Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-17 / 166. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. JÚLIUS 17., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM Félidőben az élettani világkongresszus Rugalmasabb piaci alkalmazkodás Javult a külkereskedelmi munka Félidejéhez érkezett a bu­dapesti élettani világkong­resszus. A tudományos esz­mecsere már eddig is rendkí­vül sokrétű programja szer­dán újabb rendezvénnyel bővült: megkezdte tanácsko­zását a nemzetközi élettani társaság mellett működő úgynevezett gravitációs fizi­ológiai munkacsoport, amely­nek résztvevői az űrbiológia alapkutatási kérdéseit vitat­ják meg. Kiteljesedett a szekcióülések témaköre is, a kongresszus befejeztéig mint­egy 600 előadás hangzik el az egyik legnagyobb érdek­lődéssel kísért témáról, a szív- és vérkeringési rendel­lenességek kutatásairól. S első ízben a világkongresz- szusok történetében, külön szekcióban vitatják meg az állatélettan szakemberei az állatok fiziológiájával kap­csolatos ismereteiket. A szer­dai nap kiemelkedő jelentő­ségű eseményeiről, a kuta­tási területükön elért ered­ményekről a tudományterü­letek neves specialistái mondták el véleményüket. Hideg János orvosezredes, az Interkozmosz-tanács or­vosbiológiai szakbizottságá­nak titkára: . \ — A gravitáció élettanával foglalkozó munkacsoport né­hány évvel ezelőtt alakult azzal a céllal, hogy az űr­repülés, illetve a földi ne­hézkedés fiziológiai kérdései­vel foglalkozzék. Az űrkutatás fejlődése adott nagy lendületet e tudo­mányágnak, hiszen mindin­kább lehetővé válik a meg­figyeléseket egy korábban elérhetetlen közegben, a kozmoszban végezni. A mostani háromnapos szimpozion mintegy hatvan előadásának nagy része a bioszputnyikok fedélzetén az űrbe juttatott állatok megfi­gyeléséről számol be. Robert Berne professzor, a virginiai egyetem fiziológiai kutatócsoportjának vezetője a szív és vérkeringés kérdé­seivel foglalkozó munkacso­port tanácskozásán vett részt: — Napjainkban az embe­riség fele szív- és keringési betegségekben szenved, illet­ve ilyen rendellenességek okozzák halálát. Minden új ismeret tehát, amely köze­lebb viszi a szervezet kerin­gési rendszerének, anyagcse­réjének megértéséhez, egy­szersmind a betegségek le­küzdését is segítik. A mai kutatások egyik legfonto­sabb területe az eddigieknél korszerűbb vizsgálati mód­szerek kifejlesztése. A mágneses erővonalak módosulásain alapuló leg­újabb készülékekkel egyebek között már nemcsak a vér- cukorszintet, hanem a mole­kulák képződését és átala­kulását is nyomon lehet kö­vetni. Ervin Erdős, a dallasi egyetem professzora olyan enzimeket vont ki emberi szervekből, melyek — ha bo­nyolult áttételeken is, végső soron a magas vérnyomás gyógyítására alkalmasak. Ez­zel kapcsolatban elmondot­ta: — A magas vérnyomás népbetegség. Egyedül az Egyesült Államokban mint­egy húszmillióan szenvednek ebben. A betegség gyógyítá­sa azonban meglehetősen ne­héz, egyszerűen azért, mert a magas vérnyomás több té­nyezőtől is függ: orvoslásá­ra nem elegendő egyetlen gyógymód. Én évtizedek óta a betegség egyik, az enzi­mekkel kapcsolatos okát ku­tatom. Jack Bostnak, a lyoni fi­ziológiai és gyógyszertani intézet professzorának szak­területe az állatok1 élettana. Az élettan legfontosabb szerepe, hogy alapkutatásai segítségével hozzájáruljon az ember egészségének meg­őrzéséhez. S mert e tudo­mány elsősorban az embert szolgálja, felmerül a kérdés, miért vesznek részt ezen a kongresszuson állatélettannal foglalkozó tudósok is. A vá­lasz egyszerű: az ember egészsége, a táplálkozás, az élelmiszerellátottság függvé­nye is. Az állati fehérjék az ember szellemi és fizikai fej­lődéséhez nélkülözhetetlenek. Ugyanakkor a fehérjeterme­lés gazdasági kérdés is, hi­szen a világon mindenütt nő az értékes tápanyagok iránti igény. A gyorsan változó külpiaci igényekhez való rugalma­sabb alkalmazkodás és a jobb ármunka jellemezte az év első felében külkereske­delmünket. Úgy tűnik, szá­mos korábbi erőfeszítés most beérett, s a külkapcsolato- kat szabályozó újabb intéz­kedések a legtöbb vállalat­nál ösztönzően hatottak. Leg­inkább a vegyipari és a ko­hászati jellegű termékek ki­vitele bővült, de növekedett a gepeké, berendezéseké is. Szocialista partnereinkkel a tervezettnek megfelelően ala­kultak kereskedelmi kapcso­lataink. Dinamikusan bővült az export a tőkés és a fej­lődő országokba. A második félévben az ipar és a külke­reskedelem még szorosabb összefogására, még hatéko­nyabb piaci és ármunkára van szükség, mert előrelát­hatóan a piaci helyzet rom­lik, az értékesítési feltételek megnehezülnek. Az alábbiakban néhány nagyobb külkereskedelmi vállalat vezetőitől kértek az MTI munkatársai összegző értékelést az első félév ered­ményeiről, gondjairól, s a jövő piaci kilátásairól. A múlt év első feléhez ké­pest 20 százalékkal bővítet­te kivitelét a TRANSELEKT- RO, ezen belül dollárbevé­telei 30 százalékkal növe­kedtek. Különösen a háztar­tási villamos készülékek, kábelek, elektromotorok és erőművi berendezések vol­tak kelendőek. Egyre jelen­tősebb szerepet játszanak a . fővállalkozások, a komplett létesítményexport. Ennek aránya a teljes kivitelben jelenleg 35 százalék. Jelenleg Irakban transz- formátor-alállomások, Gö­rögországban erőművek és Jordániában villamostáwe- zeték-rendszer építésén dol­goznak, ez utóbbi az első ilyen jellegű üzletkötés. A TECHNOIMPEX ex­portkínálatában a legjelentő­sebb tételeket a szerszámgé­pek alkotják. Az utóbbi idő­ben számos hosszú távra szóló kooperáció segítette az iparág fejlődését, exportké­pességének javulását. Szer­számgépipari üzemeink NSZK-beli, osztrák, s újabb japán cégekkel léptek együtt­működésre. Mindezek ered­ményéként ez év első felére a korszerű, elsősorban szám­jegyvezérléses és számító­gépvezérlésű berendezések aránya az egész szerszámgép kivitelben elérte a 30—35 százalékot, vagyis az ötéves terv elejéhez képest meg­duplázódott. Bővült az ex­port a kábelipari, a híradás- technikai, a cipő- és textil­ipari gépekből is. A kulcsrakész kivitel egye­lőre elsősorban az oktatási létesítmények és azok be­rendezéseinek exportjában érvényesül, műszaki főisko­lákat szerelnek fel jelenleg is Nigériában, Algériában és Irakban magyar szakembe­rek. A CHEMOLIMPEX idő­arányosan túlteljesítette ex­porttervét, ezen belül dollár- bevételei nőttek leginkább, a múlt év első feléhez képest mintegy 50 millióval. A mér­leg nyelvén különösen na- gyott lendítettek a nitrogén műtrágya kivitelével, amit a korábbinál előnyösebb áron és nagyobb mennyiségben értékesítettek. A TERIMPEX a kedvező piaci lehetőségeket kihasz­nálva magasabb árakon ér­tékesítette a húst és az élő állatot, ez a többlet önma­gában több tíz millió dol­lárral növelte a vállalat be­vételeit. Az eredeti tervtől némiképp eltértek az egyes termékcsoportok szerinti ér­tékesítésben, mert amíg élő szarvasmarhából kevesebbet, addig sertéshúsból többet adtak el. Általában kedvező export- eredményeket ért el a tex­tilipar is, bár a világpiaci feltételek nem javultak. Ha­zánkban jelenleg minden második méter szövet, min­den második pulóver és öl­töny külföldre készül. Pénteken este lesz a premierje Kodály Székelyfonó és Psalmus Hungarlcus című darabja-£ nak a Gyulai Várszínházban. Rendező: Sík Ferenc « Fotó: Martin Gábor ♦ Vili. nemzetközi Kodály­szemlnárium Szerdán Kecskeméten meg­nyitották az augusztus 13- ig tartó, VIII. nemzetközi Kodály-szemináriumot. Az öthetes rendezvénysorozaton 15 ország 50 szakembere is­merkedik Kodály Zoltán ze­nepedagógiájának gyakorla­ti alkalmazásával, Naponta közös szolfézsfoglalkozáso­kon, módszertani előadáso­kon, karvezetési bemutatón vesznek részt a szeminárium hallgatói, A programba júli­us 30-tól száz magyar ének­zenetanár is bekapcsolódik. Az ismeretbővítés lehetősé­gét növelik azzal is, hogy a szeminárium ideje alatt — július 23-tól — kórustábor nyílik Kecskeméten az ifjú zenebarátok magyarországi szervezetének kezdeménye­zésére. Megyénk bármely városában példának tekinthetik a mező- berényi Rákóczi sugárutat, kilométer hosszan az út mindkét oldalán, a házak előtt kertek sorakoznak. Az itt lakók való­ban tesznek a környezetükért valamit Fotó: Martin Gábor Alkatrész-gazdálkodási társaság alakult A mezőgazdasági gépek alkatrészellátásának megja­vítására alkatrész-gazdálko­dási társaságot hoztak létre a dél-magyarországi mező- gazdasági üzemek Mohácson. Ilyen módon is növelni akar­ják gépeik és járműveik üzembiztonságát, csökkente­ni a termelésből való kiesé­sük idejét és veszteségét. Baranya, Bács-Kiskun, So­mogy és Tolna megye har­minchárom termelőszövetke­zete, illetve állami gazdasá­ga társult egymással erre a célra; valamennyien a Ba- barci-Bőlyi Növénytermelési Rendszer taggazdaságai. A társaság fő feladata a szükséges alkatrészek beszer­zése a mezőgazdasági üze­mekben folyó tervszerű javí­tás-karbantartás számára. Egyidejűleg biztonsági alkat­résztartalékot képeznek a váratlan géphibák esetére. A mohácsi raktárközpontban máris ezerféle árucikket — gép- és járműalkatrészt — tárolnak, amelyeknek értéke megközelíti a tízmillió fo­rintot. Szükség esetén tehát a partnergazdaságok gyor­san hozzájuthatnak a meg­felelő alkatrészekhez, és így minimálisra csökkenthetik a kényszerű gépállást. Már a most kezdődött aratási mun­káknál élvezhetik a társulás előnyeit. Mindezeken túlmenően a társaság felkutatja és felvá­sárolja a gazdaságokban el­fekvő — helyenként milliós értékű — alkatrészeket, és újra forgalomba hozza a partnerüzemek számára. Ez is egy jó módja a feszítő al­katrészgondok enyhítésének. Szegeden és Veszprémben Megnyitották a nyári egyetemeket Szegeden az MTA Bioló­giai Kutató Központjának kongresszusi termében szer­dán megnyitották a TIT 17. pedagógiai nyári egyetemét. A hazai oktatók hagyomá­nyos nyári továbbképzési le­hetőségének számító 8 napos kurzuson az ország külön­böző megyéiből és a főváros­ból érkezett mintegy három­százan vesznek részt. A megnyitó után elhang­zott az első előadás: Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára is­koláink legfontosabb nevelé­si feladatait elemezte. A nyá­ri egyetem hallgatói délután Szeged nevezetességeivel is­merkedtek. Csütörtöktől gyakorló pe­dagógusok, a neveléstudo­mányok jeles hazai képvise­lői számolnak be legjobban bevált, kísérletileg már iga­zolódott nevelési módszere­ikről. *** Szerdán Veszprémben a vegyipari egyetemen megnyi­tották a 20. balatoni nyári egyetemet. Csaknem 80 hall­gatója öt országból — Dá­niából, Finnországból, az NDK-ból, az NSZK-ból és a Szovjetunióból érkezett. Dr. Inczédy János tanszék- vezető egyetemi tanár, a Veszprémi Vegyipari Egye­tem rektora megnyitó beszé­dében méltatta a nagy ha­gyományokkal rendelkező szabadegyetem jelentőségét. Hangoztatta, hogy eddig mintegy 2000 külföldi hasz­nálta fel ezt a lehetőséget arra, hogy megismerkedjen a magyar történelem, építészet és művészettörténet értékei­vel, valamint vegyiparunk fejlődésével. A Veszprémi Vegyipari Egyetem az oktatómunka és a kutatók közötti információs csere szerves részének te­kinti a balatoni nyári egye­temet. A megnyitót követően dr. Tolnay László, a TIT nem­zetközi választmányának alelnöke „A mai Ma­gyarország” címmel tartott előadást. Ezután magyar- nyelv-tanulással, valamint Veszprém műemlékeinek megtekintésével folytatódott a program.

Next

/
Oldalképek
Tartalom