Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-05 / 103. szám
1980. május 5., hétfő o Megnyílt a „Termő ékes ág” országos fotókiállítás Tegnap, május 4-én Békéscsabán, a Kossuth téren nyílt meg — immár hetedik .alkalommal — a „Termő ékes ág” országos szabadtéri fotókiállítás. A békéscsabai Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda által ez évben is meghirdetett pályázatra ismét nagyszámú alkotás érkezett. Hogy melyek érdemesek a bemutatásra, a díjazásra, ezt a közelmúltban zsűri döntötte el. így a kiállításon — amelyet Szikszói Ferenc, a HNF Békés megyei bizottságának titkára nyitott meg — 54 alkotó 81 képe került bemutatásra. A megnyitó szavakat követően, amelyek az anyaság szépségét, felelősségét méltatták, a TÜSZSZI gyermek irodalmi színpadának kedves anyák napi műsora következett. Végül Betkó Katalin, a TÜSZSZI vezetője átadta a legjobbak díjait, és egyben — az idén először — az ezzel járó emléktárgyakat. A legsikerültebb, s így díjazott, alkotás a pécsi Csonka Károly „Fiam”, a budapesti Fussenecker Ferenc „Családom”, a miskolci Juhász Miklós „Rügyfakadás”, a soproni Kamer Károly „A Fotó: Gál Edit kis szökevény”, a szegedi Pataki Zoltán „Gyermek- rajz”, valamint a békéscsabai Sipos József „Nekem is” című képe. Csonka Károly beküldött kollekcióját a Népművelési Intézet külön is jutalmazta. Hazai színfolt a Moszkva téren Nemcsak a Moszkva téren, Budapest legtöbb újsá- gospavilonjában és utcai árusánál ott van ez a hazai színfolt két folyóiratunk képében. Ott van az Új Aurora és ott van a Békési Élet. És nem sokáig, ahogy az árusok mondják, mert az a néhány példány, amit kapnak, hamarosan gazdára lel. ... Sok csevegésre sehol nincs idő, özönlenek az emberek a metróból, az autóbuszokról, a villamosokról. Az újságárusnál hosszú sorok: megérkezett a Hétfői Hírek. Közben az Új Aurora és a Békési Élet borítólapjai mintha integetnének: „Ide is eljutottunk!” Másnap még kellemesebb volt az öröm. Folyóirataink helyén két új képeslap díszlett. A mieink tehát révbe jutottak. Vajon ki vette meg őket? ... (s—n) I gyermekintézményekért A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatósig Munkácsy Mihály Szocialista Brigádjának 21 tagja a Gyulán szervezett kommunista szombat bevételét, közel 7500 forintot, a gyulai törökzugi óvoda részére ajánlotta fel, amit a gyermekintézmény játékok vásárlására fordított, a mintegy 300 gyerek legnagyobb örömére. A játékokat a brigádtagok adták át, az óvodások műsorral és Örömtől csillogó szemekkel fogadták az ajándékokat. Hangversenyek megyénkben Ma, május 5-én Békéscsabán, a Jókai Színházban, holnap pedig Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban rendez hangversenyt az Országos Filharmónia. Mindkét városban a Budapesti MÁV Szimfonikusok lépnek fel, Borbély Gyula vezényletével. Az előadáson zongorán romániai művész, Constanti Iliescu, működik közre. Műsoron Mozart Esz- dúr szimfóniája, Liszt Ferenc Esz-dúr zongoraversenye, valamint Csajkovszkij Rómeó és Júlia nyitányfantáziája szerepel. Ma, május 5-én veszi kezdetét az ifjúsági bérleli hangversenyek harmadévfolyamos hallgatóinak májusi előadássorozata is. Ezen a napon Békéscsabán és Tótkomlóson, 6-án Gyomán és Dévaványán, 7-én Dombegyházán és Eleken, 8-án Gyulán, Dobozon és Sarkadon, 9-én pedig Körösladányban és Vésztőn kerül előadásra az Erkel és Liszt műveiből szerkesztett összeállítás. A műsorban Fay Erzsébet és Szőnyi Ferenc énekel. Zongorán közreműködik Szegedi Anikó és Szelecsényi Norbert. Műsorismertetőt Friss Gábor tart. Mecseki haresaóriás Kifogták az idei első óriás harcsát a Mecsek hegyei között fekvő Pécsi-tóból, amelyet országszerte a „harcsák tavaként” emlegetnek a pe- cások. A hal súlya 25 kilogramm, hossza 155 centiméter volt, zsákmányul ej- tője Kovács Zoltán pécsi horgász. A mecseki tó egyedülálló fogási lehetőséget kínál a harcsázóknak. A hatvanas években ugyanis dunai harcsákat telepítettek a mesterséges Pécsi-tóba, s a kedvező biológiai körülmények között mértéktelenül elszaporodtak, és hatalmas példányokká fejlődtek a ragadozó halak. Közülük több kapitális példány kerül partra minden évben. A tavalyi országos rekordot is a Pécsi-tó tartja egy 47,6 kilós harcsával. A baranyai horgászok intézőbizottsága premizálja a harcsaóriásokat, kifogókat. Az uszonyos rablók .ugyanis nagy kárt okoznak a tó értékes halállományában, hiszen saját testsúlyuk egy tizedét kitevő meny- nyiséget is képesek elfogyasztani naponta. Ezért mindazok a horgászok, akik tiz kilón felüli harcsát fognak, jutalmul egyéves területi jegyet kapnak a Pécsi- tóra. Motorosbaleset Békésen Békésen május 3-án rendeztek motorversenyt. Ezen a versenyen a Kossuth és a Rákóczi út kereszteződésében Nyeste László 20 éves húsipari szakmunkás és testvére, Nyeste Attila 16 éves autó-motorszerelő szakmunkástanuló az általuk szerkesztett motorkerékpárjukon vettek részt a versenyben, amivel a közönség közé rohantak. Hárman megsérültek; Varga Péter 13 éves, Fábián János 14 éves, Szabó Péter 15 éves gyerekek. Mindhárman súlyos, de nem életveszélyes sérüléseket szenvedtek. A versenyző testvérpár kisebb sérüléseket szenvedett. A felelősség megállapítására a vizsgálat folyamatban van. Az eddigiek szerint vezetői, forgalmi engedély, és műszaki ellenőrző vizsga nélkül vettek részt a versenyben. Azok is felelősek tehát, akik rendezték a versenyt. Egyrészről azért, mert így is engedték a szereplést, másrészt a balesetért. Azért a balesetért is, mert a Kossuth és a Rákóczi út kereszteződésében nem lett volna szabad nézőknek tartózkodni. Választási gyűlések A mai napon az alábbi helyeken lesznek választási gyűlések. A Hazafias Népfront ezúton is kéri a választópolgárok részvételét. Gádoros: az építőipari szövetkezet ebédlőjében 8 órakor. Előadó: Lukács Sámuel, a szövetkezet asztalosbrigádjának vezetője. Vas- és műanyagipari szövetkezet ebédlőjében 8 órakor. Előadó: Szabó Sándor, a községi pártbizottság titkára. Tótkomlós: a községi pártbizottságon 17 órakor (a Kossuth Tsz és a szolgáltatószövetkezet dolgozói részére). Előadó: Markovics Mihály, a községi pártbizottság titkára. Dombiratos: a kultúrházban 19 órakor. Előadó: Fülöp Sándor, a járási párt-vb tagja, tsz-elnök. Elhunyt Joszip Broz Tito Joszip Broz — aki később vette fel a Tito nevet — 1892. május 25-én született a horvátországi Kumrovec faluban, szegényparaszti családban. Elemi iskoláit szülőhelyén végezte. 1907-től 1910-ig Sisakon lakatosmes- lerséget tanult. 1910-ben a horvátországi és szlavóniai szociáldemokrata párt tagja lett. 1911-től három éven át előbb Zágrábban, majd Csehország, Ausztria—Magyarország és Németország nagy gépgyáraiban dolgozott, s került kapcsolatba a munkásság harcával. Az első világháború kitörése után háborúellenes propaganda terjesztése miatt letartóztatták és bebörtönözték. Szabadulását követően az orosz frontra került, ahol megsebesült és orosz fogságba esett. 1917-ben megszökött a fogolytáborból és bekapcsolódott az 1917. júliusi pétervári munkásmegmozdulásokba. Később az omszki internacionalisták" soraiban fegyverrel harcolt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért. 1920-ban hazatért és Zágrábban belépett a Jugoszláv Kommunista Pártba. 1927-től a fémmunkás szakszervezet zágrábi területi bizottságának titkáraként tevékenykedett. Forradalmi nézetei és tevékenysége miatt többször elbocsátották, le is tartóztatták és börtönbüntetésre ítélték. 1928-ban kommunista propaganda vádjával ötévi szigorított börtönt szabtak ki rá. Kiszabadulása után fölvette a Tito nevet és illegalitásba vonult A Jugoszláv Kommunista Párt horvátországi területi bizottságának tagjaként részt vett 3 JKP Központi Bizottságának munkájában; 1934-ben beválasztották a párt politikai bizottságába. A jugoszláv küldöttség tagjaként 1935-ben Moszkvában részt vett a Komintern VII. kongresszusán, s tagja lett a Komintern balkáni titkárságának. Egy évvel később a JKP Központi Bizottsága szervező titkárává választották, s pártja döntésére hazatért Moszkvából. 1937-ben megválasztották a Jugoszláv Kommunista Párt főtitkárává. Vezetése alatt, 1941. július 4-én fogadta el a párt azt a határozatot, hogy a megszállók és a hazaárulók ellen fegyveres harcot kell kezdeni. A második világháború idején Tito a jugoszláv népfelszabadító hadsereg és a partizánalakulatok főparancsnoka. Ebben a tisztségében elévülhetetlen érdemeket szerzett Jugoszlávia népeinek a fasiszta megszállók ellen vívott önfeláldozó harcában, az ország felszabadításában, majd később — a felszabadító harc eredményeire támaszkodva — a soknemzetiségű szocialista állam megteremtésében. Miként a fegyveres harcban, a háború utáni időszak szocialista építőmunkájában is kiemelkedő szerepet játszott. 1953-ig a kormány elnöke és honvédelmi miniszter, 1966-ig pedig a JKP, illetve a JKSZ Központi Bizottságának főtitkára. 1966- ban a KB elnökévé, az 1969. évi IX. kongresszuson pedig a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnökévé választották meg. 1945-től betöltötte a fegyveres erők fő- parancsnokának, 1953-tól pedig Jugoszlávia államelnökének (köztársasági elnökének) a tisztségét; utóbbi posztra öt alkalommal újraválasztották. 1974-ben Tito Jugoszlávia örökös elnöke lett. Joszip Broz Tito fáradhatatlan tevékenységét több magas kitüntetés is méltányolta: legutóbb 1977-ben nyolcvanötödik születésnapja alkalmából tüntették ki hazájában a Nép Hőse Érdemrenddel. Ugyanebből az alkalomból a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa az Októberi Forradalom Érdemrendet adományozta Tito elnöknek, a Szovjetunió nagy barátjának, a kimagasló internacionalistának. Tito egész életét a munkásmozgalom, a proletárforradalom eszméinek szolgálata töltötte be, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségeként írta be nevét korszakunk történetébe. Az anti- imperialista harc élvonalában küzdve, az el nem kötelezett országok mozgalmának egyik megalapítójaként és vezéregyéniségeként, óriár si nemzetközi tekintélyét mindenkor a békés egymás mellett élés alapelveinek érvényesítéséért vetette latba. Azt vallotta, hogy Jugoszláviának szocialista úton, soknemzetiségű egységes államként kell előrehaladnia, nemzetközileg az el nem kötelezett országok mozgalmának tagjaként, s hogy fejlesztenie kell a párt- és államközi kapcsolatokat a szocialista országokkal. II JKSZ és az államelnökség gyászfelhívása A JKSZ Központi Bizottságának Elnöksége, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Államelnöksége vasárnap este gyászfelhívásban tudatta az ország munkásosztályával, a dolgozó néppel, az állampolgárokkal, a nemzetekkel és nemzetiségekkel, hogy Tito elnök- elhunyt. A gyászfelhívás méltatja Titót, aki egész életében harcolt a munkásosztály, az egész dolgozó nép érdekeiért és történelmi céljaiért, a jugoszláv nemzetek és nemzetiségek legnemesebb eszméiért és törekvéseiért. A gyász- jelentés hangsúlyozza, hogy Tito hat évtizeden át erősítette a jugoszláv kommunisták sorait és az utóbbi négy évtizedben a párt legmagasabb tisztségét viselte. A gyászfelhívás mélységes elismeréssel adózik1 az elhunyt elnöknek azért, hogy a szocialista Jugoszlávia élén állva nagymértékben hozzájárult az ország tekintélyének növeléséhez. A gyászfelhívás hangsúlyozza, hogy Tito elnök forradalmi munkássága örökre része lesz a jugoszláv nemzetek és nemzetiségek, valamint az egész szabadságszerető emberiség történelmének. Emlékeztet arra is, hogy Titónak sikerült újjászervezni, megerősíteni és mozgósítani egy kis létszámú pártot az előretörő fasizmussal szemben, bizonyítva, hogy csak olyan párt képes harcot vívni a szocialista eszmékért, amely mélyen gyökerezik a tömegekben, és azzal együtt küzd. A gyász- jelentés különösen Titónak azt az- érdemét hangsúlyozza, hogy állhatatosan irányította az antifasiszta küzdelmet a túlerőben levő ellenség ellen. A gyászjelentés emlékeztet arra, hogy amikor egész Európát megszállva a fasizmus a hatalma teljében volt, a Tito vezette nemzeti felszabadító hadsereg egy szabad területet teremtett az elnyomott Európa szívében. A jugoszláv nemzeti felszabadító hadsereg és a partizánalakulatok harcukkal igen jelentős részévé váltak az antifasiszta szövetséges erők átfogó frontjának. Á gyászfelhívás hangsúlyozza: a jelen és a jövő nemzedékei nem fogják elfelejteni, hogy a jugoszláv nemzetek és nemzetiségek testvérisége és egysége „a jugoszláv forradalom és Tito által vállalt kötelezettség”. Tito mindenkor hangoztatta, hogy az egység megőrzése és megszilárdítása, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságnak, mint az egyenjogú népek és nemzetiségek közösségének kiépítése létérdek. Tántoríthatatlanul harcolt a nacionalizmus és a sovinizmus, egyik nemzetnek a másik nemzet feletti uralma és hegemóniája ellen. Tito elnök a hadsereg legfelsőbb parancsnoka és megteremtője. ö indította el a népfelszabadító háborút. Tito volt a fegyveres felkelés stratégiájának és taktikájának megteremtője. Tito hitt a munkásosztály. és a dolgozók alkotó erejében. Meg volt győződve, hogy a szocializmusnak a dolgozó ember szolgálatában kell állnia, és hogy a munkásosztály államában magának a munkásosztálynak kell döntő szerepet betöltenie. Tito Jugoszláviájának külpolitikája — mutat rá a felhívás — megfelel a mai világ haladó politikai követelményeinek. Jugoszlávia mindig határozottan lépett fel az imperializmus ellen. Ö volt az el nem kötelezettség politikájának és mozgalmának egyik alapítója, ö volt az, aki különös mértékben járult hozzá a szocialista Jugoszlávia nemzetközi tekintélyének megerősítéséhez. Fáradhatatlan harcosa volt a népek és államok közötti egyenjogú politikai és gazdasági kapcsolatok kialakításának. Az ő fáradozásainak köszönhető, hogy Jugoszlávia baráti kapcsolatot tart fenn és együttműködik a világ minden kontinensének országaival. A gyászfelhívás felszólítja a jelen és a jövő nemzedékeket, hogy Tito szellemében folytassák az ő nagy ügyét.
