Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-13 / 137. szám
1980. június 13., péntek o A BAGE bárom év után Hibridüzem rekonstrukciója, a kétsopronyi Rákóczi Tsz cukorrépamag-szárítója és feldolgozója, a Békéscsabai Állami Gazdaság és a telek- gerendási Vörös Csillag Tsz vetőmagfeldolgozó üzemének fejlesztése az igazi alapja mindennek. Ugyanakkor a BAGE lehetséges jövője legjobban a zöldségtermesztésben érhető tetten. Az 1976-os túl sok az akadály, az az agráripari egyesülés létjogosultságát aligha kérdőjelezheti meg. Az érdekviszonyok tisztázását, az együttműködés jobb összehangolását, az érdekek egyeztetését elsősorban az egyesülés tagjainak kell megoldaniuk. Ez nemcsak a tanács, nemcsak az igazgatóság, s nem is egyedül a gazdasági szabályozás Négy év alatt tíz százalékot meghaladóan nőtt a BAGE taggazdaságaiban a vetőmagtermő terület. Képünk a telekge- rendási Vörös Csillag Tsz vetőmagüzemében készült Fotó: Veress Erzsi Növekvő jövedelmezőség a sertéstartásban Beszélgetés Lakatos Tibor MÉM-miniszterhelyettessel A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés — amely BAGE néven vonult be a köztudatba — január 1-vel a negyedik évet kezdte el. Hogy ez a névrövidítés mennyire szép v.agy szerencsés, azt most ne firtassuk, helyette próbáljuk meg áttekinteni mi valósult meg az eredeti elképzelésekből az eltelt három év alat. A legátfogóbb adatok szemrevalóak. Az alapításko- ri, azaz az 1977. január 1-i induló vagyon 23 millió forint — ez három év alatt meghatszorozódott. Az egyesülés érdekkörébe 87 és fél ezer hektár földterület, 4 és fél milliárd forint állóeszköz tartozik, s mindezzel összességében 13 és fél ezer ember gazdálkodik. Nézzük hogyan. Ami segítene Nos, a kezdő lépésekre semmiképpen nem foghatjuk rá, hogy nagyon határozottak voltak. Hiányoztak az egyesülés tevékenységét szabályzó konkrét előírások, jogszabályok és ,a főhatóságok állásfoglalásaiban is tükröződött, hogy az egyesülés irányító szerveivel: tanácsával és igazgatóságával egy időben keresik maguk is ,a gazdálkodás ezen új formájának lehetőségeit. Köztudott, hogy a 22 alapító között termelőszövetkezet, állami gazdaság, szövetkezeti vállalat, élelmiszeripari üzem és termékfelvásárló egyaránt van. Ebből következik a lehető legnehezebb feladata is az egyesülésnek. Az tudniillik, hogy a sokirányú érdekkülönbözőségeket mindjobban közelítse egymáshoz. Mivel a közgaz- dasági szabályozás nem tereli külön útra a népgazdaság többi termelőegységéhez képes^ az agráripari egyesülés fejlődését, érthetően jutottak fontos szerephez ,az olyan fórumok az egyesülés keretében, mint amilyen az évente két alkalommal ülésező párttitkárok tanácsa, meg a KISZ-titkárok koordinációs fóruma. Vagyis a gazdasági célkitűzések megvalósítását ,a 22 üzemben a társadalmi, politikai szervezetek sajátos eszközeikkel is jól segítik az elmúlt három év tapasztalata alapján. Természetesen e fórumoknak nem tisztük az agráripari egyesülés konkrét működtetése. Ez a BAGE tanácsának, illetve igazgatóságának legfőbb feladata a tervegyeztetések, a termelés ösz- szehangolása és közvetlen segítése révén, valamint közös fejlesztések megvalósításával, a közös tulajdon kezelésével. Már most előrebocsáthat- juk, hogy ez a hároméves út igazán nem volt buktatók nélküli. Mindenesetre a gazdálkodás egészét átfogó tervegyeztetés segítette a termelési szerkezet javítását, a termelés és a feldolgozás közötti kapcsolatok fejlődését, s összehangolta az üzemi fejlesztéseket is. Ami segített Közelebbről vizsgálva a három esztendő eredményeit — és eredménytelenségeit is természetesen — a következők derülnek ki: az eredeti célkitűzésnek megfelelően a BAGE jelentősen hozzájárult a termelés üzemi szakosításához. Az egyesülés érdekkörébe vont négy alapvető tevékenység produktumai — h,a fenntartásokkal is — meggyőzőnek fogadhatók el A mezőgazdasági üzemeket a növénytermesztésben rendre a KITE termelési rendszerhez kapcsolták, s a közös repülőgéppark kialakításával a tápanyag-visszapótlást, ■ a növényvédelmi munkákat egységesen és igen korszerűen tudják ellátni. A vetőmagtermelés ma már fémjelzi a BAGE-t. A Hidasháti adatokat alapul véve az elmúlt esztendőben a konzervgyár, a hűtőház és a ZÖLDÉRT 20 százalékkal vásárolt, fel több zöldséget az agráripari egyesülés taggazdaságaitól. Ebben a továbbfejlődést különösen az NK—14-es öntözőfürt kiépülésének elmaradása gátolja. A hústermelésben az előbbinél is nagyobb az előrelépés. A 16 termelőszövetkezet és két állami gazdaság ugyancsak 1976-hoz képest 40 százalékkal növelte a sertéshús, 62 százalékkal ,a baromfihús, és 46 százalékkal a juhhús előállítását, s ma már a békéscsabai baromfifeldolgozó alapanyagának 45 százalékát adja húsban, és 90 százalékát tojásban. A Gyulai Húskombinát felvásárlásának pedig több mint 20 százalékát biztosítja 220 ezer sertés meghizlalásával. A szarvasmarhatartásban, a tejtermelésben — alapvetően a remélt beruházások megvalósíth,atatlansága miatt — nem sikerült a tervet teljesíteni; legfőbb eredmény, hogy ma négy gazdaság termeli meg, megfelelő szakosodás után, a BAGE kereteiben előállított tej 60 százalékát. Ami segítené Ismert népgazdaságunk helyzete, s ennek alapján az is, hogy fejlesztési lehetőségeink korlátozottak. A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés a mező- gazdasági termelés, az élelmiszeripari feldolgozás, majd a forgalmazás teljes és zárt körének megvalósítására, az ebben érdekeltek érdekeinek összehangolására alakult meg. Indulásakor a szabályozórendszerünk kereteiben nehezen megvalósítható fő célját elsősorban közös beruházásokkal, közös fejlesztésekkel szerette volna elérni. Tagadhatatlan, hogy ez lett volna a könnyebben járható út. Hogy ezen az úton most feladata. Bár kétségtelen, hogy az utóbbinak van meg-- határozó szerepe, annak a bizonyos útnak az egyenge- tésében, amelyen eddig a BAGE három éve halad. Imigyen összegezhetett tegnap, június 12-én délelőtt a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés tanácsülése a BAGE hároméves tevékenységét értékelve. A tanácskozás munkájában részt vett dr. Kovács Imre, MÉM miniszterhelyettes, Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára, és dr. Csizmadia Ernő, a közgazdaságtudományi egyetem rektora is. Kőváry E. Péter Mi magyarok szeretjük a húst, és nálunk_a hús alatt elsősorban a sertéshúst értik. Táplálkozásunkban igen sokféleképpen — frissen és különböző módon tartósítva — elkészített húsétel szerepel, összes húsfogyasztásunknak több mint a felét, a tőke- húsforgalomnak pedig a 3/4 részét a sertéshús adja. Ez az oka annak, hogy közvéleményünk nagy figyelemmel kíséri a sertéstenyésztés és -hizlalás alakulását. A közelmúltban Gyulán a sertéstartó kistermelők tanácskoztak a kistermelői sertéstartás népgazdaságunkban betöltött szerepéről, a fejlesztés lehetőségeiről és a kistermelőket érdeklő kérdésekről. Ez alkalomból a mindannyiunkat érdeklő kérdésekről beszélgettünk Lakatos Tibor mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel. — Hogyan alakul hazánkban a vágóállat-termelés, s milyen részt vállalnak ebben a sertéstartó kistermelők? — Hazánk Dánia után a második helyen áll a világ- ranglistán az egy főre jutó vágóállat-termelésben. 1979- ben 1 millió 150 ezer tonna volt az ország vágósertéstermelése. Ennek a hatalmas mennyiségnek a megtermelésében jelentős szerepet vállaltak a kistermelők, hiszen az összes vágósertés több mint a felét ők termelik meg. Hazánkban ma mintegy 900 ezer család foglalkozik sertéstartással, s az önellátás mellett csaknem megkétszerezték az állami vállalatok részére történő áruértékesítést. A sertéstartás ösztönzésére az elmúlt időszakban több központi intézkedés is történt, s május 15-től újabb rendeletek léptek életbe a háztáji sertéstartás érdekében. A hússertések átvételi súlyhatárát 10 kg-mal növelték. Egyszerűbbé, érthetővé tették a szerződések szövegét, s csökkent a bürokrácia is: ezentúl nem kell írásban bejelenteni a kistermelőknek a sertések átadási idejét. Nagy jelentőségűnek tartom, hogy erősítő tápokat holtak forgalomba. Így a ház körüli szemes takarmányokat még gazdaságosabban lehet hasznosítani, otthorí belekeverni. A vevők saját zsákban is elvihetik a boltokból a • tápot. Az előre csomagolt táp papírzsákjának ára is — 3 forintra — csökkent. Ezek az intézkedések jelentősen növelik a hizlalás jövedelmezőségét. Elősegítik a kistermelők érdekeinek érvényesülését, amely — és ezt szeretném nagyon hangsúlyozni — teljesen egybeesik a népgazdasági érdekkel. A növekvő jövedelmezőség, a kedvezőbb takarmányhelyzet, valamint az, hogy a húsipar egyre bővülő kapacitásaival meg tud felelni a növekvő vágási és fel- dolgozási feladatoknak, a sertéstartás bővítését is lehetővé teszi. Folyamatosan termel a Kaposvári Húskombinát új vágóhídja, és megkezdte a termelést Baján a Bácskai Húsipari Közös Vállalat. Mindez naponta mintegy 2500 darabbal több sertés vágását teszi lehetővé, azaz a lökésszerű felkínálás is levezethető. — A háztáji sertéstartás gazdasági feltételei — a nagyüzemekhez hasonlóan — a világpiaci változások következtében szintén megváltoztak. Vannak-e a kistermelésben is tartalékok, amelyek kihasználásával megvalósítható a hatékonyabb gazdálkodás? — Az állattartás legköltségesebb tényezője a takarmányozás. Ebből adódóan a legtöbb megtakarítási lehetőséget ez kínálja. Már a tartásra kiválasztott fajta eldönti, hogy mennyire lesz gazdaságos a hizlalás. A jó takarmányértékesítő, gyorsan növő fehér hússertés 35—40 kg-mal kevesebb takarmánynyal éri el a vágósúlyt, mint a cornwall fajta. Az öves sertés is 12—15 kg-mal több takarmányt fogyaszt a leadásig a fehér hússertésnél. Az ország egyes részein mégis a színes fajtákat tartják szívesebben. Azt tanácsolom a kistermelőknek, hogy minél több, a ház körül található, vagy termelhető olcsó takarmányt etessenek. Ilyen nyáron a fű és a lucerna, télen pedig a takarmányrépa és a burgonya. A tulajdonosok által június 5-ig le nem kaszált füvet bárki ingyen betakaríthatja, tehát a kistermelők ehhez az olcsó takarmányhoz könnyen hozzájuthatnak. A zöldlucernából és a fűfélékből naponta a kocáknak 4-6 kg-ot, választott malacoknak 1/2—1 kg-ot, hízósertéseknek 3-5 kg-ot célszerű adni. A zöldek nedvesség- és rosttartalma segíti a takarmány kihasználását, ugyanakkor kedvezőbbé teszi a hústermelés szempontjából nélkülözhetetlen fehérjék arányát. Télen az étkezésre alkalmatlan vagy felesleges burgonyát etessék meg. Felfőzve kocáknak 5-6, hízóknak 2-5 kg-os napi adagban etethető. 3,5—4 kiló burgonyával mintegy 1 kg szemes abrak takarítható meg. A savó etetése is kedvezően befolyásolja a takarmányok értékesítését. — A folyamatos hústermelés alapvető követelménye a biztonságos takarmányellátás. Hozzájutnak-e a kistermelők a tartáshoz és hizlaláshoz szükséges takarmányokhoz? — Az elmúlt évtizedben a mezőgazdasági nagyüzemek a növénytermesztésben kimagasló eredményeket értek el. Ezek az eredmények lehetővé tették, hogy szilárd takarmánybázisra épüljön az ' állattenyésztés. A hetvenes években teremtődött meg annak a lehetősége is, hogy a kistermelői állattenyésztésben is elterjedjen a korszerű keveréktakarmányok etetése. A kiskereskedelmi boltokból 1970-ben 460 000 tonna, 1979-ben pedig 1833 tonna takarmányt vásároltak meg a kistermelők. 1980-ban 2 millió tonna körüli a várható értékesítés. A kiskereskedelmi forgalomba kerülő takarmányok mintegy 90 százalékát a gabonaipar, 10 százalékát pedig a mezőgazda- sági nagyüzemek biztosítják. Kiskereskedelmi takarmány- értékesítéssel foglalkozik a Gabona Tröszt, számos boltot üzemeltetnek az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek, a ZÖLDÉRT- vállalatok, valamint a téeszek és az állami gazdaságok is szervezik a tagok háztáji állományának takarmányellátását. A kistermelők takarmány- szükségletük biztosítására, a takarmánybolttal éves vagy több éves megállapodást köthetnek, jelenleg kevesen élnek még ezzel a lehetőséggel, Igaz, a boltok még sok helyen korszerűtlenek, raktárterük kicsi, gzonban a takarmányellátás folyamatos, elsősorban mennyiségben és a lehetőségek szerint választékban is igazodik a kereslethez. D. Szekeres Ágnes a konzervgyárakban, hUtüházakban Kezdődik a szezon Országszerte készülnek a feldolgozó szezonra a kon- zevgyárak, hűtőházak, hogy a mezőgazdasági üzemekből beérkező zöldség-, gyümölcsszállítmányokat folyamatosan fogadhassák. A hűvös tavasz miatt általában két-három hetet késik az „alapanyag” érése, ily módon többféle termény is egy- időben válik szedésre, szállításra alkalmassá, s a feldolgozó soroknál a torlódások elkerülése csak percnyi pontossággal kiszámított „menetrenddel” oldható meg, ami magas fokú szervezettséget, fegyelmét követel. A Szegedi Konzervgyár körzetében, Csongrád és Békés megyében a szeszélyes időjárás két héttel késlelteti a zöldborsó érését. Ezért a szegedi gyárban csak június közepén indulhat a szezon. A felkészülésben azonban nincs késedelem, az úgynevezett vizes próbát már megtartották, készen állnak a berendezések a több mint 500 vagon szemes borsó tartósítására. A Nagykőrösi Konzervgyárban kilenc borsóvonal várakozik teljesen felújítva, hogy megtermelje a 2000 va- gonnyi készterméket, az üvegekbe zárt, félig főzött borsókonzervet. Ezt a munkát egyébként már két héttel ezelőtt el kellett volna kezdeni, de az időjárás miatt a feldolgozás átcsúszott a bab és az uborka szállításának: az idejére. A Győri Hűtőházban jelentős korszerűsítésekkel, kapacitásnöveléssel mindenekelőtt a zöldborsó feldolgozását fejlesztik. Az új gépeket fölszerelték, s már az idén 50 százalékkal növelik a kapacitást. A málnánál és a meggynél kikapcsolják a ZÖLDÉRT- vállalatokat, mint közvetítőt. Ezeket a gyümölcsöket a termelőszövetkezetek és a győri ÁFÉSZ vásárolja föl tagjaitól és szállítja közvetlenül a hűtőházba. A hűtőház 30 gépkocsival maga is besegít a szállításba. A termelés biztonságát szolgálja, hogy garantált árat biztosítanak a termelőknek, s az árat akkor sem csökkentik, ha a tervezettnél több terem. A jövő héttől rendezőpályaudvarokhoz hasonló forgalma lesz a gyümölcs- és főzelékkonzervgyámak Dunakeszin. Elsőként 300 vagon borsó utazik az üzembe, majd a gyár fő profilja, a gyümölcs következik. Az országban egyedül itt gyártják a diabetikus befőtteket, dzsemeket. Az állami gazdaságokkal és a termelőszövetkezetekkel kötött szerződések szerint 350 vagon alma, 100 vagon körtei 230 vagon szilva, 150 vagon kajszi- és 250 vagon őszibarack kerül a felújított gépsorokra. * * * A Békéscsabai Hűtőház- bán a szezon kezdete előtt 22 millió forintot fordítottak a gépsorok, gépek korszerűsítésére. így minden feltétel biztosított ahhoz, hogy a szerződésben lekötött zöldség- és gyümölcsmennyiség feldolgozása zavartalan legyen. Az idén a szalagokról lekerülő egy kilogrammos kon- zerveknek már 50 százaléka csavarzáras fedővel kerül forgalomba. A Békéscsabai Konzervgyárban május 29-én főpróbát tartottak: a nyári főszezonra átalakított, felújított gépeket vizsgáztatták. Az akkor észlelt hibákat már kijavították. Tőlük — így mondták — akár ma is hozzákezdhetnének 1 a borsó feldolgozásához, de hát ez nem rajtuk múlik. Miután megbizonyosodtak arról,_ hogy az idén körülbelül három hét késéssel kezdhetik meg a borsó konzerválását, munkát kerestek maguknak1. Elsősorban a társ- vállalataikra gondoltak, s felajánlották segítségüket, hogy a kényszer szülte holtidényben konzerveket záró szerkezeteket készítenek ne- kiki Elmondták, a jövő héten már valószínűleg megkezdődik náluk a borsószezon. Felkészültek arra, hogy a várható dömping miatt a pihenőnapokon is dolgozniuk kell, három műszakban. így sem biztos, hogy a gyárba beérkező összes borsót fel tudják dolgozni; a napi kapacitásuk körülbelül 350 tonna. Ha ennél többet szállítanak nekik, akkor a többletet másik gyárba irányítják át.
