Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-23 / 119. szám
1980. május 23., péntek Tíz év munkájának gyümölcse érett be Dévaványán Lapunkban hírt adtunk már arról, hogy a Békés megyei Állattenyésztési Felügyelőség értékelése alapján a tejtermelési verseny I. kategóriájában a megye első helyezettje a dévaványai Aranykalász Tsz lett. Kíváncsiak voltunk, hogyan érték el a kimagasló eredményt, hiszen magyartarka tehénállománnyal produkáltak 4377 literes átlagot. — Tíz év kitartó munkájának a gyümölcse érett be — mondta erről Bukta Gábor, a szövetkezet elnöke. — A szövetkezet saját állományából, egyedi szelekció alapján, alakította ki a mai tehénállományt. Hús- és tejhasznú teheneket tartunk, több mint íélezret. A tejelő tehenek száma 324. A legutóbbi három évben a tejtermelési átlag 1600 literrel gyarapodott, ez pedig igen jó eredmény. Ügy tervezzük, hogy ebben az esztendőben elérjük a 4700 literes átlagot. Egyébként az Aranykalász Tsz a korábbi években nem volt mindig nyereséges. Ezért nagy öröm számunkra, hogy 1979-ben egyetlen főágazatunk sem zárt veszteséggel. Igaz, hogy alapos szerkezet- váltást hajtottunk végre. A helyi sajátosságokat nem lehet figyelmen kívül hagyni, ezért a kukoricatermelést 1 teli esen kiiktattuk a programunkból. A legnagyobb hozam az utóbbi években hektáronként 29,5 mázsa volt. Ilyen körülmények között termelni kukoricát vétek. így inkább búzából 35—40 százalékra felmegyünk az összterülethez képest,- lucernából pedig 20 százalékra. Az a cél, hogy a kenyérgabonatermelésen kívül elsősorban az állatállománynak és a háztáji gazdaságok megsegítésére takarmányt termeljünk, s minél több olajos magot adjunk a népgazdaságnak. A belvíz igen sok kárt okoz a határunkban. Az Állami Biztosító csak részben téríti meg a kárt... A 7380 hektáron gazdálkodó szövetkezetben természetes, hogy a növénytermelés a fő profil, ezért nagyon oda kell figyelnünk: mit, menynyiért termelünk. A háztáji gazdaságokból községi szinten felvásároljuk a hízósertést, marhát, juhot, évente mintegy 38—40 millió forint értékben. A közös gazdaságban primitív körülmények között igen drága a sertéshús-előállítás, ezért inkább hátájiból vásárolunk. A közösben mintegy 2500—2600 sertés hízik évente, a háztájiból pedig több mint 14 ezret értékesítünk. Szeretnénk fejleszteni a juhászati ágazatot. 1981-ben kezdünk hozzá a hodályok építéséhez. Zöldségtermesztésre is berendezkedtünk, a helyi lakosság igényeit szeretnénk kielégíteni. Nagyón primitív körülmények között állítjuk elő fólia sátrakban a primőrzöldséget, nevelünk palántát. Pedig a természeti adottság megvolna: egy termálkút percenként 1350 liter 87 fokos meleg vizet szolgáltat. Sajnos, anyagi erőnk nincs arra, hogy ezt a nagy természeti kincset nagyüzemileg hasznosítsuk zöldség- és virágtermelésre, pedig nagyon megérné. A. R. Virágzanak a Rákóczí-hársfák Virágba borultak a már hagyomány alapján Rákóczi- hársaknak nevezett öreg hársfák a regéci vár és Sárospatak környékén. Az itteni hársak közül nem egynek a kora megközelíti a háromszáz évet, s a hagyománynak annyi alapja feltétlenül van, hogy a zempléni és tokaj- hegvaljai egykori Rákóczi- birtokokon tömegesen ültették a jó „mézlegelőt” adó hársfákat. A hársfavirágot is régóta gyűjtik a környék lakói, és teafőzetként gyógyszernek használják, különösen meghűlés, torokfájás ellen. műszeres egység körzetében pedig — az élelmiszer-tartalékot tároló tartályok. A munkaterem felső részén (a hátsó falnál) van két kis átmérőjű zsilipkamra. A hulladékokat kisméretű hengeres formájú konténerekben gyűjtik, és ezeken a zsilipkamrákon keresztül távo- lítják el az űrállomásról. Ezek a konténerek egy bizonyos idő múltán lesüllyednek, majd elégnek a légkörben. A munkaterem hátsó falánál van az egészségügyi-higiéniai egység (W. C.-fülke). Ezt elválasztották a munkaterem egyéb részétől, és szükségszellőztető berendezéssel is felszerelték. Mellette található a porszívó, a porszűrők, a víz- és fehérnemű-tartalékok, valamint a személyzet élettevékenysége során szükséges egyéb fogyóanyagok. A munkaterem nagyobb átmérőjű részének első felében van a zuhanyozó. A 4. munkahely a munkaterem alsó, középponti kúpos részében van. Itt helyezkednek el az orvosi kísérletek' többségéhez szükséges berendezések, a film- és fotófelszerelések, valamint a tudományos eszközök irányító pultja. Ehhez az álláshoz tartoznak még magnetofonok és hírközlő eszközök. A 4. állásnál vannak az alábbi, a súlytalanság káros hatásainak csökkentésére szolgáló eszközök: futószalag (kisegítő eszközökkel ellátva) tomagyakorlatok végzésére : ergonómiai kerékpár; pneumovákuum-ruha, amelyeknek használatával az űrhajós altestén csökkentett nyomást hozhatnak létre: izomszövet-serkertő szerkezet. A 4. munkahely egyik ablakánál van az MKF—6M multispéktrális fényképezőgép (elektronikus blokkokkal és irányító pulttal), a VEB Carl Zeiss Jena gyártmánya. Balról és jobbról a 4. állásnál vannak a hőszabályozó rendszer hűtő-szárító berendezései, a fedélzeti rádiókomplexum, az űrállomás mozgatását tájoló és irányító rendszerek elektronikus blokkjai. A 7. munkahelyről végzik a tudományos műszerek irányítását és a vízregeneráló rendszer vezérlését. Ez az állás a munkaterem központi részében van, a kisebb átmérőjű hengerben. A pultok a belső tér falának bal és jobb oldalán helyezkednek el; munka közben az űrhajós az egyszerűsített , szerkezetű karosszékben rögzíti magát. Az űrhajós valamennyi vezérlőállása és munkahelye belső hangosbeszélővel és nappali fényt biztosító fényforrással van ellátva. A többi világítótestet a munkaterem általános megvilágítására használják. Film- és fényképfelvételek, valamint televíziós közvetítések idején az űrhajósok kiegészítő fényforrásokat kapcsolnak be, ezek a kellő megvilágí- ' tás biztosítására szolgálnak. A munkaterem kisebb átmérőjű részének külső felületét javarészt a hőszabályozó rendszer hűtő-fűtő elemei borítják. A munkaterem nagyobb átmérőjű részének külső felületén vannak a fedélzeti rádiórendszerek antennái és a tele- metrikus kontrollrendszer antennái. (Ezekről bővebben a következő részben lesz szó.) Megyénk a BNV-n A HAFE működő függőpályarendszert mutatott be. Ennek vezérlése és jó néhány szerkezeti egysége Békéscsabán készült Szerdán nyílt meg a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár, melyen a beruházási javak világkínálatát tekinthetik meg a szakemberek és az érdeklődők. Ilyen mezőnyben jól szerepelni nagy dicsőség, és örömmel állapíthatjuk meg, hogy megyénk üzemei, vállalatai, bár viszonylag kis számban vesznek részt a BNV-n, jól szerepelnek. Ezt jelzi, hogy a Békés megyei Vegyesipari Vállalat univerzális tűzterű kazánja, a Rivál „Vásárdíjat” kapott. Díjban részesült egy számítástechnikai termék, a DISCMOM mágnes- lemezes adatrögzítő. Ennek egyes alkatrészei már most is Battonyán készülnek, de a tervek szerint később ez a korszerű termék megyénkben készül majd. Akik nem kaptak díjat, azoknak sincs okuk az elkeseredésre. Természetes, hogy egy olyan versenyben, ahol még 60 díjat sem osztanak, a több ezer termékből csak Az állandó hőmérséklet fenntartására a munkaterem felületét kívülről, vastag, hővédő vákuumszigete- lő-anyag, a nagyobb átmérőjű részénél pedig üvegszál erősítésű bevonat borítja. Ugyanez nyújt védelmet az aerodinamikai felmelegedés ellen a pályára állítás idején. Kívül az űrállomás falán mikrometeorit-detekto- rokat szereltek fel. A műszaki egységet is hővédelemmel látták el, kívülről ugyanolyan hőszigetelés borítja, mint a munkatermet. A műszaki egység a munkaterem hátsó falához, hátsó homlokzata pedig a hordozórakétához kapcsolódik. A tudományos műszeres egység a munkaterem nagy átmérőjű hengerében van, lényegében a kúpos és hengeres részből áll (legnagyobb átmérője 2,2 m). Az egység vége a külső térre néz és egy zárólap borítja. Az űrállomás hátsó átszálló fülkéje egy hermeti- kus egység, amelyet hengeres és kúpos oldalfalak határolnak, (átmérője 2 m, hossza 1,3 m). Egy kúpszerű átjáróval itt helyezték' el az űrállomás második összekapcsoló szerkezetét. A hátsó átszálló fülkében helyezik el azokat a felszereléseket, amelyeket a szállító űrhajók hoznak. E fülkén keresztül halad át a munkateremből a szállító űrhajóra vezető levegővezeték, amelynek segítségével közös levegőellátást biztosítanak. A hátsó átszálló fülkén két ablak van, ezeket vizuális megfigyelésekre, továbbá film- és fényképfelvételek készítésére, valamint televíziós adásokhoz használják. kevés részesül elismerésben. De már a nyitás napján tapasztalható érdeklődés jogosan enged arra következtetni, hogy a termékszerkezetváltás eredményeként a mai kor színvonalának megfelelő, jól értékesíthető termékek készülnek megyénk termelő egységeiben. A Híradótechnikai Vállalat békéscsabai gyára nagyközösségi antennaerősítő-rendszereket és tirisztoros tápegységeket állított ki Az orosházi ÁKG a nagykanizsai DKG-vai együtt mutatta be a különféle tolózárakat Vásárdíjat kapott a DISCMOM mágneslemezes adatrögzítő Fotó: Lónyai László JEGYZET II rét konkrét Tévedés lenne azt hinni, hogy a termékszerkezet-váltás csak az ipari üzemek kiváltsága a termelés gazdaságosságának fokozásában, mint ahogy a melléktermékhasznosítás sem csak a mezőgazdaságban járható út. A battonyai asztalosok szövetkezete az ajtó- és ablakkeretgyártás melléktermékét a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalatnak adja tovább cserépcsomagoló anyagként, a békéscsabai építők szövetkezete pedig egy másik vállalatnak készít székalkatrészeket az exportra menő kerti bútorok előállításakor lehulló fenyőfa- darabokból. A termékszerkezet korszerűsítésére visszatérve még egy lappangó félreértést kell eloszlatnunk. Legyen ugyanis bármilyen egyszerű s még oly nagyszerű is a régi termék újjal való felváltásának menete — ha tetszik, ha nem — pénz keli hozzá, pótlólagos befektetés. Az iparban is meg a mezőgazdaságban is. A gyomai Győzelem Tsz- ben például elhatározták, hogy új, az adottságaiknak jobban megfelelő, lehetőségeiket jobban kiaknázó — vagyis hosszú távon olcsóbb — alapokra helyezik az állatállomány takarmányozását. Nem kis dologról van szó, hiszen ebben a gyomai közös gazdaságban a juhok, a húshibrid baromfi szülőpárok és a sertések mellett — utóbbiból csak a háztáji hizlal 6 ezret évente — 2200 szarvasmarhát tartanak. A helyzet eddig az volt a Győzelem Tsz-ben, hogy szinte a legjobb kukoricater- mő-területeket kellett a szántóföldi takarmánytermesztésnek szentelni, mivel öntözési lehetőség híján a kiterjedt legelőket igazán hasznosítani nem tudták. Elméletileg ugyan kézenfekvő, hogy a csaknem 900 hektáras legelő és ősgyep intenzív művelésével a jó földeket visz- sza kell adni árukukorica- és abraktakarmány-termesz- tésnek. Gyakorlatilag azonban sokkal bonyolultabb a dolog. Először is az öntözés alapvető feltétele az, hogy kiépüljön a csudaballai öntözőfürt. Ebben a Győzelem Tsz-szel együtt érdekelt még a másik gyomai közös gazdaság, a két endrődi, valamint a dévaványai Aranykalász Tsz is. Azt mind az öten fölmérték, hogy a térségben újabb két és fél ezer hektáron növelhetnék a termésbiztonságot mesterséges csapadékkal. Ebben nincs is köztük vita, de pénzük sincs egyelőre a program megvalósításához. Talán majd a hatodik ötéves tervidőszak második fér lében. Más kérdés az, hogy az említett 900 hektárból a Győzelem Tsz-ben helyi megoldásokkal is felújíthatnak 50—100 hektár ősgyepet, ami esetleg szükségtelenné tesz ugyanennyi lucernatelepítést. Mindezzel csak azt akartuk érzékeltetni, hogy az általában jó és helyes elképzeléseket, határozatokat mindig is az adott helyszínen, nagyon is egyedi feltételek között és nagyon is konkrétan kell kivitelezni, végrehajtani, s hogy sokszor a legvilágosabban megfogalmazott teendőnek is nehéz nekilátni, ha nincs meg hozzá az anyagi fedezet. A Győzelem Tsz- nél maradva: nem most jöttek rá, hogy a kukoricaszárat — vagy ahogy ők nevezik, a csutkaszárat — cukorrépa-koronával és nyersszelettel együtt a silóba lehet tenni, de csupán most futotta egy szárbetakarító adapter vásárlására, s ha idén tudnak venni még egyet, akkor az éves silótakarmányszükséglet felét — 7 ezer tonnát — már melléktermékből állíthatják össze. Konkrétan. Eddig legfeljebb beszéltek róla. Ügy általában. (kőváry)
