Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-18 / 167. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TflNACS LAPJA 1980. JÚLIUS 18., PÉNTEK Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM Kádár János fogadta a Dán Kommunista Párt elnökét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta Jörgen Jensent, a Dán Kommunista Párt elnökét, aki pihenés céljából tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozó során kölcsönös tájékoztatásra került sor a két párt tevékenységéről, s véleménycserét folytattak a nemzetközi élet, továbbá a nemzetközi kommunistamozgalom néhány időszerű kérdéséről. A megbeszélésen részt vett Gyenes András, az MSZMP KB titkára. Elveszett energiák A fejlett ipar tudvalévőén sok energiát használ fel. Érdemes azonban megfigyelni a felhasználás arányait. Az észak-amerikai kontinens például — itt él a föld lakosságának tíz százaléka — elhasználja a világ energia- termelésének negyven százalékát. Általában megfigyelhető, hogy a fejlett ipari országok magas életszínvonala, a nagy nemzeti jövedelem árnyékában nemcsak nagymértékű energia- fogyasztás, hanem rendkívüli energiapazarlás is rejtőzik. Tanulságos a gépipar „vezértermékének”, a gépkocsinak az esete. Hetven év alatt egy autó előállítási ideje egytizedére csökkent — úgy, hogy közben jóval bonyolultabb lett a szerkezete. Ugyanezen idő alatt viszont az egy kocsi előállításához szükséges energiamennyiség háromszorosára nőtt. Ezért is fordul a figyelem napjainkban a gyártási módok energiaigényessége felé. A legkényesebb helyzetben a gépipar van. A gépek és berendezések — más iparágak gyártmányaihoz képest — igen sok alkatrészből állnak, és e sok, különböző darabot más-más technológiával kell készíteni. Ráadásul a felhasznált anyagokat mesterségesen keménnyé, szívóssá alakítják. Az eltérő típusú műveletek, az anyagok ellenállása a megmunkálással szemben — mind növelik az energiafelhasználást, és temérdek „nehezen kihagyható” lehetőséget nyújtanak az energiapazarlásra. Ezek a gondok a magyar gépiparban fokozottan éreztetik hatásukat. A fajlagos — a termelés egységére vonatkoztatott — energiafelhasználás ipari termelésünkben jelenleg még kedvezőtlen. Az egységnyi termelés- növekedéshez mintegy két és félszeresen több energiát használunk fel, mint a fejlett ipari országok — tegyük hozzá: ezzel egyidejűleg a termelékenység sem mondható élenjárónak. Több hazai gépipari vállalatnál folyik rekonstrukció; korszerűsítik a gépműhelyeket, újratervezik a gyártósorokat. Ezekben a tervekben kellene több helyet adni a technológiák energia- mérlegének, és ennek alapján az ésszerűtlen felhasználás megszüntetésének. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis az effajta átalakítások célja kizárólag a termelés növelése, esetleg a minőség javítása volt, nem a kevesebbet fogyasztó gépek munkába állítása. Előadódhatnak olyan esetek is, amikor konstrukciós oldalról nyílik lehetőség takarékosságra. A bátrabb tervezők nem riadnak vissza attól sem, hogy a termelékenyebbnek, gazdaságosabbnak tartott öntvény vagy kovácsolt munkadarab helyett elektronsugaras hegesztett szerkezetet, esetleg műanyag betont javasoljanak. Külföldön mind gyakoribbak az ilyen átváltások, kihasználva az elektromos vagy a kémiai energia anyagleválasztó képességét. Amikor tehát a gyártóberendezéseket mind több üzemben újakra cserélik, eközben nem szabad sajnálni az „energiát” a technológiák energiaszempontú átvizsgálásától sem. Bognár Nándor A vásártér pavilonjaiban és szabadtéri bemutatóterein a készülődés utolsó napján igazi főpróba előtti hangulat uralkodott. A tegnapi, július 17-i délelőttön megtartott sajtótájékoztatón dr. Csikós Ferenc a Szeged megyei Városi Tanács vb-titkára, a szegedi ipari vásár igazgató- tanácsának elnöke joggal jegyezte meg, hogy a kiállítások történetében még soha ilyen jól nem álltak a portékák fölvonultatásávai a megnyitó előtti napon a résztvevők. A sajtótájékoztatóval együtt a rendezők sürgés-forgása is érzékeltette: Szeged még az 1976-os centenáriumi vásárnál is gazdagabb, tartalmasabb seregszemlére várja látogatóit. Miként a tájékoztatóban is elhangzott, a szegedi ipari vásár, hagyományaihoz híven, ez alkalommal is kettős jelszóval nyitja kapuit. Egyfelől alkalmat teremt a tavaszi és az őszi BNV közötti időszakban a termelők, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön a Parlament nándorfehérvári termében fogadta Eric Neilt, a Nemzetközi Élettani Társaság leköszönő elnökét, Knut Schmidt-Nielsent, a most megválasztott új elnököt, s a társaság vezető testületének tagjait, akik a XXVIII. élettani világkongresszus alkalmából tartózkodnak Budapesten. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Schultheisz Emil egészségügyi miniszter és Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. a kereskedők és a fogyasztók találkozásának, mégpedig úgy, hogy a termelőket új termékek bemutatására serkenti. Így a szegedi vásár az újdonságok vásárának szerepét tölti be. Az elmondottak mellett küldetése ennek a kiállításnak az is, hogy a testvérvárosok gazdasági életét reprezentáló vállalatok, üzemek és gyáraik rangos találkozója is legyen, hűen kifejezve, tükrözve a szomszédos testvéri országokkal kialakult gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat. E tekintetben legjelentősebb. kiállító Szabadka városa, hiszen Szeged jugoszláviai testvérvárosa a legrégibb időktől szereplője ennek az eseménynek, mint ahogy a szegediek is rendszeresen részt vesznek a szabadkai Pannónia-vásáron. De Szabadka mellett bemutatkozik most alföldi városunk szovjetunióbeli testvér- városa Ogyessza is, Lengyel- országból Lódz, Finnországból Turku. KGSTtanácskozás A KGST mezőgazdasági állandó bizottságának 52. ülése 1980. július 7—12. között Poznanban került megrendezésre. Az ülésen részt vett Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, a Szovjetunió és a Vietnami Szocialista Köztársaság küldöttsége. A bizottság megvizsgálta a KGST- tagországok közötti együttműködés kiszélesítésének lehetőségeit a gabonatermelés fokozásában, valamint az állategészségügyi együttműködés tökéletesítésének és elmélyítésének kérdését. A hazaiak közül 250 vállalat hozta el termékeit a vásárra, amely a mai megnyitót követően július 27-ig tart nyitva, a szegedi ünnepi hetek programsorozatába illeszkedve. Budapest, Szeged, Csongrád megye, Bács-Kis- kun, Szolnok és Győr-Sop- ron után a szegedi vásár legnagyobb kiállítója Békés megye. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat, a Békés megyei Üdítőital-ipari Vállalat, a Békéscsabai Kötöttárugyár, a Békés megyei Vegyesipari Vállalat, a Békéscsabai Hűtőház, a METAKÉMIA Ipari Szövetkezet, a békésszent- andrási szőnyegszövő és az Orosházi Üveggyár verseng új termékeivel a Csongrád megyei Tanács, a szegedi Városi Tanács és a vásárigazgatóság díjaiért, amelyeket ma délután adnak át ünnepélyesen a városi tanács dísztermében. K. E. P. Az AGROKER Békés megyei vállalatához a napokban újabb munkagépszállítmány érkezett az aratást követő feladatok elvégzéséhez. A közös gazdaságok már vásárolják is. és szállítják a disztillertárcsákat, melyeket hamarosan munkába állítanak Fotó: Gál Edit Kilenc Békés megyei kiállító Ma: kapunyitás a szegedi vásáron Békés megye közútjainak korszerűsítési programja befejezési szakaszához közeledik. A Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat géplánca e napokban a 44-es főúton, Csorvás térségében dolgozik, ahol naponta mintegy másfél kilométer hosszban készítik el a koptatóréteget az útpálya teljes szélességében Fotó: Gál Edit ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•«■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■a Huszonhat tanácsteremben Folytatta munkáiát az élettani világkongresszus Középpontban: az agykutatás Nem szuperkomputer az emberi agy, működése nem hasonlítható a számítógépekhez. A legújabb kísérletek tanúsága szerint az információáramlás ennél bonyolultabb, más tényezők által is befolyásolt agyi folyamat — állapították meg az idegsejtek közötti ingerületátvitellel foglalkozó szekció csütörtöki ülésén, a budapesti élettani világkongresszuson. Az idegrendszer felépítésére vonatkozó „klasszikus” elképzelés szerint az egyes sejtek közötti kapcsolódás láncszerű. Az utóbbi években végzett kutatások — amelyekben jelentős eredményeket ért el a Szentágothai János akadémikus vezetésével dolgozó magyar munkacsoport is — bebizonyították, hogy a sejtek nemcsak sorjában egymáshoz kapcsolódva rendeződnek egységes szerkezetté, hanem egymástól távol elhelyezkedő elemek is hatással lehetnek egymásra, a sejtláncolatok kikerülésével. A most elhangzott előadásokból — Solomon Langer francia, Per Hedqvist, Len- nart Stjarne svéd, Herbert Ladinsky olasz, valamint Vízi E. Szilveszter magyar professzorok beszámolóiból — kiderült, hogy az agyműködés során az idegsejtek közötti összeköttetés mellett szerepet játszanak bizonyos vegyületek is. Ezek a hormonok az agy központjaiban termelődve, majd szétterjedve ingerületeket, tehát információkat juttathatnak el más területekre is. E kettős rendszer összehangolt működése magyarázhatja azt, hogy a különböző idegrendszeri központok azonnal aktivizálhatják, illetve gátolhatják más „társaikat” is, amelyek munkája szükséges a feladat megoldásához, de egyébként nem vennének részt a folyamatban. A legfrissebb feltételezések szerint tehát e szabályozás bonyolultabb a számítógépek szerkezeténél. E problémák alapvető jelentőségűek legbonyolultabb szervünk, az agy működésének jobb megértéséhez. A világkongresszuson részt vevő kutatók ezért hamarosan tovább folytatják az eszmecserét : ősszel Stockholmban rendezik meg a II. Nobel- konferenciát, az idegsejtek ingerületátvitelének kérdéséről, többek között Nobel-dí- jas tudósok részvételével. Csaknem négyezer előadás hangzott, illetve hangzik el az élettani kutatók budapes-, ti kongresszusán. A kőbányai vásárépület 26 tanácsterme reggeltől késő délutánig zsúfolt ; nem egy szekcióülésre pótszékeket állítottak be a rendezők. A gazdag tudományos program mellett számos alkalmat kínálnak a szervezők a pihenésre, szórakozásra is. A kongresszus nemcsak a tudományos életben, hanem a hazai idegenforgalomban is jelentős esemény: csaknem 6000 külföldi vendég elhelyezéséről, utaztatásáról, kulturális programjáról kell gondoskodni. A tudósokat — akiknek 22 szálloda, illetve 9 diákszálló ad otthont — minden reggel 15 autóbusz várja a Hősök terén, s idegenvezetők segítségével ismerkednek a főváros nevezetességeivel; a Parlamenttel, a vármegyéddel. Népszerűek a vidéki utak: egy-egy napon Szentendrére, Visegrádra, s természetesen a Balatonra is szerveztek kirándulást. A magyar tenger partjánál például 40 autóbuszból álló konvoj szállította a „szabadnapos” tudósokat és hozzátartozóikat. Sokan ugyanis családostól érkeztek Budapestre, több japán házaspár például még a kisgyermekeit is elhozta.
