Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-20 / 116. szám

1980. május 20., kedd Májdollárok II ludak töméséhez érteni kell A világ két legjelentősebb lihamájexportőre Francia- ország és hazánk. Kivite­lünk több mint 700 tonnával 1977-ben érte el a rekordot ebből a csemegéből. Tavaly már csak 503 tonnát értéke­sítettünk külföldön, ám a bevétel így is meghaladta a 12 millió dollárt. A 200 ton­na csökkenés mutatja: a ter­melőknek nem volt igazán kifizetődő bíbelődni a hidak­kal. A vállalkozói kedv nö­velésére a közelmúltban je­vezető. — Nyolc gazda ne­velte őket. — A szövetkezet kilónként 44 forintért adja el a szár­nyasokat a kistermelőknek, s 41 forintért veszi meg tőlük a leadáskor. A kukoricát mi adjuk a vállalkozóknak. A libát és a tápanyagokat meg­előlegezzük a gazdáknak. En­nek az összegét az átvételkor levonjuk tőlük. Aki jól dol­gozott, az a hízott ludak sú­lyáért járó pénzből fedezi a kiadásokat. így tisztán meg­„Nyeli, mint kacsa a nokedlit.' lentősen emelkedett a prémi­um: az első osztályú májért 600, a második kategóriásért 450, a harmadrendűért pe­dig 100 forintot kapnak ki­lónként a gazdák. Ez év márciusától a Med- gyesegyházi ÁFÉSZ is fog­lalkozik a májlibák tenyész­tésével. — Miért szánták el magu­kat erre a lépésre? — A hetvenes évek elejétől kezdve évről évre kevesebb baromfit adtak át nekünk a gazdálkodók. Korábban évi 8 millió forint értékű csir­két, libát, kacsát és kisebb tételben nyulat s galambot vásároltunk fel. Négy éve már alig-alig kapunk barom­fit — tájékoztat Csjernyik János, az ÁFÉSZ párttitká­ra. — A nyúl- és galambte­nyésztés ugyan még dívik, a tenyésztők tábora nő, de a felvásárlás így sem éri el a kívánt mértéket. Ez volt tehát az a motí­vum, ami a Medgyesegyházi ÁFÉSZ-t inspirálta: növelni az árbevételt, egy nyereséget hozó ágazat meghonosításá­val. Hogy a májlibák te­nyésztése mellett törtek lándzsát, abban nagy szere­pe van, hogy a máj után já­ró prémiumösszeg jelentő­sen emelkedett, így a hely­belieknek is megéri foglal­kozni a ludakkal. Az sem mellékes, hogy ez az ágazat nem igényel különösebb be­ruházást, a libákat a háztá­jiban is lehet nevelni, s ez­által a környékbeli háziasz- szonyoknak is munkát tud­nak adni, legalábbis egy ré­szüknek. * Az ÁFÉSZ berendezett egy barakkot a község szélén, ez a tanműhely. Aki vállalkozik a ludak tömésére, az itt ta­nulja meg az etetés módsze­rét, Kiss Mátyás telepvezető irányításával. — Márciusban végeztünk az előkészületekkel, akkor hoztunk 640 libát Kiskun­halasról — mondja Kardos József felvásárlási osztály­Munkában a telepvezető Fotó: Veress Erzsi marad neki a májprémium. — önöknek tehát három forint a hasznuk kilónként... — Nem, mert ebből le kell vonni a rezsiköltségeket. Hogy pontosan mennyi a nyereségünk ebből az ága­zatból, azt még nem tudom megmondani, de nagyjából 2-3 százalék kilónként. Ne­künk akkor kifizetődő az üzlet, ha sok libát tudunk kiadni a termelőknek. Tud­ja, sok kicsi sokra megy. — Hová szállítja a luda- kat a szövetkezet? — A Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalathoz. Az átvétel másnapján, amikor a cég megkezdi a szárnyasok feldolgozását, a gazdák is ott vannak, mi visszük be őket autóval. Látják tehát a munkájuk eredményét, tud­ják, miért kapnak ennyi vagy annyi pérmiumot. — Hány embert foglalkoz­tatnak jelenleg? — Tizenötöt. Ök most 1030 libát nevelnek. # Elmondták, a tömésben körülbelül minden huszadik liba pusztul el. „Sajnos” — tették hozzá. Az idős pa­rasztemberek szerint az a jó, ha minden tizedik kimú­lik. Ez látszólag ellentmon­dás. Az érvük azonban meg­győző. Az intenzív etetéstől a ludak mája begyullad, egészségtelenül nagyra fejlő­dik. Ha túl nagy lesz, az ál­lat elpusztul. Namármost, ez azt jelenti, hogy az életben maradt libák zömének is szép nagy a mája, közel a fél kilóhoz. Így nagyobb lesz az első osztályú máj rész­aránya, ami jóval többet hoz a konyhára, mint a közepes minőségű belsőség. A tömés­nek tehát van egy optimális módszere, amire Medgy ég­egyházán is szeretnének rá­lelni. * Kiss Mátyás nem is olyan régen még Békéscsabán dol­gozott, gépekkel. — Mikor megtudtam, hogy az ÁFÉSZ elkezdi majd a májlibák tenyésztését, egyből vállalkoztam — mondja. Itt lakom, nem messze a tan­műhelytől, nekem megéri a telepen dolgozni. Mint telepvezető 2500 fo­rintot kap. Ehhez jön a pré­mium a májért. — Ez mennyi? — Attól függ. A második turnusért 8 ezer forintot kap­tam. — Hány libát gondoz? — Százat vállaltam, itt a barakkban. A berendezés az én nevemen van. — Mennyit dolgozik na­ponta? — A libákat az első héten naponta háromszor etetem: reggel 6-kor, délben és este 6-kor. A második héten öt­ször: 4, 8, 12, 16 és 20 óra­kor. Á harmadik héten ugyanígy, plusz még éjfél­kor. — Ez is szakma? — Azt nem mondanám, de nagyon kell érteni a tömés­hez. — A módszert hol tanul­ta? — Kiskunhalason. A cég engem küldött oda három hétre tanulmányozni a tech­nológiát. Az etetőberendezés, amit én csináltam, megköny- nyíti a munkát. % A vállalkozói kedvnek te­hát nincsenek híján a med- gyesegyháziak. Ez érthető, hiszen az üzlet minden rész­vevőnek hasznot hoz. S gon­doljuk meg: a magyar ke­reskedők 20—25 dollárt kap­nak külföldön 1 kilogramm libamájért. Horváth István Az űrhajózás haszna Felvetődik a kérdés, mit adott hazánknak az űrkutatás, és mi magyarok mit adtunk ennek az új, dinamikusan fejlődő tudománynak. 1957-ben kezdték meg hazánkban a műholdak megfigyeléseit, és azok mozgásának és műkö­désűknek eredményeit hasznosították a magyar tudósok a geofizika és a geodézia területén. Lehetőségeink keretei között kialakíthattuk a szovjet tapasztalatok nyomán az űrviszonyoknak megfelelő gyártástechnológiát, és ami a legfontosabb, az ebből adódó tapasztalatok elősegítették az általános technológiai színvonal emelkedését. Mi is részesülünk az űrtávközlés naponta tapasztalható elő­nyeiből, és szovjet segítséggel jobban megismerhetjük hazánk felszíne alatt meghúzódó energiaforrásokat. Mi nagyon keveset tudunk adni az űrtudománynak, de né­hány eredeti ötlet, jól szerkesztett és igényesen kivitele­zett magyar műszer kivívta az űrnagyhatalmak szakem­bereinek elismerését. Évezredeken át az ember a föld felszínéről figyelte meg a világűrben lejátszódó je­lenségeket, és az így szer­zett ismeretek alapján alakí­totta ki elképzelését galakti­kánkról, naprendszerünkről és földünk helyéről és sze­repéről a naprendszeren be­lül. 1957. október 4-én azon­ban gyökeresen változott a helyzet. Az ember alkotta első mesterséges hold föld kö­rüli pályára állt és ezzel le­hetőség nyílt arra, hogy az ember a világűrből; folytas­sa a világűr kutatását, és a föld még részletesebb és pon­tosabb megismerését. Meg­kezdődött a világűr megis­merésének új, nagyobb le­hetőségeket biztosító korsza­ka, és ez csak fejlődött azzal, hogy az ember is kijutott a világűrbe, és személyesen bekapcsolódott a kutatásba. A föld országainak több mint 95 százaléka részt vesz az űrkutatásban, illetve ré­szesül annak szolgáltatásai­ból. Köztük van hazánk, a Magyar Népköztársaság is. Az űrkutatás kezdetén sokan voltak, ma azonban már egy­re kevesebben vannak azok, akik kétségbe vonják az űr­kutatás, illetve az abban va­ló részvétel szükségességét. Ez érthető, hiszen földünkön számtalan probléma vár megoldásra. Ugyanakkor ma már annyira hozzátartoznak mindennapi életünkhöz azok az eredmények, amelyeket az űrkutatás, űrrepülés biztosít, hogy nékülük nehéz lenne el­képzelni mindennapi tevé­kenységünket. Hazánk lehe­tőségeinek megfelelően vál­lal részt a világűrkutatás problémáinak megoldásában. Több mint egy évtizede — a Szovjetunió javaslatára — megalakult az Interkozmosz együttműködés, amelyben 9 szocialista ország összehan­Szakszervezeti választói értekezlet az ÁÉV-nál A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat. (ÁÉV) szakszervezeti tanácsa má­jus 17-én, Békéscsabán tar­totta meg a szakszervezeti bizalmi küldöttek választói értekezletét. A szakszerveze­ti tanács beszámolóját az elmúlt 5 év munkájáról Va­sas Pál, szb-titkár ismertet- te. Részletesebb tájékozta­tást. adott az 1979. évi ered­ményről, valamint a köz­ponti telep fejlesztéséről. Elmondta, hogy a vállalati tervek kialakításában a szakszervezet is képviseltet­te magát. Beszélt a szocialista mun­kaversenyről, amelyben a részvevő brigádok száma kissé csökkent, az eredmé­nyek azonban javultak. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy az újítómozgalmat a jövő­ben jobban fel kell karolni. A bérfejlesztéssel kapcso­latban megállapította, hogy az meghaladta a tervezet­tet A további bérfejlesztés gazdaságosabb, eredménye­sebb munkát követel min­denkitől. A szakszervezeti bizalmiaknak elsősorban ezt kell elősegíteniük, hogy több jusson fejlesztésre, a szo­ciális körülmények javítá­sára is. Sztankó András, a szám- vizsgáló bizottság elnöke el­mondta, hogy a tagdíjfizetés fegyelmezetten történik és a bérek növekedésével ará­nyosan nő a befizetett ösz- szeg. A két beszámolót vita kö­vette. Többek között felszó­lalt Sztoján János, aki kifo­gásolta, hogy az önkéntesen vállalt kommunista műsza­kokban néha csak 50—60 százalékos a részvétel. Rusz- nák Pál, a Kiváló címmel kitüntetett- kőművesbrigád vezetője a szakmunkás- tanulókkal való alaposabb foglalkozás fontosságát hangsúlyozta. Laczó Mihály- né, nőfelelős a nagy csalá­dosok helyzetének a javítá­sára tett javaslatot. Vörös Sándomé, az Építők Mun­kácsy Mihály Művelődési Háza tevékenységének a fontosságát méltatta. Tóth Sándor, a vállalati pártbizottság titkára a szak- szervezeti bizalmiak mun­kájának a jelentőségéről beszélt. Korek Ferenc igaz­gató elmondta, hogy a vál­lalat idei eredményei jók, de nagyobb gondot kell for­dítani & gazdaságosságra. Az idén nagyrészt elkészül a központi telep, ami előse­gíti a szervezettebb munkát. Podina Sebő, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dol­gozók Szakszervezete köz­ponti vezetőségének a titká­ra jónak értékelte a szak- szervezet eddigi munkáját. A vállalati tervek kidolgo­zásában és megvalósításá­ban eredményesen műkö­dött közre. Az érdekvédelmi feladatát is megfelelően lát­ta el. A jövedelem- és a szo­ciálpolitikai feladatait tel­jesítette. Javasolta azonban, hogy a szakszervezet foko­zottabban segítse elő a szo­cialista brigádmozgalom fej­lődését, valamint a munka- fegyelem javítását. A bizal­miak — mondotta még — hozzáértő, dolgos emberek legyenek, mutassanak' példát a munkájukban. A szakszervezeti bizalmi­ak végül megválasztották a tisztségviselőket. Az szb el­nöke Sztoján János lakatos- brigád-vezető, az szb titkára ismét Vasas Pál lett. A számvizsgáló bizottság elnö­kévé Pécsi Elemért, a mun­kaügyi döntőbizottság elnö­kévé Gálik Györgyöt vá­lasztották meg. Az Építő-, Fa- és .Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának a vá­lasztói értekezletén 24-en képviselik majd a vállala­tot. P. B. Korszerű vasúti próbaterem Korszerű próbaterem ké­szül a MÁV Szolnoki Jár­műjavító üzemében, a Bu­dapesti Műszaki Egyetem vasúti járművek tanszéke szakembereinek javaslatai alapján. Horváth Károly tanszék- vezető egyetemi tanár el­mondotta az MTI munkatár­sának, hogy a vasúti vonta­tásnál használt Diesel-moto­rok teljesítménye rohamo­san nő, s ezzel párhuzamo­san a javítás utáni bejára­tásokkal járó zaj is mind nagyobb. A hagyomá­nyos kiképzésű próbater­mekben mind gyakrabban éri az ott dolgozókat hallás- károsodás, s a keletkező rezgések ,a környék épülete­it is veszélyeztetik. A tanszéken évekig tartó kísérletező munkával sike­rült megtervezni egy olyan próbatermet, ahol a bejára­tásra kerülő motor alatti vasbeton alapot rugóra rög­zítik és zárt fülkében he­lyezik el. Az új típusú terem fél méter vastagságú, hangszi­getelt fallal készül, a keze­lőszemélyzet pedig üvegfal mögül ellenőrizheti megbíz­hatóan a motor működését. Említésre méltó újdonság az is, hogy automatikus szabályozó rendszer adagol­ja a bejáratáshoz szükséges mindenkori hőmérsékletet. A szakemberek most azon dolgoznak, hogy a bejára­táskor keletkező, eddig tel­jes egészében veszendőbe ment hőenergiát valamilyen formában hasznosítani le­hessen. golt tevékenysége eredmé­nyeként nagyszerű eredmé­nyek születtek. A szocialista országokban készült beren­dezések tucatjai emelkedtek magasba a Szovjetunió űrha­jóin, űrállomásain, és külön­böző műholdjain és bolygó­közi kutatást végző űrszon­dáin. Felvetődhet a kérdés: mit adott hazánknak az űrkuta­tás, és mit adtak a magyar tudósok az űrkutatásnak? Hazánkban a. korábbi év­tizedekben különböző égites­tek megfigyelésével, vizuális észlelések alapján elméleti interpretációs tevékenységek­kel foglalkozták. Az e téren szerzett tapasztalatok alap­ján kezdték 1957-től a mű­holdak megfigyelését, azok pályáinak alakulására vonat­kozó számításokat végeztek, és azokat a geofizika és a geodézia területén hasznosí­tották. A kísérletekbe való közvetlen bekapcsolódás az 1960-as évek második felétől jelentősen növelte lehetősé­geinket. Az Interkozmosz szervezett kereteket biztosí­tott a kutatómunkák össze­hangolására, biztosította, hogy a Szovjetunió gazdag tapasztalatait átvegyük, és kialakítsuk lehetőségeink keretei között az űrviszo­nyoknak megfelelő gyártás­technológiát. Egyik nagyon fontos hasznunk az űrkuta­tásból, hogy a magas köve­telmények szerint dolgozó kutatók szemlélete jelentős változáson ment keresztül. Az űrkutatás eredményei egyre inkább átültethetők a termelés különböző ágazatai­ra, és így az általános tech­nológiai színvonal emelését segítik elő. A technológiai színvonal emelkedése — jól tudjuk — korszerű terméke­ket — és ennek eredménye­ként —, versenyképességet jelent a világpiacon, ami végső soron népgazdasági terveink megvalósítását se­gíti. Úgy gondolom, részlete­sen nem kell elemezni azo­kat az előnyöket, amelyeket az űrtávközlés biztosít szá­munkra. A televízió lehető­ségei erősen korlátozottak voltak mindaddig, amíg a világűrben keringő híradás- technikai műholdak óriás mértékben ki nem szélesí­tették. Napjaink eseményei, történjenek akár tízezer km távolságban is, szinte azon­nal megjelennek képernyőin­ken. Ezt is az űrkutatás ered­ményei tették lehetővé. Ma még szinte beláthatat- lanok azok a lehetőségek,, amelyeket a világméretű me­teorológiai, vagy a navigá­ciós rendszer kiépítése tar­togat számunkra. Hatalmas lehetőségeket rejt magában az erőforrás-kutatás, vagyis a föld távszondázása. Az em­beriség energiaszükségleté­nek jelentős hányadát az olaj és a gáz biztosítja. Ezek tartalékai nem kifogyhatatla­nok. A tartalékok pontos is­merete, amit az űreszközök biztosítanak, lehetővé teszi, hogy időben feltárják az új energia felhasználásának le­hetőségeit. Éz fontos szá­munkra is, de ezen tevé­kenységek még a nagy orszá­gok érdekein is túlnőnék. A világűr kutatása az erők és eszközök egyesítését, a tevé­kenységek összehangolását sürgeti. Az űrkutatás ered­ményei az egész emberiség boldogulását kell hogy szol­gálják. Így jutunk el a kérdés második feléhez. Mit adtunk’ mi magyarok az űrkutatás­nak? Meg kell mondani, hogy szerepünk az űrkutatásban, ha nenujs meghatározó, de jelentős. Űrkutatás a mi te­vékenységünk nélkül is len-' ne, de néhány eredeti ötlet­tel, jól szerkesztett és igé­nyesen kivitelezett műsze­rünk pedig kivívta az űr- nagyhatalmak szakemberei­nek elismerését. Mindez .ar­ra kötelez bennünket, hogy tovább szélesítsük az űrku­tatásban való részvételün­ket, abból a meggyőződésből kiindulva, hogy munkánk­kal népünk, a szocialista kö­zösség és az egész haladó emberiség javát szolgáljuk. Szabó József

Next

/
Oldalképek
Tartalom