Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-16 / 165. szám

1980. július 16., szerda Munkások a műszerfalnál Keverőtér A kutakból érkező gázt a kardoskúti előkészítő üzem­ben „szárítják”. Ez azt je­lenti, hogy kiválasztják' be­lőle a vizet és a gazolint. In­nen a gáz a keverőtérbe ke­rül, ahol a kalória szerinti összetételt szabályozzák. Ezt a feladatot jelenleg a délutá­ni műszakban hárman lát­ják el: Roszkos Mártonná olajipari szakmunkás, vele együtt dolgozik Máté György és Mag József betanított munkás. Ami kint a szabadban, a keverőtérben történik, az a ragyogóan tiszta, tágas he­lyiségben levő műszerfalon olvasható le. Előírás szerint az Orosházi Üveggyár sík­üveggyártó üzemébe 7100 és 7400 közötti, az öblösüveg­gyártó üzemébe pedig 3500 kalóriás gázt kell eljuttatni. — Mi történik, ha hiba van? Például Battonyáról nem érkezik elegendő 7500 kalóriás gáz? — „vizsgázta­tom” Roszkos Mártonnét. — Egy szelep kinyitásával valamelyik helyi kútból ma­gasabb kalóriaértékű gázt keverünk be. Mag József eredeti szak­mája mezőgazdasági techni­kus. Itt a kutakból olajjal együtt feltörő (olajkísérő) gáz különleges eljárással való tisztítása a feladata. Van bőven tennivalója. Meg is jegyzi: — Nem pihenni járok ide. Riczán István üzemegység­vezető mérnök megerősíti a szavait: — Mindhármuké nagy fi­gyelmet, hozzáértést kivánó munkakör. Tévedniük nem szabad. Elképzelhető, hogy például milyen kár származ­na, ha az üveggyár hutáinak a megfelelő gázzal való ellá­tása csak rövid időre is megszűnne. Máté Györgyné tinédzser korú fiatalasszony. Érettségi Fotó: Veress Erzsi után mindjárt az olajosok­hoz került. Azt mondja: — Nagyon szeretek itt dolgozni, mert értelmes munka és a kereset sem rossz. Arra törekszik, hogy szak­munkás legyen. Mag József szintén. Sokáig akarnak eb­ben az érdekes és szép mun­kakörben maradni. Egészen a nyugdíjba vonulásukig. Az biztos, hogy addig lesz gáz a környékbeli kutakban. A gáz pedig, ha nem is a legolcsóbb fűtőanyag, de a használata kényelmes. Egy jó tanáccsal szolgál még Riczán István. — Érdemes takarékoskod­ni vele. Nem úgy, hogy ki­kapcsoljuk a gázt, hanem a készülékek karbantartásával. Az üzemekben és a lakások­ban egyaránt. Ha hiba van, azonnal ki kell javíttatni, még ha pénzbe is kerül. A költség kamatosán visszaté­rül. Pásztor Béla Kiváló brigád — két műszakban A Volán 8-as Vállalat Sal­vador Allende Szocialista Brigádjának tagjaival, akik május 1. tiszteletére, múlt évi eredményeik alapján el­nyerték a Vállalat Kiváló Brigádja címet, sehogysem tudtuk úgy összehozni a ta­lálkozót. hogy azon mind­egyikük részt vegyen. — Azért nem tudunk mind a 17-en találkozóra jönni, mert a brigád két műszakos — világosít fel a Salvador Allende brigád vezetője, Rá­kóczi Imre. — Két műszakban hogyan tudja összefogni a brigádját, és értékelni az eredménye­ket, megoldani a problémá­kat? — kérdezem a fiatal, nyurga brigádvezetőt, aki egyben szerelési csoportve­zető is. — Egyszerűen. A helyet­tesem, Arató Imre, a másik műszakban dolgozik. Vele rendszeresen találkozom, és hírt adunk egymásról. A szó szoros értelmében gondoltam a hírt, mert van ugyan problémánk, de komolyan mondom, ha minden bri­gádnak csak annyi volna, mint nekünk, nem lenne olyan sok elégedetlen em­ber .... — Mivel magyarázza, hogy eltérően más brigádtól, ke­vés problémájuk van? — Nincs okom kiemelni a magam személyét, összmun­ka Jót, s jói — ahogy a köitő mondja. Mi az évek folyamán kiépítettünk egy kocsiparkot, ami 19 Roman, 11 Kraz, 20 Skoda és 14 bil­lenős pótkocsiból áll. Ezeket tartjuk rendben. S hogy ez mennyire sikerül, talán az­zal érzékeltethetem, hogy műszaki hibából történő baleset egyszer sem volt, és műszaki hibás kocsit sosem küldött a mieinkből vissza az ellenőrző ellenőr. — Ez szép eredmény! Me­lyiket tartja a leglényege­sebb újításuknak? — Lehet, hogy most nagy szavakat fogok használni, de az a véleményem, hogy a Roman tehergépkocsik első fékje gyári kijövetelkor szin­te életveszélyes. Arról van szó, hogy a Ro­man tehergépkocsik első ke­rékfékrendszere gyárilag ön- utánállítós. Anyag- és konst­rukciós hiba miatt az után- állító rendszer gyakran meg­hibásodik, ami a fékhatás teljes megszűnéséhez vezet. A kerékfékrendszer ilyen jellegű meghibásodását javí­tani nem lehet. A komplett kerékfékhengerek pótlása nem biztosított és kb. 10 ezer kilométerenkénti cseréje túl­zottan gazdaságtalan volna. Az anyaghiányos állás csök­kentésére 3 Roman teher­gépkocsi első fékjére szerel­tünk fel fékpofa-utánállítót. Talán ez az az újítás, amit én a legpraktikusabbnak, leghatásosabbnak tartok. — A brigád 1975. óta meg­szerezte kétszer a bronz fo­kozatot. ’77-ben már ezüst, ’78—’79-ben arany, és a múlt évi eredményeik alapján ér­tük el a Vállalat Kiváló Bri­gádja megtisztelő kitünte­tést. — Hogy mit produkál­tunk? Csak a fontosabbakat sorolom. 1979-ben például 5 újítást adtunk be, ennek kalkulált gazdasági eredménye 166 ezer forint volt. A gépjár­művek II. műszaki szemlé­jét száz százalékra teljesítet­tük. Persze, hozzájárult az eredményes munkához, hogy tagjaink 30 éven aluliak, kettő kivételével. Hárman rendelkeznek gép­járműtechnikusi oklevéllel, öten középiskolai végzettség­gel, egy elvégezte a műszaki tiszti tanfolyamot. Különbö­ző oktatásban veszünk részt. Ketten pártoktatáson, ketten KISZ-vezetőképzőn, KISZ politikai oktatásban öten ré­szesültek, szakszervezetiben pedig hatan. 340 társadalmi munkaórát teljesítettünk a múlt évben. Kivesszük részünket a társa­dalmi funkciókból is. Van szakszervezeti bizalmink és főbizalmi-helyettesünk, köz- művelődési bizottsági tag, KISZ-propagandista, ketten pedig ,a tűzoltóraj tagjai. He­ten közülünk rendszeresen készenléti véradók. Hát... talán ennyit, így hirtelen. Ja, el ne felejtsem, Mucsi Lajos autóralley-ver- senyeken szerepel, nem is akárhogyan. Most. legutóbb a pécsi viadalról a III. helye­zést hozták haza. Kiváló Dolgozó kitüntetést kaptak: Arató Imre kétszer, Zvolenszki József, László Zoltán, Szabó Gyula és Pet- rovszki István. < — Magát miért nem so­rolja? — Én háromszor kaptam Kiváló Dolgozó kitüntetést. — További sok sikert a vállalat kiváló brigádjának! Béla Vali Sertéshús Korszerűen Telepek — nehéz helyzetben A megye 29 szakosított sertéstelepén 1979-ben több mint 17 ezer kocát tartottak, s ettől a több mint 17 ezer kocától az év folyamán mintegy 358 ezer malacot választottak el. A 17 terme­lőszövetkezeti, a 7 állami gazdasági és 5 közös válla­lati sertéstelep termelési eredményeit — amelyeket az alábbiakban mutatunk be — Oláh Béla, az OTÁF megyei sertéstenyésztési technológusa összegezte, megállapítva elöljáróban, hogy az immár adottságként kezelendő technológia mel­lett is keresni kell a továb­biakban a kocatartásban az egyedi igények jobb kielégí­tését. Így a jelenlegi egy ko­cára jutó malacszaporulat, amely 1979-ben 21 volt, je­lentősen növelhető. Szélsőségek jellemzik Értelemszerűen, míg az eredmények egyfelől a sza­porulat növekedésével gya­rapodnak, másfelől ugyanez érhető el az elhullások ará­nyának csökkentésével. A 29 telep átlagában ez az arány az elmúlt esztendőben 13,7 százalékot ért el, a ki­aknázatlan tartalékokról, a lehetőségekről pedig az árul­kodik, hogy ugyanekkor az újkígyósi Aranykalász Tsz sertéstelepén el se érte, a gyulai SERKÖV-nél pedig alig haladta meg a 6 száza­lékot az elhullás. A termelés legfontosabb mutatóit, köztük is elsősor­ban az egy kocára jutó tele­pi húskibocsátást vizsgálva az állapítható meg, hogy a békéscsabai Szabadság Tsz áll az élen, csaknem 2400, kilogrammal,* mögötte pedig a kardoskúti Rákóczi Tsz sertéstelepe, illetve a tót- komlósi SERKÖV követke­zik 1936, illetve 1950 kilo­grammal. Sajnos szakosított sertéstelepeinken nem ez a teljesítmény az általános, mint ahogy a hizlalásban az egy nap alatt elért súlygya­rapodásban is elég nagyok a szélsőségek. A dobozi Petőfi Tsz-ben elért napi 453, a kétsopronyi Rákóczi Tsz 443 és a kardosi Egyetértés 441 grammos produktumával szemben ott találjuk a kon- dorosi Egyesült Tsz sertés­telepét jellemző 332 gram­mot, vagy a Mezőhegyesi Ál­lami Gazdaság lökösházi te­lepén kimutatott 349 gram­mot. Kedvező az összkép Arról szólni ugyancsak ér­demes, hogy amennyire ked­vező az összkép a takar­mánygazdálkodásban, tele­penként vizsgálva ugyanany- nyira színes a skála. A me­gye 29 szakosított telepén tudniillik tavaly 11 deka­grammal kevesebb abrakot etettek fel egy kilogramm hús előállításához, mint or­szágos átlagban, ám a kon- dorosi tsz-ben ez a mutató 26 dekagrammal, az eleki Lenin Tsz-ben 22 deka­grammal, a dombegyházi termelőszövetkezetben pedig 12 dekagrammal haladta meg az országos átlagot. S ha már róluk szóltunk, szól­junk a példaadókról is: a gyulai SERKÖV-ben 48, az újkígyósi Aranykalász Tsz- ben 32, a mezőberényi Aranykalász Tsz-ben 27 de­kával kevesebb abrakot használtak fel egy kilo­gramm hús ráhizlalásához, mint a 29 telepen átlagban. Külön kell szólni ehelyütt a gyulai SERKÖV-ről, a két­sopronyi Rákóczi Tsz-ről és a muronyi SERKÖV-ről azért is, mert ezek az üze­mek a takarmányozásban a melléktermék hasznosításá­val is élenjárnak. Az elmondottakon túl a Békés megyei állattenyészté­si felügyelőség összegzése alapján az is kiderül, hogy az elmúlt év a termelés mel­lett a fejlesztésekben is ked­vező változásokat hozott. A beruházások korábbi meg­torpanásával szemben 1979 végétől, 1980 elejétől több szakosított telepünkön re­konstrukciós átalakításokba, bővítésébe kezdtek. A nagykamarási Ságvári Tsz- ben, a szarvasi SERKÖV- nél, az orosházi, állami gaz­dasági sertéstelepen re­konstrukció folyik, a domb­egyházi Petőfi Tsz-ben bő­vítik a telepet, a kondorosi Egyesült Tsz-ben 400 férő­helyes kocaszállást építenek, és fejlesztik a muronyi SER- KÖV-öt is. Még sincs megoldás A felsorolt fejlesztések ért­hetően nem oldják meg sza­kosított telepeink gondját. A 8—9 évvel ezelőtt megvaló­sított beruházások az átfo­gó rekonstrukcióra mind megérettek. Ezt azonban a jövedelmezőségi szint nem teszi lehetővé, sőt az utób­bi az energiaárak növekedé­sével olyan jelentősen csök­kent — az 1978-ban húskilo­grammonként elért több mint 3 forint jövedelemmel szemben tavaly már egy fo­rintot sem könyvelhettek el a sertéstelepeken átlagban —, hogy az üzemek saját erőből aligha tudnak kikeve­redni az egyre lehetetleneb­bé váló helyzetből. Amit csak súlyosbít az a tény, miszerint a hígtrágyakeze­lés és -hasznosítás nincs a ipái napig sem megoldva. A szakosított sertéstelep üzemeltetőinek legfőbb le­hetősége a jelen helyzetben a tenyésztői munka színvo­nalának növelése, a hozzá­értés fokozása. Á felmérés szerint tudniillik a 29 tele­pen foglalkoztatott 1223 ál­lattenyésztőből csak minden negyedik-ötödik szakmun­kás. K. E. P. Zöldség az olimpiai faluba II népgazdasági fogyasztás nem emelkedett A megfontoltabb, takaré­kosabb gazdálkodás hatása tükröződik abban, hogy — amint a Magyar Villamos Művek Tröszttől kapott tá­jékoztatásból kitűnik — az első félévben a múlt év azonos időszakához viszo­nyítva nem emelkedett az ország villamosenergia-fo- gyasztása. Ez azért jelentős, mert a tervidőszak elején még évente 7—7,5 százalék­kal növekedett a felhasz­nálás. A kedvező változás tavaly mutatkozott meg elő­ször, amikor a fogyasztás évi növekménye mindössze 1,6 százalék volt. A tröszt az első félévben 15 333 millió kilowattóra vil­lamos energiát szolgáltatott a fogyasztóknak. Ebből a tervszerű szovjet szállítá­sokkal mintegy 3500 millió kilowattórát kaptunk a 750 kilovoltos távvezetéken, ke­reken 15 százalékkal többet, mint a múlt év első hat hó­napjában. Ugyanakkor a tröszt a fűtőanyagok gazda­ságos felhasználása érdeké­ben elsősorban a szén tüze­lésű erőműveket működtette a drága szénhidrogénekkel tüzelő erőművek rovására. A bányászoktól kapott összes szenet felhasználták, s így ezek az energiatelepek mint­egy 130 millió kilowattórá­val több villamos energiát termeltek, mint egy évvel ezelőtt. A villamos energia takaré­kosabb felhasználásában el­sősorban a lakosság ért ’ el látványosabb eredményt, a háztartásokban másfél szá­zalékkal kevesebb villamos energia fogyott, mint a múlt év azonos időszakában. Az ipar felhasználása lényegé­ben változatlan maradt. Az olimpián részt vevő versenyzők, a kíséretük és a turisták ellátására nagy mennyiségű zöldségfélét szál­lítanak a szentesi tájkörzet­ből Moszkvába. Csupán zöld­paprikából 30 vagonra kap­tak megrendelést a szentesi gazdaságok. A szállítások többségét — a HUNGARO- FRUCT Külkereskedelmi Vállalattal kötött szerződés alapján a szentesi Árpád, a szentesi Felszabadulás és a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz vállalta. A zöldségféléket részben hűtőkamionban, rész­ben repülőgépen továbbít­ják. A szentesi ültetvénye­ken délután szedett termés repülővel már másnap reg­gel a moszkvai üzletekbe, illetve az olimpiai falu kony­háiba, éttermeibe érkezik. 1 i ’ A Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ kunágotai baromfifel­dolgozó üzemében úgy tervezik, hogy az idén 162 ezer libát dolgoznak fel. Képünkön felső pályán bontják a libákat Fotó: Veress Erzsi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom