Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-21 / 117. szám
1980. május 21., szerda 1:1 * « ► ■ » s i: I» •» : a : ■ ■ ■»■■oft ■■■■■aiaa ■■■*■■■ ■■■■■■■■■■■■■ ■■■•■■■■■ ■■■■■■■■•. Görbe Tükör Beszélgetés Kiskocsis Kázmérral, sok meg nem írt könyv szerzőjével — Kazi. Tegeződjünk vagy magázódjunk? Tegeződ- jünk-e, mint manapság divatos az ilyen riportokban, vagy maradjunk a régi, megszokott, sőt köztünk már meghitt magázódásnál? — Magázódjunk. Hadd lássa a közönség, hogy fütyülünk a divatra. Meg aztán így nem is tévesztjük el. — Helyes. Megértettem. De térjünk a tárgyra. Kedves Kazi, mi már nagyon régi ismerősök vagyunk. Lassan egy negyedszázada annak, hogy először találkoztunk. Akkor jött maga — dehogyis jött!, kiemelték — a fővárosba dolgozni. — Igen. Húszéves voltam akkor. Teli munkakedvvel és lelkesedéssel. Nem frázis, ha azt mondom — boldogan. — Mindig azt hangoztatta, szerette szülőfaluját. Nincs ez ellentmondásban azzal a boldogsággal, hogy Budapestre került? — Egyáltalán nincs, hiszen falun is boldog voltam. Ott születtem, ott nőttem föl, minden bokor, fa, fű a szívemhez nőtt; hát persze, mikor végighancúroztam az egész falut. A szomszédokban, az utcán, futballpályán, a temetőben, meg a határban. A többi gyerekkel. A felnőttek nem sokat törődtek velünk, nem pocsékolták ránk az időt. — És a paraszti munka? A látástól vakulásig? Mégiscsak nehéz volt... — Az hát. Annak, aki csinálta. De én csak játszadoztam. Passzióból próbáltam először kölyökkoromban aca- tolni a többiekkel. Napszámba. Kerestem is aznap 80 fillért. És elvesztettem a pengő húszas bicskámat. Hasonlóképpen arattam és csépeltem is: kóstolóban. Felejthetetlen emlék mind. Épp úgy, mint a téli műkedvelő színielőadások. Gyönyörű volt. — Szóval szerette a falut. Apróbb írásai — elnézést, nagyobb nincs is — különben utalnak rá. És a város? Abban is pont olyan jól érezte magát? — Körülbelül. Tudja, ha jól meggondolom — és volt rá időm, nem vagyok már suhancár —, egy kutya a kettő. Akár város, akár falu. Az élet az érdekes. És azt én a városban is éppúgy szeretem. Itt is az enyém minden: az utak, terek, ligetek. Meg a kocsmák. Cimborák mindenfelé. Soha nem vagyok egyedül. Lopni kell egy kis időt, hogy néha írni tudjak. Pedig ... ! — Igen. Élmény van bőven, meséli órákon át. De mért nem az íróasztal mellett hasznosítja? — Ki tudja? Én nem. Talán mert nem szeretek egyedül kotlani a lakásban. Pedig megpróbáltam már nem is egyszer. Hiába. Nem megy. ülök egy félórát az íróasztal mellett, aztán felállók. Kimegyek-bemegyek, rágyújtok, iszom, ténfergek. Ezt meg mért pont otthon? — De én az írásra mondom, hogyha otthon nem, hát másutt. Sokan írtak már regényt presszóban. — Igen, igen. Ott is lehetne ... — És mért nem? — Ki tudja. Én nem: Talán mert ott sokan vannak. Különben nem érhet vád, ott is megpróbáltam. N'em is egyszer. Félóra múlva felállók. Kimegyek. Bemegyek. Rágyújtok, iszom, ténfergek az asztalok között. Végül is, mért pont ott írjak regényt?! — Valahol csak kell, Kazi. Az idő repül. Apró kis forgácsokon kívül mi marad maga után? Hacsak el nem készül az igazi mű. Komolyan kérdem, mikor fog hozzá? — Nem tudom. — Vagy nem is akarja? — Talán ... Több mint egy negyedszázada Kiskocsis Kázmér irodalmunk nagy ígérete. Azóta rengeteget változott a világ, itthon és másutt: mindenütt. Csak ő nem. Ígéret volt, ígéret maradt. Talán végleg, hiszen már ígérgetni is alig ígérget. Vass Márta Csehszlovák irodalmi est Csütörtökön, május 22-én, este 19 órakor, a Magyar írók Szövetsége Kelet-Magyarországi Csoportjának Békés megyei tagozata csehszlovák irodalmi estet rendez Békéscsabán, a Vasutas Klubkönyvtárban. Az esten neves csehszlovák írókat és irodalomtörténészeket látnak vendégül, akiket Filadelfi Mihály, az Űj Auróra fő- szerkesztője köszönt. A vendégeket Josef Kadlec író, a Csehszlovák írószövetség titkára és Fábián Zoltán, a Magyar írók Szövetségének titkára mutatja be, majd a két ország irodalmi kapcsolatairól, az eddigi eredményekről, a további tennivalókról szólnak. A kiemelkedő eseményen Nagyidai István színművész, ifj. Filadelfi Mihály, és a békéscsabai szlovák kollégium mandolinzenekara működik közre. Az új iskola építésének gondjai Szeghalmon A nagyközség és a lakosság létszámának gyors gyarapodása egyre sürgetőbbé tette az új iskola felépítésének megvalósítását. Az ötödik ötéves tervben megvalósuló beruházás a vége felé közeledik. Igaz, a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat 1977-ben elkészített terv- javaslatai óta több esztendő tel el, így csodálkozni sem lehet azon, hogy a néhány évvel ezelőtt megállapított építési költségek alaposan megnövekedtek. A 8 tantermes általános iskolával együtt, annak közelében egy ifjúsági és úttörőház is épül. A kivitelezéshez a Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat fogott hozzá, vállalva egyben ,azt is, hogy a két létesítményt 1980. augusztus 20-án a megrendelőknek átadja. A társadalmi munkában eddig is évről évre élenjáró szeghalmiaknak e két új létesítmény .teljes elkészüléséhez is hattá kell járulniuk. Hiszen a kertépítési munkák, a sportpálya és a sportudvar kialakítása a szeghalmi lakosság összefogására vár. A nagyközség oktatási intézményeinek nehéz helyzete mindenképpen szükségessé teszi az új iskola mihamarabbi átadását. Ehhez pedig nemcsak a lakosoknak, hanem kivitelezőknek is az eddiginél is lelkiismeretesebb, odaadóbb munkájára lesz szükség. B. S. E. A gyulai 3. sz. iskolában két évtizeddel ezelőtt vezették be a német nyelvoktatást. Az eltelt idő alatt a gyulaiak szoros kapcsolatot építettek ki a weimari iskolával. Ez mindkét iskola tanulói számára hasznosnak bizonyult. A gyulai német nyelvű általános iskolások az elmúlt évben nagyszerűen szerepeltek Kalocsán, a Duna menti népek találkozóján, valamint az UNESCO rendezésében sorra került nemzetközi fesztiválon. A gyerekek az elmúlt hét végén a zeneiskolában adtak ízelítőt nyelvtudásukból, ahol mintegy 150 tanuló Grimm- meséket játszott el, dalokat énekelt, mindezt természetesen német nyelven. A gyermekek oktatásában döntő szerep jutott Horváth Erzsébet tanárnőnek — mondta többek között a sikeres műsoros délután megnyitóján Simon Györgyné, a 3. sz. általános iskola igazgatója Fotó: Béla Ottó A cél: erősíteni a pályaismeretet Az építkezések pillanatnyi helyzetét nemrég tárgyalta a szeghalmi tanács végrehajtó bizottsága. Ezt megelőzően alapos felmérést folytattak a munkák jelenlegi állásáról, s megállapították, hogy az új iskolában már folynak az asztalosmunkák, a kőművesbrigád pedig vakolja a földszinti épületeket. Az ifjúsági háznál is befejezéshez közelednek a munkálatok. Szerelik .a fűtést, készítik az álmennyezetet, pvc-vel burkolják a padozatot és folyik a falak festése is. Ügy néz ki, hogy az augusztus 20-i ünnepélyes átadásnak nincs akadálya. Bár a közelgő örömteli eseményt sötét felhőként árnyékolja be a műszaki ellenőrök április 10-i bejegyzése, amely szerint a befejezés megadott határidejéhez képest szerintük 3—4 hónapos lemaradás mutatkozik. E megállapítás, bizonyítja, hogy a finisben feltétlenül szükség van az építkezésen dolgozók létszámának megnövelésére. A Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet a megyei tanács művelődés- ügyi osztályával közösen a közelmúltban két felsőfokú intézményben is szervezett látogatást a pedagógus hivatás iránt érdeklődő harmadikos gimnazistáknak. Szarvason, az óvónőképző intézetben 40 középiskolás diák vett részt az ismerkedő látogatáson, ahol az intézmény nevében Szűcs Gyula igazgató-helyettes adott rövid tájékoztatást az intézményben folyó oktatásról, majd Molnár László, az igazgatói hivatal vezetője ismertette a felvételi követelményeket, s igyekezett támpontot nyújtani az óvónői pályára készülő fiataloknak. A hagyományokhoz híven zártláncú televíziós adásban ismerkedhettek meg a középiskolás fiatalok az intézményben folyó munkával, s a kollégium életével. A tv képernyőjén megjelenített eseménysorok után személyesen is felkeresték az intézmény új gyakorlóóvodáját, könyvtárát és a kollégiumot. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára — szintén a közelmúltban — 30 Békés megyei középiskolás diák látogatott el, hogy tájékoztatást kapjanak a felvételi körülményekről, a tanári hivatásra készülés tudnivalóiról. A szegedi tanárképző főiskolán dr. Vaskor András főigazgató-helyettes tájékoztatta a fiatalokat, majd a főiskola KISZ-életéről Márton József KISZ-titkár számolt be. Ez a több évrevisz- szanyúló hagyományos látogatás áz intézmény megtekintésével folytatódott, majd a Békés megyei középiskolások1 zártláncú televíziós adás keretében néhány bemutató tanítás felvételét tekinthették meg. Egy több hétig tartó másik pályaválasztási rendezvénysorozat is a közelmúltban fejeződött be Kardoskú- ton. A szervezésben a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat, valamint az Orosházi 612-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet is részt vett. A Gyuláról, Orosházáról és környékéről érkezett 44 hetedik osztályos kisdiák e rendezvénysorozat keretében az újdonságnak számító szénhid- rogén-kitermelő szakmával ismerkedett meg. A zárórendezvényen a pályaismertető üzemlátogatás alkalmával játékos vetélkedőn bizonyították a rendezvénysorozat során megszerzett pálya- ismeretüket. Az első három helyezett csapaton kívül néhány különdíjat is osztottak ki a legjobban szereplőknek az eseménysorozat rendezői. Száz éve született Tudor Arghezi Az idén, május 21-én lesz száz éve, hogy Tudor Arghezi megszületett, akit Emi- nescu után — mint a román irodalom legjelentősebb költőjét tartják számon. Szülei olteniai eredetű parasztok voltak, akik még az ő születése előtt Bukarestbe költöztek, ami azzal az előnnyel járt, hogy a jó adottságokkal rendelkező fiú a fővárosban járhatott az általános és a középiskolába; mégpedig a hírés „Sf. Sava” gimnáziumba, ahol társai között találjuk meg a későbbi neves írókat, akikkel jó diák-barát viszony alakult ki. Ilyen barátja lett D. N. Cocea, a szocialista érzelmű lap szerkesztője. Még nem járt iskolába, amikor egy alkalommal a szüleivel sétált a főutcán, és egy szokatlan figyelmeztetést Attól kezdve megjelent minden Arhezi-írás — amint Magyarországon az Adyé — nagy irodalmi vitákat váltva ki. A legnagyobb irodalmi vitát az 1927-ben és 1931- ben megjelent két verskötete, Megfelelő szavak és a Penészvirágok idézték elő. hallott. Valaki azt mondta: „Nézzétek, ott megy Emi- nescu!”, és egy kopottas öltözetű, magányos férfira mutatott, aki neki már akkor is úgy rémlett, kirítt a többiek közül. Ez az eset kitörölhetetlenül vésődött az emlékezetébe, és bizonyára hozzájárult ahhoz, hogy a szintén lázadó természetű Jan Thea- dorescu — ez volt az igazi neve — írásban próbálja kifejezni gondolatait, az arcába vágni az igazságot egy velejéig korrupt társadalomnak. Korán kezdett írni, eleinte Al. Macedonski, a román szimbolista költészet vezéralakjának a lapjában, de csak 1910-ben figyeltek fel rá, amikor is D. N. Cocea közölte egy híressé vált versét (Rúg de seara) Esti fohász címmel, amelyben kijelenti : Ezek a verskötetek nemcsak egy eredeti szemléletű költőről tanúskodnak, hanem új költői nyelvet is teremtettek. Verseinek a zeneisége; üde, szilaj és sodró, mint a hegyi patak folyása. Allegorikusán és játékos formában olyan ítéleteket mond a kor társadalmáról, amelyek ellen nincs fellebbezés. * Hányatott életében Tudor Arghezi annyi élettapasztalatot és bölcsességet szerzett, hogy fölülről nézte a körülötte nyüzsgő korrupt világot. Annyi minderít próbált az életben. Volt tisztviselő, állás nélküli publicista, ko1943-ban Tudor Arghezit internálták a Tirgu-Jini politikai táborba A báró című gúnyröpiratért, amely írás minden szavával sejtette, hogy báró Killingerről, a hitleri Németország bukaresti nagykövetéről van szó. A felszabadulás utáni években Arghezi új hangvételű remekművekkel gazdagította hazája irodalmát. 1955-ben megjelent híres poémája az 1907-es paraszt- forradalomról, majd 1956- ban élete legfőbb műve: Himnusz az emberről. Ez a filozófiai hangvételű mű az ember végtelen képzeletét és lostori szerzetes, svájci, majd franciaországi alkalmi munkából élő idegen, míg végül visszatérve hazájába — teljesen az írásnak szentelte életét. A második világháború közeledése kapcsán Arghezi — éppen úgy, mint annak idején Ady — ilyen sorokat írt a Dölyfös című versében, amelyet Nagy László fordított magyarra. alkotóerejét dicséri, azt a csodálatos lényt, aki meghódította a végtelen világot, az űrt. Tudor Arghezi — akár Illyés Gyula a magyar irodalomban — mint kitűnő prózaíró és műfordító is gyarapította a román irodalmat. Termékeny és gazdag életművéért több magas kitüntetésben részesítették hazájában, majd 1965-ben megkapta a Herder-díjat, mintegy elismerést, hogy munkájával az emberiség egyetemes kultúráját is gazdagította. Ivánus Illés Eke legyen a szavam, mely felforgatja a föld színét”. Mindig császárok álma volt a bábeli zavar, Nehogy megértsd a másikat, ne tudd, hogy mit akar, Békéjük is csak álnokság, az ármány fedezője, Fénylett a hazug szó s hamar kelepce lett belőle I... / ... / Hozták határon túlról is viszályt fogamzó mérget. Kottáshoz egész országból körítették a fészket. Megért a méreg, kikelt csakhamar, Szomszédjának az oktalan szomszéd lett zivatar. Nemzetközi társastáncverseny Május 31-én, este 7 órai kezdettel a Békés megyei Művelődési Központ nemzetközi társastánc csapatversenyt rendez Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház nagytermében. A versenyen az NDK-ból érkező „Dresden” táncklub, Magyar könyvkiállítás Varsóban A magyar könyvkiadók legújiabb kiadványait is bemutatják a május 21-én megnyíló varsói nemzetközi könyvkiálMtáson. A Kultúra Külkereskedelmi Vállalat — amely 25. alkalommal képviseli hazánkat Európa e jelentős nemzetközi könyvvásárán — 18 magyar kiadó gondozásában megjelent több mint ezer könyvet állít ki. Az idegen nyelvű művek között bemutatja az Akadémiai Kiadó tudományos, a Corvina Kiadó művészeti újdonságait, valamint 31 lengyel szerző magyar nyelven kiadott köteteit. A Hungaroton 200 lemezét és az Editio Mu- sica csaknem száz zeneműkiadványát is a látogatók elé tárja. és az ausztriai „Rot-Gold- Wien” táncklub csapata, valamint két békéscsabai csapat indul. Hogy melyik négy pár bizonyul a legjobbnak, azt a háromtagú zsűri — az osztrák Franz Pauser, az NDK Rainer Graf és a magyar Felczánné Nyíri Mária — dönti el. A versenyt Nyíri Lajos táncpedagógus vezeti. A versenyző táncokon kívül bemutatókat is tartanak ezen az estén. Fellép az NDK-ból meghívott Mathias és Marion Munkelt, valamint Palánkai László és Zsi- lák Zsuzsa. A műsorban közreműködik még a Megyei Művelődési Központ formá- ciós tánccsoportja, valamint az úttörő formációs csoport. A zenéről a Sygma zenekar gondoskodik. SZÍNHÁZ, mozi 1980. május 21-én, szerdán este 19.00 órakor Békéscsabán: vabazskeringö Szentpétery-bérlet Békési Bástya: Gyorshajtás. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Földi űrutazás. Békéscsabai Terv: Akció a fegyvertárnál. Gyulai Erkel: Won Ton Ton, Hollywood megmentő- je. Gyulai Petőfi: 4 órakor: Bátor emberek, 6 órakor: Apokalipszis most I., H. rész. Orosházi Partizán: Békeidő.
