Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-26 / 174. szám
1980. július 26., szombat Kicsi a téesz, de... Hátúról a második, nagyságát tekintve a dombiratosi Béke Tsz a megyében. Ha termelési eredményeit figyeljük, más a helyzet. Az 1723 hektáros gazdaságnak hatalmas társai közt sincs szégyenkezni valója. Ez a kicsinek számító terület a megye déli részén van, a körzetre jellemző jó földeken. Külön szerencse, hogy a Nagykamarás—Nagy- bánhegyes térségére jellemző belvíz eddig elkerülte. Kivételes eset, hogy az idén 180 hektár víz alá került. Ennek egy része búza volt, s hogy mentsék a menthetőt, a kieső területet bevetették kukoricával, úgy tűnik megérte, mert szépen fejlődik. Maga a növénytermesztés szerkezete jól illeszkedik a táj termelési hagyományaiba, főként búzát, kukoricát, cirkot termesztenek a szövetkezet dolgozói. Csak any- nyi lucernát telepítettek, ami feltétlenül szükséges a szarvasmarha-ágazat ellátásához. A vezetőség is azt vallja, hogy kár lenne jó kukorica- és búzaföldeket takarmánytermelésre elpazarolni, hiszen az árunövények sokkal nagyobb jövedelmet hoznak. Ez a takarékos gondolkodás jellemzi a pénzügyi irányítást is, s a mennyiségi növelés mellett csak csekély önköltségnövelés terheli a növénytermesztést. így sikerült elérni, hogy tavaly például a búzán majdnem 100. a kukoricán 114 forintot nyertek 100 kilogrammonként. Az okszerű tápanyag- gazdálkodáson kívül ehhez nagyban hozzájárul az, hogy olyan olcsó gépeket használnak, amelyek kivétel nélkül mind szocialista importból származnak. Az a 3 és fél milliós ösz- szeg, amely évente a szövetkezet rendelkezésére áll, nem / Visszhang a köszméteiigyben A „Villáminterjú köszméteügyben” címmel a Népújság július 24-i számában megjelent cikkhez a következő megjegyzést kívánjuk hozzáfűzni: Vállalatunk, a Magyar Hűtőipari Vállalat békéscsabai gyára a köszméte felvásárlását a gyümölcs érésével június 11-én megkezdte, mely egészen július 10-ig folyamatos volt. Július 10-e után a köztermesztésben levő, zöld bogyószínű gyümölcsök már olyan érési stádiumban voltak, hogy hűtőipari feldolgozásra alkalmatlanná váltak'. Ezen felvásárlási időszak alatt a nem szerződött partnerektől néhány kilogrammtól több tonnáig, függetlenül attól, hogy magántermelőkről vagy felvásárló kereskedelemről volt szó, a bejelentett mennyiséget minden esetben átvettük. Meghökkentő a szeghalmi ÁFÉSZ igazgatósági elnökének nyilatkozata, annál is inkább, mert az említett ÁFÉSZ, csekély mennyiségben ugyan, de szállított részünkre köszmétét. Azzal viszont nagyon egyetértenénk, ha az ÁFÉSZ- ek megközelítő pontossággal közölnék, hogy területükön milyen termés várható, illetve milyen területen van köszmétetelepítés, hogy annak alapján — még ez év végével, vagy esetleg a következő év márciusáig — szerződést tudnánk velük kötni. Ezzel mentesítenénk a termelőket attól, hogy több kilométeres távolságból 20— 30, vagy 50 kg árut hozzanak be, ami ez évben is megtörtént. Többször tárgyaltunk a MÉSZÖV illetékeseivel, valamint több ÁFÉSZ-szel, hogy a szórványgyümölcsösökben jelentkező bogyós gyümölcsöket gyűjtsék össze, és az összegyűjtött bogyós gyümölcsre kötelezettséget vállalunk, illetve szerződést kötünk velük. Márton Pál igazgató is engedi meg, hogy drága gépeket vegyenek, több milliós beruházásokba kezdjenek. Az idén igaz sor került erre is, összesen 11 milliós költséggel új szárítóüzemet építenek. S ami nagy szó; hitel, külső támogatás nélkül. Egyedül a Dél-Békés megyei Tsz-Szövetség kölcsönös támogatási alapjából igényelték másfél milliót, ez azonban csak egy ideig pótolja azt a részt, amellyel egy másik termelőszövetkezet tartozik a dombiratosiaknak. Érdekes az is, hogy több mint 10 éve semmilyen kölcsönt nem vett fel a gazdasági vezetés. Mindez nem a kezdeményezés hiányáról vagy a vezetők bátortalanságáról árulkodik, hiszen az új szárító 2 évig minden fejlesztési lehetőségüket felemészti. Felvetődhet az is, miért épp ilyen drága, nagy teljesítményű berendezést építenek? A válasz egyszerű: ez kapható, s a régi, elavultat valamivel pótolni kell. Az előzetes felmérések szerint a környék üzemeinek bérszárítást is folytatnak majd. Az esetleg elmaradó bevételek ellenére mégis jobban örülnének annak, ha nem sokat menne ez a szárító, hiszen ez egyben többlet energiafelhasználást is jelent. Az igazi öröm az, ha — mint a napokban — a mért 14 százalékos nedvességtartalommal azonnal raktárba kerülhetne a gabona. A nagy beruházás elkezdése előtt bebiztosította magát a szövetkezet, hogy ne lásson szükséget más gépekben sem. Tavaly 5 új MTZ- traktort, egy IFA teherautót és két kombájnt vásároltak, előre számítva a következő két év szűkebb fejlesztési lehetőségeire. A növénytermesztés szép eredményeit kicsit elhalványítják a szarvasmarha-teEredményesen segíti az állattartó gazdaságokat az Állatorvos-tudományi Egyetem járványtani tanszéke. A kutatócsoport más kutatóhelyekkel együttműködésben főként a borjakat, a juhokat és a sertéseket veszélyeztető fertőző betegségek ellen küzd. Mint Szentiványi Tamás, akadémikus, tanszékvezető professzor az MTI tudományos munkatársának "elmondotta: fő célkitűzéseink közé tartozik, hogy az istállóban tartott borjúállományt ritkító, s jelenleg tizennyolc százalékos elhullási veszteséget az elkövetkező években legalább tíz százalékkal csökkentsék. Az egyetemi szakemberek tapasztalatai szerint a borjak fertőző jellegű, főként bélgyulladással járó megbetegedései és az újszülöttek szakszerűtlen táplálása között összefüggés van. A tenyésztők ugyanis idáig azt hitték, elegendő, ha az új- szülc a fér 5z ;sel szemben védelmet nyújtó anyatejetaz első három napban kapja meg. A kísérleti kutatások ezzel szemben azt mutatták, hogy már az első 12 órában legalább két alkalommal meg kell itatni „föccstejjel” a kis állatokat, mivel 24 óra elteltével a védőanyagok a bélből a véráramba már nem szívódnak fel, és így védőhatást sem fejtenek ki. A gyakorlat igazolta ezt a megállapítást. A tanszék kutatói kísérleteket folytatnak a hízó bárányok fertőző megbetegedéseinek megelőzésére is. Világviszonylatban elsőként állapították meg, hogy az úgynevezett adenovírusok okoznak a legtöbbször elhulláshoz vezető légúti megbetegenyésztés gondjai. Éppen a szűkös anyagi lehetőségek miatt sem az állomány lecserélésére, sem új telep építésére nem jut pénz. A veszteség megszüntetését a tervszerű mentesítéstől remélik. Ugyanis az állomány bru- cellával fertőzött, s nem nehéz elképzelni, hogy az évi 50 körüli vetélések mekkora kárt okoznak. A felügyeleti szervek rendelkezése szerint 5 év alatt kell egészséges állatokkal lecserélni a fertőzötteket. A szakvezetés erre is a legolcsóbb módszert választotta, a tsz saját teheneinek egészséges szaporulatát hagyja meg a jövőben. A jövőt latolgatva felmerül az is, meddig bírja a jó adottságok ellenére is szűk lehetőségeket kihasználni a szövetkezet? Hiszen, ha nálunk nem is „eszi meg a nagy hal a kicsit”, tény, hogy ekkora üzemméret mellett nehéz emelni a termelés színvonalát. Ráadásul a munkaerő sem látszik biztosítottnak, hiszen az átlagéletkor eléri a 47 esztendőt, annak ellenére, hogy az egy főre jutó jövedelem közel van az évi 46 ezer forinthoz. Nehéz ebben a körzetben új munkaerőt találni. StabU pénzügyi egyensúly, kedvező jövedelmezőségi mutatók, termelési biztonság. Ugyanakkor nem tagja egyetlen termelési rendszernek sem. Ez jellemzi a dombiratosi Béke Termelőszövetkezetet. Mindez nem jelenti, hogy vezetősége ellenáll a kor követelménveinek, a korszerűsítés igényeinek. Egyelőre nincs szó arról, hogy csatlakozzék valamelyik nagyüzemhez, az azonban biztos, hogy méltó partnere lehet bármelyik nagyobb társának, ezt jól mutatják eredményei. M. Szabó Zsuzsa dést, tüdőgyulladást. Ezt tudva, olyan vakcinát állítottak elő — és számos gazdaságban ki is próbálták — amelynek alkalmazásával a hizlalási veszteséget mintegy húsz százalékkal sikerült csökkenteni. Az állatorvoslás jelentős gondja a sertéseknél fellépő torzító orrgyulladás, amely deformálja az állat orrát, és ezáltal az nehezebben tudja a takarmányt megrágni. Ennek folytán a jószág rendszerint elkorcsosul, vagy csak nagyon nagy mennyiségű takarmány elpocsékolása után éri el a kívánt súlyt. A kutatók kiderítették, hogy ez a betegség főként ott lép fel, ahol a keresztezési program miatt az állományt gyakran keverik. Bakterológiai vizsgálatokkal sikerült kórokozóját izolálni, és jelenleg három állami gazdaságban folynak a vakcinákkal a kísérletek. Sikerült azt is megállapítani, hogy az újszülött borjak és malacok korai coli- hasmenéses megbetegedése gyakran azért következik be, mert a tehén, illetve a koca a vemhesség ideje alatt nem részesült megfelelő takarmányozásban. A járványtani tanszék kutatási eredményeit, tanácsait hasznosítók egyre népesebb táborában megtalálhatók legrangosabb mezőgazdasági nagyüzemeink, köztük a mezőfalvi, a mezőhegyesi, a hódmezővásárhelyi, a nagymiskolci, a hortobágyi, a bábolnai, a baki, a bólyi, a Szombathelyi Állami Gazdaság, illetve mezőgazdasági kombinát, a Keszthelyi Agráregyetem Tangazdasága és egy sor más, ugyancsak jónevű állattartó nagyüzem. Egyetemi kutatók és jószágtartó nagyüzemek együttműködése Árvíz a Körösökön Csütörtökön, az esti órákban a védekezési munkákat megtekintette Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára Ezekben a napokban a legnagyobb nyári munkát az aratás jelenti. Pontosabban: csak jelentené. A közbejött eső miatt pihenőre kényszerültek a kombájnok. S amikor mindenki azt leste, hogy mikor indulhatnak a gépek, az egyik leghatalmasabb elem, a víz orvul támadott megyénk folyóin. Néhány óra alatt métereket emelkedett a Fekete- és a Sebes-Körös, majd a Berettyó vízszintje. Szerencsére a Fehér-Körös áradása lassúbb. Csütörtökön a késő délutáni órákban már óriási erővel, szervezetten folyt a védekezés a gátakon. A munkálatokat megtekintette, a veszélyeztetett szakasz egy részét végigjárta Frank Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A védelem vezetői minden szükséges intézkedést megtettek arra, hogy a víz a gáA robbanószer a helyszínen van — remélhetően nem lesz rá szükség tak között vonuljon le. Felkészültek viszont arra is, hogy ha már nem tudják tartani az árt, akkor igénybe vegyék a mályvádi árvízi szükségtározót, öt évvel ezelőtt, amikor is az emlékezetes árvíz után a töltéseket megerősítették, Remeténél úgy alakították ki a gátat, hogy szükség esetén, a robbantás után „lecsapolható” a folyó vize a 3300 hektáros szükségtározóba. A magyar néphadsereg egyik műszaki alakulatának katonái mindent előkészítettek a gát megnyitásához. Persze a védelem vezetői a jelszót is kiadták: „Csak a legvégső esetben robbantsák a töltést.” Közben a folyó tovább áradt, este 9 órára elérte a 970 centimétert. Éjfélkor már 988 centimétert mutatott Antnál a vízmérce, vagyis 48 centiméterrel többet, mint 6 esztendővel ezelőtt, amikor is a legnagyobb vizet mérték. A robbantáshoz szükséges vezetékek készülnek A gátakon, József-szana- tóriumnál és az országhatár közelében folyt a nyúlgát építése. A víz kidöntött fákat, szénaboglyákat, bálázott szalmát és egyéb uszadékot sodort. Meg-megújuló erővel rohant a híd pillérjeinek. Tíz óra tájban eleredt az eső, s ez nehezítette a védekezésben részt vevők munkáját. Némi reményt a hajnali jelentés adott: 8 centimétert apadt a Fekete- Körös vize! Pénteken reggel több mint 900-an yették fel a gátakon a küzdelmet a víz ellen. A remetei vasúti hídnál a Körös—berettyói Vízgazdálkodási Társulat egyik brigádja nyúlgátat épít. — Ha nincs ez az árvíz, akkor most a sarkadi Lenin Tsz-ben, a meliorációhoz műtárgyakat építünk — mondta Réti Sándor kubikos. — Tegnap is itt voltunk, rövid volt az éjszaka — kapcsolódott a beszélgetésbe Szamos Ferenc. — Ennyi vizet még életemben nem láttam, pedig gátőrcsaládból származom. Ez messze túltesz az 1974-es víznél is. A közutat homokzsákokkal védik Fotó: Veress Erzsi A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság központjában elmondták, hogy a Körösök romániai vízgyűjtő területén újabb, jelentős mennyiségű eső hullott, s ez tovább lassítja a folyók apadását. Egyébként a Fekete-Körös pénteken 13 óráig csaknem 50 centimétert apadt. A gátak biztonsággal, jól tartják a roppant vizet. Persze a védekezés tovább folyik. Tegnap 915-en szorgoskodtak a gátakon, a Fekete-Körös töltésén mintegy 2,5 kilométer nyúlgátat építettek. A Fehér-, a Fekete-, a Sebes- és a Kettős-Körösön, valamint a Berettyón harmadfokú, az áradó Hármas- Körösön elsőfokú az árvízvédelmi készültség. A belvízzel borított terület mintegy 1900 hektár. — szekeres —
