Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-08 / 106. szám

1980. május 8., csütörtök Vöröskeresztes világnap j Mindenütt mindenkiért! Mindenütt, mindenkiért! — adja ki az időszerű, célki­tűzéseit összefoglaló jelszót a vöröskeresztes mozgalom május nyolcadikai világnapjára. A jelmondat kifejezi, hogy a nemzetközi szervezet nem tesz különbséget nem- : zetiségi, faji, vallási, osztály, vagy politikai hovatarto­5 zás tekintetében; az emberek szenvedéseinek enyhítésére ; törekszik. Nem mondható, hogy ezek az elvek a világon minde­nütt maradéktalanul érvényesülnének, de térhódításuk, • az emberiesség gondolatának terjedése nyomon követhe­• tő. Hazánkban több mint egymillió aktivista tevékenyke­dik a vöröskeresztes célok valóra váltásáért. Amint az idei jelszó is utal rá, e célok valóra váltása nem képzel­hető el magas fokú szervezettség, széles körű aktívaháló­zat nélkül; a szervezet egységei megtalálhatók csaknem minden munkahelyen, lakóterületi egységben. A szervezet az egészségügyi és a környezetvédelmi törvény végrehajtását is szorgalmazza. Egészségnevelé­si munkáját szolgálja az ismeretterjesztés: előadások, tanfolyamok, kiállítások, vetélkedők, a mind sűrűbben megjelenő kiadványok, és az egyre népszerűbb Családi lap is. A tisztasági és egészségvédelmi szokások terjesztésén kívül a családvédelem, a családi életre nevelés, terhes­gondozás részfeladatait is magukénak tekintik a vörös­keresztesek éppúgy, mint az egészségkárosító dohányzás elleni propagandát, vagy a hátrányos helyzetűek, öregek társadalmi gondozását. Kiemelt munka a véradás, aminek eredményeként ma már térítésmentesen biztosítható az ország vérigénye. Az elsősegélynyújtó-képzés megvalósított rendszere, a több fokozatú képzés, ezekre az esztendőkre válik általánossá. így válik e szerteágazó tevékenység folytán mind álta­lánosabb gyakorlattá az idei jelszó: „A Vöröslő:észt — mindenütt, mindenkiért!” Lakások, egészségügyi központ és fürdő épül Battonván Battonyán a közelmúltban véget ért országgyűlési kép­viselő és tanácstagi beszá­molókon nagyszerű eredmé­nyekről és szép célkitűzések­ről adtak számot a7. előadók. Míg korábban ,a mezőgazda­ság volt az egyedüli és meg­határozó, azóta különösen az utóbbi négy esztendőben megszületett az ipar és meg­teremtődtek a feltételek az ipar további fejlesztésére. Eb­ben az időszakban épült meg a MOM gyáregysége, és to­vább erősödött az asztalos- ipari szövetkezet, az Állati­fehérje Takarmányokat Elő­állító Vállalat és a sütőipar. Mindezek hatásaként ter­mészetesen sokat javult a nagyközségben a foglalkozta­tottság. E7 azt is eredmé­nyezte, hogy gyakorlatilag megszűnt az elvándorlás, ja­vultak az életkörülmények. Az új, nagyon szép, és gaz­dagon felszerelt könyvtár le­hetőséget biztosít a közműve­lődés fejlesztésére. A gazda­godásra mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az utóbbi esz­tendőkben mintegy 70 millió forint jutott beruházásra. Ebből felépült a ravatalozó, elkészült a MOM egyes és kettes üteme, felépült & könyvtár, a tornacsarnok, új sportpálya, a Puskin utcai óvoda felújítása. Még ebben az esztendőben megoldódik a mezőgazdaság eddigi legna­gyobb gondja, ugyanis befe­jezik a Petőfi és Május 1. Termelőszövetkezetben a me­liorációt, ami nem kis pénz­be kerül, mert. meghaladja a 100 millió forintot. A következő évek sem ígérkeznek szegényebbeknek. Megkezdődött az OTP beru­házásában 56 lakás építése:, elkészült az alapja az új gyógyszertári és egészségügyi központnak, építik a fürdőt és már tervezik a szennyvíz- hálózatot, valamint a gázve­zeték bővítése is folytatódik. Ugyancsak tovább folytatják a közművesítést, a villany- hálózat bővítését, a járdaépí­tést, a parkosítást, hamaro­san hozzákezdenek a kézi- és kosárlabdapálya építéséhez, a korszerű tekepálya kivitele­zéséhez. A fiatalok is egyre jobban kötődnek a nagyközséghez. Ezt bizonyítja többek mel­lett, hogy az utóbbi években több mint 100 családi ház épült. Egyre többen komfor- tosítják lakásukat, hiszen már több mint 1500 Lakásba bevezették az ivóvizet. A vízvezeték-hálózat csaknem három kilométerrel bővült, s összesen már meghaladja a 35 kilométert. Duplájára nőtt azoknak a lakásoknak a szá­ma — 650-ről 1100-ra —, amelyben már fürdőszoba is van. A nagyközségben öt ki­lométerrel növelték a jár­dát, új portalanított utak ké­szültek, és a meglevőket is korszerűsítették. Üj közúti híd ível át a Száraz-éren, és átadták a vásárlóknak az ÁFÉSZ ABC-áruházat. A több nemzetiség lakta nagyközség lakói egy nyel­ven beszélnek, ami különö­sen a társadalmi munkamoz­galomban nyilvánul meg, hi­szen csak az elmúlt évben 10 millió forint értékű mun­kát teljesítettek. Ugyancsak szép példája az összefogásnak a tanács és a tanács alá nem rendelt szer­vek között kialakult együtt­működés. Ez több mint 100 millió forint értékű társadal­mi munkáhan és anyagi tá­mogatásban öltött testet. Bár még csak tervek, de aho­gyan a battonyaiak község- szeretetét ismerjük, bizonyá­ra megvalósulnak .azok az el­képzelések, amelyek szerint a következő években új laká­sok épülnek, egy 1200 ada­gos napközi konyha, múze­um, tájház, általános iskola és egy 100 személyes bölcső­de. De nem mondtak le a további ipartelepítésről és a közművesítés bővítéséről sem. B. O. | Tej, vaj, sajt j és mellék­í termékei ■ ■ A szeghalmi Sárréti Tej­• üzem termékeit megyeszerte jól ismeri a lakosság. Az évente 29 millió liter tejet feldolgozó üzem 18-féle ter­mékéből megyénk 20 közsé­I gébé és 3 városába szállíta­nak. s csaknem 36o kereske­delmi egységgel — közöttük Debrecen jó néhány üzleté- j vei — tartanak kapcsolatot. A tejüzem 20 termelőszö­vetkezet, egy állami gazda­• ság és 750 háztáji gazdaság : tejtermelését dolgozza fel, a • tervek szerint a7 idén mint­• egy 30 millió litert. Az el- j múlt évben a tejüzem bőví- : tése befejeződött, ami a na­• gyobb arányú gyártást tette • lehetővé. A Sárrét Gyöngye j zsíros gomolyát nemcsak a ■ megyébe szállítják, jut belő­■ le Hajdúszoboszló, Püspökla­■ dány és Debrecen élelmi- : szerboltjaiba is. A főváros ellátásába is be- S segít a szeghalmi tejüzem: a . BUDATEJ gazdasági társa­■ ság segítségével sajtot, vajat • és zsíros gomolyát szállíta- : nak Budapest élelmiszerüzle­• teibe A gazdasági társaság­• tói viszonzásul, a választék 3 bővítésére, ömlesztett sajto- 1 kát kap az üzem. Újdonság, hogy a BUDATEJ termékei : közül már a nyár derekától j a Sárréti Tejüzem látja el ; jégkrémmel a megyét. Az üzembővítéssel trappis­■ tasajtokból és gomolyából | nőtt a termelés, ezzel viszont : több ,a melléktermék is. Az ■ üzemben felismerték a mel- ■" léktermék hasznosításának lehetőségét: a kistermelők és háztáji gazdaságok részére savót szállítanak. Napjaink­ban megyénkbe 13 községbe naponta mintegy 30 ezer li­ter, gazdag tápértékű, hasz­nos anyagokat tartalmazó sa­vót szállítanak és értékesíte­nek. A melléktermék-hasz­nosítás nemcsak az üzem­nek, hanem a népgazdaság­nak is hasznos. Az év első negyedében egyébként nőtt a Sárréti Tejüzem partnergazdaságai­ban a tejtermelés: az elmúlt év hasonló időszakához vi­szonyítva a nagyüzemek 20 százalékkal, a kisgazdaságok pedig 11 százalékkal több te­jet adtak feldolgozásra. Már most látszik, hogy az üzem a 30 millió literes feldolgozási tervét túlszárnyalja. űi növényvédő szer A Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárá­ban nagy teljesítményű, kor­szerű növényvédő szer gyár­tását kezdték meg. A Piakin nevű készítménnyel a takar­mánytermesztők növelhetik a hozamokat. Az utóbbi években jelentő­sen csökkentették a lucerna, valamint a rét és legelő ho­zamait a gyomok. Minde­nekelőtt a lósóskafélék ter­jedtek el Szabolcs-Szatmár, Heves, Bács-Kiskun megyé­ben, és a Dunántúl egyes vi­dékein. E7 komoly vesztesé­get okoz az üzemeknek, hi­szen hazánkban több mint 400 ezer hektáron termesztik a fehérjében gazdag takar­mánynövényt, a lucernát. A Plakinnal permetezett terüle­ten két-három hét alatt el­sárgulnak a gyomnövények, másfél hónapon belül pedig bekövetkezik ,a teljes elha­lás, aza7. a gyomok kipusz­tulnak. A vegyszer érdekes­sége: lehetőség van arra, hogy ne az egész területet, hanem csak a gyomnövény­nyel fertőzött foltokat „tisz­títsák meg”. A Chinoin készítménye a gyep- és legelőterületeken is felhasználható. Miután a Piakin a fűre veszélyes, ezért csakis úgynevezett folt­kezelést alkalmazhatnak, te­hát; közvetlenül a gyomokra permetezhetik csak ki a nagy hatású védőszert. Kiérdemelték a kiváló címet ÖT ÉV ALATT HÁROMSZOR öt év telt el azóta, hogy a gyomai és az endrődi ÁFÉSZ tagsága kimondta az egyesü­lést. Hogy az úgyszólván azonos gazdasági és szövet­kezetmozgalmi erőt képvise­lő két szövetkezet egymásra találása milyen sikeresnek bizonyult, azt az a kiváló cím tanúsította mindennél szembetűnőbben, melyet az egyesült Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ 1975. évi eredményei alapján érdemelt ki. Pedig ez volt az első esz­tendő, melyet a két szövet­kezet tagsága és dolgozói kö­zösen véghezvitt. Kis szünet után az 1978. évi eredmé­nyek elismeréseként másod­szorra is kiérdemelte a leg­jobbakat megillető „Kiváló Szövetkezet” címet. A napokban ismét ünnepi eseményre érkezhettünk Gyo­mára, a művelődési házba. Ugyanis itt tartotta a Gyo­ma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ kollektívája azt az ünnepi termelési tanácsko­zást, melyen 1979. évi kiemel­kedő munkája elismerése­ként ismét átvehette a bel­kereskedelmi miniszter, a SZÖVOSZ és a KPVDSZ el­nöksége által adományozott „Kiváló Szövetkezet” címet. Az egyesülés óta eltelt öt év alatt tehát — a mostani- . val együtt — háromszor ér­demelte ki a Gyoma—End­rőd és Vidéke ÁFÉSZ az országos szervek által ado­mányozott kiváló címet. És ez még országos mércét ala­pul véve is tiszteletre méltó, amely kemény munkáról, de- rekas helytállásról tanúsko­dik. Azt viszont mindenkép­pen bizonyítja, hogy az egye­sülés helyes törekvés volt. Sőt, az anyagi és a szellemi erők koncentrálása eredmé­nyeként alakult ki itt az a jó kereskedelmi és gazdálkodási munka, melyről a napokban tartott ünnepi termelési ta­nácskozáson Tanai Ferenc, az ÁFÉSZ elnöke méltán szólhatott. Ahhoz, hogy a Gyoma— Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ 1979. évi eredményeivel a legjobbak közé lépjen, nem kevesebb, mint 464 millió fo­rintos áruforgalmat kellett teljesítenie. Ez a forgalom 12,5 százalékkal volt na­gyobb az előző évinél. A for­galom növekedésével párhu­zamosan emelkedett az ÁFÉSZ nyeresége is, amely csaknem 16 millió forint volt. Vagyis 12,7 százalékkal lett magasabb a múlt évben, mint 1978-ban volt. Külön is em­lítést érdemel a termelékeny­ség alakulása: ugyanis a többletforgalom 91 százalé­kát létszámnövekedés nélkül érték el. , A forgalmazás mellett ta- í valy is nagy erőfeszítést tett * a szövetkezet a bolthálózat ; fejlesztésére. így növekedhe- í tett mintegy 14 százalékkal a { lakosságnak értékesített áruk \ mennyisége. Ilyen eredményekkel ér- | demelte ki a Gyoma—Endrőd } és Vidéke ÁFÉSZ múlt évi | munkája elismeréseként a 5 belkereskedelmi miniszter, a 5 SZÖVOSZ és a KPVDSZ el- i nöksége által adományozott 4 „Kiváló Szövetkezet” címet, | melyet Sarkadi István ME- I SZÖV-elnök és Rákóczi Fe- { renc, a KPVDSZ megyei tit- 4 kára adott át a szövetkezet j kollektívá j ának. AZ EGYESÜLÉS UTÁN ELŐSZÖR Az utóbbi két évben fel- ; gyorsult ütemben közeledett í a Szeghalom és Vidéke ; ÁFÉSZ a „Kiváló Szövetke- J zet” cím elnyeréséhez. Az * ide vezető út alapjait 1975- i ben az egyesüléssel rakták ; le. Következésképpen, ekkor j talált egymásra a szeghalmi, 4 a körösladányi, a füzesgyar- J mati és a bucsai ÁFÉSZ. 4 Igaz, a négy szövetkezét | anyagi és szellemi erejének 4 összekovácsolása nem tartó- j zott a legkönnyebb feladatok J közé. Az élet azonban a tá­volabbra látókat igazolta. Ma már tények sokasága láttatja, hogy az egyesülés nem bizonyult rossz lépés­nek. Elég ez esetben csak a bolthálózat fejlesztésére^ kor­szerűsítésére gondolni, mely a körösladányi nagy ABC megépítésében, a most is fo­lyamatban levő szeghalmi, körösladányi, füzesgyarmati új egységek kialakításában, a régi üzletek korszerűsítésé­ben mérhető le. De Bucsa község sem panaszkodhat. Igaz, hogy az egyesülés és az azzal járó szervezeti fel­építés kialakítása kemény és több éves kollektív munkát, erőfeszítést igényelt. Ebből is következett, hogy az egye­sülés során kialakult Szeg­halom és Vidéke ÁFÉSZ csak most jutott el oda, hogy el­nyerje a legjobbakat megil­lető kitüntetést, a belkeres­kedelmi miniszter, a SZÖ­VOSZ és a KPVDSZ elnök­sége által adományozott „Ki­váló Szövetkezet” címet. Az egyesülés utáni belső elren­deződés során olyan vezetői apparátus jött itt létre, amely a mintegy 700 fős dolgozó kollektívával nemcsak az együttgondolkodásban, ha­nem az együttcselekvésben is bizonyítani tudott. Erről ta­núskodik az 1979. évi 554 millió forintot meghaladó áruforgalmazás, ami 15,2 százalékos növekedésnek fe­lel meg, továbbá a csaknem 16 és fél millió forintos mér­leg szerinti nyereség — hogy csak a legfontosabb tényező­ket említsük. Szebelédi János ÁFÉSZ-el- nök a közelmúltban megtar­tott ünnepi termelési tanács­kozáson azonban nem mu­lasztotta el hangsúlyozni: múlt évi eredményük elvá­laszthatatlan azoktól az in­tézkedésektől, melyek a szo­cialista munkaverseny to­vábbfejlesztésével, a munka- fegyelem megszilárdításával, továbbá a gazdálkodás haté­konyságával függnek össze. Ezek az intézkedések alap­vetően elősegítették, hogy a kiskereskedelmi forgalom 15,5 százalékkal emelkedjen 1978- hoz képest. AZ OTP-VEL KÖZÖS TERÜLETEN „Örömünkre szolgál, hogy 1979. évi kiemelkedő mun­kájával a Szarvas és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet dolgozói is felzárkóztak a legjobbak közé.” Sarkadi István MESZÖV-elnök kezd­te így beszédét a napokban azon az ünnepi termelési ta­nácskozáson, melyen átadta a pénzügyminiszter, a SZÖ­VOSZ és a KPVDSZ elnök­sége által adományozott „Ki­váló Takarékszövetkezet” cím elnyerését tanúsító okle­velet. A szövetség elnöke nem véletlenül kezdte így beszé­dét. Mint mondotta, ez a ta­karékszövetkezet eléggé sajá­tos helyzetben van. Ugyanis Szarvason az Országos Taka­rékpénztár jelenléte mellett látja el a takarékszövetkezet sokoldalú pénzügyi szolgálta­tását. Ebből következik, hogy a lakosság által betétként el­helyezett összegek Szarvas két pénzintézete között meg­oszlanak. így aztán érthető, hogy a Szarvas és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet dolgozóinak sokkal nagyobb erőfeszítést kell tenniük a betét növeléséért, mint más hasonló szövetkezeti pénzin­tézetnek. Következésképpen, a kiváló cím elnyerésének- feltételeit is csak nagyon ke­mény munkával tudják tel­jesíteni. Ennek ismeretében máris értékesebbnek tűnik e szövetkezet dolgozóinak, ve­zetőinek, választott testüle­téinek 1979. évi munkája, mellyel kiérdemelték az or­szágos szervek elismerését. Igaz, hogy az említett kö­rülmény ismeretében is min­dig a jók közé tartozott. Er­ről tanúskodik az a tíz ok­levél, melyet a megyei szer­vek adományoztak e szövet­kezetnek a korábbi években. Az 1976. évi eredmények alapján elnyerték a kiváló cí­met. Az 1974. évi munka el­ismeréseként ugyancsak az országos szervek dicsérő ok­levelét érdemelte ki e szö­vetkezet kollektívája. És mi­közben e kitüntetések tulaj­donosa lett a Szarvas és Vi­déke Körzeti Takarékszövet­kezet, az igazgatóság min­dent elkövetett, hogy saját anyagi erejéből olyan kor­szerű üzletházakat hozzon létre, melyek hosszú időre alkalmasak lesznek a sok irányú pénzügyi szolgáltatás ellátására. Végül is mivel érdemelte ki e takarékszövetkezet a pénzügyminiszter, a SZÖ­VOSZ és a KPVDSZ elnök­sége által adományozott ki­váló címet? Azzal, hogy 1979- ben 13 millió forinttal nőtt a betétállomány az előző évi­hez képest. Ebben része volt annak a 480 új betétesnek is, akik a múlt évben helyezték el pénzüket e szövetkezet egységeinél. Az viszont már a szocialista munkaverseny- mozgalomban részt vett dol­gozók érdeme, hogy tavaly nemcsak elérték a százmillió forintos betétállományt — amit maguk elé tűztek —, hanem 582 ezer forinttal túl is teljesítették. B. I. Csak néhány éve annak, hogy Méhkeréken megalakult a taka­rékszövetkezet. Másfél évvel ezelőtt azonban egyesültek a környék takarékszövetkezetei. Méhkerék a nagy működési területű (11 köz­ség) Kétegyházi Takarékszövetkezet része lett. Szinte az egyesülés­sel egyidőben szóba került az új üzletház építése, amelyet a két­egyházi igazgatóság jogos igénynek fogadott el. Méhkerék község Tanácsa adott telket a takarékszövetkezet új üzleháza számára. Tarján Péterné társadalmi munkában tervezte az épületet. A Két­egyházi Takarékszövetkezet igazgatósága rövid idő alatt előterem­tette a szükséges összeget. így Bércesi Pál irányításával rekordidő alatt építették fel az üzletházat. A Kétegyházi Takarékszövetkezet méhkeréki új üzletházát Sarkadi István, a MÉSZÖV elnöke adta át rendeltetésének. Az eseményen ott volt Szilágyi Péter, a Magyar- országi Románok Szövetségének főtitkára is. Az új üzletház nyitá­sára érkezetteket Szelezsán Péter, (képünkön) a Kétegyházi Taka­rékszövetkezet elnöke köszöntötte Kép, szöveg: Balkus Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom