Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-27 / 175. szám
1980. július 27., vasárnap Kárászmegyer? Vadasmegyer? Történet egy jobb sorsra érdemesült erdészházról A TIT új évadjáról — A mindenségit! De gyönyörű! — fut ki a számon, ahogy megpillantom a fák lombjába burkolódzó kárászmegyeri erdészházat. Aztán elkeseredem. Hogyan is írhatnám le a látványt, hogy a szavak ne legyenek szegényesebbek, mint ez a szép valóság? Hiszen a fű, a fák zöldje, az épület vakító fehérsége, az ég kékje, s a szikrázó napsugár így leírva csak szerény leltárnak tűnnék... S hogyan is rajzolható meg szavakkal a nagy tisztás a ház előtt, amely a legtökéletesebb perzsa szőnyeggel is versenyre kelhet bársonyosságával? És akkor az erdő hangjairól, neszeiről, de még a levegő hűs üdeségéről sem beszéltem ... Jobb lesz talán, ha a gyerekeket hívom segítségül, mert az idén nyáron az erdészház jobb sorsra érdemesült: a vésztői gyerekek napközis tábora lett. Ha valaki, hát Varga Zoli igazán boldog lehet, hiszen ő eddig is napközis volt nyaranta ... — Korábban benn, az iskolában volt a napközink. Ha a szabadba vágytunk? Ott volt a poros udvar, s a tűző nap ... Rossz időben meg jobb híján a tanterem, ahol egész évben tanultunk. Hát csoda, hogy nem lelkesedtem a napköziért? Most meg ... Tessék majd körülnézni, mi minden van itt... — Még pecázni is lehet — kottyant közbe Bak Attila. — A srácok már ekkora halakat fogtak — mutatja a kezével büszkén ... — Van itt sok más dolog is — húzza el leheletnyit a száját Tóth Erika. (Eh, ezek a fiúk, mindig csak a halakon jár az eszük — gondolhatja.) — Lehet pingpongozni, tollasozni, meg kirándulni is járunk. Legutóbb a hókai szivattyútelepre mentünk el. Krepsz Róza még csak másodikos, eddig szerényen meghúzódott a nagyok háta mögött. Most 'eszébe jut valami, s nem állja meg szó nélkül. — Már diszkóztunk is. Én is táncoltam, csak a fiúk nem hajlandók közénk állni. — Mert nem tudjuk ezt a táncot. Lenne csak magyar nóta... — inti le Bikádi Attila a kicsit, majd hozzáteszi. — Ha lehet csónakázni, mert az is várható, nem tudom kik lesznek a fürgék, a lányok, vagy a fiúk? ... Persze az ennivaló is szóba kerül, erre mind, együtt mondaná, milyen finom és annyi reptát kapnak, ameny- nyi csak beléjük fér. Burján Edit azzal dicsekszik, menynyit hízott, mire a többi is licitálni kezd, 2—3 kilóval... A beszélgetésre a szakács néni hangja tesz pontot: „Lehet ebédhez sorakozni!” ♦ Ökrös Gézával, a tábor vezetőjével a büfének kinevezett szobában beszélgetünk. Ahogy szavait hallgatom, titkon körülnézek. Üdítők. cukorkák, minden van itt, ami a nyáron kissé megemelt zsebpénzek elköltésére csábíthat. — Június 30-án nyílt a tábor és augusztus 23-ig látjuk el itt a gyerekeket. A költségvetési üzem busza hozza-viszi őket. A létszám változó. Volt hetünk', hogy 100—120 gyerek jött ki, most 64-en vannak. Kint ismét hancúrozás, ricsaj. Valaki bekapcsolta a magnót, hogy teljes legyen a hangzavar ... Ökrös Géza mintha megérezné, mire gondolok, ezzel folytatja. — Azért ne higgye, hogy rosszak! Azok' a gyerekek, akik az iskolában majd szétütik a falakat, itt 180 fokos fordulatot tesznek viselkedésükben. Végre kitombolhatják magukat. Nyugodtak' és elégedettek. Észre sem vesz- szük őket... Közben papírokat, füzeteket vesz elő. A KÖJÁL jegyzőkönyveit, amelyekben szinte minden szó elismerésről árulkodik... A naplót, melybe a nevelők a napok eseményeit örökítik meg. Olvasom: kirándulás, játék, sport... — Terveink is vannak bőven. Szeretnénk naponta 20-as turnusokat Gyulára, a strandra vinni. És, hogy el ne felejtsem. Egy nyílt napot is szerveznük a szülőknek, hadd lássák, hogy érzik itt magukat a csemetéik. A nevelők! ügyeleti beosztása kerül a kezembe. Négyen, öten jönnek ki naponta ... Ökrös Géza, látva mit nézegetek, hozzám fordul: — Ezt tessék megírni! Ilyen nincs tán másutt, sehol a világon! A tanács minden itt töltött napért 50 forintot fizet a tanároknak. S amellett mi is jól érezzük magunkat. Kell ennél többet mondanom? Közben, ahogy szedelőz- ködöm, a ház gondnoknője, Varga Endréné meséli: — A 11 éves fiam is itt van. Az első napok egyikén megyek haza, hát a gyerek ül a fa alatt, feje le-lebukik, bóbiskol. „Jézusom, csak nem beteg ez a gyerek”, gondoltam magamban ... Nem volt semmi baja. Ettől a levegőtől, a szaladgálástól nyomta el a' buzgóság. És hogy mit esznek össze, mióta kinn vannak ... ♦ Mintha ezt az elbeszélést hallanám vissza negyed óra múlva, amint a vésztői tanács vb-titkárára, Kaszai Jánosra várok. A titkárnő, Varga Lászlóné két lányát tette fel reggel a Kárászmegyerre induló buszra. A lehető legjobb helyen vannak nap mint nap, ennél egészségesebb környezetet el sem tudna képzelni számukra ... — Nagy gondunk volt a gyerekek nyári elhelyezése. A szülők évek óta ostromoltak minket, csináljunk- már valamit. A kárászmegyeri erdészház korábban a megyei tanács hétvégi háza volt. Az itteni, tanácsi „Augusztus 20.” brigád évente kétszer kiment oda kerékpárral. A múlt évben, egy ilyen alkalommal, már nem is tudom ki vetette fel, de jó lenne a - gyerekeket itt elhelyezni ... „Miért is ne?” — gondoltuk. Megpróbáljuk; aztán majd lesz valami... Tárgyalások, szerződések ... S a mi tulajdonunkba került az épület. Mindezt már Kaszai János mondja el az irodájában, majd ezzel folytatja: — És megkezdhettük az igazi munkát. Kimentünk a műszakiakkal, körülnéztünk; hogyan lehetne az épületet úgy átalakítani, hogy az 100—150 gyerek befogadására alkalmas legyen. A nagyteremből ebédlő (rossz idő esetén társalgó) lett, a két kisebb helyiséget mosogatóvá, illetve tálalóvá alakítottuk át. A munka március első napjaiban indult és június elejére már továbbáll- hattak a költségvetési üzem dolgozói, jöhettek a gyerekek. Persze mások is segítettek, hogy csak az önkéntes tűzoltókat említsem ... Vagy a vízügyi igazgatóság sarkad i szakaszmérnökségének vésztői gépműhelyét, amelynek szocialista brigádjai társadalmi munkában rendbe hozták az erdészház játszóterét... Nem folytatja a felsorolást. Cseppnyit gondolkozik, latolgat magában, aztán ezzel folytatja: — Az igazsághoz hozzátartozik, hogy probléma is akadt, a kullancs. Már két-> szer permeteztünk. Eszembe jutnak' a táborvezető szavai, aki bizakodással mesélt arról, hogy a tszszel megállapodás született, hogy a jövőben hetenként lepermetezik a területet. „Emellett van a raktárunkban 10 kiló malakion, azt csak úgy parasztosan, harisnyából szórjuk, ha kell...” Megnyugszom. Tehát minden szép és jó. Az erdészház jó kezekbe került, mindenki elégedett. Azaz még nem egészen. A jövőben további elképzeléseket szeretnének valóra váltani. Kaszai János erről is beszél. — Az ebédlő nem a legideálisabb, szeretnénk egy nagy, nyitót színt építeni. A fákat már kivágtuk, jövőre el kell, hogy készüljön ... A másik tervünk, hogy egy bitumenes sportpályát építünk, hogy a gyerekeknek sárosabb időben is legyen hol sportolniuk ... ♦ Még beszélgetünk egy keveset, arról többek között, hogy a kárászmegyeri erdészház, bár a köznyelvben e néven forog, igazándiból „vadasmegyeri” lenne ... Hazafelé menet is az jár a fejemben, hogy is nevezzem ez írásban? Végül is elvetem a kérdést, a lényegen így sem, úgy sem változtat az elnevezés. Az összefogás, a vállalkozókedv szép példájával találkoztunk, melynek eredményeként több mint 100 vésztői gyerek talált ideális, szép otthonra ezen a nyáron. Kép, szöveg: Nagy Ágnes Jeney Jenő nyilatkozata A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tevékenységében fokozottabban kívánja figyelembe venni a rendezvényein részt vevők sajátos munkafeltételeit, élet- körülményeit, érdeklődését, előképzettségét, s ennek megfelelően az eddiginél változatosabb programokat . ajánl — tájékoztatta az új ismeretterjesztési évad előkészületeiről, Jeney Jenő, a TIT főtitkárhelyettese az MTI munkatársat. — Az 1980—81-es ismeretterjesztési évadban a XII. pártkongresszus útmutatásai szerint arra törekszünk, hogy minél maradéktalanab- bul és magasabb színvonalon elégítsük ki a különböző társadalmi csoportoknak, rétegeknek, az egyéneknek a tudományos . ismeretterjesztéssel kapcsolatban megnyilvánuló művelődési igényeit. A társulat a jövőben még nagyobb gondot fordít a tudományos társadalom- és természetfelfogás, a szocialista hazafiság és nemzetköziség tudatosítására, a hazai és a nemzetközi időszerű kérdések gyors megválaszolására. A nagy történelmi eseményekhez és a jelentős személyiségekhez kapcsolódó évfordulók sorában megemlékezik Bethlen Gábor születésének 400:, jövőre pedig Bartók Béla születésének 100. évfordulójáról. Előtérbe helyezi tevékenységében a dolgozók közgazdasági ismereteinek gyarapítását, a népgazdasági célok megoldásának segítését. Évről évre több munkásképző, valamint munkás át- és továbbképző tanfolyamot szervez a társulat olyan témákban, amelyekre nem készült állami tanterv, valamint azokban a kis- és középüzemekben, ahol a kiképzendők száma csekély. Az érdekelt vállalatokkal együttműködve tananyagokat és segédanyagokat dolgoz' ki, előadókról gondoskodik, és — munkahelyi közreműködéssel — több vállalat munkásai számára közös tanfolyamokat indít. Napjaink aktuális témájával, a környezetvédelemmel kapcsolatban a TIT — a komplex tudományos ismeretterjesztés alapján — ki- • alakította és megfelelő tematikákkal, segéd- és szemléltető anyagokkal látja el az előadói gárdáját. E területen elsősorban a vezetői és a tervező munkakörben dolgozók, továbbá a pedagógusok között kívánja formálni a környezetvédelmi szemléletet, és az ifjúság körében tömegméretűvé tenni az érdeklődést a téma iránt. Az utóbbi időben egyre népszerűbbek az űrhajózással foglalkozó rendezvények, s az új évadban az ismeretterjesztésben fokozottan előtérbe kerül a magyar részvétel az űrkutatásban, az Interkoz- mosz programban. A Csináld magad mozgalomban tanfolyamokat szervez a társulat a villanyszerelés, a háztartási gépek kezelése, a faipari munkák, a szabás-varrás, az autó-motor szerelés, a mázolás, a tapétázás, a csempézés elsajátítására, és mindehhez segédanyagot is kínál. Több mint két évtizede folyik szervezett idegennyelvoktatás a TIT keretében. Legfontosabb teendőként az egységes célokon és módszereken alapuló TIT-nyelvisko- lai hálózat országos kiépítését, a hatékony oktatási eljárások széles körű elterjesztését, és a több eszközű tananyagrendszer kialakításának bevezetését szorgalmazzák a következő években. Feladatuknak tekintik a népgazdasági szempontból fontos rövid távú, intenzív nyelvoktatási formák, továbbá a gyermekek iskolán kívüli idegennyelv-oktatásának szélesebb körű meghonosítását is. Nagy feladat hárul az értelmiségiek felkészítésében a közművelődési és a tudományos ismeretterjesztő hivatásra. Ebben a munkában kiemelkedő szerep jut az értelmiségiek különböző rétegeinek rendszeres találkozásaira, eszmecseréire fórumot nyújtó értelmiségi kluboknak, amelyeket a társulat maga, vagy a társintézményekkel közösen tart fenn — hangsúlyozta befejezésül a TIT főtitkárhelyettese. A Magyar Hét (az Országos Idegenforgalmi Hivatal lapja) minden nyelven megjelenő — orosz, cseh és szlovák, lengyel, román, szerb- horvát — legközelebbi kiadásában részletesen foglalkozik a Budapesten megtartott élettani világkongresszus és a XXII. nyári olimpiai játékok eseményeivel. Az orosz nyelven megjelenő Magyar Hét beszámol a moszkvai olimpiai játékokon szerzett első magyar aranyéremről, de az eddig lezajlott egyéb sporteseményekről és eredményekről is. A cseh és szlovák nyelvű lapban a budapesti éttermek vasárnaponkénti 25—40 százalékos árengedményéről, a balatoni úszásoktatásról, és a szentendrei nyári rendezvényekről kapnak tájékoztatást az olvasók. A lengyel kiadású Magyar Hét"* ismerteti a külföldiek magyarországi betegellátásáStrauss-est Békéscsabán Az Országos Filharmónia rendezésében augusztus 6-án, szerdán este 8 órakor Johann Strauss műveiből hallhatnak hangversenyt az érdeklődők Békéscsabán, a szabadtéri színpadon. A hangversenyen Bolberitz Tamás vezényletével a postás szimfonikus zenekar lép fel. Közreműködnek a Magyar Állami Operaház énekművészei: Zempléni Mária, Horváth József és Palócz László. A műsorban többek között a Denevér nyitánya, a Pizzicato polka és a Kék Duna keringő hangzik el. Képünkön Bolberitz Tamás karmester, aki a Bartók Béla konzervatórium hegedű- és zeneszerzés szakán végzett. Karmesteri tanulmányait a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskolán Koródi András növendékéként végezte. Bolberitz Tamás 1966. óta a Magyar Állami Operaház karmestere, s emellett gyakran vezényel más fővárosi és vidéki zenekarokat is. nak módját és lehetőségét, a Tranzitutak mentén című sorozatában Kőszeg—Szombat- hély—Veszprém útvonalat és környékének látnivalóit ismerteti. A szerb-horvát nyelven megjelenő Magyar Hét ismerteti a közelmúltban hazánkban járt V. Gyurano- vicsnak, a Jugoszláv SZSZK elnökének nyilatkozatát és a tárgyalásokról kiadott közös közleményt. Rajt az olimpián címmel beszámol a XXII. olimpiai játékok első napjainak eseményeiről, a Csárdáskirálynő ljubjanai előadásáról, és sok más időszerű eseményt ismertet. Békés megye tájaira kalauzolja olvasóit a román nyelven megjelenő Magyar Hét, ír a magyarországi román folklórról, és megszólaltatja Egly Tibor zeneművészt, aki a közelmúltban többször járt Romániában előadókörúton. Pénteken, a kcsö éjszakai órákban tartották meg a gyulai Várszínház idei záróbemutatóját a várban. A következő napokban — ha az időjárás is kedvező lesz — a közönség Hernádi Gyula: V. N. H. M. (Szörnyek évadja) című müvét nézheti meg Jancsó Miklós rendezésében. A darab főbb szerepeit Tordai Teri, Iglódi István, Hernádi Judit, Maros Gábor, Ben- öze Ilona, Madaras József, Fülöp Zsigmond és Jobba Gabi alakítja. Felvételünk a péntek éjszakai bemutatón készült Fotó: Martin Gábor Miről ír a Magyar Hét?
