Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-24 / 120. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1980. MÁJUS 24., SZOMBAT Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM. 120. SZÁM MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Huszár István hazaérkezett Szófiából Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke és Kiril Zarev, a Bolgár Népköztársaság miniszterelnök-helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, csütörtökön Szófiában aláírta a két ország 1981—85. évi népgazdasági terveinek egyeztetéséről szóló jegyzőkönyvet. A tervegyeztetés eredményeként jelentősen bővül a két ország közötti gazdasági együttműködés és áruszállítás. A gazdasági együttműködés fejlesztésében nagy szerep jut a tartós termelési kapcsolatok, a szakosítás és a kooperáció bővülésének — elsősorban a gépiparban, a vegyiparban és a kohászatban. Az együttműködés fontos területei a közúti járművek, az emelő-szállító gépek, a számítástechnikai és a híradástechnikai termékek gyártása. Növekszik az alkatrészek és részegységek kölcsönös szállítása is. A jegyzőkönyv tartalmazza a lakossági áruellátás választékának bővítését szolgáló fogyasztási cikkek kölcsönös szállításának fokozott növelését. Huszár István tegnap hazaérkezett Szófiából. KISZ-kiildöttség utazott Lisszabonba ndor Jizot Nagy Sándornak, a KISZ Központi Bizottsága titkárának vezetésével pénteken Lisszabonba utazott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség delegációja. A küldöttség részt vesz ,a portugál kommunista ifjúság szombaton megnyíló első kongresszusán. Mintatelepek, új tervek, kölcsönök a magánlakás-építőknek Az ötödik ötéves tervben az idei előirányzat teljesítésével is számolva — csaknem 45o ezer új lakás épül. Az ötéves program, mint ismeretes, 430—440 ezer lakás építését irányozta elő. A lakásállomány bővítésének fontos forrása a magánlakásépítés, hiszen ily módon készült az összes lakásnak mintegy kétharmada. Az utóbbi négy évben a magán építkezéseken több, mint 231 ezer új otthont adtak át. Az építési költségek emelkedésének nagyobb részét az állam egyebek között kedvezőbb hitelfeltételekkel és a takarékpénztári kölcsön növelésével ellensúlyozta. Így az utóbbi négy évben összesen 50,1 milliárd forint hosszú lejáratú és kedvezményes feltételű kölcsönnel segítette a magánlakás-építéseket az OTP. A munkáltatók hozzájárulása is nőtt, négy év alatt 6,2 milliárd forint hitellel dolgozóik 85 500 lakásának építését, vásárlását támogatták. Ezenkívül az állami vállalatok munkásainak lakásaihoz 2,7 milliárd forint támogatást adott az állam. A lakásépítés állami kedvezmény- rendszerében — a kamatkedvezményeken felül — összességében több mint 15,5 milliárd forint, értékű támogatásban részesült a lakosság, s ezenbelül a több szintes lakóház építés és vásárlás különböző formáiban nyújtott szociálpolitikai kedvezmény összege megközelíti« a hét- milliárd forintot. Az érintett tárcák szélesebb körű támogatást adnak a csoportos telepítésű családi házak telepszerű, több szintes lakóházak ajánlott terveinek kidolgozásához. így két kötetben megjelent a korszerű családi házak ajánlott terveinek gyűjteménye, amely szerint összesen 135- féle épületváltozátból választhatnak az építtetők. A Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet a szervezett magánlakás-építés tervellátására mintaterveket is készített több szintes házakhoz, s rövidesen ugyancsak megjelenik a csoportos telepítésű sorházak és láncházak ajánlott terveinek gyűjteménye is. Tizenegy magánlakás-építési mintatelepet építenek fel az országban, a program szerint az első Békéscsabán épül fel. Az idén 159 lakást adnak át egyemeletes sorházakban és kis társasházakban. Miskolc agglomerációs övezetében, Ernődön lejtős területen építenek korszerű otthonokat, s a 310-ből az első húsz lakást valószínűleg még az idén átadják.. Az építőanyag-ipar ebben a tervidőszakban új üzemek átadásával, a régiek fejlesztésével korszerűsítette termelését, bővítette kínálatát, és az építőanyag-kereskedelemmel együtt segítette a lakosság építkezéseinek ellátását. Noha egy-egy termék iránt lökésszerűen megnyilvánuló igényeket sokszor nem tudták teljesen kielégíteni, végül is a számítottnál jóval több, 130 ezer helyett 150 ezer családi házhoz adtak anyagot. A lakosság szervezettebb ellátása érdekében a TÜZÉP-telepek ebben a tervidőszakban vezették be az anyagbiztosítási szerződés rendszerét, amely szerint az építtető előre és egyszerre rendelheti meg a házának felépítéséhez szükséges anya. gokat. így bonyolították le a lakossági építőanyag-forgalom 12 százalékát 1977-ben, s tavaly már 26,4 százalékát. Növelik a lakosságnak nyújtott segítséget azzal is, hogy több TÜZEP-telepen megszervezik a nehéz vasbetonelemek gépi felrakását, egyes építőanyagok házhoz szállítását. Az építkezőket segítette több építésügyi jogszabály módosítása is. Az ÉVM két alkalommal egyszerűsítette az építési engedélyezési és használatba vételi eljárást. Bővítette az engedély és bejelentés nélkül végezhető munkák körét, a lakosság építési és felújítási igényeinek jobb kielégítése érdekében pedig újra szabályozta a kőművesek és ács kisiparosok tevékenységi körét. A szervezett magánlakásépítésben ebben a tervidőszakban különösen népszerűvé váltak a lakásépítő szövetkezetek, amelyek a leendő lakástulajdonosok saját munkájának felhasználásá- i val, vállalati munkahelyüktől kapott támogatással az országos átlagnál 5—10 százalékkal olcsóbban építik a lakásokat. Eddig mintegy 17 000 új otthont készítettek ilyen • módon, s az idén még vár- « hatóan 4500 lakást hoznak • tető alá. Az országban jelen- ■ A Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézetben vizsgálják, és minősítik az elektronikai alkatrészeket és berendezéseket, villamosipari készülékeket és berendezéseket, valamint g a háztartási gépeket. A vizsgálatokat az élet- és vagyonbiz- leg 304 lakásépítő szövetke- j tonság szempontjából végzik, és erről minősítő iratot adnak, zet működik, de a következő j Az intézet évente öt—ötezer-ötszáz típust vizsgál meg. Ké- években számuk növelésében : pünkön: háztartási és ipari elektromos csatlakozókat, aljza- már nem várható jelentős i tokat. kapcsolókat vizsgálnak változás. ; (MTI-fotó: Hadas János felvétele — KS) Dr. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter tegnap, május 23-án érkezett haza Moszkvából, ahol a szakmai és műszaki oktatási állami bizottság elnökével cserélt véleményt a szakmunkásképzés és -továbbképzés helyzetéről. Hazatértét követően a munkaügyi miniszter megyénk székhelyére, Békéscsabára látogatott, ahol a városi tanács nagytermében Hatékonyság és az ésszerű munkaerő-gazdálkodás kapcsolata címmel előadást tartott. Dr. Trethon Ferencet az előadásra az MTESZ Békés megyei szervezete kérte fel a műszaki fejlesztési hónap keretében Fotó: Gál Edit Választási nagygyűlés Orosházán Külpolitikai törekvéseink célja és a biztonság megszilárdítása Tegnap, pénteken délután Orosházán ünneplőbe öltözött állampolgárok igyekeztek a kultúrházba, a választási nagygyűlésre. Jöttek az üzemekből, a szövetkezetekből, a környező községekből. A kultúrotthon nagyterme zsúfolásig megtelt. Több mint ezren hallgatták meg a választási nagygyűlés szónokát. Az elnökségben többek között helyet foglalt Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Rubik László, az MSZMP KB munkatársa, Castiglione Endre, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának megyei instruktora, Duna Mihály, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Barna Pál, az orosházi járási pártbizottság első titkára, dr. Gonda József, az orosházi városi pártbizottság első titkára, Éliás György, a Hazafias Népfront orosházi bi- bizottságának titkára. A nagygyűlést Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára nyitotta meg, majd Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottsá-1 gának tagja, hazánk külügyminisztere, Békés megye 8. számú országgyűlési körzetének képviselőjelöltje lépett a szónoki emelvényre. Beszédét azzal kezdte, hogy átadta a nagygyűlés minden résztvevőjének pártunk Központi Bizottságának jókívánságait. Ezt követően szólt a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusáról. Taglalta azokat az eredményeket, amelyeket az ország népe az elmúlt évtizedekben elért. Történelmünkben e példátlan fejlődés mindenekelőtt a magyar nép áldozat- készségének és szorgalmas munkájának eredménye. Új iparágak jöttek létre, sok ipari termékünk megbecsülésnek örvend a világpiacon. A felszabadulás előtt az ország munkaképes lakosságának 60 százalékát foglalkoztatták a mezőgazdaságban. Ma mindössze 13 százalékát, és ezzel a létszámmal mező- gazdaságunk kétszer annyit termel, mint a felszabadulás, előtt. Ezek a nagy eredmények, melyekről, pártunk kongresszusán konkrétan is beszámoltak, annak a kiegyensúlyozott, s immár 23 esztendeje tartó politikának köszönhető, melyet a Magyar Szocialista Munkáspárt dolgozott ki és ültetett át a gyakorlatba. Ezután áttért megyénk gazdasági fejlődésére. Elmondotta, hogy az V. ötéves terv elmúlt 4 évében 22 százalékkal nőtt a termelés üteme. Dinamikusan fejlődött a mezőgazdasági gépgyártás. Az üvegipar várhatóan túlteljesíti az V. ötéves tervet. A olaj- és a gázfeltárás elérte az előírt szintet. Kiemelkedően fejlődött az élelmiszeripar. A középtávú tervek túlteljesítését teszi lehetővé a Gyulai Húskombinát. Növekedett a búza és a kukorica hektárhozama. Emelkedett a cukorrépa-termesztés színvonala, az utóbbi években a napraforgóé is. A tervezettnél gyorsabban fejlődött a vetőmag termesztése. Megyénkben lényeges előrelépés történt a lakás- és a kommunális ellátás terén is. Jól példázza ezt a hatalmas fejlődést Orosháza is, melyet valamikor a „legnagyobb fálu”-ként emlegettek. A fejlődés legékesebb mutatója az orosházi ipar töretlen lendületű növekedése, valamint a modem lakótelepek, az új városközpont kibontakozó magja és az ízlésesen megtervezett középületek. Számottevő eredményeink mellett gondjaink is vannak. A mindannyiunk által jól ismert nehézségeinknek az a fő oka, hogy az elmúlt 6-8 évben lényeges változások következtek be a nemzetközi gazdasági körülményekben. Köztudott, hogy hazánk nyersanyagokban szegény ország. Szükségletünknek több mint 50 százalékát importból fedezzük. A nyersanyagárak viszont az elmúlt években jelentősen emelkedtek a tőkés piacon, s ez nem maradt hatás nélkül a KGST-orszá- gok közötti kereskedelemben sem. Bár igaz, hogy az általunk exportált cikkek árai is emelkedtek, mégis összességében mintegy 20 százalékkal több árut kell exportál-^ nunk ugyanazért az importáru-mennyiségért, mint 1972- ben. Helyes és szükséges dolog a szigorú takarékosság az anyaggal, a munkaerővel, a pénzzel egyaránt. A gondok megoldásának kulcsa azonban az ipari termelés jobb megszervezésében van. Mégpedig abban, hogy hatékonyabban termeljünk, és olyan árukat állítsunk elő, amelyeknek kelendősége van a piacon. Pártunk és kormányunk éppen ezért a termelés hatékonyságának növelésére helyezi a hangsúlyt. S arra, hogy fokozódjon a dollárpiacokon is a jól elhelyezhető termékek mennyisége, és csökkenjen azoknak a gyártása vagy meg is szűnjön/ amelyeknek nincs kereslete. Ezt a célt többféleképpen lehet megközelíteni. A mi megközelítésünk az, hogy támogatjuk azokat az üzemeket, amelyek korszerű termékeket állítanak elő. De megvonjuk a támogatást azoktól az üzemektől, amelyeknek termékei korszerűtlenek; és nehezen vagy egyáltalán nem találnak vevőre. A tőkés import csökkentése is indokolt. Ez viszont azzal járhat, hogy a korábbinál ■ kisebb lesz az ipari termelés üteme. Ezek az intézkedések hosszú és alapos megfontolások eredményei. Nincs más út áhhoz, hogy előrehaladást érjünk el gazdasági gondjaink megoldásában. Jóllehet mezőgazda- sági termelésünk országosan kielégítően alakul, ugyanakkor nem hunyhatunk szemet afelett sem, hogy mezőgazdaságunk drágán termel. (Folytatás a 3. oldalon)
