Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-05 / 103. szám

GESEES 1980, május 5„ hétfő o Korszerűsödő üzem szociális gondokkal Fő szempont: tovább csökkenteni a zsúfoltságot Veress Erzsi felvétele Kiérdemelték a kiváló címet A FÉKON Ruházati Vál­lalat orosházi üzemében igen jelentős változások történtek az elmúlt esztendőkben. Egy­re több munka hárul rájuk, így elengedhetetlenné vált az üzem korszerűsítése, annál is inkább, mivel az utóbbi 4 évben mintegy 150 dolgozó­val csökkent a létszámuk. Ennek a magyarázata igen egyszerű. Gondoljunk csak arra, hogy az üzemben nincs sem óvoda, sem bölcsőde- Ugyanakkor közel 500 női dolgozójuk van, s ezeknek több mint a fele 30 éven alu­li. Jelenleg is majd 130-an vannak gyesen. A gyermek- gondozási idő leteltével az ismét munkába álló nőknek csak egy elenyésző hányadát tudják egy műszakban fog­lalkoztatni. Így hát, a kény- szerűség hatására sokan má­sutt keresnek állást. Nem szerencsés az sem, hogy nincs saját konyhája az üzemnek. Ezen azért köny- nyebb segíteni, a dolgozók, akik igénylik, a helyi Béke étteremben ebédelhetnek. Ehhez a vállalat anyagi tá­mogatást nyújt. A kedvezőtlen munkahelyi körülmények, az üzem zsú­foltsága egyre sürgetőbbé tet­te a korszerűsítést. Az el­múlt pár évben csak gépek beszerzésére közel három­millió forintot fordítottak. A fizikai munkát jelentősen megkönnyítő vasalógépekre 700 ezer forintot költöttek. A világítástechnika korszerűsí­tése és két varroda moder­nizálása több mint 300 ezer forintba került. Az átszervezéssel, a kor­szerűsítéssel egy időben meg­kezdték a termékszerkezetük módosítását is. Csökkentették a férfi fehérneműk gyártá­sát, helyettük női holmikat varrnak ma már. Az üzemben célul tűzték ki, hogy a csökkenő létszám ellenére a hatékonyság úgy növekedjék, hogy a korábbi árbevétel emelkedjen. Ehhez az új gépek és munkaeszkö­zök üzembe helyezése mel­lett korszerűsíteni kellett a munkaszervezést is. Ez egy­ben a munkakörülmények javítását is jelenti. Csak egy adat ennek igazolására: ahol már az új technológiát hasz­nálják, ott körülbelül 0 négy­zetméternyi terület jut egy dolgozónak, szemben a ha­gyományos szalagrendszerű gyártás 3,5 négyzetméterével. Az első osztályú termékek arányának növeléséért beve­zették a minőségi bérezést is, ami jobb, lelkiismerete­sebb munkára ösztönzi a dol­gozókat. A jelenlegi ötéves tervidőszakban eddig 20,5 százalékos bérfejlesztést haj­Tizenhat előadással és egy egyhetes kiállítással folyta­tódik e héttől a Békés me­gyei műszaki fejlesztési hó­nap idei programja. A Rózsa Ferenc Gimnázium II. eme­leti részén fizikai eszközök­ből nyílik kiállítás, amelyet naponta délután 5 óráig te­kinthetnek meg az érdeklő­dők'. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság hét­tőn és kedden kétnapos ren­dezvényt tart, amelynek té­mája : a munkalélektan, munkaszociológia szerepe a munkaerő-utánpótlás bizto­sításában. Az előadásoknak a gyulai Erkel Művelődési Központ ad otthont, s ez egyben a tiszántúli regionális konfe­rencia. Az Építőipari Tudo­mányos Egyesület három rendezvényt szervez a hétre, amelyek közül kiemelkedik: A műszaki fejlesztés V. öt­éves tervi eredményei és a tottak végre. Ezzel elérték, hogy a ma már több mint 36 ezer forintos bérszínvo­nalukkal az elsők között van­nak e tekintetben a ruhaipa­ri vállalatok között, holott pár évvel előbb még a se­reghajtók között voltak. A sok új gép üzembe he­lyezése nemcsak a hatékony­ságot javítja, hanem, leg­alábbis az elején, újabb ve­szélyforrást is a még nem kellőképpen ismert berende­zések könnyen baleseteket okozhatnak. Az üzemben jól felkészültek a modem gépek fogadására balesetvédelmi szempontból is, A rendsze­res munkavédelmi oktatás, a negyedévenkénti szemlék ha­tására minimálisra csökken­tek az üzemi balesetek. Ta­valy két, az azon előtti év­ben pedig csak" egy dolgozó sérült meg. Felújították á lépcsők gumiszőnyeg-borítá- sait, korszerű ülőkéket vá­sároltak a varrodákba, ki­cserélték a ruhatár és a női VI. ötéves tervi előirányza­tai című előadás. A közleke­désiek e heti programja: MÁV—Volán komplex bri­gád működésének tapaszta­laim. Az MTESZ Élelmezésipari Tudományos Egyesülete ugyancsak három előadásra hívja az érdeklődőket, ame­lyek közül a május 9-i elő­adás számíthat a legnagyobb érdeklődésre: Az élelmiszer- ipar helye és jelentősége a magyar népgazdaságban. Az ezredfordulóig történő fejlődésünk fő célkitűzései és körülményei. E ' rendez­vénynek házigazdája a Gyu­lai Húskombinát. A Textil­ipari Műszaki és Tudomá­nyos Egyesület május 6-i rendezvénye pedig A textil­iparban dolgozó műszakiak előtt álló feladatok a VI. öt­éves tervidőszakban címmel hangzik el Békéscsabán, a Technika Házában. —JP— öltözők berendezéseit is. Mindezekre majd negyed- millió forintot költöttek. A technológia korszerűsí­tése, a munkaszervezés tö- kéletesitése, az ösztönzőbb bérezés, a munkahelyi körül­mények javítása, és a ter­mékszerkezet módosítása együttesen eredményezte, hogy az üzemben jelentősen növekedett az első osztályú kelmék aránya. Az orosházi részleg ma már külhonban értékesíti termékeinek közel 60 százalékát, nagyjából egyenlő mértékben a szocia­lista és a kapitalista orszá­gokban. A tőkés export je­lentős részét a bérmunka je­lenti. Ezt az arányt tovább kívánják javítani. Az üzemben a megújulási -folyamat nehezén már túlju­tottak, S ha a rengeteg gon­dot okozó szociális helyzeten is javítani tudnak, az min­den bizonnyal a termelő- munkában is érződni fog. Melegre vár a kukorica Kedvezőtlenül hat a hi­deg, esős időjárás a legsür­gősebb tavaszi munkára, a kukorica vetésére. A megyé­ben 116 ezer hektáron sze­mes, 18 ezer hektáros terü- letes pedig silókukorica-ve­tőmag kerül a földbe. Az ünnepek alatt 350—400 vető­gép dolgozott a gazdaságok­ban, s így a jelzett terület 40—50 százalékán már vé­geztek1 e munkával. A ko­rábban elvetett kukoricát megvizsgálva, a hideg talaj miatt néhol csíraromlást ta­pasztaltak, szerencsére ez csak foltokban fordul elő. A kukoricavetés késése miatt a gazdaságoknak a napokban dönteniük kell, hogy az el­tervezett fajtát felváltsák-e rövidebb tenyészidejűvel, mivel egy átlagos nyári idő­járás nem biztosítaná külön­ben a beérést. Ha az idő en­gedi, május 10—11-re befeje­zik a mezőgazdasági üzemek a tengeri vetését:' A búza jól és szép sűrűn kikelt, viszont a növekedési, fejlődési ütemét rontja a hi­deg. A MÁV békéscsabai pá­lyafenntartási főnöksége az 1979. évi eredménye alapján elnyerte a közlekedés- és pos­taügyi miniszter, valamint a Vasutasok Szakszervezete el­nöksége által adományozott MÁV Kiváló Főnöksége cí­met. 500 KM VASUTAT BÍZTAK RÁJUK A főnökség a rábízott 500 kilométer vonalhálózat fenn­tartását a tervezett költsé­gen belül és úgy oldotta meg, hogy a vasúti közlekedés biztonságos volt, és a vona­tok menetrend szerint közle­kedhettek. A vonalhálózat műszaki állapota nem rom­lott, hanem 6,8 százalékkal javult. Javultak a munkakörül­mények is. A főpályamesteri szakaszok székhelyén, Mező­túron, Békéscsabán, Szeghal­mon, Szarvason, Magyarbán- hegyesen korszerűsítették a szociális létesítményt. A fő­nökség lehetőséget teremtett arra, hogy a távolabbi helye­ken dolgozók is naponta me­leg ebédhez jussanak, a mun­kahelyre és haza pedig autó­buszon, illetve vegyes hasz­nálatú gépkocsin utazzanak. Fejlődött a szocialista bri­gádmozgalom. A MÁV Ki­váló Brigádja címet Uhlár Mihály 20 fős pályamunkás brigádja érdemelte ki. Egy- egy brigád arany-, illetve ezüstkoszorús, négy pedig bronzkoszorús jelvényt ka­pott. A főnökség idei feladata a tavalyihoz hasonló. A legje­lentősebb munka május 10- től június 11-ig tart. Ez idő alatt a Kétpó és Békéscsaba közötti szakaszon a felépít­ménykarbantartó géplánc se­gítségével ágyazatcserét és rostálást hajtanak végre. Ok­tóber közepétől december közepéig ugyancsak a gép­lánc segítségévei vágánysza­bályozásra kerül sor. Köz­ben időnként vágányzár lesz, amit a főnökség a lakosság­gal előre közöl. A főnökség dolgozói már­cius 22-én kommunista mű­szakot tartottak, és az arra napra jutó keresetüket a vas­utas gyermekintézmények fejlesztésére, az április 19- én szervezett kommunista műszak után járó keresetet a Békéscsabán létesülő sport­csarnok építésére ajánlották fel. AZ ÖBLÖSÜVEGTÖL A HUNGAROPANIG Nem nehéz rájönni, hogy az idei munkásünnepen mi­ért kapott Kiváló Vállalat kitüntetést az Orosházi Üveg­gyár kollektívája. Ez a nagy­üzem tulajdonképpen a me­gye legnagyobb ipari egysé­ge. Szinte minden esztendő­ben jelentkeznek egy-egy új termékkel. Mai napig sok esetben adunk számot la­punk hasábjain egy öt évvel ezelőtti termékükről: a hun- garopan üvegről. E termé­kük már 1974-ben elnyerte a kiváló áru minősítést. Az már más lapra tartozik, hogy milyen nehezen hódítja meg az építőipart, az építkezőket e kitűnő üvegféleség. Pedig számos országban olyannyi­ra elterjedt ezek használata, hogy szinte még támogatják is azokat,' akik ezt építik be. Hogy példával is éljünk: az NDK-ban évente egymil­lió négyzetméter hungaropan üveget használnak fel csak a házgyárak, itthon csupán 50 ezer négyzetmétert. Azt is nagyrészt az egyik távoli megyénk — Fe'jér — építő­ipari vállalata. Ugyancsak keresett termé­keik közé tartoznak az épí­tészeti. és edzett üvegeik. A budapesti metróállomások zöméhez Orosházáról szállí­tották a színes ajtóüvegeket. Európa számos országa meg­rendelőik közé tartozik. Csu­pán az utolsó néhány esz­tendőben 25 százalékkal nőtt a tőkés exportjuk, öt év alatt pedig háromszorosára növe­kedett az összexportjuk. A hazai felhasználást és az ex- uortot együtt tekintve 50 százalékkal emelkedett a ki­bocsátókapacitásuk. S amire ugyanilyen büszkék a közös­ség tagjai: évente 3 száza­lékkal csökken a selejt. Jelentős erőfeszítéseket tesznek az energia- és alap­anyag-takarékosságért is. Né­hány esztendeje igyekeznek felhasználni a törött üvege­ket, vagyis visszavezetni a gyártási folyamatba. Ilyen­formán érdekes kapcsolat alakult ki például a Békés­csabai Konzervgyárral, ahon­nan visszaszállítják az el­tört öblösüvegeket, s azokat újra beolvasztják. Ezzel és számos hasonló intézkedéssel — mint vallják a gyár veze­tői — akár 30 százalékos energiamegtakarítást is elle­het érni. De nemcsak állít­ják, hanem akképp is cse­lekszenek. E sokrétű munká­juk eredménye, töretlen fej­lődésük jutalma a Kiváló Vállalat cím elnyerése is. TSZ-TÖRTÉNET ÉS RIZSTERMESZTÉS „A rizstelepek birtoklásá­ért igen kiélezett harcot folytattak. A földművesszö­vetkezet megalakulása után a helyi földigénylő bizottság folyamatosan gondoskodott az osztatlan javak átadásá­ról. Amikor a rizstelepekre került a sor, váratlan fordu­lat következett be. Szabó B. J. gyulai lakos 1946. április elején megjelent a szeghal­mi földigénylő bizottság előtt, s bemutatta a Békés vár­megyei Földbirtokrendező Tanács határozatát, mely sze­rint őt jelölte ki a 295 kh-as rizstelep bérlőjeként... Aki­jelölt bérlő e hatalmas ki­terjedésű rizstelep művelé­séhez hozzá sem fogott..., az efféle mesterkedések ke­rékkötői voltak a fejlődés­nek, hátráltatták a szövetke­zet munkáját, gyarapodását”. Az idézet Váradi Gyula „A szeghalmi termelőszövetkeze­tek három évtizede” című igen igényes könyvéből va­ló. A Deák Gyula szerkesz­tette könyv hiteles dokumen­tumokra, szemtanúk vissza­emlékezésére támaszkodva mutatja be azt az esemé­nyekben, sorsfordulókban bő­velkedő három évtizedet, amelyet a nagyközség szo­cialista mezőgazdasága a legelső tszcs-k és tsz-ek meg­alakulásától, a 30 éves ju­bileum esztendejéig, 1979-ig megtett. A tíz nyomdai ívre terjedő munkából azért is ragadtuk ki éppen az előbbi részletet, mert az utóbbi évekre a fej­lődés egyre töretlenebb út­ját járó, s immár a szeghal­mi szövetkezeti mozgalom egészét átfogó Sárréti Tsz a gyakorlatban is bizonyítot­ta: sikerei nehezen választ­hatók el a táj adottságaihoz legjobban illő, azt leginkább kiaknázó rizstermesztéstől. Az ágazat fejlesztésére ösz­tönzi a közös gazdáit az ön­tözésnek a térségben most kiépült rendszere is. A jubileumi esztendő ered­ményeiben — amellyel a szeghalmi Sárréti Tsz el­nyerte a Kiváló Termelőszö­vetkezet címet — ismét meg­határozó a rizstermesztés teljesítménye, amennyiben a búzaágazat kieséseit ez a kultúra ellensúlyozta ötmil­lió forint nyereséggel. A kép teljességéhez tartozik, hogy nem kisebb a napraforgó­termesztés eredményessége sem. Az erősödő növénytermesz­tési ágazatok eredményeik­kel egy gyorsan fejlődő ál­lattartást alapoztak meg. Az elmúlt esztendőben a Sárréti Tsz 370 tehene már több mint 4500 liter tejet adott egyedenkénti éves átlagban, viszonylag alacsony önkölt­séggel, és a tavalyi évben a juhászat is előbbre lépett ab­ban, hogy elfoglalhassa az őt megillető helyet a közös gazdaság termelési szerkeze­tében. LÁMPA, KÁVÉFŐZŐ, HŰSDARÁLÖ Szó ami szó, az utóbbi esztendőkben nem a terme­lés mennyiségi felfutása az elsődleges cél üzemeinkben, azonban kivételnek is tekint­hetjük a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet kol­lektíváját. Már 1978-ban 100 milliós értékben növelték a termelési értéket, s hasonló­an tavaly is. Mint önkritiku­san bevallották, némely eset­ben a minőség kárára ment, de minden általuk készített árucikk a napi szükségletet elégíti ki. Mint közismert, különböző lámpatesteket, kávéfőzőket, vasalókat, húsdarálókat és sok egyéb apró, nélkülözhe­tetlen cikkeket gyártanak, amelyeket a boltokban ál­landóan keresnek. A tavalyi 600 milliós árbevételük zö­me is e termékeik értékesí­tése után folyt be. Hogy jól gazdálkodtak, ezt bizonyítja a csaknem 50 millió forintos haszpn. Az utóbbi években legdi­namikusabban az építőipa­ruk és szolgáltatásuk fejlő­dött. Csupán tavaly 33 szá­zalékkal növekedett építő­ipari részlegük teljesítőké­pessége. Mindössze néhány esztendővel ezelőtt kezdték meg a gépjárművek és mo­torkerékpárok nagyüzemi szintű javítását, karbantar­tását, s napjainkra mondha­tó, hogy mind magasabb színvonalon elégítik ki meg­rendelőik igényeit. A jövő feladataiban nem a mennyiség növelését tűz­ték ki célul, hanem mind­inkább a minőség kerül elő­térbe. Ez érthető is, hiszen termékeik nagy részét kül­földön értékesítik — s ez a szándékuk a jövőben is — -ott viszont csak kiváló áruk­kal lehetnek versenyképesek. Az eddig eltelt időszak ered­ményes munkájának jutal­ma, hogy a szövetkezet meg­kapta a kiváló címet a mun­ka ünnepén. J. P. — K. E. P. — P. B. Műszaki fejlesztési hónap: Kiállítás és előadások Az üveggyáriak 25 százalékkal növelték a tőkés exportot Fotó: Veress Erzsi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom