Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-15 / 139. szám

1980. június 15., vasárnap o IZI jUUt-Titö­Kiállítás nyílt Békéscsabán Június 13-án, pénteken délután nyitották meg Bé­késcsabán, a Munkácsy Mi­hály Múzeumban Pap Gyu­la festőművész — a Magyar Népköztársaság érdemes művésze és a Munka Ér­demrend arany fokozatának kétszeres tulajdonosa — ki­állítását. A neves művész 80. születésnapja alkalmá­ból a Magyar Nemzeti Galé­ria 1979 decemberében gyűj­teményes kiállítást, rende­zett. E kiállítás anyagából került válogatás Békéscsa­bára, átfogó képet adva a gazdag életműből. A kiállí­tás rendezője Ecsery Elemér. A pénteki megnyitón dr. Grin Igornak, a Békés me­gyei Múzeumok Igazgatósá­ga igazgató-helyettesének köszöntő szavait követően, Szerdahelyi Éva énekművész lépett fel Raics István zon­gorakíséretével. Horváth György Munkácsy-díj,ás mű­vészettörténész megnyitó szavai után a közönség nagy érdeklődéssel nézte végig a bemutatásra került alkotá­sokat. A kiállítást július 31-ig láthatja a közönség. Fotó: Gál Edit A HNF továbbra is segíti a szülőket A Hazafias Népfront, bu­dapesti bizottsága évente kétszer adja ki a szülői munkaközösségek körében népszerűnek tartott Szülők Híradóját. E kiadványból 3500 példány érkezik Békés megye városi, járási HNF- bizottságaihoz, s az óvodák, iskolák 10—50 darabot kap­nak belőlük. Ugyancsak nagy segítséget jelent a Gyermekünk című központi folyóirat, amelyre — me­gyénk családjainak számát alapúi véve — elég keve­sen, mindössze 933-an fizet­tek elő. Egy egészen friss kimutatás szerint, a Családi lapból közel 27 500 példány fogyott el a múlt hónapban. A népfront a vitaköri ki­adványokon és a HNF Or­szágos Tanácsa által megje­lentetett egyéb anyagokon kívül TIT-előadásokkal, a szülők iskolájának, akadé­miájának szervezésével is igyekszik fokozni a gyerme­keiket nevelő felnőttek po­litikai, pedagógiai és közmű­velődési tájékozottságát. A HNF-aktívák azon vannak, hogy Békés megye minden egyes iskolájában megfele­lően éljenek a nevelési kér­dések megoldását előmozdí­tó fórumok lehetőségeivel. Napközis konyha épül Csabacsüdön Csabacsüdön az elmúlt években 81 családi ház épült és néhány kivételével min­den udvarba bevezették az ivóvizet. A régi lakásokat is felújították, korszerűsítet­ték. De nemcsak ez jellem­ző a községre. Amíg koráb­ban egy-egy utcában csak az egyik, m,a már csaknem valamennyiben mindkét ol­dalon van járda. Ennek épí­tésében nagyon sokat segí­tettek a község lakói. Ha­Másodvetés előtt Elegendő vetőmag van a másodvetésekhez, az idén is időben felkészültek a vető­magvállalatok és a terme­lők a földek ismételt, hasz­nálatára. Bár a betakarítás még meg sem kezdődött, a másodvetésre szolgáló vető­mag szállítására megkezdték a szerződéskötéseket. A ter­mőföld ésszerű, gazdaságos hasznosítása, a zöldség- és takarmánytermelés növelése az idén is szükségessé teszi a másodvetéseket. Országo­san erre a célr,a mintegy 170—200 ezer hektár áll ren­delkezésre. Kevesebbet kell már várni... Befejeződött a gépkocsi­megrendelések újraszámo- zása. A Merkur a december 31-i állomány figyelembevételé­vel május végén befejezte a személygépkocsi-megren­delések felülvizsgálatát és újraszámozását, s a héten postára .adták az utolsó, új sorszámokat tartalmazó érte­sítéseket is. Előfordulhat, hogy valaki — ha a Merkur nem kapta meg erről szóló értesítést — az előleg befi­zetése ellenére sem kapott új sorszámot. Ezt a befize­tést igazoló OTP-bizonylat bemutatása vagy másolatá­nak elküldése után a Mer­kur pótolja, az ilyen meg­rendelőket természetesen a korábbi előjegyzési számá­nak megfelelően sorolja be. Az új sorszámok kiadását — mint ismeretes — a gép­kocsivásárlás feltételeinek módosítása, a vételárelőleg 50 százalékra való fölemelé­sével kapcsolatos változások tették szükségessé. A ren­delkezés szerint a korábbi vételárelőleget november 30-ig 20-ról 50 százalékra kellett kiegészíteni, amit ,az akkori megrendelők kéthar­mada megtette. A határidő lejártáig mintegy 190 ezer gépkocsi-előjegyzést nem újítottak meg. Ezek ,a vissza­lépések — amelynek szám­aránya a típusok között, s még az egyes típusokon belül is eltérők volt — indokolták az újraszámozást, amelyben a régi sorszámok szerint többségében előreléptek a megmaradt megrendelők. A Lada 1200-as típusra és a Lada Combira viszont — a kevesebb lemondás és az importlehetőségek csökke­nése miatt — tovább kell várakozni. Így például az eredeti visszaigazolástól el­térően a Lada 1600-as meg­rendelői három évvel, a Trabantoké és a Wartburgo­ké, valamint ,a kis Polskiké két évvel, a Daciáké másfél évvel, a Lada 1500-asoké egy évvel korábban kaphat­ják meg ,a kocsit. A Skoda gépkocsikból gyakorlatilag maradtak a vállalási határ­idők, míg a Moszkvics, Pols­ki Fiat 1500-.as és Zaporo- zsecfc megrendeléseket egy éven belül teljesítik. sonlóian társadalmi összefo­gással készült az iskolabőví­tés. A művelődési házat is felújították 800 ezer forin­tért. Itt tornaórákat is tar­tanak és szakköröket, klu­bokat, úttörőprogramokat. Több mint öt éve készült el a községrendezési terv. Egy év múlva 64 építési tel­ket mértek ki, amely már közművesített. Eddig 14 csa­lád kezdett építkezni, hatan már be is költöztek. Nem volt ebédlőjük az iskolásoknak, ezért 200 ada­gos napközi otthonos kony­hát építenek. Várhatóan 2- 2,5 millió forintba kerül majd, s az év végére ké­szül el. Az öt éve meghirde­tett „Egy napot az iskolá­ért” mozgalom keretében a lakosság 80 ezer forintot fi­zetett be az iskola bővítésé­re, 1979-ben pedig a „Két napot az óvodáért” akció keretében a tavalyi évben 85 ezer forint gyűlt össze. Nyugdíjastalálkozó A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat békés­csabai központjában a köze­li napokban nyugdíjasta­lálkozót rendeztek A szer­vezést a Vári Mihály Szo­cialista Brigád vállalta. A hosszú évek és a nehéz fi­zikai munka után nyugdíjha ment dolgozóknak szépen feldíszítették a klubtermet, és a megterített asztalok mellett elbeszélgettek a gyá­ri és a nyugdíjasnapokról. Jólestek az üdvözlő szavak és az óvodások köszöntője, ajándéka a nagymamáknak, nagypapáknak. Levetítették azt ,a filmet, amely az 1978- as szegedi ipari vásáron ké­szült a nagydíjat nyert ter­mékről. Ezután egy Békés­csaba felirattal és városkép­pel díszített virágvázát ajándékoztak a jelenlegi dolgozók a volt munkatár­saknak. A beszélgetésekből az is kiderült, hogy a dolgo­zóknak is jólesik az idős „szakik”-ra gondolni, de többször eszükbe jut a nyugdíjasoknak a munka­hely. A jóízű kenyér... Városi ember lévén, ritkán van szerencsém igazán friss, kemenceillatú kenyerekhez, olyanokhoz, melyeket falun dédelgető simítással nyújt át a vevőnek a pék... Ügy is hívjuk „pékkenyér”, mintha a kenyérgyárit nem is pékek sütnék. A közelmúltban vendégségben jártam egy termelőszö­vetkezetben, és búcsúzóul csoportunk minden tagját ha­talmas, kerek, házi sütésű kenyérrel ajándékoztak meg. Megcsodáltuk az óriás kenyeret, és arra gondoltunk; csak nekünk, alkalmi vendégeknek szólhat ez a külön­legesség. Hiszen ez nem „nagyüzemi” kenyér: hosszab­ban kelesztik, kényelmesebben sültek, szállításkor sem préselik egymáshoz. Amúgy sem gazdaságos ilyen nagy kenyeret sütni, otthon naponta vesszük, s a fél kilókból is ránk szárad. Fél országot utazott a szép és finom ajándék, s most, amikor cikkemhez ültem, épp jubiláltunk: tizedik napja esszük jóízűen a még mindig malomkeréknyi kenyeret, s nem azért, mert nincs lelkünk kidobni. Azért, mert jó. Tíz napja nem vettünk kenyeret. Ez az idő bizonyítja a jó minőségű munka hasznát, gazdaságosságát. Lehet, vettünk volna azóta frissebbet is. De mert él­vezhető, finom maradt, megtanultuk tisztelni, és bízni benne: holnap is ehetünk még belőle. Ügy fogyasztjuk, ahogyan készült: -r- jóízűen, a jónak kijáró tisztelet­tel... — Kövécs — A Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet dolgozói társadal­mi munkában építettek új épületrészt az óvodához. A mun­ka még nem fejeződött be, így a gyerekek csak kivételes alkalmakkor játszhatnak egy keveset a szép, új épületben. Az átadás után 25-tel több gyerek járhat majd a szövetke­zet óvodájába Fotó: Gál Edit űz Építők Napja H agyomány, hogy minden év június első vasár­napján országszerte megünnepeljük az Építők Napját. Ezúttal azonban az ünnepség megrendezé­sének ideje június harmadik vasárnapjára esik. Június 8-án a magyar a nép az urnák* elé járult, hogy eleget te­gyen hazafias kötelességének, és megválassza országgyű­lési képviselőit és a tanácstagokat, akik az elkövetke­zendő ciklusban, most már élve a kapott bizalommal, hűséggel és tettekkel szolgálják dolgozó népünk* ügyét, teljesítve ezáltal is pártunk XII. kongresszusa által meg­hirdetett országépítő programunk megvalósítását. Most, az 1980. évi Építők Napja alkalmával feltétlen összefüggésbe kell hozni a választás eredményét azokkal a nagyszerű alkotásokkal, amelyek az építők alkotó mun­kája nyomán megvalósultak, illetve amelyek majd a VI. ötéves tervben céljainkban szerepelnek. Ezekről szó esett a választást megelőző jelölő gyűléseken és válasz­tási nagygyűléseken. Nem kis feladatot jelent az ország, a megye vagy egy-egy település számára — és termé­szetesen az építők számára sem —, hogy erőinkhez mér­ten ezek a célok és szándékok a jövőben is megvalósul­janak. Kétségtelen, hogy az építők öntudatos helytállása és jól szervezett munkája egyik biztosíték arra, hogy mara­déktalanul megvalósítsák* a rájuk váró tennivalókat, le­gyen az városépítéssel kapcsolatos tervezés, lakásépítés, egészségügyi, kulturális intézmény, ipari vagy mezőgaz­dasági létesítmény. De ide kapcsolódik a településfejlesz­tést megalapozó közművesítés csakúgy, mint a korsze­rűbb vasúti és közúti hálózat kiépítése, hídjaink újjá­építése is. Ügy érzem, nem lehet elfogultság nélkül visz- szagondolni a három és fél évtized alatt végzett alkotó munkára, amelyben a megye építőiparának, építőmun­kásoknak, tervezőknek is jelentős része van. Az ünnepi megemlékezés alkalmával tisztelettel és megbecsüléssel adózunk mindenekelőtt a felszabadulás előtti és azt követően az ország újjáépítésében részt ve­vőknek', akik a munkásosztály élharcosaként, azokkal összeforrva, számos esetben élen járva képviselték ügyünket. Kezdetben az elviselhetőbb munkaidőért, a bérek emeléséért, a szervezkedési jogokért, majd a fel- szabadulásért vívott harcban, utána az ország újjáépíté­sében, napjainkban pedig a fejlett szocialista társadalom felépítésében vállalt nagyszerű helytállásukkal vívták ki egész társadalmunk megbecsülését. Mindezeken túl Békés megyében külön is említésre méltó az építőipar helyt­állása gazdaságpolitikai feladataink megvalósításában, a meg-megismétlődő ár- és belvíz, legutóbb pedig a földrengés okozta károk helyreállításában. Egész társa­dalmunk jól tudja, hogy az építőiparnak szocialista gaz­daságunk fejlesztésében, a társadalmi újratermelési fo­lyamatban, a nemzeti jövedelem termelésében, az élet- színvonal és életkörülmények fejlesztésére és javítására irányuló céljaink megvalósításában milyen jelentős sze­repe van. A mostani Építők Napjának’ az is különös jelentőséget ad, hogy az 1980-as évvel befejezzük V. ötéves népgaz­dasági tervünket, és felkészülünk a Vl. ötéves tervünk minőségileg magasabb szintű megvalósítására. Ismere­tes, hogy az V. ötéves terv indulásakor a megye építőipará­nak mintegy 1,5 milliárd forint kapacitáshiánya volt a je­lentkező beruházási igényekhez viszonyítva. Ez a tény je­lentősen nehezítette beruházáspolitikánk ütemes — és kü­lönösen az alsóbb régiókba tartozó településeinkben tervbe vett létesítmények — tervszerű megvalósítását. Az V. ötéves tervidőszak kezdetére tervezett 15,6 milliárd forint építési, beruházási és fenntartási előirányzatot várhatóan 20 milliárd forintot meghaladóan teljesítjük. Ebben igen jelentős szerepe van a megye valamennyi építőipari és építőanyag-ipari szervezetének, a megyén kí­vüli székhelyű, de az itt dolgozó más építőipari szerve­zeteknek, továbbá nem utolsósorban a tervezési, lebo­nyolítási és kivitelezési tevékenység területén fejlődő koordinációs együttműködés javulásának. Csakis ilyen módon tudjuk a mostani középtávú ötéves tervünket maradéktalanul teljesíteni, lakásépítési tervünket vár­hatóan 17 500 db felépítésével túl is teljesíteni. La­kásépítési tervünk várhatóan kedvező túlteljesítésében igen jelentős az a lakossági részvétel, amely a magánerős családi házak építésében jelentkezik. Nem kevésbé figyelemre méltó a telepszerű több szintes OTP-lakás- építésnek programban szereplő magas aránya. A megye építőiparának eredményei mellett ugyanak­kor nehézséget jelent az, hogy az összkapacitásból csu­pán 20 százalékot képvisel a korszerű technológia ará­nya. Ezen a helyzeten lényeges változást indított el az MSZMP KB 1978. október 12-i határozata az. építőipar helyzetéről, fejlesztéséről. A határozat nyomán elkészült a megye építőiparának összehangolt, komplex fejlesztési programja. Ezen belül az egyes építőipari szervezetek a megye várható beruházásprogramjának megfelelő fej­lesztési és korszerűsítési feladat megvalósításán dolgoz­nak. összefüggésben a tevékenység hatékonyságának, a gazdálkodás javításának követelményével, amely egyben a tervezők', lebonyolítók, az építő- és építőanyag-ipari szervezetek közötti fokozottabb együttműködést feltéte­lezi. Ezáltal megvalósítják azt az alapvető követelményt, hogy fokozatosan csökkenjen az építési beruházások átfu­tási ideje. L egyen a mostani Építők Napja olyan demonstráció, amely mozgósítja a megye valamennyi építőipari i dolgozóját és mindazokat a partnerágazatokat, szer­vezeteket, amelyek jó munkája elősegíti az építőipar ered­ményét a ráháruló építési feladatok sikeres megvalósításá­ban. Nem kétséges, hogy a megye építőipara maradékta­lanul eleget tesz ennek a feladatának a jövőben is. Épí­tők Napja alkalmával ezeknek a gondolatoknak jegyé­ben köszöntjük az építő-, faipari és építőanyag-ipari dol­gozók nagy kollektíváját. Eredményes és sikeres munká­jukat övezze továbbra is társadalmunk megbecsülése. Takács János, a megyei tanács vb osztályvezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom