Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-08 / 133. szám

NÉPÚJSÁG 1980. június 8„ vasárnap Hyári gyakorlaton Moszkvai egyetemisták Békéscsabán A moszkvai Gorjacskin mezőgazdasági gépészeti egyetem kapcsolata a Gödöl­lői Agrártudományi Egye­temmel több éves múltra te­kint vissza. E kapcsolat ke­retében érkeznek immár esztendőről esztendőre Ma­gyarországra egyhónapos nyári gyakorlatra diákok a moszkvai egyetemről. A hall­gatók felkészítésében a gö­döllői egyetem mellett me­gyénk két mezőgazdasági üzeme — a Békéscsabai Ál­lami Gazdaság és a békés­csabai Lenin Tsz — is részt vállalt. Az elmúlt években kiala­kult gyakorlat alapján érke­zett meg tegnap, szombaton este is a 16 moszkvai egye­temista Békéscsabára, aki a két gazdaságban a termelés gépesítésének, automatizálá­sának lehetőségeit tanulmá­nyozza majd négy tanár kí­séretében. Terményszárítók, javítóműhelyek, gépesített állattartótelepek üzemelte­tésével ismerkednek a szov­jet diákok a június 22-ig tar­tó szakmai gyakorlat ideje alatt, természetesen jut idő majd megyénk legszebb tá­jainak megtekintésére is. A Gorjacskin egyetem di­ákjait ma, vasárnap délelőtt fogadják Békéscsaba városi pártbizottságán, majd az egyetemisták koszorút he­lyeznek el a Lenin-szobornál és a szovjet hősök sírjainál, holnap pedig a békéscsabai Lenin Tsz-ben határszemlé­vel folytatódik programjuk. A tervek szerint a két hét gyakorlati idő alatt a diákok csoportját meglátogatják a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériumának képviselői „Érted haragszom...” József Bttila-est a HTV-nél Az ünnepi könyvhét ese­ménysorozatához kapcsolódó­an emlékeztek meg József Attiláról június 6-án, pén­teken a Békéscsabai Híradó­technikai Vállalatnál. Dél­után 4 órától „Érted harag­szom, nem ellened” címmel Vennes Emmi és Nagyidai István, a Jókai Színház mű­vészei adták elő műsorukat, melyet Matyuc Gyula rende­zett. A megzenésített verse­ket énekelte és gitáron kí­sérte ifj. Filadelfi Mihály. Fogathaitás, díjugratás, szórakoztató látványosságok a XVI. nemzetközi hortobágyi lovasnapokon A másfél évtizedes múlt­ra visszatekintő nemzetközi hortobágyi lovasnapok prog­ramja immár nemcsak ha­zánkban, hanem egyre több országban is idegenforgalmi „csemegének” számít. A július 4—5—6-án (pén­teken, szombaton, vasárnap) sorra kerülő 16. nemzetközi hortobágyi lovasnapokra a rendező szervek 45—50 ezer látogatót várnak és — az eddig befutott nevezések alapján — nyolc külföldi és nyolc hazai lovasiskola je­lezte részvételi szándékát. Versenyzőket küldenek pél­dául a csehszovákok, lengye­lek, osztrákok, hollandok, svájciak, finnek, itt lesznek a jeles hazai ugrócsoportok tagjai is. A rendező szervek az idén is szeretnék a lovasnapok folklórjellegét erősíteni, a lovaspálya közvetlen szom­szédságában mintegy 80 nép­művész, népi iparművész, a népművészet ifjú mestere ál­lítja ki termékeit. Néhány az érdekesebb mű­sorszámok közül: július 4-én, Kisdombegyházán népszerű elfoglaltság az asszonyok köré-: ben a gyékényfonás. Ha jó idő van, kiülnek a kapu elé, s j ott dolgoznak. Képünkön: háza előtt sásbó] és szalmából ké-: szít üléslapot Hurguly Mihályné Fotó: Gál Edit *--------------------------i,----------------------------------------------------­p énteken délelőtt 130 centi- méteres díjugratásos megnyi­tóverseny lesz, délután a lovas tornászok bemutatója következik, majd külföldi csapatok népi lovasjátékokat mutatnak be. Július 5-én, szombaton pontgyűjtő ugra­tóversenyt rendeznek, a bátrak fogatát láthatják a nézők, s akiket érdekel, megtekinthetik a szürke gu­lyát és a rackanyájat. Dél­után a debreceni népi együt­tes táncosai szórakoztatják a néptáncot kedvelőket. A műsor nem a politikus költőt, hanem inkább az em­bert mutatta be, vázolta Jó­zsef Attila életútját. Bemu­tatta költői pályafutását, egészen a „Nincsen apám...” első magára találásától a ki­ábrándulás időszakáig, és a társadalmi megoldás felé for­dulásig. A vers, a próza és a zene egyenrangú helyet ka­pott a jól szerkesztett mű­sorban. A híradótechnikai vállalat közönsége jól ismert verseket hallhatott a művé­szek értő tolmácsolásában. Mától: űj életmíísorozat a televízióban Ranódy László Kossuth- díjas kiváló művész, film­rendező munkásságát bemu­tató életműsorozat vetítését kezdi meg június 8-án, va­sárnap délután a televízió. A neves művész több mint há­rom évtizedes tevékenysége során számos magyar iro­dalmi művet vitt filmre, el­ső alkotását 1948-ban ké­szítette : Fazekas Mihály Ludas Matyi című művét forgatta. A sorozat első ré­szeként is ezt mutatja be a tv, Soós Imrével, Horváth Terivel és Ruttkay Évával. A következő héten kerül a képernyőre a Darvas József regénye alapján, 1956-ban készült Szakadék című film. A produkcióban Bara Mar­git, Bessenyei Ferenc, Biha­ri József és Dayka Margit alakítja a főbb szerepeket. A háború veszélyeire figyel­meztet A tettes ismeretlen című, 1957-ben készült alko­tás. A társadalmi körképet is festő filmben Ajtay An­dor, Bárdy György, Mezey Soós Imre a Ludas Matyi- ban Mária látható. Balladai hangvétellel vitte filmre Ranódy László a Darvas József regényét feldolgozó, Akiket a pacsirta elkísért . című alkotást, amelyben Pap Éva, Tordy Géza, Tol- nay .Klári és Agárdi Gábor működik közre. Apadnak a Körösök A Körösök és a Berettyó vízgyűjtő területéről tegnap estig csapadéknyom és 5 mi- liméter közötti esőt jelentet­tek. Ez a mennyiség a folyók felső szakaszain az apadást nem hátráltatta A Fekete- Körösön megindult újabb kis árhullám Antnál 502 centi­méterrel tetőzött, a folyó is­mét. apad. Az apadás a Kö­rösök teljes vízrendszerére jellemző, kivéve a Hármas- Körös alsó szakaszát, ahol még gyengén árad a folyó. Már csak a Sebes-Körös alsó szakaszán van érvényben a másodfokú árvízvédelmi ké­szültség, míg a Berettyón, a Kettős- és a Hármas-Körö­sön elsőfokú árvízvédelmi készültséget tartanak. Az elmúlt napokban lehul­lott csapadék hatásága kis­mértékben növekedett me­gyénkben a belvízzel borított terület. Szombaton mintegy 2 ezer 530 hektárt borított a . belvíz. Az elmúlt napon a Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóság 15 szivattyútelepet és 6 szivattyúállást üzemeltetett, másodpercenként 38 köbmé­ter vizet emeltek át a befo­gadókba. Helyi vízkárelhárítás fo­lyik Kevermesen, Lököshá- zán, Körösladányban, Kon­doroson és Nagykamaráson. Kifizették a csabacsüdi lőtté „ötöst” 1981-től: n Világirodalom Klasszikusai „Tudja mit? Adjon négy olimpiai lottót!” — javasol­ta Tomasovszki György csa­bacsüdi gépkocsivezető az újságárusnak, aki apró­pénz' híján nem tudott visz- szaadni. Tomasovszki György gimnazista lánya töltötte ki a szelvényeket, amelyek kö­zöl az egyik öt találatot ho­zott a családnak. Az olimpiai lottószelvé­nyek között ez az egyetlen öttalálatos akadt. Nyeremé­nye, melyet június 5-én fi­zettek ki, 394 ezer 396 fo­rint. Tomasovszki György nem szokott lottóani, család­ja viszont általában heti két szelvénnyel rendszeresen ját­szik. Eddig egyszer értek el három találatot, akkor alig kétszáz forintot nyertek. A négy olimpiai lottószelvényt, amelyek közül az egyikkel az ötöst nyerték, Szentesen egy újságárusnál vásárolta a csabacsüdi gépkocsivezető. Ügy tervezik, hogy a nye­reményből rendbe hozzák családi házukat, szeretnének vásárolni egy autót, és elha­tározták, hogy kiutaznak a moszkvai olimpiára. Az elkövetkező másfél évtized jelentős kiadói vállalkozására készül az Európa Könyvkiadó. A világirodalom legkiemelke­dőbb alkotásait kívánják eljut­tatni az olvasókhoz, azokat, amelyeket a marxista esztétika, az irodalom társadalmi funk­ciójáról vallott felfogásunk, íz­lésünk a legjobbnak ítél. A Vi­lágirodalom Klasszikusai című sorozatban kétszáz mű jelenik majd meg, az első 1981 második felében. A válogatásnál a kiadó szak­emberei arra törekednek, hogy a sorozat egésze megfeleljen a már fentebb említett követelmé­nyeknek, és természetesen arra is, hogy abbán minden olyan nemzeti irodalom képviselve le­gyen, mely a legnagyobbakkal összemérhető színvonalat ért el egyes képviselőivel. Az is lénye­ges szempontja a válogatásnak, hogy az egyes irodalmakat a legjobban reprezentáló írókkal és műfajokkal juttassák el az olvasókhoz. Sikeres irodalmi pályázat A , Magyar írók Szövetsége kelet-magyarországi csoport­jának Békés megyei tagoza­ta, a megyei tanács műve­lődésügyi osztálya és a KISZ megyei bizottsága 1979. szep­tember 15-én meghirdetett irodalmi pályázatára 92 mű érkezett. A kilenc tagú bí­ráló bizottság — melynek el­nöke Fábián Zoltán, a Ma­gyar írók Szövetségének tit­kára volt — a pályaművek értékelése után a következő döntést hozta: A verspályázaton az első díjat nem adták ki, második díjat (4000 forintot) nyert Varsa Zoltán, Orosháza. Har­madik díjat (3000 forintot) Kapusi Imre, Budapest. Ju­talomban (1500 forint) része­sült Madár János, Nyíregy­háza. A széppróza-kategóriában a bíráló bizottság szintén visz- szatartotta az első díjat. Má­sodik díjat nyert Ocsovszky László Hódmezővásárhely (4000 forint) és Kőváry E. Péter, Békéscsaba (4000 fo­rint). Harmadik lett Pálin­kás Lajos, Gyula (3000 fo­rint). Jutalomban részesült Urbán András, Nagyszénás és Bresztyenszky Jenő, Bu­dapest (1500-1500 forint). A néprajzi pályázaton Hentz Lajos (Mezőberény) kapta az első díjat és a ve­le járó 5000 forintot. Máso­dik lett Beck Zoltán (Oros­háza) pályaműve (4000 fo­rint), a bíráló bizottság a harmadik díjat nem adta ki, ellenben 1500 forintos juta­lomban részesítette Szabó Pált (Orosháza). A szociográfiakategóriá­ban Varga János, Békéscsa­ba kapta az első díjat és a vele járó 5000 forintot. Má­sodik Zana Zoltán, Békés­csaba (4000 forint), a harma­dik díjat nem adták ki. Ju­talomban részesült Zahorán Mátyás, Békéscsaba (1500 forint). A díjakat és jutalmakat június 13-án, délután 15 óra­kor az Űj Auróra szerkesz­tőségében Filadelfi Mihály, a Magyar írók Szövetsége kelet-magyarországi csoport­ja Békés megyei tagozatának ügyvezető titkára adja át a meghirdető szervek képvise­lőinek jelenlétében. Móricz Zsigmond és Kosz­tolányi Dezső munkásságát két-két regényük filmre vi­tele reprezentálja a soro­zatban. A Légy jó mindhalá­lig címűben a századvég ma­gyar társadalmi helyzetét is­merhetik meg a nézők — Tóth Laci, Bessenyei Ferenc, Bitskey Tibor, Szendrő Jó­zsef és Törőcsik Mari tolmá­csolásában. Az Árvácskában megrázó erővel mutatja be a magára maradt kisgyermek sorsát. A főbb szerepeket Czinkóczy Zsuzsa, Nagy Amia és Horváth Sándor alakítja. A századvég magyar való­ságát, a csendes tragédiák világát idézi a Kosztolányi Dezső műveiből készült Pa­csirta és az Aranysárkány című alkotás is. A szerepek megformálói között Nagu Anna, Páger Antal, Tolnatf Klári, valamint Mensáros László, Béres Ilona és Tahi Tóth László látható. A soro­zatot a Babits Mihály no­vellájából készült Hatholdas rózsakert zárja. Az önélet­rajzi ihletésű film főszere­pét Tolnay Klári és Tahi Tóth László formálta meg. Hétffin zár a szabadegyetem Második éve annak, hogy elkezdődtek Szarvason, a Vajda Péter Szabadegyetem egészségnevelési tagozatának előadásai. A várost tanács egészség- és művelődésügyi osztályainak, valamint a TIT városi szervezetének szerve­zésében tavaly novembertől a szexuális élet fejlődéséről és sajátosságairól tanulhat­tak a 'speciális kollégium résztvevői. Beszélgették már az öröklés és környezet ha­tásairól, a testi és a szelle­mi fejlődés gyermekkori sa­játosságairól, a serdülőkor szexuálpedagógiájáról, a fel­nőttkor és az időskor szexua­litásáról, a nemi erkölcsről és a rák gyógyíthatóságáról. Június 9-én, hétfőn délután fél 5-kor a főiskola előadó­termében zárófoglalkozásként fórumot rendeznek a szexua­litásról. A’ már írásban el­küldött és a helyszínen fel­tett kérdésekre a szabad- egyetemen előadó neves tu­dósok, főorvosok válaszolnak. A közelmúltban nyílt meg Tótkomlóson, a művelődési köz­pontban az a kézimunka-kiállítás, amelyet különösen a nők fogadtak nagy érdeklődéssel. A bemutatón a népi motívu­mokkal ékes térítők jól megférnek a makramékkal és a ráté- tes bundákkal / Fotó: Gál Edit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom