Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-29 / 176. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. JÜLIUS 29., KEDD Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM Az ópusztaszeri emlékbizottság ülése Sarlós István látogatása Békés megyében Tegnap délelőtt érkezett Békéscsabára Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának a tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A megyénkbe látogató kedves vendéget Nagy Jenő, a megyei párt- bizottság titkára és dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese köszöntötték a megyei tanácsnál, és tájékoztatták Békés megye jelenlegi helyzetéről. A fogadáson jelen volt Szikszói Ferenc, a Hazafias Népfront megyei bizottságának a titkára, Hajnal Károlyné, a megyei tanács elnökhelyettese és Lovász Matild, a megyei tanács pártbizottságának a titkára is. A tájékoztató beszélgetést követően a Békéscsabai Kötöttárugyárba látogatott Sarlós István, ahol a gyár igazgatója, Szajbély Mihály ismertette a gyár eredményeit, gondjait. Legszebb termékeiket be is mutatták a vendégnek. A délutáni órákban a sza- badkígyósi kastélyparkot tekintették meg, és az ott működő mezőgazdasági szakmunkásképző intézetről Raf- fai József iskolaigazgató adott tájékoztatást, majd Réthy Zsigmond muzeológus a kígyósi természetvédelmi terület érdekességeiről szólt. Tegnap este pedig a gyulai Várszínházban Hernádi Gyula: V. N. H. M. című, Jancsó Miklós rendezte darabját nézte meg a Hazafias Népfront főtitkára Az ópusztaszeri nemzeti történeti emlékpark kialakításával kapcsolatos eddigi eredményeket összegezte hétfőn Szegeden megtartott ülésén az ópusztaszeri emlékbizottság. A tanácskozáson Lo- sonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke elnökölt. Mint Szabó G. László, az emlékbizottság titkára, a Csongrád megyei Tanács elnökhelyettese elmondotta, az egykori szeri pusztán, honfoglaló őseink első ország- gyűlésének színhelyén, ahol a felszabadulás után az országban elsők között kezdődött meg a földosztás, évente sok tízezer érdeklődő tekinti meg a nemzeti park már kész létesítményeit. Az emlékbizottság jóváhagyta a Csongrád megyei Tervező Vállalatnak azt a javaslatát, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben ne több, hanem csak egy korszerű múzeumépületet emeljenek. Az emlékbizottság döntött arról, hogy a fel- szabadulási-földosztási emlékművet Kiss Sándor szobrászművész és Vadász György építész pályaműve alapján készítsék el. Jóváhagyták azt az előterjesztést is, hogy Lapis András, valamint Kligl Sándor szobrászművész tervei alapján készülő emlékérmekkel, illetve emlékplakettekkel jutalmazzák a park építésével kapcsolatos társadalmi összefogás kezdeményezőit és résztvevőit. A megyei tanácsnál tájékoztatták a vendéglátók Sarlós Istvánt Fotó: Martin Gábor Gátszakadás a Kettős-Körösön Vasárnap, amikor a Körösök védőtöltéseit végigjártuk. a gátakon dolgozók mindenütt bizakodtak a folyók apadásában. Szombaton délelőtt, a Sebes-Körös és Berettyó deltájának elárasztása nyomán jelentősen csökkent a két folyó vízszintje. Jóllehet, már akkor látszott: a Körösök megközelítik az 1974-es rekordot. A Kettős-Körös Békésnél 942 centiméter magasságot ért el, csupán 8 centiméterrel maradt ej a hat évvel ezelőttitől. A töltéseken mindenütt megfeszített erővel folytak a védekezési munkálatok, újabb nyúlgátak épültek — összesen 17 kilométernyi — a töltéseket fóliaterítéssel védték az átázás és hullámverés ellen. A késő délutáni órákban a dobozi Kettős- Körös-hídnál homokzsákokkal védték az utat, ugyanis az ár szintje egy méterrel a közút felett volt. Vasárnap Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke Frank Ferencnek, az MSZMP KB tagjának, a megyei párt- bizottság első titkárának és a védelem vezetőinek társaságában megtekintette a Körösökön folyó védekezési munkálatokat. — Az apadások ellenére hosszú, tartós védekezésre kell berendezkednünk a Körös-völgyben. A Tiszán lezúduló árhullám visszatartja a roppant tömegű vizet — mondotta Gergely István, majd így folytatta —, a halaspusztai elárasztott 2100 hektáros területen mintegy 30 millió köbméter vizet lehet tárolni, ami átmenetileg csökkenti a veszélyt. Hétfőn, a kora délelőtti órákban pedig már arról szóltak a híradások, hogy a Kettős-Körös Békés és Me- zőberény között, a békési hídtól hat Rílometérriyíre, mintegy 30 méter szélességben átszakította a jobb oldali töltést — Az említett szakaszon negyedszázada nem volt gondunk a töltéssel — kezdi Pálinkás Lajos, a Kö- VIZIG igazgatóhelyettes főmérnöke. aki egyben n védelemvezető helyettese. — Néhány perccel hét óra után a védelem vezetői, majd a gátőr ellenőrizte a töltéseket, semmi különöset nem észleltek. A gátőr 300 méternyire járhatott már az említett szakasztól, amikor mögötte robbanásszerűen átszakadt a gát. A jelentés után azonnal elrendeltük a rendkívüli készültséget. A gátszakadást követően két árvízvédelmi osztag indult a helyszínre, s azonnal megkezdték a veszélyeztetett területek — Körösladány egy részének, Bélmegyer, Tarhos és a békési tanyavilág — mintegy 13 ezernyi lakójának kiköltöztetését, a nagy értékű állatállomány biztonságba helyezését. A dobozi körgátnál pedig tanácsi erőkkel, a VÍZIG szak. embereinek irányításával hozzáláttak a községet védő körtöltés megerősítéséhez. A Kettős-Körös árvízszintjének csökkentésére 9 óra 37 perckor megnyitották a 87 millió köbméter víz befogadására alkalmas, Körös- tarcsa és Körösladány térségében húzódó mérgesi árvízi szükségtározót. A késő délutáni órákban a víz lefolyásának gyorsítására újabb helyen robbantották át a folyó töltését. — Egyik legfontosabb feladatunk az elszabadult víz felfogása, szétterülése elleni védekezés, majd az átszakadás helyének lezárása. A vízszint kiegyenlítődése után tudjuk csak lezárni a rést. majd visszavezetni az árt. — folytatta a védelemvezetőhelyettes. A kitelepítésben és ,a mentesítésben tegnap, hétfőn csaknem ötezren dolgoztak. A bélmegyerieket Vésztőn, a tarhosiakat és a békési tanyavilágban élőket Békésen, a Körösladány-Űjladányban élőket Körösladányban és a» Doboz külterületén élőket Dobozon helyezték biztonságba. A bajba jutottak ellátásáról gondoskodtak. Az árvíz miatt szünetel Szeghalom és Vésztő között a vasúti közlekedés. A MÁV a lakosság mentéséhez vasúti kocsikat, az értékek — gabona, állatállomány, letárolt műtrágya, lakossági ingóságok — elszállítására 150 fér dett vasúti kocsinak a térségbe való irányításáról intézkedett. Tegnap a mentésben és a védekezésben a lakosságon kívül részt vettek honvédségi erők is. A magyar néphadsereg kétéltű és lánctalpas szállítójárműveket küldött ,a térségbe, ezenkívül mintegy 200 tehergépkocsi, 60 erőgép, 60 személygépkocsi, 10 rakodógép és hét vízijármű segítette a mentésben résztvevők munkáját. Hétfőn estig az ár mintegy 25—30 ezer hektárt öntött el, melynek jelentős hányada művelt terület. — szekeres — * * * A Tisza mellékfolyóinak I külföldi vízgyűjtőin lehullott nagy mennyiségű csapadék rendkívüli árhullámokat okozott. A folyók medrükből kilépve, a felső külföldi szakaszokon nagy területeket öntöttek el. Romániában átszakadt a töltés a Tőz folyón, amely a Fekete-Körös egyik mellékvize. Magyar területen is heves és magas árhullámok alakultak ki a Körösökön és mellékvizein. A Fekete-Körös árhulláma a határon 48 centiméterrel haladta meg az eddig észlelt legmagasabb vízállást. A Kraszna árhulláma Ág- erdőmajomái ugyancsak elérte az eddig észlelt legmagasabb szintet. A Bodrog áradása Felsőbereckinél 4 centiméterrel haladta meg az eddig mért maximumot. (Folytatás a 3. oldalon.) A muronyi Lenin Termelőszövetkezetben szombaton kezdtek meg az aratást, tegnap is vágták a búzát, s ha az időjárás nem szól közbe, e hét végéig befejezik a kenyérgabona betakarítását Fotó: Veress Erzsi Vasárnap is arattak Pihenésre nem sok időt hagyott ez a vasárnap. Egyfelől a Körösökön lezúduló árhullám tett próbára erőt és idegeket, másfelől pedig a múlt hét közepi esős időket követően most kísérelhették meg gazdaságaink a kényszerpihenő után ismét azt is, hogy folytassák az aratást. A mezőkovácsházi járásban tett vasárnapi kőrútunk során meggyőződhettünk, hogy a mezőgazdasági üzemek nem is késlekedtek: Csanádapáca határában már a kora délelőtti órákban elindultak a kombájnok, de arattak Mezőkovácsházán is, ahol a IV. Békés megyei népművészeti napok ünnepélyes megnyitója külön is mozgal- ma_ssá tette ezt a napot. A hétvége színfoltja volt a szabadkígyósi búcsú is, ami természetesen semmi fönnakadást nem okozott abban, hogy az Aranykalász Tsz dolgozói javukra fordítsák a hovatovább ritkaság- számba menő csapadék nélküli időjárást. A Magyarbán- hegyes és Kunágota közti búzamezőkön ugyancsak forgó motollájú kombájnokat láthattunk. A többnapos esőt követően Észak-Békés megyében néhány mezőgazdasági üzemet kivéve szintén tovább folytatták a búza betakarítását. A csabacsűdi Lenin Termelőszövetkezetben, ahol július 12-én kezdték meg az aratást, vasárnap 40 kombájn este nyolc óráig vágta a gabonát. A háromnapos kiesés miatt az aratást később, várhatóan ma délelőtt fejezik be. A betakarításban részt vevő arató-cséplők alkatrész- hiány miatt nem álltak le. Rövid karbantartás után a közös gazdaság négy kombájnját a dévaványai Lenin, a többit az endrődi Béke Tsz-be irányítják. A vésztői Körös menti Tsz földjére az elmúlt héten 85 milliméteres eső esett, így az aratást csak vasárnap, a délutáni órákban tudták újra elkezdeni. A 3600 hektárból eddig 1600 hektáron takarították be a búzát. Az esőzések miatt hat napot álltak a berendezések. Egyébként a megázott talaj lassítja a betakarítás ütemét, és felázott talajon több vontató járműre lenne szükség. A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben 32 kombájn, négyezer hektár területről takarítja be a gabonát. A szokatlan, csapadékos időjárás miatt július 16-tól, az aratás kezdetétől nyolc napot töltöttek a kombájnok kényszerpihenőn. Júliusban 105 milliméter csapadék hullott Füzesgyarmatra és környékére. A megdőlt és gyomosodó búzatáblákban egyre nagyobb veszteséggel dolgoznak az arató-cséplők. A gazdaságban külső segítségre számítanak. A Békéscsabai ÁHami Gazdaságban Gyula térségéből, ahol több csapadék hullott, átirányították a kombájnokat Telekgerendásra. Vasárnap 15 kombájn aratott g késő esti órákig. A zöldborsó betakarításánál részt vevőket, annak befejezése után, átirányították az utómunkák végzéséhez. A zsadányi Magyar—Lengyel Barátság Tsz-ben a hétvégén még nem arattak a kombájnok. Ha nem esik az eső, kedden indulnak meg újra. A közös gazdaságban még 1100 hektár búza vár betakarításra. A gabona szinte valamennyi táblájukon megdőlt, magas a nedvesség- tartalma, ezért szárítani kell. Szállítási gondokkal is küszködnek, segítséget várnak a magyarbánhegyesi és a dombiratosi termelőszövetkezetektől. K. E. P —K. J. Megnyílt XIV. Nemzetközi Bartók Szeminárium Szombathelyen, a tanárképző főiskola dísztermében hétfőn ünnepélyesen megnyitották a XIV. Nemzetközi Bartók Szemináriumot. A Nemzetközi Zenei Versenyek és Fesztiválok Irodája 1967 óta rendez évente mesterkurzust, amelynek célja, hogy segítse Bartók műveinek tökéletesebb, hitélesebb előadását. Az augusztus 10- ig tartó szemináriumnak most harmadszor ad otthont Szombathely. A több mint 90 résztvevő muzsikus és zenepedagógus 18 országból érkezett. A mesterkurzus vezetésére most is elsősorban Bartók Béla volt kollégáit, tanítványait, barátait kérték fel, ezzel is elősegítve, hogy a résztvevők a nagy mester eredeti instrukciói alapján dolgozzák fel a műveket.
