Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-22 / 145. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. JÚNIUS 22., VASÁRNAP Ára: 1,60 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM Tizenegy­ezernél több új lakás épült A kivitelező építőipari mi­nisztériumi, tanácsi vállala­tai és szövetkezetei — az ÉVM gyorsjelentése szerint — 11186 új lakást adtak át Korszerűsödött az államigazgatási munka, erősödött a demokrácia Megyei küldöttértekezlet a Közalkalmazottak Szakszervezetében A Közalkalmazotak Szakszervezete június 21-én, teg­nap tartotta meg megyei küldöttgyűlését Békéscsabán, az SZMT-székházban. Az értekezletet dr. Sulyák István, a megyei bizottság elnöke nyitotta meg, majd dr. Takács Lőrinc levezető elnök üdvözölte a küldötteket, a meghí­vottakat. Az elnökségben foglalt helyet Kováts István, a Közalkalmazottak Szakszervezetének alelnöke, dr. Szi­geti Gábor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Bocskai Mihályné, az SZMT titkára, dr. Jakucs Tamás, a megyei bíróság elnöke, a SZOT tagja. az év első öt hónapjában, 324-gyel több új otthont, mint a múlt év azonos idő­szakában. Az átadások üte­messége tehát javult vala­melyest. A tanácsi vállala­tok ebben az időszakban a múlt évihez viszonyítva több mint kétszeresére növelték az átadott új otthonok szá­mát, és ezzel az 1980. évi kötelezettségük egynegyedét teljesítették. Az építőipari szövetkezetek és közös' vál­lalatok is javították az át­adások ütemességét, de ez év végéig hátralevő feladatok aránya jóval nagyobb, mint a kivitelező építőipar más szektoraiban. A legtöbb új lakónegyedet építő ÉVM-vállalatok az év első öt hónapjában együtt­véve 9930 új otthont adtak át, s így eddig az éves fel­adat 27 százalékát teljesítet­ték. A 43-as számú és a Budapesti Lakásépítő Vál­lalat csaknem 2000 új lakás építését fejezte be júniusig. Az év végéig hátralevő, mintegy 2500 új otthon mun­kálatainak meggyorsítására az építésre kedvezőbb nyá­ri időszakot használják fel, hogy ne torlódjanak az át­adások az utolsó hónapok­ra. Az ütemesség javítását szorgalmazzák a megyéi ÉVM-vállalatok is, hogy egyenletesebben terheljék meg feladatokkal a befejező munkákat végző szak- és szerelőipari brigádokat, al­vállalkozókat, s a nyugod- tabb ütemű munkával ked­vezőbb feltételeket teremtse­nek a minőség javítására is. A csaknem ötéves munka főbb jellemzőiről szóló írá­sos beszámoló hangsúlyozta: az utóbbi években megnőtt az igény a szakszervezetek tevékenysége iránt, bővültek a jogkörök, erősödött a de­mokratizmus, korszerűsödött az államigazgatási munka. Az államélet fejlesztése szer­vezeti változásokat követelt. Ennek hatására módosult megyénkben is az igazgatási beosztás: 79-ről, 69-re csök­kent a helyi tanácsok szá­ma. Továbbfejlesztették a mezőgazdaság és az élelme­zésügy állami irányítását. Így a járási hivataloknál és a városi tanácsoknál csök­kent a létszám. Erősödött az együttműködés a járási hi­vatalok és a városi tanácsok között. Mindez különösen a munkaügyi, a testnevelési, az egészségügyi, az ipari és a kereskedelmi feladatokat el­látó osztályoknál, csopor­toknál mondható el. A tanácsoknál az utóbbi időben nagy erőfeszítéseket tettek az ügyintézés egysze­rűsítésére. A városokban és a nagyközségekben működő információs irodákat kibőví­tették ügyfélszolgálati iro­dákká. A Pénzügyminiszté­rium segítségével megindult a hivatalokban a gépesítés, alkalmazzák a számítástech­nikát. A szakszervezet ebben a folyamatban alapvetőnek tartja a központi együttmű­ködés javítását, a helyi kez­deményezés, az öntevékeny­ség erőteljesebb ösztönzését, a feltételek jobb megterem­tését. Pagyoga Lajosné, a megyei bizottság titkára szóbeli ki­egészítőjében számot adott az alapszervezeti választá­sok tapasztalatairól, ered­ményeiről. A vezető szak- szervezeti szervekbe politi­kailag szilárd, a szocializ­mus építése iránt felelőssé­get érző, és a dolgozók bi­zalmát élvező embereket vá­lasztottak. A szakszervezeti testületek megismerték a kü­lönböző véleményeket, ja­vaslatokat, azokra őszinte, nyílt válaszokat adtak. Az összes megválasztott 1164 alapszervezeti tisztségviselő friss erőt, biztosítékot jelent a mozgalmi munka tovább­fejlesztésében. Az előadó a továbbiakban a munkahelyi demokráciáról szólva el­mondotta: ez a szocialista demokrácia elválaszthatat­lan része, társadalmi, gaz­dasági előrehaladásunk fon­tos feltétele. Ezért meg kell szüntetni formális vonásait, kereteit megfelelő tartalom­mal kell kitölteni. A válasz­tói értekezleten is elhang­Nagybánhegyesen, a Zalka Máté Termelőszövetkezet központi irodájának dolgozói társa­dalmi munkában vállalták, hogy az épületek környékét parkosítják, illetve rendben tartják. Képünkön: ki kézzel, ki kapával teszi hasznossá magát a virágoskertben Fotó: Veress Erzsi \ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ 4 zott: az eddigieknél nagyobb gondot fordítsanak a dolgo­zók tájékoztatására. Tudato­sítani kell, hogy csak az formálhat jogot a beleszólás­ra, aki tudásával, legjobb cselekedetével részt vesz a feladatok megvalósításában is. A közalkalmazottaknak nincs okuk elégedetlenségre. Rendezni szükséges azonban a községi tanácsok létszámát, eltüntetni a béraránytalansá­gokat. Módosítani a törzsgár- daszabályzatot, hiszen a nők általában nem érik el a 30 éves szolgálatot követelő arany fokozatot. Nincs meg­nyugtatóan rendezve a gyer­mekgondozási segélyen le­vők helyettesítésével megbí­zottak díjazása. Ezután elfogadták a szám- vizsgáló bizottság elnökének írásos előterjesztését, majd megkezdődött a vita, amely­ben 13-an szólaltak fel. Tóth István békéscsabai küldött az államigazgatási munka egyszerűsítéséről, a tudatfor­málás, a politikai tovább­képzés jelentőségéről beszélt. Mártonná dr. Hárs Márta gyulai küldött a nőpolitikái határozat végrehajtását, a meglevő ellentmondásokat taglalta és rávilágított a nők társadalmi szerepére' a csa­ládban, a munkahelyen. Ko­váts István elismeréssel szólt a megyei bizottság ötéves munkájáról, a közalkalma­zottak felelősségéről. A szo­cialista demokrácia fórumai kialakultak, nincs szükség új formákra. A fórum azon­ban nem minden. Konkrét, világos választ kell adni a felvetett kérdésekre. Balta Andrásné békésszentandrási küldött leszögezte: a községi tanácsoknál a sokrétű mun­kához univerzális ügyinté­zőkre van szükség, a több­letmunka viszont nem min­dig tükröződik a jutalmazá­sokban, a béremelésekben. Sonkolyos Ágnes orosházi küldött az ügyintézés gépe­sítésének és a szemlélet megváltozásának összefüggé­seit elemezte. Betkó Katalin békéscsabai küldött a mun­kahelyi közérzet és nevelés fontosságára hívta fel a fi­gyelmet. Dr. Szigeti Gábor hangsúlyozta: nagyra érté­keli, hogy a szakszervezeti munkában erősödtek a tar­talmi vonások, nőtt az alkal­mazotti réteg szerepe, fele­lőssége. Ezért küzdeni szük­séges az ügyek elodázása, a bürokratikus vonások, a túl- szervezettség ellen. A vita összefoglalása után elfogadták a megyei bizott­ság írásos és szóbeli beszá­molóját, a számvizsgáló bi­zottság jelentését és meg­kezdődött a szavazás. Meg­választották a 15 tagú megyei bizottságot, a 3 tagú szám- vizsgáló bizottságot, 10-10 küldöttet a szakmai szerve­zet kongresszusára, vala­mint a szakszervezetek me­gyei küldöttértekezletére. A megyei bizottság elnöke is­mét dr. Sulyák István, titká­ra Pagyoga Lajosné lett. S. S. „Nahát, itt egész évben disznótor van!” — jegyezte meg egyikünk, amikor Csíki József vezérigazgató elmondta többek között, hogy naponta átlagosan két és fél ezer sertést dolgoznak fel a Gyulai Húskombinátban. A vál­lalat dolgozói' között sok a fiatal. Ezúttal róluk, és ve­lük beszédgettünk, amikor ellátogattunk a kombinátba. A szárazáruüzemben ifjú „helytörténészekre” leltünk — róluk készült fenti felvételünk. A húskombinátban tett látogatásról szóló írásokat a Minimagazinban, a 11. ol­dalon közöljük Fotó: Veress Erzsi Vologya szőke volt és törékeny Gyulán, a szovjet hősök temetőjében már 36 éve pi­hennek a város felszabadításáért vívott harcban hősi ha­lált halt szovjet katonák. Sírjukról sohasem hiányzik a virág, olyan gondosan ügyelnek arra, mintha a hozzá­tartozók ápolnák. Nemrégiben az egyik hősi halott ka­tona anyja jött el fia sírjához. Mindössze 18 éves volt. amikor életét vesztette. Még nem végezte el a középis­kolát sem, amikor önként jelentkezett a frontra, a tá­voli Taskentben. Hogy ki, és milyen fiú volt, ezt kér­deztük az édesanyjától. Tudósításunk a 4. oldalon. Szakmunkásképzés Végegyházán Csak a mezőgazdasági üzemek segítségével vagyunk és leszünk képesek a szakmunkásképzésben előbbre lép­ni — mondotta Magyaróvári Mihály, a mezőhegyesi Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet igazgatója. Hogyan és mi­ért lett a végegyházi Szabadság Tsz a szakmunkáskép­zés bázisüzeme? Megéri-e a szövetkezetnek, hogy nagy anyagi áldozatot, erkölcsi elkötelezettséget vállaljon á szakemberellátásért? Hozott-e valamilyen változást az iskola jelenléte a szövetkezet gépesítési központjában? Ezt elemzi írásunk az 5. oldalon. Majd az utókor?... „Itt van a mezőkovácsházi és a járási különgyűjte- mény, néhány napja készült el a katalógus. Hatszázöt­ven mű szerepel benne, kilenc csoportra osztva. Bárki számára hozzáférhető. Aki szűkebb hazánk után érdek­lődik, rengeteget megtudhat belőlük. Rendszeres publi­kálás? Én nem megyek utána. Nem szeretek könyörögni, bizonygatni, miért kell?! Majd az utókor tovább fejlesz­ti, átdolgozza, kiadja. Itt a könyvtárban biztos helyen őrizzük.” m Hogy mennyiben van igaza Balogh György mezőko­vácsházi könyvtárigazgatónak, arról szól riportunk a 6. oldalon. Halászcsárda vagy iskolaműzeum? Régóta húzódik a megyeszékhelyen és annak környé­kén létesítendő városi, illetve tanyai iskolacentrum ügye. Már eddig is sok érdekes és értékes bútort, szem­léltető és taneszközt gyűjtöttek \pssze a pedagógusok és a HNF-aktívák, de ezek végleges elhelyezését még nem sikerült megoldani. Itt valóban bizonyítani lehetne azt a nagyszerű elképzelést, amely művelődési hagyománya­ink ápolására, kulturális értékeink megőrzésére, köz­kinccsé tételére irányul. Cikkünk a lap 7. oldalán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom