsűri az értékelésnél azokat a fény­képeket részesíti előnyben, amely a nyomda-, a papír­ipar és a sajtó dolgozóinak életét mutatják be. A jelzett határidőig az Állami Nyom­da címére (Budapest, Ka- pisztrán tér 1. 1014) lehet a pályamunkákat beküldeni. A legjobbaknak a díjakat, pla­ketteket november 14-én, pénteken 17 órakor a Guten- berg Művelődési Otthonban, a december 6-ig nyitva tartó kiállítás megnyitóján nyújt­ják át. A Sebes-Körös, röviddel a gátszakadás után Fotó: Martin Gábor Tovább tart a védekezés a Körösökön és a Berettyón Ellenőrzés a kádermunkában A káderállomány tervszerű képzésének, felkészítésé­nek! biztosítása átgondolt, folyamatos munkát je­lent. A pártszervek feladata ügyelni arra, hogy a termelésben, a közéleti és mozgalmi tevékenységben ki­tűnt dolgozók ne kallódjanak el. Tudatos nevelő mun­kával, fokozottabb követelmények támasztásával, isko­láztatással, egyéni foglalkozás útján, különböző megbí­zások adásával segítsék a tehetségek kibontakozását. Gondoskodjanak körültekintőbben a fiatalok vezetővé neveléséről, s a vezetők személyes felelősségének érvé­nyesüléséről az utánpótlás nevelésében. Segítsék elő minden területen a vezetésre alkalmas személyek idő­beni előléptetését. Fordítsanak megkülönböztetett fi­gyelmet a káderutánpótlásként tervezett fiatalok, fizi­kai dolgozók és nők, valamint az állami, gazdasági és kulturális élet irányító szakembereinek — a feladatkö­rökhöz igazodó — politikai, szakmai képzésére és tovább­képzésére A tervszerű, átgondolt tevékenység s az előttünk álló feladatok megkövetelik, hogy a pártszervek növeljék, magasabb színvonalra emeljék ellenőrző tevékenységü­ket a kádermunkában is. Ez tulajdonképpen a káderpo­litikai elvek gyakorlati érvényesülésének folyamatos el­lenőrzését, a kádermunka tendenciáinak, tapasztalatai­nak rendszeres elemzését jelenti. Nagyon fontos, hogy a helyzetmegállapításon túl elemezzék kritikusan azokat az okokat, amelyek* a problémák forrásai. A hiányosságo­kért és a mulasztásokért pedig vessék fel a személyes felelősséget. Az ellenőrzés igen sokrétű feladat, nem nélkülözhető a kádermunka egyik eleménél sem. Az ellenőrzésnek^ — a terület adottságaitól, az adott problémáktól függően — sokféle módszere lehet, ame­lyek* külön-külön, de kombináltan is alkamazhatók. Le­hetséges helyszíni vizsgálat, s annak tapasztalatairól ké-. szült értékelés megvitatása; egy-egy terület vezető tes­tületének vagy vezetőjének beszámoltatása (a vezető szerv ülésén vagy azon kívül a szerv megbízása alap­ján) ; alsóbb szintű testületek ülésein való részvétel, ami­kor a az káder- és személyzeti munkával kapcsolatos kérdést tárgyal; írásos tájékoztató jelentés kérése; a ve­zetői munka értékelése stb. Szükséges esetekben az ellenőrzés lehet átfogó jelle­gű, amikor a kádermunka egészére kiterjed. A legcél­szerűbb külön vizsgálni egyes részkérdéseket, pl.: a ká­derkiválasztás elveinek érvényesülését; a kádernevelés és -utánpótlás helyzetét; a minősítések tapasztalatait, a személyzeti apparátus tevékenységét vagy a kádermun­ka más részkérdését. Mindez azonban nem helyettesít­heti a folyamatos helyszíni ellenőrzést. A vezető testület ellenőrző munkájának középpontjá­ban elsősorban a káderpolitika érvényesülése álljon. Ezt mindenkor a felsőbb pártszervek és saját határozatainak tükrében kell vizsgálni. A testület akkor tudja hatéko­nyan végezni ellenőrző és elemző munkáját, ha tagjai ismerik* a kádermunkával kapcsolatos saját és felsőbb szervek határozatait. Ezért szükséges, hogy az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak mindenütt a határozatok megismertetésére, egységes értelmezésére, a végrehajtás megszervezésére. Mindezt jól elősegítheti az olyan gya­korlat is, amikor az ellenőrzést követően a pártszervek vezetői az érintett terület párt-, állami és gazdasági, va­lamint személyzeti vezetőivel közös tanácskozáson vitat­ják meg a munka tapasztalatait, a határozatok, rende­letek! végrehajtásának helyzetét, és hívják fel a figyel­met a további tennivalókra. Az ellenőrzés módszerei közül külön is kiemeljük a vezetői munka rendszeres értékelését. Az egyes fel­adatok megoldásának értékelése segítséget és biztonsá­got ad a vezetőnek. Hiszen ha tudja, hogy munkájának ellenőrzése folyamatos, akkor biztos lehet benne, hogy hibáit gyorsan jelzik, s ezzel lehetőséget adnak azok kijavítására; helyes, követendő gyakorlata pedig megerő­sítést kap. Ehhez persze igen fontos, hogy az ellenőrzés és értékelés elsőrendű célja a jobb eredmény elérésének segítése legyen. Elgondolkoztatóak az olyan értékelé­sek, amelyek* szerint pl. egy üzem vezetői jól végzik dolgukat, de az általuk vezetett üzem nem képes meg­felelni a népgazdasági követelményeknek. Konkrét ese­tekben egy vezetőnek nem valami elvont szakmai-po­litikai és vezetői követelményeknek kell megfelelnie, ha­nem képesnek kell lennie az üzemet — a változó körül­mények között is — magasabb színvonalú eredmények­hez vezetni. a kádermunka tervszerűségének fejlesztésével, az ellenőrzés javításával minden területen azt kell elősegíteni, hogy megtaláljuk, kiválasszuk, felké­szítsük és vezetői funkcióba állítsuk azokat a kádereket, akik képesek a párt politikájának megvalósításáért ön­zetlenül, áldozatkészen és eredményesen dolgozni. Kenéz Anna, az MSZMP KB munkatársa Gazdag kulturális program várja a XXII. olimpia résztve­vőit Kijevben. Több mint 50 múzeum tárja ki kapuit, s a látogatók megtekinthetik Nrubel freskóit, a régi orosz és ukrán művészek alkotásait. A vendégek többek között ki­rándulást tehetnek az ősi város emlékhelyein Fotó: APN / /

Next

/
Oldalképek
Tartalom