Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-08 / 158. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. JÚLIUS 8., KEDD Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM MSZMP—SZOT eszmecsere Kádár János és Georges Marchais megbeszélése Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak meghívására 1980. július 3—6. között látogatást tett Magyarországon Georges Marchais, a Francia Kommu­nista Párt főtitkára. A látogatSs során nyílt és baráti beszélgetésre került sor a két párt vezetője kö­zött. Átfogó, a kölcsönös megértésről tanúskodó esz­mecserét folytattak napjaink legfontosabb nemzetközi kér­déseiről, különösen a béké­ért és a leszerelésért, a nem­zetközi együttműködés fej­lesztéséért vívott küzdelem­ről. Megvizsgálták a két párt kapcsolatai további erősíté­sének lehetőségeit is. A megbeszélések eredmé­nyeként a következő nyilat­kozatot fogadták el: A világban végbemenő vál­tozások következtében jelen­leg kedvezőbbek a forradal­mi erők térhódításának le­hetőségei. Korunk az embe­riség nagy átalakulásának időszaka, folytatódik az át­menet a kizsákmányolás, az elmaradottság és a nélkülö­zés világából a társadalmi haladásra, a demokráciára, az emberek boldogulására épülő világ felé. Tovább mélyül a túlhala­dott tőkés rendszer válsága. Az imperializmus uralmának fenntartásáért Vívott harcá­ban meghátrálásra kénysze­rül. Világszerte gyarapodnak a szocializmus, a béke és a nemzeti függetlenség erői. A szocialista országok nö­vekvő szerepet töltenek be a nemzetközi életben. Gaz­dasági fejlődésük eredmé­nyeit az emberek jólétének szolgálatába állítják. Ezzel is bizonyítják a szocialista tár­sadalmi rendszer magasabb- rendűségét, korunk nagy kér­déseinek megoldásában. A szocialista országok előreha­ladása, növekvő ereje és ak­tív békepolitikája alapvető tényező a világbéke megvé­désében. (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és a Központi Bizottság titkárai július 7-én, hétfőn a pártközpontban fogadták Gáspár Sándort, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak főtitkárát, és a SZOT titkárságának tagjait. A megbeszélésen áttekin­tették a párt XII. kongresz- szusának határozatából és az idei népgazdasági terv vég­rehajtásából adódó feladato­kat, különös tekintettel a pártszervezetek és a szak- szervezetek tennivalóira. A SZOT főtitkára tájékoztatást adott a szakszervezeti vá­lasztásokról és a magyar szakszervezetek soron levő, XXIV. kongresszusának elő­készítéséről. Késik az aratás, de már nem sokáig, miként ezt a legutóbbi napok határszemléi is bizonyítják. A mezőgazdasági üze­mekben minden készen áll a betakarítás megkezdésére Fotó: Veress Erzsi Teljes készültségben az araték Nemzetközi szövetkezeti nap Borsodban Helyzetjelentés hat mezőgazdasági üzemből Csaknem harmincezren ér­keztek vasárnap Borsod me­gyéből és a szomszédos me­gyékből a Miskolc határában levő Csanyiki-völgy majális parkjába, az 58. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából rendezett központi ünnepség­re. A diósgyőri munkásmoz­galom egykori illegális talál­kozóhelyén felállított emlék­mű megkoszorúzása után Szlamenicky István, a SZÖ- VOSZ elnöke, az Országos Szövetkezeti Tanács soros el­nöke nyitotta meg az ünnep­séget, melyen Kovács Antal, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője mon­dott beszédet. A nemzetközi szövetkezeti nap jelentős ünnep a ma­gyar szövetkezetiek négymil­liós tábora számára — hang­súlyozta, majd így folylátta: A szocialista társadalmi rendszerben eredményesen alkalmazhatók a szövetkezeti módszerek. A tapasztalatok igazolták, hogy a szövetkeze­ti tulajdon — mint a szocia­lista tulajdon egyik elismert formája —, nem tiszavirág­életű. Kovács Antal beszédében kiemelte, hogy a szövetkeze­tek rendkívül jelentős sze­repet töltenek be hazánk gaz­dasági életében. A mezőgaz­dasági szövetkezetek közös és háztáji gazdaságai az or­szág élelmiszer-termelésének mintegy kétharmadát adják. Az ÁFÉSZ-ek a kiskereske­delmi forgalomból egyhar­mados arányban részesed­nek. A vidéki ellátásban pe­dig meghatározó a szerepük. Az ipari szövetkezetek az or­szág ipari termelésének hét százalékát, az építőipari ter­melésnek pedig 10 százalékát adják. A szövetkezetek részt vállalnak az emberek lakás­gondjainak megoldásából is. Az általuk kezelt lakásállo­mány napjainkban megha­ladja a 190 ezret. A takarék- szövetkezetek a lakosság ösz- szes betétállományának 13 százalékát kezelik. A szónok utalt arra, hogy a nemzetközi szövetkezeti na­pon is érdemes felidézni: a szövetkezetek népgazdasá­gunk legutóbbi ötéves fejlő­déséhez növekvő teljesít­ménnyel járultak hozzá. A mezőgazdasági szövetkeze­tekben a termelékenység több mint 40 százalékkal emelkedett. Jelzi ez a géppel végzett munkák arányának növekedését és a szervezés színvonalának javulását. Kü­lönösen a búza és kukorica termelésében születtek ki­emelkedő eredmények. Az ipari szövetkezetek az V. öt­éves terv időszakában az or­szágos ipari átlagot meghala­dóan fejlődtek. A tervnek megfelelően alakult a fo­gyasztási szövetkezetek kis­kereskedelmi áruforgalma. Jelentős eredmény, hogy szinte valamennyi települé­sen megszervezték a tej és tejtermékek árusítását, és kiterjesztették a húsellátást is. A változó gazdasági kör­nyezet a szövetkezetek al­kalmazkodóképességét is pró­bára tette. A nehezebb kö­rülmények, a „megdrágult” gazdálkodási feltételek min­denkitől nagyobb erőfeszí­tést, jobb, pontosabb munkát követelnek. A megnövekedett feladatok megoldásához, így a termelési költségek csök­kentéséhez, a szolgáltatások olcsóbbá tételéhez és a szű­kös fejlesztési források cél­szerű felhasználásához egyre sürgetőbbe a gazdasági együttműködés fejlesztése. Kovács Antal hangsúlyoz­ta, hogy szövetkezetpoliti­kánk fontos tényezője a ked­vezőtlen adottságú téeszek és az apró falvakban műkö.- dő ÁFESZ-ek segítése. A szövetkezeti összefogás esz­méjét és gyakorlatát erre a körre az eddiginél jobban ki kell terjeszteni. Az élenjáró szövetkezeteknek ehhez ma már megvan a megfelelő szellemi és anyagi ereje. Végezetül a szónok emlé­keztetett arra, hogy szövet­kezeteink széles körű és tar­talmas kapcsolatot tartanak fenn több mint ötven ország száz szövetkezeti szövetségé­vel. A magyar szövetkeze­teknek egyre növekszik a nemzetközi tekintélye. Bartók-kórusverseny Debrecenben ötvennégy kórus csaknem háromezer énekesének fel­vonulásával kezdődött meg tegnap Debrecenben a 9. alkalommal megrendezett Bartók Béla nemzetközi kó­rusverseny. A július 12-ig tartó fesztiválra 16 ország­ból 20 külföldi kórust fo­gadnak Debrecenben, s 34 magyar együttes vesz részt a találkozón. A kórusfesztivál alkalmá­ból jelent meg az előző ver­seny hanglemeze, amely az 1978-ban díjazott énekkarok legjobb produkcióit tartal­mazza. A kórusversenyt tegnap este az Arany Bika Bartók- termében Pozsgay Imre kul­turális miniszter nyitotta meg. Az ezt követő dísz- hangversenyen Bartók Béla: Cantata profana . és Con­certo című műveinek elő­adásával tisztelegtek a magyar zene világhírű mes­terének. ' Késik az aratás. A szokat­lanul hűvös, csapadékos idő­ben a búza kevés hajlandó­ságot mutat a gyors érésre. Nemcsak hogy a Péter-Pál- napi aratáskezdet maradt el, de úgy tűnik, további 5—10 napot kell várni arra is, amíg minden mezőgazdasági üzemben elkezdődhet a ke­nyérgabona betakarítása. Volt idő tehát a berendezé­sek javítására, a felkészülés­re. Mondhatni: az aratók tel­jes készültségben, türelmet­lenül várják a rajtot. Türel­metlenségük oka érthető, hi­szen például tavaly erre az időre már majd mindenütt túl voltak a betakarítás fe­lén. Hat termelőszövetkezet irányító szakemberétől ér­deklődtünk a felkészülésről. A csorvási Lenin Termelő- szövetkezetben az aratás csak a jövő hét második felében kezdődik el. A késői kezdés­re jellemző, hogy tavaly már július 16-án végeztek a gabona aratásával. Egyéb­ként a 14 kombájnnak 1700 hektáron kell levágni a bú­zát. Kovács János, a termelő- szövetkezet elnöke tájékozta­tásul elmondotta, hogy a ga­bonák állapota igen jó, és az esős idő ellenére is csak kis százaléka dőlt meg. Tizen­négy napos aratásra számíta­nak. A gabona nagy nedves­ségtartalma miatt szárításra is szükség lesz. Ez valószínű­leg jelentősen megnöveli a költségeket. Néhány mélyebben fekvő területen már a gyomosodás jeleit is észlelni lehet. Fel kell készülni arra, hogy az aratócséplőkhöz nagy meny- nyiségű, rövid időn belül be­szerezhető alkatrész álljon rendelkezésre, hogy emiatt egyáltalán ne vagy csak igen rövid ideig álljanak a gépek. A Bolgár Népi Földmű­ves Szövetség (BZNSZ) meg­alakulásának 80. évforduló­ja alkalmából nemzetközi tudományos értekezlet kez­dődött Szófiában. A tanács­kozáson hatvan ország kép­viseletében összesen 84 kül­döttség vesz részt; a magyar küldöttséget Szabó István, a A gyulai Lenin Termelő- szövetkezet elnökétől, Püspö­ki Györgytől megtudtuk, hogy az aratásra ütemtervet készítéttek. Ez tartalmazza az ösztönző bérezést is, kü­lönös tekintettel a szalma és a gabona veszteségmentes be­takarítására. Arra számíta­nak, hogy mintegy 2 millió forint értékű szalmát értéke­sítenek majd a papírgyárak­nak. Szalma eladásáról tár­gyalnak az újkígyósi Arany­kalász Tsz-s2el is. A közös gazdaságban csak július 14-e után fognak hoz­zá az aratáshoz. A mély fek­vésű és gyakran belvizes te­rületen egyébként az 1976- oshoz hasonlóan, igen jó ter­mésre számítanak. Mindezt a szövetkezet vezetői a leg­utóbbi. közelmúltban meg­tartott határszemlén állapít­hatták meg. Területük bel­víztől mentes. A csapadékos idő és a gyomosodás miatt azonban nehéz aratásra szá­mítanak. V A gyomai Alkotmány Ter­melőszövetkezetben Gyarmati György elnök ismertette a kialakult helyzetet. Mint megtudtuk tőle, pénteken - kezdik meg a búza aratását. A 25., héktár repce betakarí­tása — amelyet várhatóan kedden és szerdán végeznék el — lesz a főpróba. A 12 kombájnnak 1600 hektáron kell levágnia a kenyérgabo­nát. Az eredeti tervekhez ké­pest az aratás így is egy he­tet késik. A szárítást és a szállítást saját erőből oldják meg. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal 2700 fonna gabona bértárolására kötöttek szerződést. Várható­an gondot okoz majd, hogy a tarlóhántáshoz használt IH- tárcsához nincs elegendő al­katrész. (Folytatás az 5. oldalon) Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöke vezeti. A hétfő délelőtti megnyi­tó ülésen Petr Tancsev, a BZNSZ titkára tartott be­számolót a bolgár paraszt- párt nyolc évtizedes múltjá­ról és jelenlegi feladatairól. Befejeződött a próbagyártás az Észak-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat új soproni téglagyárában. A tervezők és az építők évi harmincmillió tégla gyártását garantálják. A közelmúltban befejeződött próbaüzem ennél jobb eredménnyel zárult. Az előzetes tervek szerint évente nyolcmillió darabbal több tégla gyártására nyílik lehetőség (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele — KS) Tudományos értekezlet Szófiában

Next

/
Oldalképek
Tartalom