Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-20 / 143. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. JŰNIUS 20., PÉNTEK Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 143. SZÄM Elmélyült a szocialista országok gazdasági együnmüködése Közleménnyel fejezte be munkáját a KGST XXXIV. ülésszaka A XXXIV. ülésszak csütörtök' délelőtti plenáris tanácskozása után megtartotta esedékes, 96. ülését a KGST Végrehajtó Bizottsága. Ezen részt vettek a tagállamok állandó KGST-képviselői, továbbá Jugoszlávia képviselője. A testület megbeszélte a prágai ülésszak határozatát, és intézkedéseket fogadott el annak eredményes megvalósítására. Jóváhagyta továbbá a KGST titkárságának tavalyi költségvetési zárszámadását. Az ülésen a végrehajtó bizottság elnöki tisztségét Andrej Lukanov bolgár miniszterelnök-helyettes vette át, akinek hazájában a KGST következő, XXXV. ülésszaka lezajlik majd. Ugyancsak ülést tartott a prágai KGST-ülésszak színhelyén a szervezet tervezési együttműködési bizottsága a tíz tagállam és Jugoszlávia képviselőjének részvételével. Elnökének, Nyikolaj Bajba- kov szovjet miniszterelnökhelyettesnek vezetésével a bizottság intézkedéseket dolgozott ki a XXXIV. ülésszak határozatának végrehajtására, továbbá megtárgyalta azokat a kérdéseket, amelyek a tagállamok következő ötéves népgazdasági terveinek egyeztetésére irányuló munka befejezésével és a hosszú távú együttműködési célprogramok gyorsabb megvalósításával függnek össze. A résztvevők megvitatták annak a megállapodásnak tervezetét, amely a kubai mezőgazdaságnak és a citrusfélék kubai ipari feldolgozásának fejlesztésében való együttműködésre vonatkozik, foglalkoztak továbbá a szovjetunióbeli vasércüzemek építésében való együttműködés és ezzel kapcsolatban az érdekelt államokba történő szovjet vasércszállítások kérdéseivel. A KGST XXXIV. ülésszakának délután megtartott záróülésén a tagállamok és Jugoszlávia képviselői aláírták a prágai ülésszak jegyzőkönyvét, és azt a megállapodást, amely a korszerű számítástechnikai eszközök kifejlesztésében és gyártásában való nemzetközi szakosításról és kooperációról szól. , Az ülésszakon részt vett államok illetékes képviselői szintén a záróülésen írták alá a KGST-tagállamoknak a kőolaj hatékony felhasználásában és feldolgozásában való együttműködésére vonát- kozó keretmegállapodást, a kubai műszaki és tudományos fejlődés meggyorsításáról kötött együttműködési keretmegállapodásukat, valamint a KGST Végrehajtó Bizottságának 96. és a tervezési együttműködési bizottság 23. üléséről készített jegyzőkönyvet. Az okmányok aláírása után a vendéglátó ország küldöttségének vezetője, Lu- bomir Strougal csehszlovák miniszterelnök záróbeszéde hangzott el, majd Sztanko Todorov bolgár kormányfő emelkedett szólásra. A kül-, döttségek nevében köszönetét mondott a csehszlovák párt- és állami vezetésnek az ülésszak részére teremtett kedvező munkakörülményekért, és kifejezte meggyőződését, hogy a jövőre Szófiában megrendezendő XXXV., jubileumi KGST-ülésszak is eredményesen fogja szolgálni a tagállamok és az egész szocialista közösség gazdasági fejlődését. Este a CSKP Központi Bizottsága, Csehszlovákia köztársasági elnöke és az ország szövetségi kormánya a prágai vár spanyoltermében fogadást adott az ülésszak résztvevőinek tiszteletére. A fogadáson Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársasági elnök és Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke pohárköszöntőt mondott. Közlemény a KGST XXXIV. ülésszakáról 1980. június 17. és 19. között a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fővárosában, Prágában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának soron levő, XXXIV. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagállamok küldöttségei, továbbá a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság küldöttsége. Az ülésszak munkájában meghívottként ugyancsak részt vettek az Angolai Népi Köztársaság, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság és a szocialista Etiópia képviselői. A tanács ülésszakán részt vett a KGST tervezési együttműködési bizottságának elnöke, részt vettek továbbá a KGST állandó bizottságainak és egyéb szerveinek, valamint a szocialista országok nemzetközi gazdasági szervezeteinek képviselői. Az ülésszakon elnökölt Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttségének vezetője, a CSSZSZK kormányának' elnöke. A résztvevők meghallgatták Rudolf Rohliceknek, a KGST Végrehajtó Bizottsága elnökének beszámolóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a tanács XXXIII. és XXXIV ülésszaka között végzett tevékenységéről és a KGST-államok közötti sokoldalú együttműködés szervezetének és a tanács tevékenységének továbbfejlesztésére vonatkozó irányelvek gyakorlati megvalósításáról ; Nyikolaj Bajbakovnak, a KGST tervezési együttműködési bizottsága -elnökének beszámolóját a KGST-tagállamok 1981—1985. évi népgazdasági tervei koordinálásának', továbbá a hosszú távú együttműködési célprogramok teljesítésének helyzetéről és a terület további feladatairól; Nyikolaj Faggyejevnek, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa titkárának beszámolóját a tanács következő, XXXV. ülésszakának összehívásával kapcsolátos kérdésekről. Az ülésszakon megállapították, hogy a Varsói Szerződés aláírása óta eltelt 25 év során e védelmi szövetség részt vevő országai a többi országgal, minden békeszerető erővel együttműködve, határozottan és hatékonyan oldják meg az olyan létfontosságú feladatokat, mint az, hogy ne engedjenek háborút kitörni Európában, sokoldalúan elősegítsék a béke megszilárdítását, a nemzetközi feszültség enyhítését, az államok közötti egyenjogú, békés együttműködés fejlesztését. Az ülésszak hangsúlyozta a Varsói Szerződés tagállamai által 1980. május 15-én elfogadott nyilatkozat és felhívás fontosságát, amelyek széles körű akcióprogramot foglalnak magukban a béke és a népek közötti együttműködés megszilárdítására, az enyhülési politika folytatására és katonai területre való kiterjesztésére, a fegyverkezési verseny megszüntetésére, a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés megvalósítására, a vitás kérdések békés úton történő rendezésére és a nemzetközi kapcsolatokból az erőpoliti- ka kiküszöbölésére, a biztonságnak és a népek függetlenségének megerősítésére. A KGST-tagállamok küldöttségei ismét hangsúlyozták a helsinki záróokmányban foglalt elvekhez való hűségüket és annak szükségességét, hogy aktívan és gondosan készítsék elő az összeurópai értekezlet résztvevő államainak képviselői által a közeljövőben tartandó madridi találkozó konstruktív lebonyolítását, abból a célból, hogy folytatódjék az enyhülési folyamat és a biztonság elmélyítése az európai* kontinensen, hogy valamennyi' területen tovább erősödjék az európai országok népei között egyenjogú együttműködés. A KGST-tagállamokban a munkásosztálynak, a parasztságnak és az értelmiségnek a kommunista és munkáspártok vezetésével végzett önfeláldozó munkája, valamint a marxizmus—leninizmus és az internacionalista szolidaritásnak, az egyenjogúságnak, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, a kölcsönös előnyöknek és elvtársi segítségnyújtásnak elvei alapján történő sokoldalú együttműködés fejlesztése és elmélyítése lehetővé tette, hogy tovább fejlődjék a KGST-tagállamok gazdasági és tudományos potenciálja, emelkédjék a lakosság anyagi és kulturális életszínvonala. A KGST-tagállamokban a nemzeti jövedelem 1979-ben 1975-höz viszonyítva 19 százalékkal, az ipari termelés 23 százalékkal nőtt. A KGST- tagállamok nagy részében a műszaki haladást meghatározó és a termelés hatékonyságát biztosító ágazatok fejlődtek a legnagyobb ütem- j ben. A mezőgazdasági termelés évi átlagos volumene az 1976 és 1979 közötti idő- ] szakban az 1971—75. évihez viszonyítva a KGST-tagállamokban 9 százalékkal növekedett. Az ülésszak kiemelte a KGST-tagállamok külgazdasági kapcsolatainak eredményes fejlődését. 1979-ben külkereskedelmi áruforgalmuk az előző évihez viszonyítva 12,7 százalékkal nőtt, és elérte a 196 milliárd rubel értéket, egymás közötti áruforgalmuk pedig 7,7 százalékkal emelkedett, és hozzávetőleg 111 milliárd rubelt tett ki. A KGST-tagállamok többségében az egymásnak történő szállítások fedezték a legfontosabb fűtő-, nyers- és alapanyagfajták, valamint gépek és berendezések iránti importszükséglet alapvető részét. Az ‘ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak a KGST-szerveket irányító í munkáját, és elégedetten ál- ] lanította meg, hogy a tanács j XXXIII. ülésszaka óta eltelt időszakban végzett gyakorlati tevékenysége arra irányult, hogy eredményesen megvalósuljanak a KGST- tagállamok pártvezetőinek találkozóin létrejött megállapodások, az együttműködés elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programja, továbbá a hosszú távú együttműködési célprogramok és ezek konkrét egyezmények rendszerévé történő kibontakozása. Kiemelték, hogy ebben az évben gyakorlatilag befejeződik a KGST-tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseinek 1976—1980. évi egyeztetett tervében szereplő fontosabb intézkedések végrehajtása. (Folytatás a 2. oldalon) A hét eleji próbaüzemelés után jól halad a zöldborsó feldolgozása Békéscsabán, a konzervgyárban és a hűtőházban. A képen a szovjet exportra kerülő dobozos zöldborsókonzervet sterilizálják. Képes beszámolónk az első napok munkájáról az 5. oldalon Fotó: Veress Erzsi Megtartották a Pedagógusok Szakszervezetének megyei küldöttértekezletét A Pedagógusok Szakszervezetének Békés megyei bizottsága június 18-án Békéscsabán, az SZMT-székházban tartotta meg megyei küldöttértekezletét. A részvevőket dr. Mizó Mihály, a megyei bizottság elnöke köszöntötte, majd a nyílt szavazás útján megválasztott levezető elnök, Bori Györgyné köszöntötte az elnökségben helyet foglaló dr. Sárdi Lajost, a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének titkárát, Várai Mihálynét, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetőjét, dr. Csende Bélát, a megyei tanács művelődésügyi osztályának megbízott vezetőjét, Bocskai Mihálynét, az SZMT titkárát, dr. Szigetvári Dénest, a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének osztályvezetőjét és dr. Szűcs Alajosnét, a Pedagógusok Szakszervezete megyei titkárát. Ezután a küldöttek nyílt szavazással megválasztották a jelölő, a mandátumvizsgáló és a szavazatszedő bizottságot, majd Molnár László, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tett jelentést. A küldöttértekezlet az írásos beszámoló előterjesztésével folytatódott. A Pedagógusok Szakszervezetének Békés megyei bizottsága az elmúlt öt esztendőben a maga sajátos mozgalmi eszközeivel a fejlett szocialista társadalmunk megvalósítását úgy szolgálta a legjobban, hogy elsődleges feladatként segítette az oktatáspolitikai határozatok gyakorlati megvalósulását, s a tagsággal igyekezett megértetni, hogy az oktatáspolitikai tevékenység segítése egyben az oktatásügyi dolgozók legmagasabb szintű érdekvédelme is. A szakszervezet erejét, növekvő súlyát többek között az is bizonyítja, hogy az elmúlt esztendőben érte el az eddigi legmagasabb taglétszámot, 9460-nal. Mindemellett a technikai dolgozók szervezettsége további elégedetlenségre adhat okot. A megyei bizottság az elmúlt öt esztendőben egyre bátrabban, megalapozottabban tárgyalt olyan témákat, amelyek az egész oktatásügy kardinális kérdései, vagy az oktatásügyi dolgozók egyes rétegeinek élet- és munka- körülményeit, munkához való viszonyát érintik. A kézzelfogható eredmények többek között azoknak a jó kapcsolatoknak is köszönhetők, amelyek a megyei bizottság a Pedagógusok Szakszervezetének Központi Vezetőségével, a megyei pártbizottsággal, a megyei tanács művelődésügyi osztályával és az SZMT-vel kialakított. A reális, ugyanakkor önkritikus hangnemű beszámoló viszont hiányosságként említi, hogy a megyei bizottságnak még nem sikerült állandó és közvetlen kapcsolatot kiépítenie a munkahelyi bizottságokkal. A pedagógusok szakszervezetének megyei bizottsága viszont kiemelkedő eredményeket ért el a pedagógusok, az oktatásügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában. Mindez szerencsésen egybeesett az országos bér- és munkaidőrendezéssel. Dr. Szűcs Alajosné, a pedagógusok szakszervezetének megyei titkára szóbeli kiegészítőjében elemezte az alsóbb szintű szakszervezeti választásokon elhangzott gondokat. Többek között kiemelte: — A választói értekezletek jó politikai légkörben zajlottak. Jellemzőjük: az őszinte hangvétel, a kritikai szellem. Gondként merült fel az óvónők szabadságának kérdése, s a tagadhatatlan eredmények méllett az oktatónevelő munka tárgyi feltételeinek problémája. Továbbra is nagy túlterhelést jelent a megnövekedett gyermeklétszám, s többen felvetették azt is, hogy az új tantervek bevezetésével az alsófokú oktatásban újra a maximaliz- mus és az írásbeliség arányába csúsznak el a követelmények. A pedagógusok szóvá tették a továbbképzés rendezetlenségét, a dokumentumok hiányát. Többet és konkrétabban kell foglalkozni a jövőben az állami (Folytatás a 3. oldalon)
