Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-20 / 116. szám
1980. május 20., kedd Májdollárok II ludak töméséhez érteni kell A világ két legjelentősebb lihamájexportőre Francia- ország és hazánk. Kivitelünk több mint 700 tonnával 1977-ben érte el a rekordot ebből a csemegéből. Tavaly már csak 503 tonnát értékesítettünk külföldön, ám a bevétel így is meghaladta a 12 millió dollárt. A 200 tonna csökkenés mutatja: a termelőknek nem volt igazán kifizetődő bíbelődni a hidakkal. A vállalkozói kedv növelésére a közelmúltban jevezető. — Nyolc gazda nevelte őket. — A szövetkezet kilónként 44 forintért adja el a szárnyasokat a kistermelőknek, s 41 forintért veszi meg tőlük a leadáskor. A kukoricát mi adjuk a vállalkozóknak. A libát és a tápanyagokat megelőlegezzük a gazdáknak. Ennek az összegét az átvételkor levonjuk tőlük. Aki jól dolgozott, az a hízott ludak súlyáért járó pénzből fedezi a kiadásokat. így tisztán meg„Nyeli, mint kacsa a nokedlit.' lentősen emelkedett a prémium: az első osztályú májért 600, a második kategóriásért 450, a harmadrendűért pedig 100 forintot kapnak kilónként a gazdák. Ez év márciusától a Med- gyesegyházi ÁFÉSZ is foglalkozik a májlibák tenyésztésével. — Miért szánták el magukat erre a lépésre? — A hetvenes évek elejétől kezdve évről évre kevesebb baromfit adtak át nekünk a gazdálkodók. Korábban évi 8 millió forint értékű csirkét, libát, kacsát és kisebb tételben nyulat s galambot vásároltunk fel. Négy éve már alig-alig kapunk baromfit — tájékoztat Csjernyik János, az ÁFÉSZ párttitkára. — A nyúl- és galambtenyésztés ugyan még dívik, a tenyésztők tábora nő, de a felvásárlás így sem éri el a kívánt mértéket. Ez volt tehát az a motívum, ami a Medgyesegyházi ÁFÉSZ-t inspirálta: növelni az árbevételt, egy nyereséget hozó ágazat meghonosításával. Hogy a májlibák tenyésztése mellett törtek lándzsát, abban nagy szerepe van, hogy a máj után járó prémiumösszeg jelentősen emelkedett, így a helybelieknek is megéri foglalkozni a ludakkal. Az sem mellékes, hogy ez az ágazat nem igényel különösebb beruházást, a libákat a háztájiban is lehet nevelni, s ezáltal a környékbeli háziasz- szonyoknak is munkát tudnak adni, legalábbis egy részüknek. * Az ÁFÉSZ berendezett egy barakkot a község szélén, ez a tanműhely. Aki vállalkozik a ludak tömésére, az itt tanulja meg az etetés módszerét, Kiss Mátyás telepvezető irányításával. — Márciusban végeztünk az előkészületekkel, akkor hoztunk 640 libát Kiskunhalasról — mondja Kardos József felvásárlási osztályMunkában a telepvezető Fotó: Veress Erzsi marad neki a májprémium. — önöknek tehát három forint a hasznuk kilónként... — Nem, mert ebből le kell vonni a rezsiköltségeket. Hogy pontosan mennyi a nyereségünk ebből az ágazatból, azt még nem tudom megmondani, de nagyjából 2-3 százalék kilónként. Nekünk akkor kifizetődő az üzlet, ha sok libát tudunk kiadni a termelőknek. Tudja, sok kicsi sokra megy. — Hová szállítja a luda- kat a szövetkezet? — A Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalathoz. Az átvétel másnapján, amikor a cég megkezdi a szárnyasok feldolgozását, a gazdák is ott vannak, mi visszük be őket autóval. Látják tehát a munkájuk eredményét, tudják, miért kapnak ennyi vagy annyi pérmiumot. — Hány embert foglalkoztatnak jelenleg? — Tizenötöt. Ök most 1030 libát nevelnek. # Elmondták, a tömésben körülbelül minden huszadik liba pusztul el. „Sajnos” — tették hozzá. Az idős parasztemberek szerint az a jó, ha minden tizedik kimúlik. Ez látszólag ellentmondás. Az érvük azonban meggyőző. Az intenzív etetéstől a ludak mája begyullad, egészségtelenül nagyra fejlődik. Ha túl nagy lesz, az állat elpusztul. Namármost, ez azt jelenti, hogy az életben maradt libák zömének is szép nagy a mája, közel a fél kilóhoz. Így nagyobb lesz az első osztályú máj részaránya, ami jóval többet hoz a konyhára, mint a közepes minőségű belsőség. A tömésnek tehát van egy optimális módszere, amire Medgy égegyházán is szeretnének rálelni. * Kiss Mátyás nem is olyan régen még Békéscsabán dolgozott, gépekkel. — Mikor megtudtam, hogy az ÁFÉSZ elkezdi majd a májlibák tenyésztését, egyből vállalkoztam — mondja. Itt lakom, nem messze a tanműhelytől, nekem megéri a telepen dolgozni. Mint telepvezető 2500 forintot kap. Ehhez jön a prémium a májért. — Ez mennyi? — Attól függ. A második turnusért 8 ezer forintot kaptam. — Hány libát gondoz? — Százat vállaltam, itt a barakkban. A berendezés az én nevemen van. — Mennyit dolgozik naponta? — A libákat az első héten naponta háromszor etetem: reggel 6-kor, délben és este 6-kor. A második héten ötször: 4, 8, 12, 16 és 20 órakor. Á harmadik héten ugyanígy, plusz még éjfélkor. — Ez is szakma? — Azt nem mondanám, de nagyon kell érteni a töméshez. — A módszert hol tanulta? — Kiskunhalason. A cég engem küldött oda három hétre tanulmányozni a technológiát. Az etetőberendezés, amit én csináltam, megköny- nyíti a munkát. % A vállalkozói kedvnek tehát nincsenek híján a med- gyesegyháziak. Ez érthető, hiszen az üzlet minden részvevőnek hasznot hoz. S gondoljuk meg: a magyar kereskedők 20—25 dollárt kapnak külföldön 1 kilogramm libamájért. Horváth István Az űrhajózás haszna Felvetődik a kérdés, mit adott hazánknak az űrkutatás, és mi magyarok mit adtunk ennek az új, dinamikusan fejlődő tudománynak. 1957-ben kezdték meg hazánkban a műholdak megfigyeléseit, és azok mozgásának és működésűknek eredményeit hasznosították a magyar tudósok a geofizika és a geodézia területén. Lehetőségeink keretei között kialakíthattuk a szovjet tapasztalatok nyomán az űrviszonyoknak megfelelő gyártástechnológiát, és ami a legfontosabb, az ebből adódó tapasztalatok elősegítették az általános technológiai színvonal emelkedését. Mi is részesülünk az űrtávközlés naponta tapasztalható előnyeiből, és szovjet segítséggel jobban megismerhetjük hazánk felszíne alatt meghúzódó energiaforrásokat. Mi nagyon keveset tudunk adni az űrtudománynak, de néhány eredeti ötlet, jól szerkesztett és igényesen kivitelezett magyar műszer kivívta az űrnagyhatalmak szakembereinek elismerését. Évezredeken át az ember a föld felszínéről figyelte meg a világűrben lejátszódó jelenségeket, és az így szerzett ismeretek alapján alakította ki elképzelését galaktikánkról, naprendszerünkről és földünk helyéről és szerepéről a naprendszeren belül. 1957. október 4-én azonban gyökeresen változott a helyzet. Az ember alkotta első mesterséges hold föld körüli pályára állt és ezzel lehetőség nyílt arra, hogy az ember a világűrből; folytassa a világűr kutatását, és a föld még részletesebb és pontosabb megismerését. Megkezdődött a világűr megismerésének új, nagyobb lehetőségeket biztosító korszaka, és ez csak fejlődött azzal, hogy az ember is kijutott a világűrbe, és személyesen bekapcsolódott a kutatásba. A föld országainak több mint 95 százaléka részt vesz az űrkutatásban, illetve részesül annak szolgáltatásaiból. Köztük van hazánk, a Magyar Népköztársaság is. Az űrkutatás kezdetén sokan voltak, ma azonban már egyre kevesebben vannak azok, akik kétségbe vonják az űrkutatás, illetve az abban való részvétel szükségességét. Ez érthető, hiszen földünkön számtalan probléma vár megoldásra. Ugyanakkor ma már annyira hozzátartoznak mindennapi életünkhöz azok az eredmények, amelyeket az űrkutatás, űrrepülés biztosít, hogy nékülük nehéz lenne elképzelni mindennapi tevékenységünket. Hazánk lehetőségeinek megfelelően vállal részt a világűrkutatás problémáinak megoldásában. Több mint egy évtizede — a Szovjetunió javaslatára — megalakult az Interkozmosz együttműködés, amelyben 9 szocialista ország összehanSzakszervezeti választói értekezlet az ÁÉV-nál A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat. (ÁÉV) szakszervezeti tanácsa május 17-én, Békéscsabán tartotta meg a szakszervezeti bizalmi küldöttek választói értekezletét. A szakszervezeti tanács beszámolóját az elmúlt 5 év munkájáról Vasas Pál, szb-titkár ismertet- te. Részletesebb tájékoztatást. adott az 1979. évi eredményről, valamint a központi telep fejlesztéséről. Elmondta, hogy a vállalati tervek kialakításában a szakszervezet is képviseltette magát. Beszélt a szocialista munkaversenyről, amelyben a részvevő brigádok száma kissé csökkent, az eredmények azonban javultak. Felhívta a figyelmet arra, hogy az újítómozgalmat a jövőben jobban fel kell karolni. A bérfejlesztéssel kapcsolatban megállapította, hogy az meghaladta a tervezettet A további bérfejlesztés gazdaságosabb, eredményesebb munkát követel mindenkitől. A szakszervezeti bizalmiaknak elsősorban ezt kell elősegíteniük, hogy több jusson fejlesztésre, a szociális körülmények javítására is. Sztankó András, a szám- vizsgáló bizottság elnöke elmondta, hogy a tagdíjfizetés fegyelmezetten történik és a bérek növekedésével arányosan nő a befizetett ösz- szeg. A két beszámolót vita követte. Többek között felszólalt Sztoján János, aki kifogásolta, hogy az önkéntesen vállalt kommunista műszakokban néha csak 50—60 százalékos a részvétel. Rusz- nák Pál, a Kiváló címmel kitüntetett- kőművesbrigád vezetője a szakmunkás- tanulókkal való alaposabb foglalkozás fontosságát hangsúlyozta. Laczó Mihály- né, nőfelelős a nagy családosok helyzetének a javítására tett javaslatot. Vörös Sándomé, az Építők Munkácsy Mihály Művelődési Háza tevékenységének a fontosságát méltatta. Tóth Sándor, a vállalati pártbizottság titkára a szak- szervezeti bizalmiak munkájának a jelentőségéről beszélt. Korek Ferenc igazgató elmondta, hogy a vállalat idei eredményei jók, de nagyobb gondot kell fordítani & gazdaságosságra. Az idén nagyrészt elkészül a központi telep, ami elősegíti a szervezettebb munkát. Podina Sebő, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének a titkára jónak értékelte a szak- szervezet eddigi munkáját. A vállalati tervek kidolgozásában és megvalósításában eredményesen működött közre. Az érdekvédelmi feladatát is megfelelően látta el. A jövedelem- és a szociálpolitikai feladatait teljesítette. Javasolta azonban, hogy a szakszervezet fokozottabban segítse elő a szocialista brigádmozgalom fejlődését, valamint a munka- fegyelem javítását. A bizalmiak — mondotta még — hozzáértő, dolgos emberek legyenek, mutassanak' példát a munkájukban. A szakszervezeti bizalmiak végül megválasztották a tisztségviselőket. Az szb elnöke Sztoján János lakatos- brigád-vezető, az szb titkára ismét Vasas Pál lett. A számvizsgáló bizottság elnökévé Pécsi Elemért, a munkaügyi döntőbizottság elnökévé Gálik Györgyöt választották meg. Az Építő-, Fa- és .Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának a választói értekezletén 24-en képviselik majd a vállalatot. P. B. Korszerű vasúti próbaterem Korszerű próbaterem készül a MÁV Szolnoki Járműjavító üzemében, a Budapesti Műszaki Egyetem vasúti járművek tanszéke szakembereinek javaslatai alapján. Horváth Károly tanszék- vezető egyetemi tanár elmondotta az MTI munkatársának, hogy a vasúti vontatásnál használt Diesel-motorok teljesítménye rohamosan nő, s ezzel párhuzamosan a javítás utáni bejáratásokkal járó zaj is mind nagyobb. A hagyományos kiképzésű próbatermekben mind gyakrabban éri az ott dolgozókat hallás- károsodás, s a keletkező rezgések ,a környék épületeit is veszélyeztetik. A tanszéken évekig tartó kísérletező munkával sikerült megtervezni egy olyan próbatermet, ahol a bejáratásra kerülő motor alatti vasbeton alapot rugóra rögzítik és zárt fülkében helyezik el. Az új típusú terem fél méter vastagságú, hangszigetelt fallal készül, a kezelőszemélyzet pedig üvegfal mögül ellenőrizheti megbízhatóan a motor működését. Említésre méltó újdonság az is, hogy automatikus szabályozó rendszer adagolja a bejáratáshoz szükséges mindenkori hőmérsékletet. A szakemberek most azon dolgoznak, hogy a bejáratáskor keletkező, eddig teljes egészében veszendőbe ment hőenergiát valamilyen formában hasznosítani lehessen. golt tevékenysége eredményeként nagyszerű eredmények születtek. A szocialista országokban készült berendezések tucatjai emelkedtek magasba a Szovjetunió űrhajóin, űrállomásain, és különböző műholdjain és bolygóközi kutatást végző űrszondáin. Felvetődhet a kérdés: mit adott hazánknak az űrkutatás, és mit adtak a magyar tudósok az űrkutatásnak? Hazánkban a. korábbi évtizedekben különböző égitestek megfigyelésével, vizuális észlelések alapján elméleti interpretációs tevékenységekkel foglalkozták. Az e téren szerzett tapasztalatok alapján kezdték 1957-től a műholdak megfigyelését, azok pályáinak alakulására vonatkozó számításokat végeztek, és azokat a geofizika és a geodézia területén hasznosították. A kísérletekbe való közvetlen bekapcsolódás az 1960-as évek második felétől jelentősen növelte lehetőségeinket. Az Interkozmosz szervezett kereteket biztosított a kutatómunkák összehangolására, biztosította, hogy a Szovjetunió gazdag tapasztalatait átvegyük, és kialakítsuk lehetőségeink keretei között az űrviszonyoknak megfelelő gyártástechnológiát. Egyik nagyon fontos hasznunk az űrkutatásból, hogy a magas követelmények szerint dolgozó kutatók szemlélete jelentős változáson ment keresztül. Az űrkutatás eredményei egyre inkább átültethetők a termelés különböző ágazataira, és így az általános technológiai színvonal emelését segítik elő. A technológiai színvonal emelkedése — jól tudjuk — korszerű termékeket — és ennek eredményeként —, versenyképességet jelent a világpiacon, ami végső soron népgazdasági terveink megvalósítását segíti. Úgy gondolom, részletesen nem kell elemezni azokat az előnyöket, amelyeket az űrtávközlés biztosít számunkra. A televízió lehetőségei erősen korlátozottak voltak mindaddig, amíg a világűrben keringő híradás- technikai műholdak óriás mértékben ki nem szélesítették. Napjaink eseményei, történjenek akár tízezer km távolságban is, szinte azonnal megjelennek képernyőinken. Ezt is az űrkutatás eredményei tették lehetővé. Ma még szinte beláthatat- lanok azok a lehetőségek,, amelyeket a világméretű meteorológiai, vagy a navigációs rendszer kiépítése tartogat számunkra. Hatalmas lehetőségeket rejt magában az erőforrás-kutatás, vagyis a föld távszondázása. Az emberiség energiaszükségletének jelentős hányadát az olaj és a gáz biztosítja. Ezek tartalékai nem kifogyhatatlanok. A tartalékok pontos ismerete, amit az űreszközök biztosítanak, lehetővé teszi, hogy időben feltárják az új energia felhasználásának lehetőségeit. Éz fontos számunkra is, de ezen tevékenységek még a nagy országok érdekein is túlnőnék. A világűr kutatása az erők és eszközök egyesítését, a tevékenységek összehangolását sürgeti. Az űrkutatás eredményei az egész emberiség boldogulását kell hogy szolgálják. Így jutunk el a kérdés második feléhez. Mit adtunk’ mi magyarok az űrkutatásnak? Meg kell mondani, hogy szerepünk az űrkutatásban, ha nenujs meghatározó, de jelentős. Űrkutatás a mi tevékenységünk nélkül is len-' ne, de néhány eredeti ötlettel, jól szerkesztett és igényesen kivitelezett műszerünk pedig kivívta az űr- nagyhatalmak szakembereinek elismerését. Mindez .arra kötelez bennünket, hogy tovább szélesítsük az űrkutatásban való részvételünket, abból a meggyőződésből kiindulva, hogy munkánkkal népünk, a szocialista közösség és az egész haladó emberiség javát szolgáljuk. Szabó József
