Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-18 / 141. szám
1980. június 18., szerda e Napjaink témái Szanálás Előtérben az export a vasiparinál Az év eleji árváltozások miatt kissé nehezen indult a termelés a Szarvasi Vasipari Szövetkezetben. Belföldi megrendelői óvatosabbak voltak, és csak egy részét kérték a megszokott meny- nyiségeknek. Szerencsére a tavalyi visszaesés után újból fokozódik' az export, így külföldön értékesítik a hazai felesleget is. Ezt az is bizonyítja, hogy a félévre tervezett 250 millió forintos árbevételt 5 hónap alatt 208 millió forintra teljesítették. Így biztosítottnak tűnik az előirányzatok elérése. Erre a bizakodásra az is okot ad, hogy nagy erőfeszítések eredményeként sokat javult a termékek minősége. Az NSZK-beli Rowenta cég, ahová 10 ezer hőfokszabályozós vasalót szállítottak, levelet írt, melyben köszönetét mondott a jó minőségért, és a határidők pontos megtartásáért. Egyben ajánlatot is tett a további együttműködésre. Ütemes a húsgépek gyártása és kiszállítása is. A belföldi rendelések kielégítésén túl jelentős tételeket küldenek főleg az NSZK-ba. Ügy tűnik, hogy a kezdeti bizonytalanságok után ez a termék biztos piacra lel külföldön is. Hasonló sikere van a szövetkezet által gyártott villanyrezsónak. Ez az egyszerű szerkezet közvetve vagy közvetlenül a fejlődő országokba kerül. Ésszerűsítik a szállítást A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat szentesi Il-es számú gyárában évente 42 millió tégla készül. Jelenleg az alagútkemence-ko- csiról a készárut géppel leszedik, és egységrakatokban tárolják. így kétszeri átrakásra van szükség, ami nemcsak munkatöbblettel, hanem a selejt növelésével is jár. A vállalat a Volán 10. sz. Vállalatával és a TÜZÉP- pel együttműködve tervezi, hogy a téglát egységrakatokban mindjárt gépkocsira rakják, és közvetlenül a felhasználóhoz, vagy valamelyik TÜZÉP-telepre szállítják. Ezzel a módszerrel jelentős költségmegtakarítás érhető el. O alamit gyógyítani, orvosolni, azaz szanálni régóta dolga, ismétlődő feladata az embernek, ám a kifejezés ma elsősorban a gazdálkodással kapcsolatosan használatos. A fogalom tág értelmű, vonatkozhat egy vállalatra— például egy csődbe jutott tőkés cégre —, de akár egy ország pénzügyi helyzetére is. Szanálás létezik a szocializmusban is, pénzügyi és más értelemben egyaránt, ez utóbbira példa az az eset, amikor az elöregedett városközpontot lebontják, hogy újat, korszerűt alakítsanak ki a helyén. Tizenhárom vállalat, ipari, építőipari szövetkezet, tíz állami gazdaság, s kétszázki- lenc mezőgazdasági termelő- szövetkezet — ez utóbbiak nagy többsége elemi károk •következtében zárta az 1979- es esztendőt veszteséggel. A szóban forgó termelőhelyek jelentős részénél a pénzügyi egyensúly a saját források — s az ezekkel fedezett hitelek — igénybevételével rendezhető. A kisebb csoportba tartozó vállalatoknál, szövetkezeteknél a felügyeleti hatóság vizsgálata dönt arról, más módon, avagy szanálással érhető-e el a kibontakozás a mai nehéz helyzetből. Szocialista viszonyaink között a szanálásnak — a szanálási bizottság által lefolytatott vizsgálatnak, majd az annak alapján megtett intézkedéseknek — az a célja, hogy a veszteséggel gazdálkodó vállalatnál, szövetkezetnél megteremtse a gazdaságos működés feltételeit. Legtöbbször az alapító — vagy felügyelő — hatóság kezdeményezi a szanálást. Az eljárásnak meg kell állapítania a tartós veszteség okait, az ezekért felelős személyeket, s mint előbb említettük, a gazdaságos működés feltételeit. Ha ezek a szokásos módon — azaz a vállalat keretein belül — nem teremthetők meg, akkor szóba kerülhet az összevonás más céggel, végső soron a fölszámolás, tehát a megszüntetés is megvalósulhat a szanálás nyomán, bár ez a legritkább eset. Természetesen a szanálási eljárás nem derült égből villámcsapásként következik be. Jogszabály kötelezi a vállalati igazgatót arra: írásban jelentse felügyeleti szervénél, ha a cég veszteségei már akkorák, hogy fölemésztették a tartalékalapot is, vagy — ez a ritkább indok — a termelőhely vagyona kisebb, mint alapításakor az úgynevezett induló vagyon volt. Mivel közös tulajdonról van szó, a felügyeletnek kötelessége a szanálás, ha azt a pénzügyminiszter, a gazdálkodó egységet finanszírozó bank, illetve adott helyzetben a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke javasolja. Nem kötelező, de megindítható az eljárás akkor is, ha a felügyeleti szerv arra a gazdálkodás tényei alapján, például tartós, több évet átfogó, bár a saját forrásokból mindenkor • rendezhető veszteség, nyomós okot lát. Mindkét említett helyzet bekövetkeztekor a felügyeleti szerv az érintett cégen kívül álló, nagy tapasztalatú szakemberekből szanálási bizottságot hoz létre. Ha szükségesnek látja, akkor ezzel egyidejűleg korlátozhatja az igazgató hatáskörét, valamint a szanálási bizottság előzetes hozzájárulásához kötheti a felügyeleti szerv a különféle intézkedések, döntések meghozatalát. (így például újabb fejlesztési elhatározások megvalósítását, a folyó termelés szükségleteit meghaladó anyagvásárlások lebonyolítását, további munkavállalási, szállítási stb. szerződések megkötését, új termékek gyártásba vételét.) ■p ■ vállalat önállóságát 1l ■ messzemenően tisz- ■tffli teleiben kell tartania a felügyeleti szerveknek, az irányító hatóságoknak mindaddig, míg az mindenben megfelel az össztársadalmi érdekeknek és a gazdálkodás tételes jogszabályainak. Ha viszont ezeknek a súlyos sérelme tapasztalható, akkor nincs jogosultsága a habozásnak, még akkor sem, ha a közbeavatkozás legerősebb formáját, a szanálást kell érvényesítenie. Igaz, a szanálás nemcsak az érintett termelőhelyről állít ki bizonyítványt, hanem ezt teszi a felügyelettel is, hiszen a szanálást követelő okok nem egy esztendő alatt jönnek létre. Ezért járhatóbb, kívánatosabb út mindannak megelőzése, amit már másként nem, csakis szanálással lehet rendbe tenni. Veress Tamás Egymilliárd forintot meghaladó árbevétele lesz az idén a Magyaróvári Kötöttárugyárnak, ahol női, férfi, gyermek alsó és felső kötöttárut készítenek. A gyár rugalmasan követi a divatot. Bizonyítja ezt, a mintegy ötszáz modell, amiből az idén több mint tizenhétmillió darab alsó- és felsőruházati termék készül (MTI-fotó: Hadas János felvétele — KS) Mezőgazdasági és élelmiszeripari aktivaules Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) biztosítani tudja a magas cg- lok elérését. Ugyanis az összlétszám növekedése mellett nőtt a kocánként értékesített hús mennyisége, javult a takarmány hasznosítása, jobb a férőhelyek kihasználtsága. A kedvező helyzeten belül viszont vannak gondok: évente a szüa háztáji kisgazdaságok. Itt tartják a megye állatállományából a szarvasmarha "24 százalékát, a sertés 58 százalékát. Éves termelési értékük meghaladja az 5,2 milliárd forintot. A mezőgazda- sági nagyüzemek és az ÁFÉSZ-ek az elmúlt esztendőben szervező tevékenységükkel meghatározói voltak a kisárutermelés fejlesztéséhetetlen kelléke a tehergépkocsi-park. Csaknem 1600 teherautó és több mint 5800 pótkocsi szállítja majd a termést a 181 terményszárítóhoz és a tárolókba. A tároló- kapacitás, az átmenő készletek és a várható termés alapján már most megállapítható: megyénkben mintegy 100 ezer tonna gabona bértárolására lesz szükség. Az aktívaülés részvevőinek egy csoportja Fotó: Gál Edit nek. Például vágónyulat, vágógalambot és mézet gyakorlatilag csak a kistermelők állítanak elő. Az aratási előkészületekről is részletes tájékoztatót kaptak a jelenlevők. A kenyérgabona mellett még több mint 6 ezer hektár őszi árpát és csaknem 3 ezer 500 hektár tavaszi árpát kell betakarítani a gépeknek. A munkák csúszása és torlódása miatt az aratás megszervezése napjaink egyik legfontosabb feladata — hangsúlyozta az előadó. Ezután a gépekről adott áttekintést. A.7. elkövetkező hetekben a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére áll mintegy 1300 gabonakombájn. S ha figyelembe vesszük a várhatóan nehéz aratást, csak jó munka szervezéssel képes megyénk mezőgazdasága arra, hogy a búzát 14—15 munkanap alatt betakaríthassa. Az aratásnak ma már elengedEzt a gondot csak az üzemek és a felvásárló vállalat együttesen oldhatják meg eredményesen. Végezetül a gépátcsoportosítás, a mezőgazdasági üzemeknek az aratásban való együttműködéséről volt szó. A hozzászólók az állat- egészségügy helyzetéről, a sertéselhullás problémáiról beszéltek, az ezzel kapcsolatos gondokat elemezték, s a növényvédőszer-ellátás gondjairól beszéltek. Csatári Béla, a megyei párt- bizottság titkára hozzászólásában ecsetelte az aratás gondjait, és kiemelte: nemcsak a főnövények, hanem a melléktermékek betakarítása is igen fontos. Végezetül a VI. ötéves terv elvi elképzeléseit vázolta, s mint mondotta, az üzemek tervének összhangban kell lennie a népgazdaság tervével. —szekeres— ♦♦♦♦♦ letett malacok 20 százaléka elpusztul. A termelési érték nagyságát tekintve a baromfi- ágazat következik a sertés- tenyésztés után. Az elmúlt esztendőkben ez az ágazat is dinamikusan fejlődött. 1979-ben feszültséget jelentett a piac készáruval való telítettsége, illetve az exportszállítmányok akadályozása. Az elmúlt év utolsó hónapjaiban pedig az étkezési tojás értékesítésével voltak gondok. Az új év viszont változást hozott: a baromfiértékesítés az idén az előnyös külpiaci helyzet eredményeként javult, ugyanakkor az energiaárak és a termelés egyéb tényezőinek drágulása jelentősen csökkenti az ágazat jövedelmezőségét. Az első öt hónapban a két megyei feldolgozó vállalat felvásárlása együttesen 1,4 százalékkal magasabb a tavalyi esztendő hasonló időszakáénál. A szarvasmarha-ágazat helyzete vegyesen ítélhető meg. Kilenc termelőszövetkezet teljesen felszámolta, töhb üzem átmenetileg vagy véglegesen létszámot csökkentett. Csupán az állami gazdaságokban, mintegy 9 százalékkal, növekedett a szarvasmarha-állomány. Az állomány csökkenésével viszont nőtt — intenzív tejtermelő egyedek révén — a tejtermelés, s várhatóan az év végére meghaladja a tehe- nenkénti 3 ezer 900 literes hozamokat. Az ágazatban cél. hogy a nagyüzemekben megálljon, a kistermelőknél mérséklődjön az állomány csökkenése. . Az állattenyésztésben az elmúlt négy évben a leglátványosabban a juhászat fejlődött. A legfrissebb állatszámlálás adatai szerint a juhlétszám megközelíti a 200 ezret, vagyis 50 ezerrel több, mint a megye V. ötéves tervében szerepelt. Jelentős túlteljesítés várható, mind a gyapjú-, mind a vágójuh- felvásárlásban. Az eredmények értékét csak növeli, hogy rendkívül rossz a férőhely-ellátottság. A használatban levő telepek fele nehezen üzemeltethető, közművesítés nélküli épületből áll. Gyenge a szakember-ellátottság, kevés középvezető ért a juhászaihoz, gond a szakmunkásképzés. A háztáji és kisegítő gazdaságról szólva kiemelte azok fontosságát. A megye mezőgazdasági területének 9,5 százalékán gazdálkodnak Nagybánhegyesen a Zalka Máté Termelőszövetkezet kertészetében folyamatosan szedik a paradicsomot és a zöldpaprikát. A szépen fejlett zöldségféleségek most igen keresettek a megye és a főváros piacain Fotó: Veress Erzsi
