Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-19 / 142. szám

1980. június 19., csütörtök Román nemzetiségi olvasótábor A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége, a Békés megyei Tafiács V. B. művelődésügyi osztálya, va­lamint a gyulai Mogyorósi Könyvtár mellett működő ro­mán báziskönyvtár június 23- tól román nemzetiségi olva­sótábort rendez. Gyulán. Ki­lenc község és Gyula román tanítási nyelvű és román nyelvet oktató általános is- koláinák' tanuló vesznek részt az egyhetes táborban, amelynek megnyitóját június 23-án, délelőtt tartják. Meg­nyitót Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok De­mokratikus Szövetségének főtitkára mond. A szervezők változatos programot állítottak össze a tanulóknak. Szerepel ebben városnéző séta, #ó-olvasó találkozó, népdaltanulás, filmvetítés, vetélkedő és a népi játékok, néphagyomá­nyok felelevenítése. Városer­dei kirándulást is iktattak a műsorba, valamint ismerke­dést a román gyermekiroda­lommal. A résztvevőknek bemutatják a román iroda­lom teljes nagyjainak mun­kásságát, életművét. Művészet és ifjúság „Művészet és ifjúság” cím­mel bemutató tábort szervez június 20-tól 22-ig Balaton- füreden a KISZ KB kulturá­lis osztálya, az Állami Ifjú­sági Bizottság és a Kulturá­lis Minisztérium. A három­napos táborban a KISZ „Mű­vészet és ifjúság” országos akciója során legkiválóbbnak értékelt amatőr művészek: folklór- és könnyűzenei együttesek, irodalmi színpa­dok, szólisták, valamint ipar-, nép- és fotóművészek vesz­nek részt. A találkozó lehe­tőséget nyújt számukra a hasznos tapasztalatcserére, egymás munkájának jobb megismeréséhez. Forgatják a „Luther Mártont” Két középkori szerzetes — Luther és Guillaume — járt a napokban Nagybörzsöny­ben — a történet szerint egy Erfurt környéki faluban — házról házra, hogy adomá­nyokat gyűjtsön az egyház számára. Ezzel a jelenetsor­ral kezdődött meg a francia állami S. F. P. filmgyártó cég megbízásából készülő Luther Márton című nagy­szabású produkció forgatása. Jean Delannoy rendezőnek ez már a harmadik ma­gyarországi vállalkozása: ez­úttal valamennyi felvételt itt készíti el. David Franck és George Wilson forgatókönyve a val­lásalapító életének 1507-től 1521-ig tartó szakaszát kö­veti nyomon. A címszerepet Lincot Bemard francia szí­nész alakítja. Az író egykori asztalán vendégkönyv áll Fotó: Gál Edit szanak. Később feltűnnek a faluszéli, aprócska házak. Befelé sűrűsödik az utca. Egy-két járókelő is előke­rül a kétezer biharugrai la­kosból. Épül az emlékkönyvtár A tanácsháza mellett fél­meztelen munkások küsz­ködnek a könyörtelen nap­pal. — Itt épül a Szabó Pál Emlékkönyvtár — mutat kö­rül Kiss Zoltán vb-titkár. — Lebontottuk végre a régi, egészségtelen épületet, és megkezdtük az új alapozá­sát. Százhúsz négyzetméterre terveztük, több mint egy­millió forintba kerül. Re­méljük, sikerül átadni az év végére. Így nemcsak meg­felelő könyvtárhoz jut a fa­lu. hanem méltó emléket ál­lítunk az írónak is. Most az új iskolában van a községi könyvtár. Még fo­lyik a tanítás, a nyitott ab­lakból gyerekhangok hal­latszanak. — Megpróbálok kulcsot szerezni — fogad kedvesen Bodrogközi Zoltánná tanár­nő. — Ugyanis a könyvtá­ros csak hetente két alka­lommal kölcsönöz, máskor zárva van a terem. Megkerül a kulcs, benyi­tunk. A körben futó polco­kon ötezer könyv sorakozik betűrendben. Jórészt ifjúsá­gi irodalom. A sarokban le­mezjátszó árválkodik, rajta porosodó lemez. „Apostol kellene...” — Nem csak megfelelő könyvtár, de kultúrház sincs a faluban — panaszkodik a tanárnő. — Így ritkán adó­dik alkalom a szórakozásra. távolságra van. Így hát mi gondoskodunk saját szóra­koztatásunkról. Könyv, tévé van otthon, és néha össze­jövünk szalonnasütésre, ba­ráti beszélgetésre. — Valóban tarthatatlan ez az állapot — sóhajt a vb- titkár. — Apostol kellene ide, aki az egész község mű­velődését kézbe venné. De hát a falusi népművelőknek nincs túl sok becsületük. Nem nagyon tolongnak hoz­zánk sem a jelentkezők. Az iskolát elhagyva vé­giggurulunk a falun. A sar­ki presszóból hangokat hal­lunk. Ez az egyetlen hely, ahol táncesteket lehet ren­dezni. A biharugrai fiatalok is szeretik a diszkót, igaz. nem gyakran van részük benne. A falu szélén, a tsz szere­lőműhelyében találjuk Oláh Benjámint. Most fejezte be a délelőtti műszakot. Olajos ruhájába törli a kezét, az­tán nyújtja felénk. — Ha kicsit később jöt­tök — mondja —, meghív­tunk volna az esti szalonna­sütésre. Igaz, nem sokan va­gyunk KISZ-tagok, de ösz- szetartó, lelkes a társaság. Én ugyan nem vagyok ide­valósi, Harsányból járok át dolgozni, de jól ismerem a szórakozási lehetőségeket. A fiatalság gyakran találkozik, hiszen a két falunak egyet­len kultúrháza van. A mi alapszervezetünk a harsányi Mozaik Klubbal tart kap­csolatot. Ma is meghívtuk őket. Egyébként az itteni fia­taloknak nem csak szórako­zás az életük. A mezőgaz­daságban most rengeteg a munka. Én, ha hazakerülök, még a könyv mellé is le­ülök. Most végzem az esti gimnázium harmadik osztá­lyát. Pali bácsi háza — Ne menjenek el anél­kül, hogy megnéznék Pali bácsi házát — hív a vb-tit­kár. — Mi, ugraiak már csak így emlegetjük. Mesz- sziről is sokan eljönnek, hogy megemlékezzenek róla. Igaz, a kaput nem mindig találják nyitva. Az épület ugyanis a család tulajdoná­ban van. ök szívesen látnak mindenkit, de ha nincsenek itthon, nem "lehet bejutni. Gödrös úton zötyögünk a fehérre meszelt házig. A ke­rítésen belül magasra nőtt bokrok bólogatnak az arra járó felé. Buksi, a kócos pu­li harsány ugatással fut a kapuhoz. Szerencsénk van. A kertből hamarosan előke­rül Erzsiké néni, az író lá­nya. — Jöjjetek csak! — invitál beljebb. A járda mentén óriás pi­pacsok hajolnak a lábunk­hoz. Belépünk a tágas elő­szobába. A sarokban terpesz­kedő széles, sötétbarna író­asztalt hatalmas ablakok árasztják el fénnyel. A fa­lon családi fotók között az egykori példakép és segítő­társ, Móricz Zsigmond port­réja függ. A szomszédos szo­bát mennyezetig érő köny­vespolcok uralják. Több itt a könyv, mint a községi könyvtárban. És valamennyi személyes emlék. A hatal­mas ebédlőasztalon régi író­gép áll. Még viseli az író ujjainak nyomát. — A mi házunk már ki­csinek számít — mutat kö­rül Erzsiké néni. — Nézzé­A megye peremén hala­dunk. Zsadányt elhagyva jó­korákat zökken az autó, és minden huppanásnál porfel­hőt ver fel. A végtelenné tárult határban valamin vég­re megakad a szemünk. A fák közül először a bihar­ugrai torony kukkan ki. A mező fölött elpillant Nagy­várad felé, amelynek esti fé- nyei tiszta időben jól lát­A halgazdaság ad otthont heti egy alkalommal film­vetítésnek, és nagy ritkán egy-egy műsoros estnek. Ez azonban nem lehet végle­ges megoldás. Ha néha szín­házba szeretnénk menni, több mint 70 kilométert kell — nem a legjobb úton — autóznunk. Békéscsaba és Debrecen, a két legközeleb­bi város majdnem azonos „Ha színházba akarunk men­ni, 70 kilométert kell autóz­nunk” tek meg az utcát: szebbnél - szebbek épülnek. Közben újabb látogatók ér­keznek. Néhány sort írunk a vendégkönyvbe, és távozó­ban még egyszer körülné­zünk. A falon, az ajtó mel­letti szögletben Szabó Pál bekeretezett levele húzódik meg szerényen. Böngésszük a már reszkető kézzel, gyer­mekeinek küldött sorokat: „... vágyom szinte, hogy megnyugtató pontot tehessek az életem végére. És ez a pont egy sírhely, lent, a fa­lunkban, Ugrán...” Gubucz Katalin — Itt épül a Szabó Pál Emlékkönyvtár — mutat körül Kiss Zoltán vb-titkár Lopni tudni kell! Moldova György kötetei — lépvén riport-, novellagyűjte­mény, szociográfia, regény vagy szatíra — pillanatok alatt eltűnnek a könyvesbol­tok gondoláiról. Nem csoda hát, hogy oly nagy érdeklő­déssel vártuk a vasárnap délelőtti rádióműsort, „A Magyar Rádió Karinthy-szín- padát” melyben „Lopni tudni kell!” címmel Moldova szatí­ráiból hallhattunk ízelítőt. A műsor kezdetéig, volt idő az eddig olvasott szatírás kötetekre emlékezni, hogy csak az 1967-ben megjelent „Elátkozott hivatal”-ra, vagy az 1968-ban napvilágot látott szatirikus elbeszélés- és kis­regénykötetre, „A Lakinger Béla zsebcirkálóra” hivatkoz­zunk. De szívesen emléke­zünk a „Beszélő disznóra” vagy H. Kovács történeteire, amelyek a magyar futballt karikírozták ki... No, de elkezdődött végre a műsor, s Moldova szatírái most sem jelentettek csaló­dást. Sőt. Ezúttal a történe­tek még köznapibb, még va­lósabb problémákat feszeget­tek, gondoljunk csak a fo­nónőre, aki azt mesélte el, hogyan járt túl a rendész eszén egy bonboftmeggyes do­bozzal. Emellett még két tex­tilgyári történet hangzott el, melyekre bizonyára az ün­nepi könyvhétre megjelent „Szent tehén” anyaggyűjtése során akadt rá az író. Meg­született H. Kovács édes­testvére, Kertész is, a rafi­nált vagány, aki könnyűszer­rel átrázza a „profi” sakko­zót, s aki úgy teszi ki asszo­nyát a közös lakásból, hogy disszidálást mímelve külföld­re csalja, s hogyan is élhet­ne tovább olyan nővel, aki hűtlen a szocializmushoz? Mennyire aktuális, valós kérdés a csempészet is... Mert „Lopni tudni kell!”, s az elmondott esetek hősei tudtak. Az asszony például, aki kabátgombnak álcázva csempészi be a kvarcórákat... S azt is megtudhattuk, ho­gyan lehet egy pesti lakáshoz jutni, „könnyűszerrel”, válá­sok, s ismételt esküvők soro­zatával ... Egyszóval jót szórakoztunk. Mert csakúgy, mint riport­jaiban, szociográfiáiban, sza­tíráiban is élő gondokat fe­szeget Moldova. S még valami. A Kaposy Miklós szerkesztette-rendezte műsorban olyan művészek elevenítették meg a vérbő fi­gurákat, mint Csákányi Lász­ló, Csűrös Karola, Garas De­zső, Gálvölgyi László, Kállai Ferenc vagy Sinkovits Imre, hogy csak néhányat említsek közülük ... S megszólalt az író, Moldova is, elmesélve néhány író-olvasó találkozói emléket, amelyek egyikén a hallgatóság elhatározta, „Mol- dovát fog uzsonnázni...”. Mi habzsoltuk történeteit... Nagy Ágnes MŰI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Nótacsokor. 9.15: A Budapesti koncertiúvős- zenekar játszik. 9.44: Zenevár. 10.05: Dominó. 10.35: Rimszkij-Korszakov: Ve­ra Seloga bojárnő. Egy- felvonásos opera. 11.08: A Magyar Rádió és Te­levízió énekkara romanti­kus kórusműveket éne- kel. 11.40: Az elmés nemes Don Qui­jote de la Maneha. Miguel de Cervantes Saavedra re­génye folytatásokban. 12.35: Szezon elején — riport. 14.36: Meddig él egy fa? Ör­kény István novellái rá­dióra alkalmazva. 15.10: Bihari Tóth Zsuzsa nép­dalokat énekel. 15.28: Zsákbamacska. 16.05: Kálnoky László: Össze­gyűjtött versek. 16.15: Behár György feldolgozá­saiból. 16.30: A Tátrai vonósnégyes ját­szik. 17.07: Gyár és környéke. Koló­nia a Kelenföldi Textil körül. 17.32: A Délutáni Rádiószlnház bemutatója. 1 19.15: Régi filmdalok. 19.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zeneka­rának hangversenye. Közben, 20.15: Sebész-főorvos pódiumon. 20.30: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.05: A Belügyminisztérium Du­na Művészegyüttesének né­pi zenekara játszik. 21.40: A Dunánál. Történelmi Fi­gyelő. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Lemezmúzeum. 23.07: Zenekari operarészletek. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fekete Pál operett- és daljáték-felvételeiből. 8.20-t Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.33: Napközben. 10.36—12.30: Zenedélelőtt. 12.33: Nemzetiségeink zenéjéből. 12.55: Kapcsolás a Szolnoki Stú­dióba. 13.25: Gyermekek könyvespolca. 13.30: Fényrehívó — Balázs Ár­pád kórusműveiből. 14.00—16.00: Színe — java. 16.00: Nóták. 16.35: idősebbek hullámhosszán. 17.30: Zenei tükör. 18.00: Disputa. 18.34: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Cospar, 1980. (A keddi adás ismétlése.) 21.03: Kabaraécsütörtök. 22.03: Gasparone. Részletek Mil­löcker operettjéből. 23.15: A dzsessz a 70-es években. III. MŰSOR 9.00: Mother Goose’s Brood. Da­lok, játékok, angolul. 9.15: Vonós kamarazene. 11.05: Rafael Kubelik vezényli a Bajor Rádió szimfonikus zenekarát. 12.50: Az asszony szobra — Dut- ka Ákos versei. 13.07: Egy óra dzsessz. 14.07: Undine. Részletek Lort- zing operájából. 15.03: Debussy-művek. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Képek a régi zene vilá­gából. 16.50: Popzene sztereóban. 18.00: Nagy mesterek kamaraze­néjéből. 19.05: Disputa. 19.35: Penderecki: A louduni ör­dögök. Háromfelvonásos opera. 21.25: Barokk szerzők művei. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Hétközben. Aktuális ma­gazinműsor. Szerkesztő: Kardos Ernő. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene, a szerzők elő­adásában 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ, I. 15.45: Környezetismeret. (Ált. isk. 3. osztályban tanító nevelőknek.) Kölcsönhatá­sok az élő természetben, III. rész. (f.-f.) 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: Stop! Közlekedj okosan! A kerékpáros közlekedés­re vonatkozó tilalmi jelző­táblák. 16.40: A farmer és a rádió. Francia rajzfilm. 16.45: Tízen Túliak Társasága, (f.-f.) 17.25: Tévébörze, (f.-f.) 17.35: Telesport. Olimpia ’80. A műsor az MTV moszk­vai stúdiójában készült. 18.15: Homokhódító. (f.-f.) Do­kumentumfilm. (ism.) 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.05: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. 19.10: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kék fény. Riportműsor. (f.-f.) 21.00: Suppé: Boccaccio. Daljá­ték három felvonásban. A Győri Kisfaludy Színház előadása, a Fertőrákos! Barlangszínházból. (f.-f.) (16 éven felülieknek!) 23.30: Tv-híradó — 3. II. MŰSOR 20.00: Zenés nyári esték. Osiec- ka: ö meg ö. Zenés já­ték. (ism.) 21.00: Tv-híradó — 2. 21.20: „Domaházi hegyek kö­zött ...” Filmszociográfia, (f.-f.) VI/3. rész: „Doma­házi torony de messzire ellátszik . ..” 22.10: Régi zeneszerszámok. An­gol filmsorozat. VI/6. rész: Vonóshangszerek. BUKAREST 15.30: Női röplabdamérkőzés. Ro­mánia—Kína. 16.25: Kulturális élet. 17.10: Gyermekkor — gyermek­kor. 17.35: Rajzfilmek. Szindbád, a tengerész. 18.00: Tv-híradó. 18.25: Mezőgazdasági aktualitá­sok. 18.45: Ifjúsági óra. 19.25: „Maria Tanase” népzenei fesztivál. 20.15: Johan Strauss: A denevér. 21.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.40: Magyar nyelvű tv-napló. 18.15: Gyermekműsor. 18.45: Zágrábi életképek. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. ‘Párhuza mosok 2(r.50: Feöiívás utazásra. 21.55: Balett. 22.25: Dokumentumfilm. II. MŰSOR 18.00: Dokumentumfilm. 18.45: Aktualitások. 19.15: Négy keréken. 20.00: Három, kettő, egy . . ., in­dulj ! Adás a filmről. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Veszé­lyes játékok, 6 és 8 órakor: Mennyire szeretjük egymást. Békéscsabai Építők Kultúrottho- na: San Babila egy napja. Bé­késcsabai Kert: Apacsok. Békés­csabai Szabadság: du. 4 órakor: Meghívás egy gyilkos vacsorára. 6 és 8 órakor: A kígyótojás. Bé­késcsabai Terv: Békeidő. Gyulai Erkel: A vasálarcos férfi. Gyu­lai Kert: Bombasiker. Gyulai Petőfi: Kicsi a kocsi, de erős. Orosházi Béke: Az egyik éne­kel, a másik nem. Orosházi Par­tizán: csak fél 6 órakor: Apo­kalipszis, most, I., II. rész. Szarvasi Táncsics: Vasárnapi szülők. Szabó Pál szülőfaluja — ma

Next

/
Oldalképek
Tartalom