Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-28 / 150. szám

1980, .június 28., szombat „Kényes” témák A családi életre nevelés A Békéscsabai általános munkásdalkör Szombathelyen A modern pedagógia ma már számol a 12—14 évesek családi és szexuális életre nevelésével. Néhány évvel ezelőtt, amikor kötelezővé tette a tanterv, hogy erről a témakörről osztályfőnöki óra Keletében beszélni kell a ti­zenévesekkel, az iskolák nem várt ellenállásba ütköztek. A szülők egy része ugyanis nem vette jó néven, hogy csemetéjét „felvilágosítják”. Az évezredes hagyományok, a tények megkerülése, a gó­lyamesék világa nehezen szűnik meg. Hogyan kell ta­pintatosan, a kamaszlélek fi­gyelembevételével, s mégis a biológia tudományához hűen tájékoztatni a gyerekeket? Erről beszélgettünk Kukucs- káné dr. Bonca Ibolyával, a békéscsabai 3-as számú gy ógyszertár g y ógyszerészé- vel, áki 4 éve tart iskolák­ban és TIT-renc ezvények ke­retében előadási kát. — Tényekkel cezdeném — mondja a fiatal, élénk te­kintetű asszony. — Van egy 16 éves lányom, egy 7 éves fiam, és az Aesculapius Szo­cialista Brigád tagja vagyok. Ez a három dolog ösztönzött arra, hogy foglalkozzam a családi életre neveléssel, nemcsak mint anya, hanem mint gyógyszerész is. Elő­ször brigádmunkában kezd­tem az előadásokat a Padrah Lajos Általános Iskolában, később — már a TIT felké­résére — szakmunkásképzők­ben és szakközépiskolákban is folytattam. — Hogyan készül fel egy- egy órára? — Segítséget nyújt az Or­szágos Pedagógiai Intézet út­mutatója — veszi elő az 1975 ös kiadványt. — Nézze, ennyit írnak egy témáról — mutat rá 25—30 sorra. — Ez bizony nem sok, de útmuta­tást ad. Hozzáolvások, össze­gyűjtöm saját tapasztalatai­mat, irodalmi példákat bön­gészek. Annyi mondanivalóm van, hogy gyakran rövidnek is bizonyul az óra. Beszélek a család társadalmi helyéről, a gyerek, a szülők szerepé­ről a családban, a lányok és a fiúk kapcsolatának társa­dalmi, erkölcsi jellemzőiről, majd a két nem biológiai sa­játosságairól. Fontos, hogy az adott korosztály értelmi szintjén, érdeklődési fokának megfelelően tálaljam a té­mát. A 7—8. osztályban már szó esik a fogamzásról, a születés folyamatáról, de hangsúlyozni kell, hogy ők még nem tudják felelősség­gel vállalni a szexuális éle­tet, és biológiailag-érzelmileg sem érettek rá. — Kérdeznek-e a gyere­kek? — Általában igen. Arról beszélek, amire ők kíváncsi­ak, többről nem. Meg kell találni a kellő hangot, hogy ne legyenek sem elfogódot- tak, sem szégyenlősek, és ne is nevetgéljenek a hátsó pa­dokban. Általában ezzel szok­tam kezdeni: én egy nő va­Fotó: Gál Edit gyök, akit a társadalmi szo­kások szerint tisztelni kell. Anyuka is vagyok, a gyere­keimmel mindent megbeszé­lek, ezért ők is bátran lehet­nek bizalmasak. Ezután fel­vázolom a témakört, ahol le­het tréfásan, személyes él­ményekkel tarkítva. Többsé­gük feloldódik ettől. Talán szerencsés, hogy nem vagyok pedagógus, aki — joggal —, megköveteli a tiszteletet. Jobb, ha erről a kényes té­máról nem pedagógus, ha­nem szakember tart előadást. Egy idegentől bátrabban mernek kérdezni. — Elegendőnek tartja-e az iskolai felvilágosítást? — Sajnos, a szülők több­sége annak tartja. Pedig ez csak alap, útmutató. Nem pótolja a szülői magyaráza­tot, a példamutatást a csalá­di életben. Ha egy férfi tisz­teli a család nőtagjait, álta­lában a fia követi a példá­ját. Követi azonban a rossz példát is. Így öröklődnek át a rossz házasságok, és sza­porodnak a válások. Mivel sok gyerek jár hozzánk, lá­tom a szülők nevelési hibáit. — Milyennek találja a mai fiatalokat? — Semmiképpen sem rom­lottak, mint azt sok felnőtt állítja. Inkább romantikus­nak, érzelmesnek. Igaz, van­nak „csövesek”, munkakerü­lők, de többségüknél a rideg családi légkör, vagy a szü­lők rossz példája a csavar­gás oka. A gyerekeket szere­tettel kell irányítani, bele­vonni őket a család gondjai­ba is. Meg kell ismerni az érdeklődési körüket, és arról beszélni kell velük, még ha „kényes” téma is. A családi életre nevelést már egészen pici korban kezdjék a szü­lők. A lányokat tanítsák meg arra, hogy legyen tartásuk, helyesen éljenek az emanci­páció adta jogaikkal. A fiú­kat arra kell nevelni, hogy tiszteljék a lányokban a ké­sőbbi feleséget, anyát. Leg­főképpen pedig a felelősség- vállalást tanulják meg: azt, hogy ne csak önmaguk, de partnerük, későbbi család­juk iránt is érezzenek fele­lősséget. G. K. A munkásdalosok 1938* óta hagyományos országos talál­kozóját idén június 21—22- én rendezték meg. Hatvankét kórus 3500 dalosa találkozott Vas megye székhelyén, hogy bemutassa tudását,' hogy is­merkedjenek egymással. Az ország minden részéből ér­keztek munkáskórusok a nagyszabású fesztiválra, mely az első napon a művelődési és sportház előtt rögtönzött hangversennyel kezdődött. A fogadtatáson Elek Ti­bor, a város tanácsának el­nökhelyettese mondott kö­szöntőt, majd a kórusok képviselői megkoszorúzták Lenin emlékművét. Este díszhangverseny volt a művelődési és sportházban, melyen — a kórusokon kí­vül —, közreműködött a Soproni szimfonikus zenekar is. A Békéscsabai általános munkásdalkör egykori dalo­sai az 1938-as, első találko­zón is ott voltak. Ezen a mostanin is szép sikerrel szerepeltek, részt vettek a díszhangverseny összkará- ban, amikor valamennyi da­los együtt énekelte Liszt „Magyar ünnepi dal”-át és Kodály—Berzsenyi: „A ma­gyarokhoz” című szerzemé­nyét. Vasárnap, a találkozó má­sodik napján szakmai bemu­tatókon adtak önálló műsort a különböző kórusok. A bé­késcsabaiak a szombathelyi járműjavító „Haladás” mű­velődési házában szerepel­tek, többek között Szokolay „Miniatűr kantátá”-ját ad­ták elő nagy sikerrel, Nátor Éva zongorakíséretével, Su- tyinszky János vezetésével. A szakmai tanácsadó testü­let, melynek elnöke Szabó Tibor karnagy, a zeneakadé­mia tanára volt, elismeréssel nyilatkozott szereplésükről, a kórus hangzását különösen megdicsérte. Hétfőn Kőszegen, a Juri- sics-vár lovagtermében ren­dezték meg a találkozón részt vevő kórusok karna­gyainak, a kórusvezetőség és a fenntartó intézmények’ képviselőinek azt a konfe­renciát, melyen dr. Boross Gábor karnagy „Elkötelezett­ség és műsorpolitika” cím­mel tartott vitaindító elő­adást. A vitaindító és a hozzászólók nyílt őszinteség­gel tárták fel a munkáskóru­sok történelmileg kialakult helyét, szerepét társadal­munkban, a munkásművelő­désben. A békéscsabai dalo­sok a konferencia után ellá­togattak Jákra, Nagycenkre, a Széchenyi emlékmúzeumba és a Haydn emlékét őrző fertődi kastélyba is. Egyre népszerűbbek az ismeretterjesztő előadások Tegnap, pénteken délelőtt Békéscsabán az Értelmiségi Klubban ülést tartott a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat Békés, megyei el­nöksége. Elsőként dr. Kru- pa András megyei titkár be­szélt a következő küldött- gyűlésig tartó időszak fel­adatairól, melyet az MSZMP XII. kongresszusának hatá­rozata jegyében fogalmazott meg a TIT Országos Elnök­sége. Elmondotta, hogy az elmúlt év összteljesítménye alapján — a fővárost fi­gyelmen kívül hagyva — Békés megye a tudományos ismeretterjesztésben a má­sodik helyen, az ezer lakos­ra jutó órák számát illető­en, Budapesttel együtt, or­szágosan az első helyen áll. Az elmúlt 2 évben 8 száza­lékkal nőtt az előadásokon és egyéb rendezvényeken részt vevők száma, a tanfo­lyami hallgatóidé pedig 6 százalékkal. A TIT rendez­vényein a megyében tavaly több mint 350 ezren vettek részfc Az elmúlt évek eredmé­nyeinek ismertetése után a megyei titkár az elkövetke. zendő feladatokról beszélt. Az 1980/81-es évad témaja­vaslatait Elek László és dr. Sonkoly Kálmán megyei al- elnökök ismertették, majd az elnökség megvitatta és jóváhagyta a javaslatokat. MOZI Kojak Budapesten Nem megy ez nekünk, de azért nem szabad abbahagy­ni. Az új film, a Kojak Bu­dapesten, változatlanul ma­gán hordja a magyar film- csinálás minden hibáját, no persze, valószínű azért, mert általában ugyanazok csinál­ják, és ugyanazok nem tud­nak átlépni önmagukon. Ki­találnak egy valóban pom­pás alapötletet — Kócsag tizedes mint Kojak, újra Budapesten —, aztán ez az alapötlet a felszínen is ma­rad mintegy 10—15 percig, utána leáll az egész film, unalmassá, vontatottá, kín- lódóvá válik; a színészek küszködnek üres, megírat- lan szerepeikkel; és még az sem csigázza fel az érdeklő­dést, hogy filmjeinkben az első unalom után hamarosan formás és meztelen női bá­jakban gyönyörködhetünk. Miután azonban a bájakról kiderül, hogy semmi közük az egész történethez, csak éppen hamarabb kezdtek forgatni, amikor még a hősnő a fürdőkádban ült; nos, amikor ez is kiderül, vége mindenAek. De a film ilyenkor még úgy a közepe táján bukdácsol, vonszolja önmagát és a nézőt, aztán már csak azt várjuk, hogy felírják végre: vége. Itt is felírták, mert Kojak (a jobb szerepre érdemes Inke Lász­ló) miután semmiképpen sem tudta kinyomozni a csü­törtöki nadrág és a hétfői cérna közötti, csak a mi, már beleszokott észjárásunk­kal felfogható különbséget, feladta a partit. Többször visszatértünk már ezeken a hasábokon a legutóbbi pécsi filmszemlé­re, ahol tucatnyi magyar filmet voltak kénytelenek végigélvezni a résztvevők, ott lehettek azonban egy­két remek vitán, mert abban nálunk már megvan a vi­lágszínvonal. Nos, félre tré­fa: ezen a vitán többen is elmondták, hogy jó film csak akkor születik, ha azt profi igénnyel, profi drama­turgiával és hatással csinál­ják meg. Senki nem állítja és állíthatja, hogy a Kojak Budapesten jó film. Akkor hát? Mi nem rendelkezünk olyan rendezőkkel, főleg filmírókkal és daramturgok- kal, akik értik a dolgukat profi szinten? Hát talán amatőrök? Nem azok. Ak­kor miért nem profik? Ha pedig lennének jobbak, miért nem azok csinálnak filmet az állam pénzén? Na látják, ehhez kellene egy jó Kojak, hogy kinyo­mozza. Sass Ervin Békéscsabán, az Urszinyi utcai bölcsőde a kétheti takarítási szünet leteltével ismét megnyitotta kapuit. Az újjávará­zsolt környezetben vidáman játszanak az apróságok. Az épület felújításában és a parkosításban, társadalmi munká­ban részt vettek a bölcsődét patronáló víz- és csatornamű vállalat, a HAFE szocialista brigádjai, valamint a bölcsőde dolgozói Fotó: Veress Erzsi MM MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Lányok, asszonyok. 8.52: Jubilál a Gyermekkórus! 10.05: Epizódok a magyarorszá­gi operajátszás történeté­ből. U.00: Behér György: Bolero. 11.07: Rádiószínház. 12.20: Zenei anyanyelvűnk. 12.30: Magyarán szólva... 12.15: Gáspár Cassado gordon- káziki 13.03: Kirakodóvásár. 14.03: Kihaló mesterségek. 14.13: A Lipcsei Hanns Eisler kórusfesztivál műsorából. 14.30: Péter-Pál hetében. 15.05: Oj Zenei Üjság. 15.40: Kalmár Magda népdalo­kat énekel. :16.00: 168 óra. 17.30: A hegedű virtuózai. ic.40: Rádiószínház. IS .10: Az Állami Népi Együttes műsorából. 19. >4: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek. 21.0r: Sport, ritmus, zene. 22.15. A zeneirodalom remekmű­veiből. 22.53: Pidelio. Részletek Beetho­ven operájából. 0.10: Melódiakoktél. PETÖF- RÁDIÓ 8.05: Dzsesszfelvételekből. 8.20: Tiz perc külpolitika. 8.33: A koldusdiák. Részletek Millöcker: operettjéből.-9.45: válaszolunk hallgatóink­nak. 10.00: Szombat délelőtt. 12.00: Cherbourgi esernyők. Részletek Legrand filmze­néjéből. 12.33: Jő ebédhez szól a nóta. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Harminc perc rock. 14.35: Orvosok a mikrofon előtt. 14.40: Verbunkosok, nóták. 15.25: Népszerű operettkettősök. 15.56: Nem akarod meghallgatni? Sumonyi Zoltán rádiójáté- ka. 16.33: Pophullám. 17.42: ... akkor kérem a mun­kakönyvem ! 18.00: Lelátó. Zenés sportmaga­zin. 19.30: Szivárvány. 21.35: Ifj. Sánta Ferenc népi ze­nekara játszik, László Annié nótákat énekel. 22.00: Szombatesti diszkó. 23.10: Slágermúzeum. III. MŰSOR 7.30: A miskolci stúdió szlovák nyelvű műsora. 8.08: Magyar szerzők műveiből. 8.34: Turandot. Részletek Puc­cini operájából. 9.22: Zenekari muzsika. 10.00: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 11.05: A kamarazene kedvelői­nek. 12.23: 2000 felé. 13.05: Ormándy Jenő vezényli a Philadelphiai szimfonikus zenekart. 15.00: Huszonöt perc beat. 15.25: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Délutáni hangverseny. Közben: kb. 16.00: Kritikusok fóruma. kb. 16.10: A délutáni hangver­seny közvetítésének foly- tatása. 16.45: Vágyak. Kaffka Margit versei. 16.50: Sarolta. Részletek Erkel operájából. 17.44: Népek között. 18.14: Századunk mesterművei­ből. 19.05: Művészlemezek. 20.01: Olimpiai irodalom — iro- , dalmi olimpia. 20.31: Slágerlista. 21.06: Mozart: Zaide. Kétfelvoná- sos daljáték. 22.36: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 9.00: Rádióvíkend. Szerkesztő: Kutas János. (A tartalom­ból: Hírek. — Lapszemle. — Szerkesztik a hallgatók. — Közben: Riportok a hét eseményeiből. — Könyv­sarok. — Előadók ABC- ben.) 10.00: A nap hírei. — Program- ajánlat. — Sport. — Hír­összefoglaló. 10.30: Műsorzárás. TELEVÍZIÓ. I. MŰSOR 9.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna, (ism.) 9.05: Csak gyerekeknek. Kis- film-összeállitás: 1. Halak anyai ösztöne. Lengyel kisfilm. (ism.) (1.-t.) 2. A farkas és a hét kisgida. Szovjet bábfilm, (ism.) 9.30: Régi zeneszerszámok. An­gol filmsorozat: VI/6. rész: Vonóshangszerek, (ism.) 10.00: Természetbarát. A Tele­sport turisztikai magazin­ja. (ism.) 10.20: Hat év történelem. Szov­jet-amerikai dokumen­tum-filmsorozat. XX/15. rész: A Balkántól Bécsig. (ism.) 11.05: Pulzus. Könnyű, zenei pa­noráma. (ism.) 14.30: Nyugalmazott ezredes. Magyarul beszélő szovjet film. 16.00: Idesüss! Ajándékműsor gyerekeknek, (f.-f.) 16.25: Nyitott boríték, (f.-f.) 16.55: Hírek, (f.-f.) 17.00: Ugetőverseny. Közvetítés a Kerepesi úti pályáról, felvételről, (f.-f.) 17.40: Hétköznapok anatómiája. XIII/8. rész: Az utazás. 18.10: Tájak, városok, emberek. A bádoghegy. (f.-f.) 18.40: Reklám. 18.50: Egymillió fontos hang­jegy. A Karthágó együttes műsora. 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers mindenkinek. Szabó Lőrinc: Semmiért egészen. 20.05: Derrick. Magyarul beszé­lő NSZK bűnügyi filmso­rozat: A szökevény nyo­mában. (16 éven felüliek­nek!) 21.05: „Balatoni szél.” A X. veszprémi tv-találkozó díjkiosztó gálaestje. 22.35: Tv-hiradó — 3. 22.45: Heloise és Abelard. Ma­gyarul beszélő francia té­véfilm. II. MŰSOR 16.55: Reklám, (f.-f.) 17.05: Gólyavári esték. Előadá­sok az emberiség történe­téből. XIII/12. rész: A nagy változások korszaka — a XX. század születése. 17.40: A Magyar Dráma 30 éve. Szakonyi Károly: Adáshi­ba. Tévéjáték, (ism.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: ZENÉS NYÁRI ESTÉK: Ránk! György: Pomádé király új ruhája, Az ope­ra tévéváltozata, (ism.) 21.15: Tv-hiradó — 2. 21.35: Holnap fölkelek és lefor­rázom magam. Magyarul beszélő csehszlovák film. BUKAREST 8.30: Szünidei képernyő. 8.55: Iskolatévé. 9.15: A visszavágás c. film is­métlése. 12.00: Kulturális-művészeti ma­gazin. 15.30: Románia—Jugoszlávia fér­fi röplabdamérkőzés köz­vetítése. 17.30: 1980. június — a hó leg­fontosabb bel- és külpo­litikai eseményei. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-hiradó. 18.25: Barangolás az országban. 18.45: Tv-enciklopédia. 19.30: Varieté műsor. 20.20: Folytatásos film. Dallas. Az Ewing olajtársaság. Be­fejező rész. 21.10: Ismert slágerek. 21.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 15.25: Gyermekműsor. 16.25: Ifjúsági műsor. 16.55: Labdarúgás: Dinamó— Sarajevo, (közv.) 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este bemutatjuk. 20.00: Játékfilm. 22.00: Szombat este. II. MŰSOR 17.15: Hét tv-nap. 18.45: Feljegyzések a faluról. 18.30: Kis történetek. 19.00: Válogatás. • 19.55: Ma este bemutatjuk. 20.00: A dzsessz ideje. 21.00: Huszonnégy óra. 21.10: Tv-tárca. 21.45: Sportszombat. 22.05: Tudomány. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Vág­tass lovam! — 6 és 8 órakor: A nagy álom. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Blöff — 7 órakor: Fehér telefonok. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Halálos tévedés — 4, 6 sés 8 órakor: Csendestárs. Békés­csabai Terv: fél 6 órakor: A fekete kard románca — fél 8 órakor: Dráma a tengerparton. Gyulai Erkel: Konvoj. Gyulai Petőfi: 4 órakor: Osceola — 6 és 8 órakor: Hazatérés. Oros­házi Béke: A kigyótojás. Oros­házi Partizán: fél 6 órákor: Veszélyes játékok — fél 8 óra­kor : Földi űrutazás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom