Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-11 / 109. szám
1980. május 11., vasárnap KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Látogatóban Csurka Istvánnál Regények, novelláskötetek, filmek, rádiójátékok és színpadi művek jelzik írói útját. Siker valamennyi. Különösen színdarabjai. A Pesti Színház két változatban játssza a Deficitet, a Nemzetiben műsoron a Döglött aknák, a József Attila színpadán a Nagytakarítás, Debrecenben a Házmestersirató, s Veszprémben a Majális. Jelenben, múltban kevesen értek el nálunk olyan — jó értelemben vett népszerűséget, mint Csurka István, akit családi szálai megyénkhez kötnek. Békés városához. — Mettől meddig tartottak a békési évek, s van-e meghatározó szerepük írói munkájában? — Pesten születtem, itt jártam elemi iskolába, de a gimnáziumot már Békésen kezdtem el — mert a család akkor ott élt —, és ott is fejeztem be. Ahol 1912-ben apám, Csurka Péter, ott érettségiztem én is 1952-ben, majd később az öcsém, aki színész lett. A Szegedi Kis István reformátor alapította gimnázium az ország egyik legrégibb és jó iskolája. Akkor is az volt. A nyakas református szemlélet, a racionalitás jellemezte, s ennek a hatása máig megmaradt. Az ifjúkori élményekkel együtt. Az ifjúság és Békés olyan mélyen él bennem, hogy nehezen beszélek róla, talán épp azért mert legfontosabb írói nyersanyagom még a más környezetben játszódó írásaimban is. — Első könyvét a szüleinek ajánlotta. Ez a szeretet gesztusa, s azt jelenti, sokat köszönhet nekik. — Apám író volt, és az alma nem esik messze a fájától, bár ma már ritka, hogy a fiú továbbviszi az apa mesterségét, mert az ifjúság, hacsak nem orvosi, vagy hasonló pályáról van szó, inkább túllép az apán. Kiveszőben vannak a dinasztiák. De a folytatás nem csak elhatározás kérdése, szerencse dolga is: örökli-e a tehetséget, s láthatja-e gyermekkorában az ennek megfelelő életmódot. Nekem szerencsém volt. Olyan ember közelében éltem, aki másoktól eltérően nézte a világot — írói szemmel —, s csak a fogékonyságon múlott, hogy ezt a figyelést elsajátítsam, megszokjam. A legnagyobb adományt is tőle örököltem: a humor képességét, s neki köszönhetem egész beállítottságomat. S a békési paraszt nagyszülőknek azt a földközeliséget, ami megmaradt bennem. — Első regénye a Hamis tanú, ahogy az Irodalmi Lexikon is írja, „...a fiatal, elsősorban népi származású értelmiségi életformájának és magatartásának problémájával foglalkozik.” Főhőse a nagy tettekre vágyó, falura került pályakezdő tanító. Tőle, a Deficit X-éig — a cselekvéstől a pótcselekvésig — milyen utat járt be? — A könyvet huszonöt évesen írtam, a Deficitet tizenkét évvel később. Az ember szemlélete változik; ha nem, akkor hiba van. Anélkül a regény nélkül nem lett volna meg ez a színdarab, mert kiábrándult csak az lehet, aki előbb fölteszi az életét valamire. Ha naivan is, de azt hiszi, mindenre képes. A Deficit világképe a maga keserűségével, érettebb világkép. Az író személyes sorsa azt hiszem mellékes, csak annyit róla, hogy bár a pályán voltak nehézségeim, a saját hangom megteremtésében a körülményekkel nem törődtem. — Beleértve a lóversenyek Csurkáját is... — Nem hiszem, hogy ez az olvasókat érdekelné, de ha már szóba hozta, nem hagyom válasz nélkül. Mikor 1952-ben Pestre kerültem, a Színművészeti Főiskola dramaturg tanszakára, s amikor 1954-ben első írásaim megjelentek, „zord idők” jártak. Ekkor még az író a lélek mérnöke volt, s ez ellen ösztönösen tiltakoztam. Mégpedig úgy, hogy a fen- költség helyett a bohémsé- get, a századelői író létformáját választottam. Ez aztán rögződött és megmaradt. — Az előbb azt mondta, baj, ha nem változik az ember. És a körülmények? Hiszen a Ki lesz a bálanya? és a Deficit is látlelet, de az volt a Döglött aknák is. Megíráskor és a jóval későbbi színrehozatalkor ugyancsak, mert akkor sem vesztették el aktualitásukat. Ez a szerző szempontjából talán szerencse, de egyébként biztos, hogy nem az. — A sikerhez kell az időszerűség, ám ha a körülményeket —* amik lassan alakulnak, formálódnak — nézzük, akkor nem olyan nagy dolog, ha később is aktuális a téma. Ez azt mutatja, hogy a diagnózis helyes volt, a beteg viszont nem gyógyult meg tőle, de nem is halt meg. A Deficit egy nemzedék — az én generációm — dala, annak a fájdalma, megrázkódtatása a teljes lecson- tozottságban, az elvonultságig lemeztelenített főhőssel. Azt pórbáltam megírni, hogy 56 után, és az azóta eltelt években is, müyen lélekmoz- gás történt az értelmiség nemzedékében. De minek is erről a szerzőnek beszélni, ott a darab, mindenki érti, miről van szó. És a kritikusok is elmondták a véleményüket. A várakozás? Nem vette el a kedvem, írtam közben a többit, s aztán ezekre is rákerült a sor. — Ne vegye rossz néven, de én még mindig a lassan változó helyzetnél maradok. Van egy régi darabja, a Szájhős, amelyben a főszereplő újságíró megcsömörlik a körülötte levő dolgoktól: a lapnál uralkodó állapotoktól, valamint apósa, a ktsz-elnök korrupciós üzelmeitől. S főleg attól, hogy mindennek ő maga is haszonélvezője. Föllázad, majd megadja magát. Megalkuszik vagy észretér, ma időszerűbb, mint amikor írtam. Annak idején, 1964- ben bemutatta ugyan a Vígszínház, majd később a szolnokiak; de akkor még túlzó kritikának látszott, ma már az élet igazolta, hiszen hasonló szituáció az akkorinál jóval több esetben fordul elő. — Sokat beszéltünk a múltról, a jövőt nem is említettük. Azt hallottam, Olaszországba készül. Hol és mit mutatnak be? — Májusban rendezik meg Firenzében a nemzetközi színházi fesztivált. Egy hónapig tart, 18 színház vesz részt a fesztiválon, többek között Japán is. Kelet-Euró- pából rajtunk kívül a lengyelek lesznek ott. A Vígszínház a Házmestersirató- val lép föl, a Pesti Színház pedig a Deficit mindkét változatával szerepel. A darabok szinkron-tolmácsolással mennek, az olasz fordítás már elkészült. — Békés megyét mikor látogatja meg? — Hamarosan. A József Attila Színház vendégszereplése ad rá alkalmat. Június 14-én játsszák a Nagy- takarítást Gyulán, 15-én pedig Békéscsabán, délután és este. Velük megyek, hogyta- lálkozhassam a közönséggel. Vass Márta (Fotó: Sipos Géza) Bényei József.' Kalaplevéve Előre köszönök kalaplevéve ha valaki visszaköszön érte Vajnai László versei: A Föld A Föld egy óriási fej és sehol a láb, a törzs a kéz, a nyak. csak egy láva-agyvelő feszíti belülről a koponyafalat. Bűvös kör A földön a földet taposom a földön az embert siratom a földön a Földet így rovom körbe-körbe s ha földbe dőlök a föld föd be. Jákó Kovács József: Ringató Ujjaid tíz ága tenyered tisztása szikrázó havasok kékfényű izzása Körmeid félholdja gyöngyházas csonttornya tükröző tavaknak kristályos gyöngyholdja Hajadnak omlása szeleknek zúgása ringató hullámok kibomló ringása mindegy, hogy minek nevezzük, lelkiismerete ellen cselekszik. Ezt miért nem állítják sehol színpadra? — Hogy miért, erre én vagyok a legkevésbé illetékes válaszolni. De nem is tudom. Azt viszont igen, hogy Szitás Erzsébet: Tihany TÉKA Kriterion-könyvek Magyarországon A romániai Kriterion Könyvkiadó karcsú, kis formátumú könyveit Magyar- országon is jól ismerik. A Téka-sorozat a közös könyv- kiadási egyezmény keretében Magyarországon is forgalomba került: most a századik kötetet vehetjük kezünkbe. A tíz év alatt megjelenő kis könyvtárnyi gyűjtemény az egyetemes és a magyar művelődéstörténet értékes, ma már kevésbé ismert műveit mutatja be Arisztotelésztől Sinkó Ervinig. A tematikus kötetek az Erdélyi jobbágyok panaszlevelei, A megindult falu, a Kóbor poéta vallomása ma már kevéssé ismert történelmi korszakokkal ismerteti meg az olvasókat. A Téka szerkesztőinek jóvoltából széles körben válhatott ismeretessé az egyik legelső, humoros, magyar nyelvű írás: Hermányi Dienes József Nagyenyedi Demokritusa, Bethlen Miklós önéletírása, Bölöni Farkas Sándor naplója. Wesselényi Miklós külföldön megjelent műve a Balitéletekről, mely a reformkor egyik jelentős, alakító hatású kiadványa volt. Bolyai levelei, Apáczai Csere János Magyar logikácskája, Haller János Hármas históriája — mely a régi Magyarország egyik legtöbbet kiadott tankönyve volt. A természettudományok kisebb mértékben szerepelnek a sorozatban. Köztük viszont olyan érdekes, értékes, alig ismert műveket adtak ki, mint Jókai természettudománya, Babes Egészségügy és politika, Claude Bemard Az élet egysége, Charles Bonnet A természet vizsgálá- sa. A legutóbbi, Magyarországon is forgalomba került két kötet szervesen illeszkedik ebhe a feltáró, régi vagy kevésbé régi értékeket bemutató koncepcióba. Moholy- Nagy Lászlóról nálunk is jelentek meg kötetek. Írásait két összefoglaló kötetben adta közre a Corvina Kiadó. Az utóbbi időben különböző sajtó- és könyvközleményekből ismeretessé vált tevékenysége, zsenialitása, művészi alkotó munkája. E Téka-kötet, melyet Sugár Erzsébet állított össze, és látta el jegyzetekkel, felöleli Mo- holy-Nagy elméleti írásainak széles skáláját. Amit az eddigi kiadványok viszont alig tettek meg, e kötetnek külön értéke: a kortársak írásaiból összeállított válogatás. A Kortársak Moholy-Nagy Lászlóról című rész Kállai Ernő, Gaál Gábor, Gró Lajos és Giedion, Wescher írásait tartalmazza, valamint a Bauhaus alapítója és mestere, Walter Gropius értékelését e sokoldalú alkotó emberről: „A szín, a forma, a fény szépsége megsejtett velünk az új látását, amely- lyel Moholy-Nagy és néhány kortársa ajándékozza meg a világot.” A Téka-sorozat jubileumi, századik kötete az első erdélyi magyar nyelvű folyóiratot, az Erdélyi Múzeumot mutatja be. A magyar tudományos folyóirat-kiadás egyik legelső próbálkozása volt, megelőzve a magyar- országi Tudományos Gyűjteményt is. Kazinczy kezdeményezésére indult 1814-ben, megteremtője Döbrentei Gábor volt, aki a folyóirattal a magyar tudományos nyelvet és kifejezésformákat kívánta megteremteni. Fáradságot nem kímélve szerezte, írta ezt a hat számot megért folyóiratot, s tette magas színvonalú orgánummá. Munkatársnak nyerte meg Kazin- czyn kívül Berzsenyit, Kölcseyt, Szemere Pált, Vitko- vitsot, Kis Jánost. A sorozat Erdélyi Múzeum évfolyamaiból nyújt válogatást, kiemelve a legértékesebb, s a ma embere számára is legnagyobb érdeklődésre számot tartó darabokat. Benkő Samu, az erdélyi magyar művelődéstörténet legkiválóbb ismerője szerkesztette a kötetet, előszóként tudományos igénnyel feldolgozta a folyóirat történetét, és kiegészítette jegyzetekkel, s a kötetben előforduló nevek magyarázatával.
