Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-28 / 150. szám

1980, június 28., szombat Egészségügyi kommunista aktívaülés (Folytatás az 1. oldalról) Az aktíva résztvevőinek rendelkezésére bocsátott írá­sos anyag második része az egészségügy fejlesztésének fő feladatait összegzi. Beve­zető részében az anyag meg­állapítja, hogy az elért eredményekben és a pozitív tendenciák erősödésében tükröződnek a párt- és álla­mi vezetés, az egészségügyi munkát végzők nagy több­ségének erőfeszítései. A fej­lődés azonban nem egyenle­tes, több vonatkozásban nem elégítik ki a társadalmi szükségletet. Figyelmeztető az is, hogy a lakosság egész­ségi állapotának alakulásá­ban kedvezőtlen jelenségek is mutatkoznak. Kiemelt feladatok — A rendelkezésre álló anyagi és szellemi eszközö­ket — a vezetés, a munka- szervezés és az ellenőrzés javítása útján -■— a legjobb hatásfokkal- szükséges mű­ködtetni, fokozni kell az in­tegráció tartalmi lehetőségei­nek kihasználását. — Gyorsítani kell a sze­mélyi és tárgyi feltételek bővítését, különös tekintet­tel a betöltetlen körzeti és szakorvosi állásokra, a bé­késcsabai és gyulai kórházak fejlesztésére és más re­konstrukciókra. — Az alapellátásban — minőségi fejlesztésekkel is — el kell érni, hogy javul­jon a végleges ellátás bizto­sító funkciója és megelőző tevékenysége. A fekvőbeteg­ellátásban gyorsabb mennyi­ségi és minőségi fejlesztés szükséges, ki kell alakítani a szakmai profilok, vala­mint az aktív és krónikus ágyak optimális arányait. — Jobban kell élni a tár­sadalmi összefogás lehetősé­geivel az egészségügy terü­letén is. — Társadalmi feladattá kell tenni a lakosság egész­ségügyi kulturáltságának ja­vítását, jobbítani kell az egészségnevelés színvonalát, a környezetvédelmi tevé­kenységet, az óvodai, iskolai oktató-nevelő munkában pe­dig az egészséges életmód­ismeretet. A megye egészségügyi el­látásának fejlesztésére ké­szült feladatterv harmadik, terjedelmes része azokat az intézkedéseket, konkrét el­képzeléseket és teendőket foglalja magába, amelyek az előbb említett célok elérésé­hez vezethetnek. Ez a rész felöleli az egészségügy min­den területét, magában fog­lal közelebbi és távolabbi célokat, olyanokat, amelye­ket csak — gyakran nem is kis összeget jelentő — be­ruházással, anyagi ráfordí­tással lehet csak megvaló­sítani. De olyanokat is, ame­lyek ilyeneket nem, vagy alig igényelnek, de jobb szervezéssel, párhuzamossá­gok megszüntetésével, na­gyobb törődéssel megoldha­tók. A jelenleg is rendelke­zésre álló szellemi tőke cél­szerűbb felhasználása egy­magában is jelentős előre­haladást biztosíthat az egészségügyi továbbfejlesz­tésében. Rz egészségügyi kultúra szerepe Az előzetesen kiküldött egészségügyi feladatterv jó alapot adott a konstruktív, termékeny vitához. Ezt egé­szítette ki, tette teljessé dr. Vidovszki Kálmánnak, az MSZMP KB alosztályveze­tőjének vitaindító előadása. Elöljáróban arról beszélt,' hogy olyan időszakban ült össze a megyei kommunista aktíva, amikor rendkívül fontos politikai események eredményeit összegezhetjük. Már tavaly ősszel megkezdő­dött a XII. pártkongresszus előkészítése, az irányelvek Br. Vidovszki Kálmán vita­indítóját tartja megvitatása. Méltóan ünne­peltünk ez év április 4-én, hazánk felszabadulásának 35. évfordulóján. Lezajlot­tak az országgyűlési és ta­nácstagi választások, ame­lyek népünk egységét fejez­ték ki. Éppen most tartja ülését az új országgyűlés. Ezeken a fórumokon, de már ennek előtte is nagy hangsúlyt kapott az egész­ségügy. Foglalkozott vele a Mi­nisztertanács, a SZOT, majd 1979. szeptemberében a párt Politikai Bizottsága. A XII. kongresszuson új módon ve­tődött fel a kultúra, a tu­domány, az egészségügy kap­csolata. A dokumentum hangsúlyozta: a fő terület továbbra is a gazdasági élet fejlesztése, de a termelési feladatok megoldása csak a kultúra, a tudomány és az egészségügyi szervezet együt­tes fejlesztésével, összehan­golásával lehetséges. Szó sincs ezeknek az ágazatok­nak a mellérendeltségéről. Nagy szerep hárul a gyógyí­tásban az emberi tényezők­re; a cselekvőképességre, az alkotó energia jobb haszno­sítására, hiszen csak így ér­hető el, hogy munkaképes emberek álljanak mielőbb a termelésbe. Most érkeztünk el a társa­dalmi, gazdasági fejlődésnek arra a fokára, amikor az egészségügy politikai ténye­zővé vált. Ez azt is jelenti, hogy ezt az ágazatot közép- és hosszú távon kiemelten kezelik. Mindez arra kötele­zi az egészségügyi dolgozó­kat: a meglevő és a rendel­kezésre álló szellemi és tár­gyi javakkal jobban gazdál­kodjanak, a lehetőségeket maximálisan használják ki. Ebben a munkában nagy fe­lelősség hárul a párt-, az állami és a társadalmi szer­vekre. Beszédének további részében az egészségügyi kul­turáltság emelésének szüksé­gességét hangoztatta. Elér­keztünk egy olyan ponthoz, amikor az anyagi ráfordítá­sok csak akkor érnek vala­mit, ha emelkedik az egész­ségügyi kultúra is, amely el­sősorban a betegeken múlik. Magyarországon 10 százalék a koraszülések aránya. Ez jóval kevesebb lenne, ha a szülő nők megértenék: káros a dohányzás, az italozás, a túlzott gyógyszerszedés. Kí­vánatos, hogy minden előbb­re vivő programot széles kör­ben megvitassanak, s ennek hatására javuljon az egész­ségügyi ellátás színvonala. Növekvő felelősséggel Ezután dr. Horváth Éva, megyei főorvos fűzött szóbeli kiegészítést az írásos anyag­hoz. Vázolta az eddig meg­tett utat, amely nagy hord­erejű volt a megye 440 ezres lakosságának is. A gyógyítás hazánkban össztársadalmi üggyé vált, mindenkit állam- polgári jogon illet meg a gyógykezelés. Az is igaz: ez nem járt együtt a személyi, a tárgyi feltételek javulásá­val. Ugyanakkor számos el­hanyagolt betegséget derítet­tek fel általa, ami jó dolog. Az elmúlt 10 esztendőben fi­gyelemre méltó jogszabályok, intézkedések születtek, ame­lyek erősítették az orvos— beteg kapcsolatát, javították az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeit. Napvilágot látott az egész­ségügyi, a környezetvédelmi törvény, a népesedéspolitikai határozat, a gyógyszerrende­lés új módszere, bevezették a főiskolai oktatást, a mun­kahelyi, az ágy melletti és a műszakpótlékot, nővérszállók épültek. Egyáltalán nem elhanya­golható, hogy az egészség- ügyi dolgozók szakmailag sokat fejlődtek, politikailag képezték magukat. A kong­resszusi határozat szellemé­ben a megyei párbizottság is kidolgozta a tennivalókat. Ezek szerint a jövőben nö­velni kell a vezetők felelős­ségét, bővíteni a demokráci­át. Jól előkészített, egyezte­tett szervezési intézkedések­re van szükség. Igényt tarta­nak a járási szakfelügyelők véleményére, segítségére. A szakmai tudás állandó gyara­pításán túlmenően nagy gon­dosságot igényel a kiválasz­tás, az orvosok jelleme. Jó­vátehetetlen kár származhat ugyanis abból, ha a kezelö­L)r. Juhász László az egész­ségügyi integráció kiszélesí­téséről szólt sabb betegellátást, szilárdab­bá tenni az orvosi etikát. Az alkoholizmus, a dohányzás visszaszorításáért, az egész­ségesebb életmód kialakítá­sáért azonban a lakosság is nagyon sokat tehet. A gyulai megyei kórház 140 kommu­nistája mindent megtesz azért, hogy a párt egészség- ügyi határozata megvalósul­jon. Dr. Nánási József, a'békés­csabai új kórház építése kapcsán a sebészeti és a bal­eseti osztály mostoha körül­ményeiről szólt. Még 1958- ban 30 ággyal létesült a részleg, azóta háromszor any- nyi beteget ápolnak itt, de az ágyak száma csak néhánnyal nőtt. A betegeknek időnap előtt el kell hagyniuk kór­házat, ezért is gyenge a re­habilitációs munkájuk. Az ambuláns forgalom ' óriási. Sokszor 30—40 beteg várako­zik vizsgálatra, egy nap 10 műtétre is sor kerül. Ezért kérte: az új kórház üzembe helyezése után jó lenne, ha megkapnák a fül-, orr-, gé­gészeti osztály mostoha épü­leteit! Dr. Juhász László az egészségügyi integráció ki- szélesítését, a benne rejlő le­hetőségek kiaknázását tag­lalta. Ismertette a békéscsa­bai kórház igazgató tanácsá­nak tevékenységét, amely 4 év munkájáról adott számot. Jónak értékelte a progresz- szív betegellátásra való tö­rekvést, annak gyakorlati megvalósítását. Dr. Simon­ján György az alapellátás ellentmondásaira világított rá. A szó szoros értelmében hazánkban nem képeznek általános orvosokat. Az egye­temekről úgy kerülnek ki a frissen végzett orvosok a körzetekbe, hogy nincs kli­nikai gyakorlatuk. Akkor is beutalják a beteget a kór­házba, a rendelőintézetbe, ha saját rendelőjükben is el tudnák látni. Persze, ehhez feltételek is -kellenek. Egyre több a hipertóniás megbete­gedés megyénkben is. A kör­zetekben azonban nincs ele­gendő műszer, esetleg az or­vos nem ért a kezelésükhöz. Ezért van óriási szerepe a komolyan vett továbbképzé­seknek. orvos nem küldi tovább a beteget szakrendelésre, holott az kívánatos lenne. Nem egymással szemben, inkább egymásért kell küzdeni. Az egész társadalom érdekeit szolgáló gyógyító munka, tisztességes helytállás legyen a mérvadó. Szilárdabb orvosi etika A vitában csaknem húszán szólaltak fel. Dr. Gyuris Jenő nagy. jelentőségű fórumnak nevezte a tanácskozást. Meg­említette, hogy a Politikai Bizottság határozata sokrétű feladatot ró az egészségügy dolgozóira. A felszabadulás­tól kezdve felsorolta azokat az állomásokat, intézkedése­ket, amelyek nyomán idáig eljutottunk. Szociális, gazda­sági előrehaladásunkat ele­mezve kifejtette: megnőtt az igény a korszerű gyógyítás iránt, amelyet viszont nem vagyunk képesek teljesen ki­elégíteni. Ki kell terjeszteni a progresszívebb, racionáli­fl rehabilitáció gondjai Csamangó Vilmos, az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszer­vezetének megyei titkára fel­szólalásában a minőségi munkáról beszélt. Az egész­ségügyben nem számszerű­síthető e tevékenység, de hallatlanul lényeges. Ezzel függ össze, hogy a betegek­kel foglalkozók művelődési, sportolási, pihenési lehetősé­geit bővítsék. Megyénknek gazdag üdülési körzetei van­nak, hévízkincsünknek csak egy része van kihasználva. Óvári Józsefné az egészség- ügyi törvény mögé bújó em­bereket bírálta, akik vissza­élnek ezzel a joggal. A fel- világosító munkának egyik sarkalatos pontja a betegsé­gek megelőzésén kívül, hogy csak az keresse fel az orvost, aki valóban beteg. A mun­kaszervezés is elmaradt a többi ágazatokhoz képest. Hiányoznak az ilyen szak­emberek. Az sem jó, hogy nagy a különbség az egyes orvosok megterhelése között. Az egészségügyi dolgozók anyagi elismerése már meg­történt, de az erkölcsi még várat magára. Sajnos, nincs alkalmassági vizsga, így azt vesznek fel a pályára, aki éppen jelentkezik. Ez rá­nyomja bélyegét az orvos— beteg, az ápolószemélyzet kapcsolatára, munkájára. Dr. Perjési Klára a reha­bilitáció visszásságait ecsetel­te. Nem titok! Magyarorszá­gon sok a rokkantnyugdíjas. Ki kellene dolgozni, hogy a nem teljes értékű ember mi­re képes, mit tudna dolgoz­ni. Ezt már szakmára való átképzéssel meg lehetne ol­dani. Ezenkívül részmunka- időben, akár négy órában is elfoglaltságot lehetne keres­ni a rokkantaknak. Dr. Bor- bola József a belgyógyászati rehabilitációs központok hasznosságát, dr. Pintér Mik­lós a személyzeti munka fon­tosságát, Fekete Jánosné, a békéscsabai Városi Tanács elnökhelyettese a kórház több ütemű fejlesztésére, dr. Patakfalvi János a védőfel­szerelések használatára, dr. Kási Gyula a kardiológiai re­habilitáció kiszélesítésére, dr. Viski Mátyás a pályakezdő orvosok lakásépítési gondjai­ra hívta fel a figyelmet. Felszólalt az ülésen dr. Medve László egészségügyi miniszterhelyettes. Megálla­pította: a résztvevők felelős­séggel, okosan elemezték a megye egészségügyi helyze­tét. Elismerte, hogy a lehe­tőségek nem tartanak lé­pést az igényekkel. De ez így van az egész világon. Ha­zánkban évente 20 milliárd forintot fordítanak az egész­ségügyre. örvendetes, hogy gyors ütemben nő Békés me­gyében is az orvosok szá­ma, de még mindig vannak betöltetlen állások. Ezért is lényeges: milyen programo­kat tűzünk ki. Előre kell néznünk: közép, hosszú távú terveket szükséges kidolgoz­ni, hiszen nem mindegy, mi­lyen lesz például a gyermek- gyógyászat, a családvédelem 5—10 év múlva. A továbbiakban a rehabi­litáció kérdéseivel foglalko­zott. Elmondotta, hogy ha­zánkban évente 65 ezer em­ber jelentkezik, hogy rok­kantsági nyugdíját megsze­rezze. Ez 35 ezernek sikerül is. Ugyanakkor tény: ezt a számot legalább 10—15 ezer­rel csökkenteni lehetne. Csakhogy nem korszerű az ilyen irányú munkánk. Ugyanez a helyzet a gyógy­szerekkel is. Az államnak egy évben 2 milliárd forint­jába kerül a gyógyszerek előállítása. Nagy vívmány, hogy a térítési díjak alacso­nyak, viszont érdekes: nem a szabadon vásárolható me­dicinák fogyasztása emelke­dik. Elgondolkoztató: nálunk az egy személyre jutó gyógy­szerfogyasztás évente 40—50 dollárt tesz ki, annyit, mint az NSZK-ban vagy Svédor­szágban. Befejezésül hang­súlyozta a miniszterhelyet­tes: kívánatos, hogy a jövő­ben még nagyobb hangsúlyt kapjanak a gyógyításban a sokat emlegetett emberi té­nyezők. Az aktívaülés dr. Horváth Éva összefoglalójával ért véget. Az ülés résztvevőinek egy csoportja Fotó: Martin Gábor Gyárlátogatáson az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának Elnöksé­ge tegnap, június 27-én dél­előtt a MEZŐGÉP békéscsa­bai gyárában tartotta soros tanácskozását. Az SZMT elnökségi ülé­sének napirendjén ez alka­lommal a szakszervezetek gazdasági munkát segítő te­vékenysége szerepelt. A ME­ZŐGÉP békéscsabai gyárá­nak szakszervezeti vezetői a tanácskozáson részleteiben ismertették a mozgalom he­lyi gondjait és eredményeit, és beszámoltak a gyárban, valamint a gyáregységekben kibontakozott munkaverseny sikereiről is. Kitüntetések A Hazafias Népfront me­gyei bizottságán tegnap dél­előtt vették át kitüntetésü­ket azok a társadalmi aktí­vák, akik kiemelkedő ered­ményeket értek ei a mozga­lomban, és hatékonyan mű­ködtek közre a választások­kal kapcsolatos politikai munkában. Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára rövid beszé­det mondott. Ebben hangsú­lyozta, hogy a helytállás e nagy eseménysorozat szerve­zésében és végrehajtásában, világosan tükrözte a nép­frontnak a népi-nemzeti egy­séget összekovácsoló szere­pét, s az országépítésben vál­lalt feladatok jelentőségét. Ezt követően szólt az or­szággyűlési képviselők és a helyi tanácstagok felelősség- teljes munkájáról, valamint a párt-, állami és tömegszer­vezetekkel, a gazdasági egy­ségekkel és intézményekkel, a társadalom különböző ré­tegeivel fenntartott kapcso­latok elmélyítésének további lehetőségeiről is. Befejezésül a HNF megyei titkára a nép­frontelnökség és -bizottság nevében köszönetét mondott az aktíváknak eddigi tevé­kenységükért, majd átnyúj­totta a kitüntetéseket. MDB-akadémia Jól dolgoznak megyénkben a munkaügyi döntőbizottsá­gok. A dolgozók munkaügyi vitáiban hozzáértéssel jár­nak el és hozzák meg a ha­tározatot. Ez elsősorban a munkaügyi döntőbizottsági tagok rendszeres képzésével magyarázható. A Munkaügyi Minisztérium és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa megbízásából a Magyar Jo­gász Szövetség ebben az év­ben is megrendezi a mun­kaügyi döntőbizottságok tisztségviselőinek és tagjai­nak továbbképző tanfolya­mát. A munkaügyi döntő- bizottsági akadémián októ­berben indulnak meg a tan­folyamok, amelyen fontos munkaügyi témákról hang­zanak el előadások. Esedékes a gépjárműadó befizetése A gépjárműadónak az év első felére eső részét június 30-ig fizethetik be bírság nélkül a gépkocsi- és a mo­torkerékpár-tulajdonosok. Ezután már csak az egyha­vi adót kitevő bírság össze­gével megtetézve fogadja el a befizetést az adóhatóság, föltéve, hogy a késlekedő nem várja be a fölszólítást, az utóbbi esetben ugyanis kéthavi az adóbírság össze­ge. 'Az adófizetéshez szüksé­ges illetékes átutalási utal­ványok a gépjármű-tulajdo­nos lakóhelye szerint kerüle­ti tanács pénzügyi osztályán, illetve ügyfélszolgálati irodá­ján szerezhetők be. Az utal­vány „értesítés” szelvényén fel kell tüntetni a forgalmi rendszámot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom