Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-01 / 101. szám

1980. május 1., csütörtök NÉPÚJSÁG A szovjet sajté napja Május 5-e a Szovjetunió­ban a sajtó napjának ha­gyományos ünnepe. Születé­se összefügg a „Pravda” — melyet V. I. Lenin a szocia­lista sajtó mintaképének ne­vezett — első számának 1912. évi megjelenésével. A „Pravda”, melynek 1912. évi példányszáma (40 ezer) meglehetősen szerény volt, ma 11 milliós példányszám­ban jelenik meg. Ez a leg­jelentősebb a nyolcezer szov­jet újság közül és a legte­kintélyesebb az országban megjelenő csaknem 15 ezer időszaki kiadvány közül. Ma átlag minden szovjet család több mint négy új­ságot és folyóiratot kap. Sok ez vagy kevés? Minden ezer lakosra mint­egy 400 példány újság jut. Ez egyharmaddal több, mint mondjuk az Egyesült Álla­mokban és az NSZK-ban, jó­val több, mint Franciaor­szágban és Olaszországban, bár kevesebb, mint az idő­szaki kiadványok megjelen­tetésében a világon első he­lyet elfoglaló Svédországban­A szovjet újságok és fo­lyóiratok sokmilliós példány­számban jelennek meg. Pél­dául a „Komszomolszkaja Pravda”, a Komszomol Köz­ponti Bizottságának orgánu­ma 10 milliós példányszám­ban jelenik meg, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége kiadványaként meg­jelenő „Izvesztyija” példány­száma 8 millió, a „Trud”, a szovjet szakszervezetek köz­ponti orgánumának pél­dányszáma 8,3 millió. Ugyan­ilyen. példányszámok jellem­zik a népszerű-tudományos, valamint a nők részére ké­szülő, gyermek- és egyéb kiadványokat. A legtöbb kiadvány hatal­mas példányszáma következ­tében még alacsony fogyasz­tói ára ellenére is rentábi­lis. Ezért van az, hogy a szovjet sajtó egyáltalán nem szorul rá a reklámokra, mint anyagi jóléte és önfenntartá­sa biztosítékának eszközére. Ez természetesen nem azt je­lenti, hogy a szovjet újsá­gokban és folyóiratokban nem jelennek meg hirdeté­sek. Minden a kiadvány jel­legétől, tradícióitól stb. függ. Némely újságokban, például a „Pravdában” gyakorlatilag tényleg nincs reklám, má­sokban viszont, például a „Vecsemyaja Moszkvában”, melynek egyébként hetente megjelenő reklámmelléklete is van, csaknem naponta je­lennek meg hirdetések. A szovjet újságok stílusát a bel- és külföldi esemé­nyekről történő nyugodt, a szenzációk keresése nélküli információközlés jellemzi. Ez, ahogyan a gyakorlat mutat­ja, bőven elegendő a nép­szerűség kivívásához az ol­vasók körében, érdeklődésük mesterséges felkeltése nél­kül. Ugyanakkor ez a stílus egyáltalán nem jelenti a kri­tika előli elzárkózást. Min­den szovjet újságban körül­belül egyötöd résznyi helyet foglalnak el a kritikai ész­revételek­Bármelyik újságba belela­pozva észrevehetjük, hogy anyagai mintegy felét nem hivatásos újságírók, hanem az olvasók — munkások és termelőszövetkezeti dolgozók, a politikai és társadalmi élet­ben dolgozók, tanárok és or­vosok, tanulók és nyugdíja­sok írták. Ez a szovjet sajtó másik igen fontos sajátossá­ga. Az újságok nemcsak az olvasó számára, de azok se­gítségével is készülnek. Minden újságnak és folyó­iratnak van levelezési rova­ta, ezek munkatársainak fel­adata, hogy egy levél se ma­radjon megválaszolatlanul. Egyes leveleket publikálnak, mások témát adnak az új­ságírók fellépéséhez, megint másokat továbbítanak az il­letékesekhez. Gyakran egyik-másik ol­vasó levele nagy vitát indít meg a lapok hasábjain. Az egyik ilyen, a közszükségle­ti cikkek minőségjavításáról a „Trud” olvasói által foly­tatott vita eredményét a Szovjetunió Minisztertanácsa is elemezte. Oleg Gycmenko Vietnam Ipari építkezések Hatszázhuszonhat ipari és szociális létesítményt —tég­la- és cserépgyárakat, textil­üzemeket, iskolákat, óvodá­kat, bölcsődéket, kórházakat és kulturális intézményeket — adtak át rendeltetésének az elmúlt év folyamán a vi­etnami építők. Az új üzemekben és gyá­rakban évente 100 ezer ton­na foszfáttrágya, 40 ezer ton­na cement, 370 millió tégla és tetőcserép, 2,5 millió mé­ter szövet, 4000 tonna fonal készül. Folytatódik a Feke- te-folyó menti vízi erőmű építése is. Ez egész Délkelet- Ázsia legnagyobb ilyen léte­sítménye lesz. Az ország építőinek továb­bi feladata az ötéves terv­ben előirányzott építkezések — főként a mezőgazdasági létesítmények — elkészítése és mielőbbi átadása. Magasabb az Eiff el-toronynál... Tádzsikisztánban, a Vahs folyón elkészült Közép-Ázsia legnagyobb energetikai létesítménye, a 2 millió 700 ezer ki­lowatt teljesítményű nureki vízerőmű. Kilencedik gépegy­sége egy évvel a tervezett határidő előtt kezdte meg az üze­melést. Az erőműóriás nehéz, hegyi terepen épült. Több mint 300 méter magas zárógátja az erős földrengéseknek is ellenáll. Az erőmű melletti mesterséges víztározó 10,5 milliárd köb­méter víz befogadására alkalmas. A hegyekbe vájt alagutak hossza meghaladja a 36 kilométert. Az erőmű mellett új vá­ros született — Nurek. Az új vízerőmű jelentős szerepet játszik! Tádzsikisztán és a szomszédos köztársaságok — Üzbegisztán és Türkménia — gazdasági életének további fejlődésében. Tádzsikisztán. Nureki vízerőmű a Vahs folyón Nemzeti bizottságok Szlovákiában A nemzeti bizottságok fel­építése hasonló, mint Ma­gyarországon a tanácsoké — tájékoztatott Pozsonyban a szlovák belügyminisztérium­ban a nemzeti bizottságok osztályának aligazgatója, dr. Vincent Kristin. Azzal a kü­lönbséggel, hogy jelentős sze­repet töltenek be a járási nemzeti bizottságok is, hi­szen a lakosság oda is vá­laszt képviselőket. 61 EZER TANÁCSTAG A nemzeti bizottságokban 61 ezer tanácstag dolgozik: 41 százalékuk munkás, 19 százalékuk termelőszövetke­zeti tag, 24 százalékuk értel­miségi, 14 százalékuk pedig egyéb foglalkozású. Ez az arány tükrözi Szlovákia tár­sadalmi tagozódását. A kép­viselőket ötévenként választ­Látogatás Csillagvárosban Az űrhajós közéleti ember Az űrhajóskiképző-köz- pont parancsnokával, Geor- gij Beregovojjal beszélget­tünk, Csillagváros életéről, az emberekről, munkájukról kérdezzük, de ő „továbbirá­nyít”: Pjotr Klimuk a politikai osztály vezetője. Ki beszél­jen az emberekről a legjob­ban, ha nem ő? Klimukkal mégsem sike­rült nyugodtan beszélgetni. Érthető: a Legfelsőbb Ta­nács képviselője, a Komszo­mol KB, s az újságíró-szö­vetség tagja. Rövid együtt- létünk alatt találkozóra hív­ta a Bolgár—Szovjet Baráti Társaság; a filmesek arról érdeklődtek, mikor jöhetnek forgatni a Csillagvárosba; egy szerkesztőség pedig cik­két sürgette. Hiába no, „komisszár” — így nevezik csak Csillagvárosban, bár­milyen fiatal is. Végre egy kis csend ... — Tegnap érkeztem vissza Bresztből, ott vagyok képvi­selő — hadarja Klimuk, mintegy önigazolásul. Ez mind a választóktól jött — mutat rá egy halom levélre. — Mind el kell olvasnom, nincs jogom rá, hogy földi­jeim kérését figyelmen kívül hagyjam... Tegnap járt itt Alekszandrov, Szidorenko és Marcsuk akadémikus. Meg­mutattam az oktatóberende­zésemet; különösen a hidro- laboratóriumunk keltett fi­gyelmet ... Üjra megcsörren a telefon. — Igen, igen, négykor. Fel­tétlenül hívjátok meg a kül­földi kollégákat és a felesé­güket is. A gyűlés nyilvános. — Szokássá válik nálunk, ' hogy Lenin születésének év­fordulóját családtagjainkkal együtt ünnepeljük — magya­rázza. Megbeszéljük dolgain­kat, értékeljük, hogy mit vé­geztünk, megjelöljük a leg­közelebbi teendőket, amúgy lenini módra. Klimuk nagyon gyorsan beszél, szinte hadar. Érző­dik: a lehető legtöbbet akar­ja elmondani társairól, a kö­zös munkáról. Hiszen min­den űrhajós hozzá hasonlóan „feszítetten” él. Minden per­cük be van osztva. — Mit jelent önnek a Csillagváros? — Mindent. Az egész éle­tet. S ami a legfontosabb — tanulást. Látja, parancsnok lettem, amikor azonban a gyakorlóterembe lépek, tár­saimhoz, akik űrutazásra ké­szülnek, mind egyformák va­gyunk. Hadnagyként jöttem ide 1965-ben... Tizenöt év telt el. Most vezérőrnagy va­gyok, a politikai osztály ve­zetője, képviselő, és még sok más tisztséget látok el. Ha teljes lendülettel élünk, mint ahogy az űrhajósok általá­ban, akkor azt hiszem, a mi 15—20 évünk két életre is elegendő... — Sok a társadalmi mun­ka? — Van elég! Akadnak ál­landó megbízatások: sokan dolgoznak közülünk sport- szövetségeknél, baráti társa­ságoknál. Emellett rendszere­sen részt veszünk különféle párt- és közéleti megmozdu­lásokon, üzemi. találkozókon. Azután az előadások, a tu­dományos konferenciák, kongresszusok... — Csillagvárosban több, mint 150 küldöttséget fogad­tunk. Hiába, az űrhajós köz­életi foglalkozás. Érezzük, milyen felelősség hárul ránk a párt, a nép előtt. Köteles­ségünk, hogy elmondhatjuk az embereknek: mi ugyan­olyan dolgozók vagyunk, mint ők, s hogy az űrkutatá­si programokra költött pénz vissza térül, sőt, jelentős hasz- ’not hoz a népgazdaságnak. Űjra megszólalt a telefon. Reméltük, ez már az utolsó hívás, hiszen a munkaidő vé­géhez közeledik. Mégsem: Klimukot Moszkvába hívat­ták. Aljona Szevasztyanova, APN — KS ják- A nemzeti bizottság a népfronttal közösen — a he­lyi sajátosságoknak megfele­lően készíti el a választási programot. Elsősorban az öt­éves gazdasági tervből faka­dó helyi feladatok szervezé­sének és megvalósításának módját tartalmazza a vá­lasztási program. De magá­ba foglalja a szociális, kul­turális és nevelési teendőket éppúgy, mint a társadalmi munkát. A program fokoza­tos megvalósításáról évente kétszer adnák számot vá­lasztóiknak a képviselők nyilvános gyűléseken. Ugyan­akkor írásba foglalják az el­hangzott észrevételeket és javaslatokat. Ezeket a nem­zeti bizottság plenáris ülései elé terjesztik. Az állampol­gárok észrevételeire, javas­lataira 30 napon belül kell válaszolniuk az illetékesek­nek. A nyilvános gyűléseken sok felszólaló foglalkozik a társadalmi munkával. Ennek ugyanis nagy jelentősége van Szlovákiában. LEGTÖBB —A LAKÁSÜGY A tanácstagok igen szoros kapcsolatot tartanak a vá­lasztókkal- Nemcsak a nyil­vános gyűléseken találkoz­nak velük, hanem rendsze­resen tartanak fogadónapo­kat és fogadóórákat. Inter­pellációt nyújthatnak be a tisztségviselőkhöz, s a nem­zeti bizottságok alá tartozó vállalatok igazgatóihoz. Ha a plenáris ülésen a képviselő nem kap kielégítő választ, úgy az illetékesek 30, napon belül kötelesek írásban meg­adni azt. A tanácsok ügyintézése az utóbbi években sokat javult. Gyorsabbá és szakszerűbbé vált. Legtöbb beadvány la­kással kapcsolatos. Szlová­kiában évente 40 ezer lakás épül. Ezek közül mintegy 14 ezer a családi ház. Az építé­si ügyeknek itt is sok ága- boga van. Magukba foglal­ják a kölcsönök folyósításá­nak elbírálását éppúgy, mint a különféle szociális ked­vezményeket, nem is beszél­ve a tervezéssel, a telekki­alakítással és a ’ szomszéd jog­gal összefüggő előírásokkal kapcsolatos döntéseket. ISKOLAÉPÍTÉS — TÁRSADALMI MUNKÁBAN A Pozsonytól mintegy 20 kilométerre levő Hidason 1535-en élnek. A nemzeti ta­nácsnak 25 tagja van. Jan Bielik tanácselnök elmondta, hogy a községnek egy jól gazdálkodó szövetkezete Van- A lakosság mintegy 35 szá­zaléka dolgozik itt, 65 szá­zaléka pedig Pozsonyban. Az utóbbi években az elköltö­zés minimálisra csökkent. A községnek jó a kereskedelmi és kulturális ellátottsága. A közlekedésre sem panaszkod­nak. A tanács évente több, mint egymillió koronával gazdálkodik. Többségét a kulturális, a gyermekintéz­mények felújítására, kar­bantartására, az utak kor­szerűsítésére és kommunális feladatokra költik. Jelenleg három feladatra összpontosí­tanak: épül az óvoda, az is­kola és a gázvezeték. Az is­kolát társadalmi munkában valósítják meg. Serédi János Lengyelország Szőnyegexport A legnagyobb lengyel sző­nyegszövő üzém Kowaryban (Jeleniagórai Vajdaság) tu­catnyi ország megrendelésé­re dolgozik. Termékeire Ázsia híres szőnyegszövő or­szágaiban is igényt tartanak­Szaúd-Arábia, Dubai és Kuvait kereskedői eljuttat­ják a kowary szőnyeggyár­nak a kívánt szőnyegmintá­kat, s a tervezők ezeknek alapján dolgozzák ki a sző­nyegek színösszeállítását. A gyár szíve a hatalmas szövő­részleg, amely a legkénye- * sebb ízlésű vásárló igényeit is képes kielégíteni. A hat­vanas évek végén az angol Platt cégtől vásárolt modern aggregátokkal korszerűsítet­ték az üzemrészt. Ezek lehe­tővé teszik, hogy egyetlen termék elkészítésénél 150, vagy ennél is több színű fo­nallal dolgozzanak. Rövid szálú tiszta gyapjú vagy mű­szállal kevert gyapjúszőnye­geket szőnek. A gyár korszerű berende­zésétől függetlenül, a kowa­ry szőnyegek kiváló minősé­gét a vállalat hagyományai is garantálják. A szövődé 1856. óta üzemel, és kezdet­től fogva jó hírnevet szer­zett magának. 1970-ig ha­gyományos, Lengyelország­ban perzsaszőnyegnek neve­zett termékeket állított elő. A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején végre­hajtott korszerűsítés nyo­mán, jelenleg csak elenyésző mennyiségű lengyel perzsa­szőnyeg készül itt. A hazai, és a külföldi megrendelők is egyre inkább a korszerű fal­tól falig szőnyegeket kere­sik. A kowary szőnyeggyár évente 1,2 millió négyzetmé­ter gyapjúszőnyeget gyárt. Ennek a felét külföldi pia­cokon értékesítik- Az üzem azonban nemcsak ezt a tí­pust gyártja. Ezenkívül éven­te 3 millió négyzetméter, műszálas anyagból szőtt sző­nyeget szőnek itt, egyelőre kizárólag a lengyel piac szá­mára. Ezt a részleget 6 év­vel ezelőtt építették. A het­venes években végrehajtott rekonstrukció után a kowary szőnyegszövő gyár jelenleg Európa legnagyobb szőnyeg­gyárai sorába tartozik. Növekvő tejhozam az NDK-ban Automatizált tehénistálló Daunheritzben tejtermelő központot létesítettek 2 ezer te­hén számára. A kör alakú istállóban egyszerre 180 tehenet fejhetnek, és az etetést, valamint a trágyahoröast is telje­sen gépesítették. A korszerű módszerek bevezetésével a tej­hozam több mint 60 százalékkal növekedett. A tapasztalatok szerint az iparszerű tejtermelés céljaira a legalkalmasabbnak a 2-4 ezer férőhelyes, teljesen gépesí­tett egységek látszanak. Persze, a daunheritzi automatizált karusszelistálló még nem általános jelenség az NDK-ban-Az ilyen korszerűen felszerelt központ nemcsak drága, de je­lentős ipari és építőipari kapacitást is igényel. (g.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom