Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-12 / 136. szám
o 1980. június 12„ csütörtök Színház, személyes közelségben E zredévek óta keresik szakemberek és laikusok annak módját- lehetőségét, hogy a színház személyes közelségbe kerüljön a közönséggel. Az ókorban ez úgy valósult meg, hogy miközben a nagy tömegeket befogadó amfiteátrumok épültek, (s általában minden este megteltek), az uralkodók udvari társulatokat szerveztek a maguk és szűkebb környezetük szórakoztatására. Később is mindig megfért egymás mellett — ha különböző társadalmi töltéssel is — a nagy tömegek és a szűkebb körök számára játszó színház. A mai ember is igényli azt a színházfajtát, amelyben szinte személyesen meghívott vendégnek érezheti magát, sőt olykor — közreműködőnek. Valahol középen foglal ez helyet a több száz fős színház és a tévészínház között. A nagy színházban ő csak egyike a sok nézőnek — a tévészínházat pedig otthon, családja körében nézheti, akár vacsorázás közben. Világszerte — a másik kettő mellett, s azokkal semmiképpen sem ellentétben — gomba módra szaporodnak a kis, akár csak tíz—húsz fős közönséget befogadó színházak. De hogyan állunk ezzel itthon? Budapesten egyre több a kis, önálló társulat nélküli színpad: a Játékszíntől az Astoria Szálló bárjáig széles a skála. Közönségben sehol sincs hiány, noha éppen az utóbbinál igen borsosak a helyárak. Vannak még az országnak olyan tájai, ahol egy lépéssel hátrább járnak — de már nem sokáig. Nyíregyházán 1981 augusztusától lesz önálló társulat, évente 220—230 előadással. Újszerűnek ígérkezik, hogy Szabolcs-Szat- már megye ösztöndíjat ajánlott fel a Színművészeti Főiskola egyik színészosztályának, ha a diploma elnyerése után valamennyien a Móricz Zsigmond Színházhoz szerződnek. Egyébként a tervek szerint itt lesz az ország legkisebb társulata. Kis színpad sikerei készítették elő az önálló színház megalapítását az ország ellenkező sarkában: Zalaegerszegen. Messze túl terjedt a megyehatárokon az Egervári Esték híre, s hogy ezeknek egyre nagyobb és értőbb közönsége volt, alapot adott annak feltételezésére, hogy a zalaiak el tudnak tartani önálló színházat is. Egy évvel a nyíregyházi után, 1982 nyarán kezdi meg működését a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, amely évente kilenc bemutatót, 300 előadást tart. Az Agria Játékszín ad alapot a majdani egri társulatnak. Egerben a Gárdonyi Géza Színház csak 1986 táján kap önálló társulatot, most a miskolci színház játszik itt, addig a helyi hatóságok és színházkedvelők megteremtik a lehetőségeket: színészház épül, tatarozzák a színházépületet stb. S ha az egri színház nyit — majdnem teljessé válik az ország ellátása állandó színházakkal. Nincs többé „fehér folt”. Kisszínpadokkal, stúdiókkal és hasonló, egyszerre kevés nézőt szórakoztató létesítményekkel bizony még nem áll jól az ország. Biztató kísérletekkel már sokkal jobban. Miskolcon például a Nemzeti Színház épületében Játékszín néven működik stúdiószínpad, a diósgyőri Vasas Művelődési Központban pedig kamaraszínház. Debrecenben ugyancsak nyitottak stúdiót (talán a legszebbet az országban), ahol a színpadon egy vagy két színész ad elő rendszeresen monodrámát, illetve kétszemélyes darabokat — a nézőtéren pedig százan foglalnak helyet. Kamaraszínháza van a győri, a kecskeméti és a pécsi társulatnak, az utóbbinak — csakúgy, mint a veszpréminek — külön stúdiószínpada is. Több városban irodalmi-művészeti presszókba hívnak meg neves színművészeket önálló estre — s ez mind egyfajta próbálkozás az előadók és a közönség közti bensőséges kapcsolat megteremtésére. ismét más a Szolnokon már népszerű „szobaszínház’’ (amelynek egyelőre csak egy műhelyépület jutott). Székesfehérvárott az elmúlt nyáron utcaszínház vonzotta a nézőket. A közeljövő; hogy Fertőrákoson rendbe hozzák, bővítik és klímaberendezéssel szerelik fel a kőfejtőt, hogy ott az év két nyári hónapjában barlangszínház működjék. S bár még csak tavaszo- dik — ideje a Balatonra is gondolni. A veszprémi parton Balatoni Játékszínt terveznek, amely különböző fővárosi és vidéki színházak művészeinek felléptével mutatja be a Magyar Elektrát és a Nagyidai cigányokat — Balatonfüredtől Keszthelyig. „Benevez” a balatoni előadássorozatba a Bábszínház is. Ugyanakkor a somogyi parton a kaposvári színház társulata mutatja be az évad valamelyik sikerdarabját, s felléptet benne budapesti színészeket is. Siófokon rock- musical-bemutató színpadot terveznek. M indez — még csak a kezdet. A színház és a közönség még közvetlenebb kapcsolatának kialakításában, a zseb-, mini- és hasonló színpadok terve- zésében-kivitelezésében a variációk száma és lehetősége — szinte végtelen. Várkonyi Endre A szórakoztató zenéről, mellékgondolatokkal Számtalanszor elhangzott már, hogy a szórakoztatás perifériális dolog; kívülre- kesztett, és méltatását legjobb esetben egy-egy kézlegyintéssel divat elintézni. De azért egyre többször az is elhangzik, hogy igenis szükség van a „csak-szóra- koztatásra”, amely biztosítja az embereknek, mindany- nyiunknak a napok sodrásában a megpihenést, a kikapcsolódást; egy pillanatnyi időt a gondtalanságra, a fel- töltődésre. Mert nem lehet mindig csak dolgozni, mindig csak tanulni, mindig csak komoly dolgokkal foglalatoskodni, szükséges a pihentető és akkumuláló üresjárat, a szórakozás is. Tehát: egy kézlegyintéssel elintézett szükséges dolog? Vagy méginkább: valami olyasmi, amiben mindannyiunknak részünk van, mégsem illik rá szót, energiát pocsékolni ? Az Országos Szórakoztatózenei Központ Békés megyei Kirendeltsége az elmúlt néhány év alatt mégis szót, energiát, munkát „pocsékol” rá. Mondhatná bárki, .hogy végső soron ez a dolga. Csak- hát aki a kongón üres éttermeket látta már, hallott néhány szórakoztató zenész általánosításokra csábító botrányhistóriájáról, »annak azt is tudnia kell; „egyszerűbben” is intézhetné napi munkáját az OSZK. Nos, természetesen a vendégek megfogyatkozásának más, ennél nagyobb problémát jelentő okai is vannak. De ez most más ügy. Szórakoztatni azonban tudni kell. Színvonalasan és értékesen tudni. Egy olyan légkört teremteni a bárban. a presszóban, a klubban, az étteremben, ahol egy időben érzi jól magát az olcsó mű- zenéhez szokott fülű épp úgy, mint a veretes klasszi- kúst és a több szólamú zenét szerető vendég. Hogy a szórakoztatás úgy legyen az emberek kiszolgálásának egy kicsiny része, hogy közben valami apró élménymorzsát is képes nyújtani. Sajnos, a felsorolt feltételek már-már ideáknak tűnnek, ha a napi valóságot tapasztaljuk. Professzionista zenészeket, szórakoztató művészeket feltételez az igény megvalósítása. A profiság egyrészt biztosított, hiszen az előadók zöme főállásban dolgozik. De a professzionizmus azt is jelenti, hogy művelője a legmagasabb színvonalon, művészi fokon dolgozik. S annak a bizonyos kézlegyintés elintézésnek valahol itt van a gyökere. Hétfőn este Békéscsabán, a Körös Szálló éttermében rendezte meg az OSZK megyei stúdiója tanévzáró hangversenyét. A már zenélésből élő, de hivatalosan még nem elismert ténykedé- sű (szándékosan nem írhatunk művészetűt!) zenészek léptek az étterem minden asztalát elfoglaló közönség elé. Népi zenekar és köny- nyűzenét játszó együttes, vagy éppen elektronikus hangszerekkel mindenfajta stílusú zenét interpretáló zenekar, szólisták — tanítók és tanulók — bizonyították; mekkora szükség is lehet erre a stúdióra. (Mint közismert, a működési engedélyeket betűkkel jelölik, a legmagasabb az A kategória, az utolsó pedig az ideiglenesen kiadott, nem sok biztosat nyújtó működési engedély.) A hétfő esti hangversenyt csak úgy lehet értékelni, mint a megye szórakoztatóiparának színvonalemeléséért tett nagyszerű kezdeményezés egy szakaszát. Amely épp úgy megmutatta az erényeket, mint a gyenge pontokat. A név szerinti említésre talán csak a mezőkovácsházi ÁFÉSZ alkalmazásában álló könnyűzenei trió — Berényi Apolló, Madai István és Kőszegi Tamás — érdemes. A szórakoztató zene iránti igényeket csak nekik sikerült teljesíteni, bár előadásukon látszott, szükséges még a továbbképzésük. A tanító zenészek és a tanítványok produkcióinak egymás mellé állítása arra is jó volt, hogy a közönségnek értékmérőt adott. Volt mihez viszonyítani. A vendéglátó egységek vezetői maguk döntik el, hogy kit alkalmaznak. A vendég pedig azt, hogy arra a bizonyos „pihentető és akkumuláló üresjáratra” melyik helyet választja. Biztos vagyok abban, hogy a választás a szórakoztató zene nívójától is függ. Vulgárisabban megfogalmazva: mit kapunk a pénzünkért. S ezt a mondatot akárhogy is értelmezik a zenészek, a vendéglátás felelős vezetői, egy a lényeg, egyetlen dolog a fontos, hogy a vendég, azaz mi járjunk jól. Ehhez azonban az is kellene, hogy a perifériáról a művészetek igazi központja felé juthasson a szórakoztató zene. Elsősorban, ha minden művelője, a zenészek is úgy akarják ... (Nemesi) Szyksznian Wanda grafikusművész reklám- és filmplakátjai, lemezborítói nemcsak az üzletekben, közterületeken, hanem kiállításokon is láthatók (MTI-fotó: — KS) >j: A csirkehúst : szerették az avarok Újabb 50 avarkori sírt :i tártak fel Tápon, a győri ;; Xantus János Múzeum ré- !; gészei, akik már több éve ; kutatják az avarkori temet- i; kezési szokásokat ezen a he- i lyen, s eddig együttesen : csaknem 200 sírra bukkan- i tak. Az egyik újonnan fel- <: tárt sír leletanyaga teljes i: képet ad á 7. századvég káli tonai pompájáról. A derék- :: övhöz csatolták a díszes kar- : dót, mellé rakták a csont- ; veretes íjat és a tegezt, '■ amelynek száját ugyancsak |; csontdíszek fogták össze. ;• Emellett olyan fémtárgyak :: ís előkerültek a föld mélyé- • bői, amelyéket a földmun- |: káknál használhattak. Kiderült az is, hogy a : tyúk és a csirke volt az itt : élő avarok kedvenc étele. : Erre utalnak azok a szár- ;: nyascsont maradványok, :; amelyekből egy halomrava- : lót gyűjtöttek össze a feltá- :| ráskor. Az ásatást jövőre | folytatják. Sajtókonferencia az idősebbekről Már csak az illendőség kedvéért is, érdemes meghallgatni hétfőn esténként — ha van — a rádióban a „Sajtókonferencia” műsorát. Legutóbb, hétfőn az idősebbekről volt szó. A kérdésekre a SZOT, az Egészség- ügyi és a Munkaügyi Minisztérium képviselői, valamint dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke válaszolt. A „másik oldalon” a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Népszava, a Népszabadság, az Esti Hírlap, a Szabad Föld, valamint két megyei lap, a Dunántúli Napló és a Petőfi Népe munkatársai tettek fel kérdéseket. Hiányoltuk azonban a szaklapok munkatársait, akiknek, ha lehet, még inkább profilja lenne a nyugdíjasokkal való törődés. Biztos nem kaptak meghívást, hessegettük el a gondolatot, már csak azért is, mert megindult a kérdések zápora. Mennyi a legmagasabb, s a legalacsonyabb nyugdíj hazánkban? Hogyan lehet arányukat javítani? Lehetséges-e, és milyen formában a nyugdíjak reálértékének megőrzése? Sok vitát váltott ki ezúttal is az idős emberek tervszerű továbbfoglalkoztatásának kérdése, s máris közel kerültünk a fő problémához; mit lehet tenni, hogy a nyugdíjas emberek ne érezzék feleslegesnek magukat. Dr. Gajdócsi István arról a gyakorlatról beszélt, amelyet intézményükben vezettek be. Meglátogatják őket, országjárásokat szerveznek számukra, a bajban segítik őket. A hallgatók telefonon tehették fel kérdéseiket. A legtöbben személyes problémákra kerestek választ, ám kérdéseik is az egész műsor alapvető tanulságát húzták alá, azt ugyanis, hogy jobban kell törődnünk öregjeinkkel! A feladat össztársadalmi. Nem elég a segélyezés, a szociális ellátás. Több keli. A családtagok, a volt munkahely odafigyelése. S ebben a szakszervezeti bizalmiakra is felelősség hárul. Végül még valamit, aminek különösen örülhetünk. Olyan kérdések is felmerültek ebben a műsorban, amelyek valami újat, jobbat hozhatnak majd, hisz az illetékesek előtt hangzottak el. Gondolok itt arra, hogy az idős emberek személyi igazolványába nem csupán a nyugdíjas szó, hanem egykori foglalkozásuk is bekerül. Ezúttal sok megválaszolatlan kérdés maradt, ám valahol ez is garancia arra, hogy míg a válaszokon törjük a fejünket, addig is törődünk öregjeinkkel, s akkor a műsor már elérte célját. N. Á. MŰI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Kocsár Miklós: Rézfúvós szextett. 8.34: Dolmányt: A tenor. 9.44: Brummadzag, a zenebohóc. 10.05: Tudod-e? 10.35: Híres előadóművészek Bee- thoven-lemezeiböl. 11.25: Mi foglalkoztatja most Hankiss Elemért? 11.40: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. 12.35: Csoóri Sándor: Jóslás a te idődről. 12.45: Zenemúzeum. 14.12: Mindenki könyvtára. 14.42: Németalföldi madrigálok. 15.10: Az atommáglya belobban. 16.05: Rádiónapló. 18.00: Budai Ilona népdalokat énekel. 19.15: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 20.35: Népzenekedvelőknek. 21.05: Ljuba Welitsch és Mario Del Monaco felvételeiből. 21.30: Ami a számok mögött van... 22.20: tíz perc külpolitika. 22.30: Dierich Fischer-Dieskau énekel, Szvjatoszlav Richter zongorázik. 0.10: Demjén Ferenc táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Bura Kovács Andor népi zenekara játszik, Urbán Katalin nótákat énekel. 9.10: Könnyűzene Berki Géza szerzeményeiből. 9.40: Elcsalták a munkásoICclI* . 10.00: Zenedélelőtt. 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: Kapcsolás a pécsi körzeti stúdióba. 13.25: Gyermekek könyvespolca. 13.30: Hangszerparádé. 14.00: Kettőtől fél ötig... 16.33: Otközben. 16.35: idősebbek hullámhosszán. 17.30: Belépés nemcsak tornacipőben ! 18.33: Hétvégi panoráma. ’ 19.55: Slágerlista. 20.33: Jártamban, — keltemben. 22.00: Egy óra dzsessz. 23.15: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Az I Musici di Roma kamarazenekar felvételeiből. 10.00: Ismeretlen ismerősök. 11.05: Szőkefalvi-Nagy Katalin népdalokat énekel, Dittrich Tibor és Veér István kla- rinétozik. 11.25: Eugene Istomin, Isaac Stern és Leonard Rose triófelvételeiből. 12.41: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Bárdos Lajos kórusműveiből énekel. 13.07: Operafinálék. 14.10: Leonard Bernstein ve- ízényli a Bostoni szimfonikus zenekart és a New York-i filharmonikus zenekart. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: így láttam Kodályt. 16.59: Popzene sztereóban. 17.57: Külpolitikai klub. 18.27: Magyar zeneszerzők. 19.05: A dzsessz történetéből. 19.45: Modem írók portréi. 20.05: Wagner operáiból. 20.47: Zene korabeli hangszerekkel. . SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. Régen hallott előadók. Brenda Lee énekel. 17.15: Egy gimnázium végnapjai ... Riporter: Zentai Zoltán. 17.30: Pár perc dzsessz. Garai Attila felvételeiből. 17.40 : 50 évre elegendő agyag. Riporter: Dalocsa István. A tiszaföldvári és a tisza- sasi népdalkör énekel. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ, I. 16.05 Hírek. 16.10: Első örömök, (ism.) 17.10: Marinka. (f.-f.) 17.35: Tévébörze. 17.45: Hipp-hopp . .. 18.15: Reklám. 18.20: Felkínálom . . . (f.-f.) 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: A Karsai Pantomim RT műsora. 20.20: Labdarúgó Európa-bajnok- ság. Spanyolország—Olaszország mérkőzés. 22.15: Hűség. Tévéjáték. (ism., , f.-f.) 23.05: Tv-híradó 3. 23.15: A 20. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei. Mozgó rajzok. II. MŰSOR 17.35: Labdarúgó Európa-bajnok- ság. Belgium—Anglia mér19.30: Tv-híradó. 20.00: Késdobálók. (f.-f.) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: „Domaházi hegyek között ...” Filmszociográfia. BUKAREST 9.00: Iskolatévé. 10.00: A fattyú. (Ism.) 15.00: Hírek. 15.25: Orosz nyelvlecke. 15.45: Riportfilmek a nagyvilágból: Manila. 16.05: Kulturális élet. 17.35: Gyermekrajzfilmek. Szind- bád, a tengerész. 18.00: Tv-híradó. 18.40: Ifjúság órája. 19.30: „Maria Tanase” népdal- verseny. 19.55: Tudor Vladimirescu születésének 200. évfordulóján. 20.30: Dokumentumfilm Antarktis/ felfedezéséről és történetéről. 21.10: Tv-híradó. BELGRAD, I. 16.35: Labdarúgó EB: Anglia— Belgium. 18.35: Rajzfilm. 18.45: zágrábi életképek. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este . . . 20.00: Párhuzamosok — külpolitikai műsor. 20.50: Felhívás utazásra. 22.05: Balett. 22.35: Dokumentumfilm. II. MŰSOR 18.00: Dokumentumfilm. 18.45: Aktualitások. 19.00: Idegenforgalmi szemle. 19.20: Labdarúgó EB: Spanyolország—Olaszország. 21.20: Huszonnégy óra. 21.35: Ez én vagyok: Alekszandr Popovic. 22.35: Ez az én választásom. SZÍNHÁZ 1980. június 12-én, csütörtökön este 21.00 órakor Gyomán: KOLDUSOPERA MOZI Békési Bástya: Békeidő. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Az inkák kincse, 7 órakor: Egy romantikus angol nő. Békéscsabai Kert: Fayard bíró, akit seriffnek hívtak. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Kicsi a kocsi, de erős. Békéscsabai Terv: Piedone Afrikában. Gyulai Erkel: Az anya, a lány és a szerető. Gyulai Kert: A Csendes-óceán kalózai. Gyulai Petőfi: 4 órakor: Az öt gida és a farkas, 6 és 8 órakor: Csendestárs. Orosházi Béke: 5 órakor: A Jó, a Rossz és a Csúf I., II. rész. Orosházi Partizán: fél 6 órakor: Kisértet Lublón, fél 8 órakor: A „szabadság fantomja”. Szarvasi Táncsics: csak 6 órakor: Apokalipszis most I„ II. rész. I
