Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-28 / 150. szám
1980, június 28., szombat Egészségügyi kommunista aktívaülés (Folytatás az 1. oldalról) Az aktíva résztvevőinek rendelkezésére bocsátott írásos anyag második része az egészségügy fejlesztésének fő feladatait összegzi. Bevezető részében az anyag megállapítja, hogy az elért eredményekben és a pozitív tendenciák erősödésében tükröződnek a párt- és állami vezetés, az egészségügyi munkát végzők nagy többségének erőfeszítései. A fejlődés azonban nem egyenletes, több vonatkozásban nem elégítik ki a társadalmi szükségletet. Figyelmeztető az is, hogy a lakosság egészségi állapotának alakulásában kedvezőtlen jelenségek is mutatkoznak. Kiemelt feladatok — A rendelkezésre álló anyagi és szellemi eszközöket — a vezetés, a munka- szervezés és az ellenőrzés javítása útján -■— a legjobb hatásfokkal- szükséges működtetni, fokozni kell az integráció tartalmi lehetőségeinek kihasználását. — Gyorsítani kell a személyi és tárgyi feltételek bővítését, különös tekintettel a betöltetlen körzeti és szakorvosi állásokra, a békéscsabai és gyulai kórházak fejlesztésére és más rekonstrukciókra. — Az alapellátásban — minőségi fejlesztésekkel is — el kell érni, hogy javuljon a végleges ellátás biztosító funkciója és megelőző tevékenysége. A fekvőbetegellátásban gyorsabb mennyiségi és minőségi fejlesztés szükséges, ki kell alakítani a szakmai profilok, valamint az aktív és krónikus ágyak optimális arányait. — Jobban kell élni a társadalmi összefogás lehetőségeivel az egészségügy területén is. — Társadalmi feladattá kell tenni a lakosság egészségügyi kulturáltságának javítását, jobbítani kell az egészségnevelés színvonalát, a környezetvédelmi tevékenységet, az óvodai, iskolai oktató-nevelő munkában pedig az egészséges életmódismeretet. A megye egészségügyi ellátásának fejlesztésére készült feladatterv harmadik, terjedelmes része azokat az intézkedéseket, konkrét elképzeléseket és teendőket foglalja magába, amelyek az előbb említett célok eléréséhez vezethetnek. Ez a rész felöleli az egészségügy minden területét, magában foglal közelebbi és távolabbi célokat, olyanokat, amelyeket csak — gyakran nem is kis összeget jelentő — beruházással, anyagi ráfordítással lehet csak megvalósítani. De olyanokat is, amelyek ilyeneket nem, vagy alig igényelnek, de jobb szervezéssel, párhuzamosságok megszüntetésével, nagyobb törődéssel megoldhatók. A jelenleg is rendelkezésre álló szellemi tőke célszerűbb felhasználása egymagában is jelentős előrehaladást biztosíthat az egészségügyi továbbfejlesztésében. Rz egészségügyi kultúra szerepe Az előzetesen kiküldött egészségügyi feladatterv jó alapot adott a konstruktív, termékeny vitához. Ezt egészítette ki, tette teljessé dr. Vidovszki Kálmánnak, az MSZMP KB alosztályvezetőjének vitaindító előadása. Elöljáróban arról beszélt,' hogy olyan időszakban ült össze a megyei kommunista aktíva, amikor rendkívül fontos politikai események eredményeit összegezhetjük. Már tavaly ősszel megkezdődött a XII. pártkongresszus előkészítése, az irányelvek Br. Vidovszki Kálmán vitaindítóját tartja megvitatása. Méltóan ünnepeltünk ez év április 4-én, hazánk felszabadulásának 35. évfordulóján. Lezajlottak az országgyűlési és tanácstagi választások, amelyek népünk egységét fejezték ki. Éppen most tartja ülését az új országgyűlés. Ezeken a fórumokon, de már ennek előtte is nagy hangsúlyt kapott az egészségügy. Foglalkozott vele a Minisztertanács, a SZOT, majd 1979. szeptemberében a párt Politikai Bizottsága. A XII. kongresszuson új módon vetődött fel a kultúra, a tudomány, az egészségügy kapcsolata. A dokumentum hangsúlyozta: a fő terület továbbra is a gazdasági élet fejlesztése, de a termelési feladatok megoldása csak a kultúra, a tudomány és az egészségügyi szervezet együttes fejlesztésével, összehangolásával lehetséges. Szó sincs ezeknek az ágazatoknak a mellérendeltségéről. Nagy szerep hárul a gyógyításban az emberi tényezőkre; a cselekvőképességre, az alkotó energia jobb hasznosítására, hiszen csak így érhető el, hogy munkaképes emberek álljanak mielőbb a termelésbe. Most érkeztünk el a társadalmi, gazdasági fejlődésnek arra a fokára, amikor az egészségügy politikai tényezővé vált. Ez azt is jelenti, hogy ezt az ágazatot közép- és hosszú távon kiemelten kezelik. Mindez arra kötelezi az egészségügyi dolgozókat: a meglevő és a rendelkezésre álló szellemi és tárgyi javakkal jobban gazdálkodjanak, a lehetőségeket maximálisan használják ki. Ebben a munkában nagy felelősség hárul a párt-, az állami és a társadalmi szervekre. Beszédének további részében az egészségügyi kulturáltság emelésének szükségességét hangoztatta. Elérkeztünk egy olyan ponthoz, amikor az anyagi ráfordítások csak akkor érnek valamit, ha emelkedik az egészségügyi kultúra is, amely elsősorban a betegeken múlik. Magyarországon 10 százalék a koraszülések aránya. Ez jóval kevesebb lenne, ha a szülő nők megértenék: káros a dohányzás, az italozás, a túlzott gyógyszerszedés. Kívánatos, hogy minden előbbre vivő programot széles körben megvitassanak, s ennek hatására javuljon az egészségügyi ellátás színvonala. Növekvő felelősséggel Ezután dr. Horváth Éva, megyei főorvos fűzött szóbeli kiegészítést az írásos anyaghoz. Vázolta az eddig megtett utat, amely nagy horderejű volt a megye 440 ezres lakosságának is. A gyógyítás hazánkban össztársadalmi üggyé vált, mindenkit állam- polgári jogon illet meg a gyógykezelés. Az is igaz: ez nem járt együtt a személyi, a tárgyi feltételek javulásával. Ugyanakkor számos elhanyagolt betegséget derítettek fel általa, ami jó dolog. Az elmúlt 10 esztendőben figyelemre méltó jogszabályok, intézkedések születtek, amelyek erősítették az orvos— beteg kapcsolatát, javították az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeit. Napvilágot látott az egészségügyi, a környezetvédelmi törvény, a népesedéspolitikai határozat, a gyógyszerrendelés új módszere, bevezették a főiskolai oktatást, a munkahelyi, az ágy melletti és a műszakpótlékot, nővérszállók épültek. Egyáltalán nem elhanyagolható, hogy az egészség- ügyi dolgozók szakmailag sokat fejlődtek, politikailag képezték magukat. A kongresszusi határozat szellemében a megyei párbizottság is kidolgozta a tennivalókat. Ezek szerint a jövőben növelni kell a vezetők felelősségét, bővíteni a demokráciát. Jól előkészített, egyeztetett szervezési intézkedésekre van szükség. Igényt tartanak a járási szakfelügyelők véleményére, segítségére. A szakmai tudás állandó gyarapításán túlmenően nagy gondosságot igényel a kiválasztás, az orvosok jelleme. Jóvátehetetlen kár származhat ugyanis abból, ha a kezelöL)r. Juhász László az egészségügyi integráció kiszélesítéséről szólt sabb betegellátást, szilárdabbá tenni az orvosi etikát. Az alkoholizmus, a dohányzás visszaszorításáért, az egészségesebb életmód kialakításáért azonban a lakosság is nagyon sokat tehet. A gyulai megyei kórház 140 kommunistája mindent megtesz azért, hogy a párt egészség- ügyi határozata megvalósuljon. Dr. Nánási József, a'békéscsabai új kórház építése kapcsán a sebészeti és a baleseti osztály mostoha körülményeiről szólt. Még 1958- ban 30 ággyal létesült a részleg, azóta háromszor any- nyi beteget ápolnak itt, de az ágyak száma csak néhánnyal nőtt. A betegeknek időnap előtt el kell hagyniuk kórházat, ezért is gyenge a rehabilitációs munkájuk. Az ambuláns forgalom ' óriási. Sokszor 30—40 beteg várakozik vizsgálatra, egy nap 10 műtétre is sor kerül. Ezért kérte: az új kórház üzembe helyezése után jó lenne, ha megkapnák a fül-, orr-, gégészeti osztály mostoha épületeit! Dr. Juhász László az egészségügyi integráció ki- szélesítését, a benne rejlő lehetőségek kiaknázását taglalta. Ismertette a békéscsabai kórház igazgató tanácsának tevékenységét, amely 4 év munkájáról adott számot. Jónak értékelte a progresz- szív betegellátásra való törekvést, annak gyakorlati megvalósítását. Dr. Simonján György az alapellátás ellentmondásaira világított rá. A szó szoros értelmében hazánkban nem képeznek általános orvosokat. Az egyetemekről úgy kerülnek ki a frissen végzett orvosok a körzetekbe, hogy nincs klinikai gyakorlatuk. Akkor is beutalják a beteget a kórházba, a rendelőintézetbe, ha saját rendelőjükben is el tudnák látni. Persze, ehhez feltételek is -kellenek. Egyre több a hipertóniás megbetegedés megyénkben is. A körzetekben azonban nincs elegendő műszer, esetleg az orvos nem ért a kezelésükhöz. Ezért van óriási szerepe a komolyan vett továbbképzéseknek. orvos nem küldi tovább a beteget szakrendelésre, holott az kívánatos lenne. Nem egymással szemben, inkább egymásért kell küzdeni. Az egész társadalom érdekeit szolgáló gyógyító munka, tisztességes helytállás legyen a mérvadó. Szilárdabb orvosi etika A vitában csaknem húszán szólaltak fel. Dr. Gyuris Jenő nagy. jelentőségű fórumnak nevezte a tanácskozást. Megemlítette, hogy a Politikai Bizottság határozata sokrétű feladatot ró az egészségügy dolgozóira. A felszabadulástól kezdve felsorolta azokat az állomásokat, intézkedéseket, amelyek nyomán idáig eljutottunk. Szociális, gazdasági előrehaladásunkat elemezve kifejtette: megnőtt az igény a korszerű gyógyítás iránt, amelyet viszont nem vagyunk képesek teljesen kielégíteni. Ki kell terjeszteni a progresszívebb, racionálifl rehabilitáció gondjai Csamangó Vilmos, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára felszólalásában a minőségi munkáról beszélt. Az egészségügyben nem számszerűsíthető e tevékenység, de hallatlanul lényeges. Ezzel függ össze, hogy a betegekkel foglalkozók művelődési, sportolási, pihenési lehetőségeit bővítsék. Megyénknek gazdag üdülési körzetei vannak, hévízkincsünknek csak egy része van kihasználva. Óvári Józsefné az egészség- ügyi törvény mögé bújó embereket bírálta, akik visszaélnek ezzel a joggal. A fel- világosító munkának egyik sarkalatos pontja a betegségek megelőzésén kívül, hogy csak az keresse fel az orvost, aki valóban beteg. A munkaszervezés is elmaradt a többi ágazatokhoz képest. Hiányoznak az ilyen szakemberek. Az sem jó, hogy nagy a különbség az egyes orvosok megterhelése között. Az egészségügyi dolgozók anyagi elismerése már megtörtént, de az erkölcsi még várat magára. Sajnos, nincs alkalmassági vizsga, így azt vesznek fel a pályára, aki éppen jelentkezik. Ez rányomja bélyegét az orvos— beteg, az ápolószemélyzet kapcsolatára, munkájára. Dr. Perjési Klára a rehabilitáció visszásságait ecsetelte. Nem titok! Magyarországon sok a rokkantnyugdíjas. Ki kellene dolgozni, hogy a nem teljes értékű ember mire képes, mit tudna dolgozni. Ezt már szakmára való átképzéssel meg lehetne oldani. Ezenkívül részmunka- időben, akár négy órában is elfoglaltságot lehetne keresni a rokkantaknak. Dr. Bor- bola József a belgyógyászati rehabilitációs központok hasznosságát, dr. Pintér Miklós a személyzeti munka fontosságát, Fekete Jánosné, a békéscsabai Városi Tanács elnökhelyettese a kórház több ütemű fejlesztésére, dr. Patakfalvi János a védőfelszerelések használatára, dr. Kási Gyula a kardiológiai rehabilitáció kiszélesítésére, dr. Viski Mátyás a pályakezdő orvosok lakásépítési gondjaira hívta fel a figyelmet. Felszólalt az ülésen dr. Medve László egészségügyi miniszterhelyettes. Megállapította: a résztvevők felelősséggel, okosan elemezték a megye egészségügyi helyzetét. Elismerte, hogy a lehetőségek nem tartanak lépést az igényekkel. De ez így van az egész világon. Hazánkban évente 20 milliárd forintot fordítanak az egészségügyre. örvendetes, hogy gyors ütemben nő Békés megyében is az orvosok száma, de még mindig vannak betöltetlen állások. Ezért is lényeges: milyen programokat tűzünk ki. Előre kell néznünk: közép, hosszú távú terveket szükséges kidolgozni, hiszen nem mindegy, milyen lesz például a gyermek- gyógyászat, a családvédelem 5—10 év múlva. A továbbiakban a rehabilitáció kérdéseivel foglalkozott. Elmondotta, hogy hazánkban évente 65 ezer ember jelentkezik, hogy rokkantsági nyugdíját megszerezze. Ez 35 ezernek sikerül is. Ugyanakkor tény: ezt a számot legalább 10—15 ezerrel csökkenteni lehetne. Csakhogy nem korszerű az ilyen irányú munkánk. Ugyanez a helyzet a gyógyszerekkel is. Az államnak egy évben 2 milliárd forintjába kerül a gyógyszerek előállítása. Nagy vívmány, hogy a térítési díjak alacsonyak, viszont érdekes: nem a szabadon vásárolható medicinák fogyasztása emelkedik. Elgondolkoztató: nálunk az egy személyre jutó gyógyszerfogyasztás évente 40—50 dollárt tesz ki, annyit, mint az NSZK-ban vagy Svédországban. Befejezésül hangsúlyozta a miniszterhelyettes: kívánatos, hogy a jövőben még nagyobb hangsúlyt kapjanak a gyógyításban a sokat emlegetett emberi tényezők. Az aktívaülés dr. Horváth Éva összefoglalójával ért véget. Az ülés résztvevőinek egy csoportja Fotó: Martin Gábor Gyárlátogatáson az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának Elnöksége tegnap, június 27-én délelőtt a MEZŐGÉP békéscsabai gyárában tartotta soros tanácskozását. Az SZMT elnökségi ülésének napirendjén ez alkalommal a szakszervezetek gazdasági munkát segítő tevékenysége szerepelt. A MEZŐGÉP békéscsabai gyárának szakszervezeti vezetői a tanácskozáson részleteiben ismertették a mozgalom helyi gondjait és eredményeit, és beszámoltak a gyárban, valamint a gyáregységekben kibontakozott munkaverseny sikereiről is. Kitüntetések A Hazafias Népfront megyei bizottságán tegnap délelőtt vették át kitüntetésüket azok a társadalmi aktívák, akik kiemelkedő eredményeket értek ei a mozgalomban, és hatékonyan működtek közre a választásokkal kapcsolatos politikai munkában. Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára rövid beszédet mondott. Ebben hangsúlyozta, hogy a helytállás e nagy eseménysorozat szervezésében és végrehajtásában, világosan tükrözte a népfrontnak a népi-nemzeti egységet összekovácsoló szerepét, s az országépítésben vállalt feladatok jelentőségét. Ezt követően szólt az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok felelősség- teljes munkájáról, valamint a párt-, állami és tömegszervezetekkel, a gazdasági egységekkel és intézményekkel, a társadalom különböző rétegeivel fenntartott kapcsolatok elmélyítésének további lehetőségeiről is. Befejezésül a HNF megyei titkára a népfrontelnökség és -bizottság nevében köszönetét mondott az aktíváknak eddigi tevékenységükért, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. MDB-akadémia Jól dolgoznak megyénkben a munkaügyi döntőbizottságok. A dolgozók munkaügyi vitáiban hozzáértéssel járnak el és hozzák meg a határozatot. Ez elsősorban a munkaügyi döntőbizottsági tagok rendszeres képzésével magyarázható. A Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa megbízásából a Magyar Jogász Szövetség ebben az évben is megrendezi a munkaügyi döntőbizottságok tisztségviselőinek és tagjainak továbbképző tanfolyamát. A munkaügyi döntő- bizottsági akadémián októberben indulnak meg a tanfolyamok, amelyen fontos munkaügyi témákról hangzanak el előadások. Esedékes a gépjárműadó befizetése A gépjárműadónak az év első felére eső részét június 30-ig fizethetik be bírság nélkül a gépkocsi- és a motorkerékpár-tulajdonosok. Ezután már csak az egyhavi adót kitevő bírság összegével megtetézve fogadja el a befizetést az adóhatóság, föltéve, hogy a késlekedő nem várja be a fölszólítást, az utóbbi esetben ugyanis kéthavi az adóbírság összege. 'Az adófizetéshez szükséges illetékes átutalási utalványok a gépjármű-tulajdonos lakóhelye szerint kerületi tanács pénzügyi osztályán, illetve ügyfélszolgálati irodáján szerezhetők be. Az utalvány „értesítés” szelvényén fel kell tüntetni a forgalmi rendszámot.
