Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-18 / 115. szám
1980. május 18., vasárnap Képaukció — évente háromszor Az aukció, a műtárgyak nyilvános árverésen való eladása évszázados múltra tekint vissza. 1616-ban Hollandiában tartották az első ilyen rendezvényt. Magyar- országon 1910-től rendszeresített művészeti aukciókat a Magyar Gyűjtők Egyesülete, az úgynevezett „Szent- György Céh”. Húsz év alatt az ötvenedik A felszabadulás után a Bizományi Áruház Vállalat rendezett aukciókat először 1957-ben. Ezek még úgynevezett művészeti nagyaukciók voltak, amelyeken képeken kívül iparművészeti tárgyak is a kalapács alá kerültek: a mostani aukciókon festmények, grafikák kerülnek árverésre — évente három alkalommal. Az első képaukciót 1960 októberében tartották és a közelmúltban ünnepelte a Bizományi Áruház Vállalat ötvenedik képaukciójának megrendezését. „Ez idő alatt mintegy 10 ezer festmény cserélt gazdát — írja Kissné Sinkó Katalin, a BÁV ellenőrző becsüse. — Bizonyára a magyar festményállomány jelentős és jellemző része.” Az árverés anyagát a Bizományi Áruház Vállalat, felvevőhelyein gyűjtik. Az aukciót megelőzően hirdetések útján hívják fel az eladni szándékozók figyelmét e lehetőségekre, de ezenkívül is felvehetnek a becsüsök jó kvalitású, művészi értékű képeket aukción való értékesítésre. Zsűrizik, védik A képeket ,a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum munkatársaiból álló zsűri bírálja el, amelynek feladata a mű valódiságának megállapítása, a minőségi válogatás. Sokszor ilyen alkalommal kerül elő lappangó, egy-egy festő-életmű vagy nemzeti műkincsállományunk szempontjából fontos mű. A múzeumi zsűri ilyenkor védetté nyilvánítja a műtárgyat. — amelyet nem vihetnek ki az országból (az országon belül bármikor eladható!), s amelynek adatait a múzeumok tudományos célra nyilvántartják. Az aukció az eladók és vevők, a gyűjtők, az érdeklődők, a művészet kedvelőinek találkozási helye. Az árverést megelőző kiállítás — amelyet a MOM Csörsz utcai Szakasits Árpád Művelődési A kiállításon Központjában rendeznek — igazi kulturális esemény. Hiszen olyan, magántulajdonban levő művekkel ismerkedhetnek itt a látogatók, amelyek megtekintésére máskor nem nyílik alkalom. A budapesti és vidéki múzeumok is gyakran vásárolnak az aukción — gyűjteményük hiányát kiegészítve. Rendszeres vásárló ,a Szép- művészti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, csakúgy, mint a pécsi, a kaposvári, a hódmezővásárhelyi, a szegedi, a szolnoki múzeum.. Képek és árak Az árverésen a Piac törvényeid a kereslet és kínálat viszonya —, s a divat közvetlenül alakítják, változtatják az árakat. Itt vevő és eladó egyaránt megbizonyosodhat afelől, hogy ,a műtárgy valóban a keresletnek megfelelő áron cserélt gazdát. A kikiáltási ár csak irányt ad, az az összeg, amelyen alul nem értékesítik a tárgyat. Már a Bizományi Áruház Vállalat által rendezett ötödik, hatodik képaukciótól kezdve általában megduplázódtak a kikiáltási árak. 1960-ban, az első képaukción 119 festményt árvereztek, s közülük 75 talált gazdára, a 161 milliós kikiáltási ár helyett 221 millió forintért. Húsz évvel később 230 képből 202 kelt el, 2 371 millió kikiáltási ár helyett 4 477 millióért. Az első képaukció legdrágább képe — 18 ezer forint! — Benczúr Gyulának a Budavár bevétele című festményéhez készített tanulmánya volt. De annak idején nem vették meg Egry József Balatoni tájképét, sem Csók István Virágcsendéletét. S mindössze kikiáltási áron, 2200 forintért kelt el Koszta József Virágcsendélete. Húsz év telt el, s Egry József Napsütéses Balaton című olajpasztelljét 110 ezer forintra „verték” fel a 65 ezer forintos kikiáltási árról. Csók István festményéért 90 ezer, Fényes Adolf Csendéletéért 65 ezer és Gulácsy Lajos önarcképéért ugyancsak 65 ezer forintot ajánlottak. Az általános gazdasági tényezőkön kívül a tudományos kutatás eredményei, a szakirodalom publikálásai, a kiállítások, a művészek „felfedezése”, mind-mind befolyásolják az árakat, a kereslet alakulását és a divat változásait. Egy-egy festőéletmű kiállítása vagy monográfiája után érezhetően felszöknek az árak. (Így a Magyar Nemzeti Galéria-beli Mednyánsz- ky-kiállítás után is.) KallAdt műkincs Képet nemcsak esztétikai indítékból, haneri) értékmegőrzés céljával vásárolnak világszerte. Egy amerikai közgazdász összehasonlította az arany, az olaj és a műkincsek árváltozásait, értékállóságát. A legrövidebb időn belül a legnagyobb — sőt. — fantasztikus és állandó értéknövekedést a műtárgyak körében tapasztalt. Nagyon gyakori, századok óta ismétlődő jelensége a művészeti életnek, hogy egy- egy kiemelkedő tehetséget életében, vagy még azután is hosszú ideig, nem ismernek fel Műveiket nem értékelik, nem tartják becsben. Egyik legismertebb késői felfedezés Greco művészete. Vagy közismert, hogy Csontváry évekig kallódó ouevrejét nem tekintették értéknek, holott ma már legbecsesebb nemzeti kincseink között tartjuk számon. Paál László 1877-ben így írt öccsének: „Amióta festő vagyok, még soha ilyen nyomorúságos helyzetben nem voltam... Olyan képeket, amiket egy évvel ezelőtt 1000 frankért adtam el, álig tüdője most 200—300 forintért eladni.” Ma pedig erdei tájképéért a Bizományi Áruház Vállalat ötven aukciója során a legmagasabb árat. — 270 ezer forintot — fizettek! Kádár Márta Folyik az árverés Filatéliai birek Tudomány — technika K kvarcóra „szíve” Mind az ENSZ emblémája, mind a zászlója bélyegeken is szerepel, amióta 1951- ben az ENSZ postája megkezdte működését. A zászló először az első forgalmi sorozat 3,15 és 25 centes bélyegein látható. Az első ország Szomália volt, amely 1960- ban bélyegein szerepeltette az ENSZ zászlaját is a magáé mellett. Az értesítés szerint pedig 1978 októberétől az ENSZ folyamatosan bemutatja bélyegein az összes tagországainak zászlait. Minden évben négyszer adnak ki 4—4 bélyeget, mindegyiken egy-egy tagország zászlajával. Az első 16 ország között lesz Magyarország is. A bemutatás sorrendjét sorsolással döntötték el. Azért gyűjtik sokan ezt a motívumot, mert a legkönnyebb teljes gyűjteményt alkotni, éppen a kevés kiadás miatt. A következő alkalmi bélyegzésekről számolhatunk be: május 17: 650 éves a visegrádi királyi palota, Vi- segrád; május 23: Az alkoholtól veszélyeztetett ifjúságért, Kecskemét; május 28— június 2: Budapest—Hamburg városok bélyegkiállítása, MABÉOSZ-székház; május 31: 100 éves a nagyüzemi bányászat, Rudabánya; május 31 és június 1: Magyar Éremgyűjtők Egyesülete X. vándorgyűlése, Keszthely; június 1: Bicskei napok, Bicske; V. lakóhelyi spartakiód, Budapest, BEAC- sporttelep; június 2—14: Nemzetközi Űrkutatási Bizottság XXIII. ülése, Budapest, Orvostudományi Egyetem, Nagyvárad tér 4; június 6—15: Magyarország— Belgium bélyegkiállítás, Budapest MABÉOSZ-székház; június 10: 35 éves a magyar szovjet barátság bélyegbemutató, Csurgó; június 13—15: IV. Siótur Kupa, nemzetközi- vízilabdatorna, Siófok; június 14: 200 éves a simontornyai bőrgyár, Simontomya; június 28—augusztus 1, 2 és 16: Beethoven-hangversenyek, Martonvásár; augusztus 26: IX. országos gyógyszertechnológiai konferencia, Sopron. Vas Tityor A kvarcóra néhány esztendő leforgása alatt világszerte népszerűvé vált. Rendkívül pontosak, de talán mégsem ez magyarázza közkedveltségüket, hanem az, hogy az óra tulajdonosának legalább egy (esetleg két) évig — a következő elemcseréig — nem kell az időmérőjével törődnie: nem kell felhúzni, mutatóit csavargatni, és állandóan hordani sem kell, mint az automatikus órákat. A kvarcórák „szíve” a csöppnyi mesterséges kristály. Közel fél évszázaddal ezelőtt egy amerikai fizikus mutatta be először, hogyan lehet egy kvarckristályt rezgésbe hozni. Megfordította az ún. piezoelektromos hatást, a kristály két szemben fekvő felületére váltakozóáramot kapcsolt, és ezzel a kristályt periodikus .alakváltozásra késztette. Ez a jelenség a mai modem kvarcórák működésének az alapja.' Egy kvarckristályban tetszés szerinti frekvenciájú rezgés kelthető néhány ezertől százmillió Hz-ig. A rezgésszám elsősorban a kvarc alakjától és a nyerskristályból való kimetszés formájától függ. A két legszokásosabb rezgésszám 32 768 és a Sokkal nagyobb 4 194 304. A nagyobb rezgésszám nagyobb teljesítményű elektronikát és több áramot igényel az órában. Bár a 32 kHz-es karóra minden igényt kielégít, a híres óragyárak mégis inkább a nagyobb rezgésszámú megoldást alkalmazzák. Nemcsak azért, mert maga a kristály olcsóbban állítható elő és könnyebben szerelhető, hanem .azért is, mert a hőmérséklet-változásra kevésbé érzékeny. A modem órákhoz használt kristályokat — a valamelyes frekvenciaváltozást előidéző „öregedés” meggyorsítása céljából — három hónapon át kezelik, „hősokkolják”, s c&ak azután kerülhetnek beszerelésre. Az óra bonyolult elektronikus szerkezetének az a feladata, hogy a nagy rezgésszámból másodpercenként 1 rezgést állítson elő. Képünkön: annak a hajszálfinom laboratóriumi munkának egy munkafázisát láthatjuk, amellyel a kvarcórák kristályait Bulgáriában előállítják (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Rontja-e a vezetés az egészséget? Már több mint háromszáz-ezer -autós vallja, hogy gyalogolni jó, de autózni se rosszabb. Az országban másfél millió vezetői jogosítvány várja, hogy gazdája a volán mellé ülhessen Ä többiek büszke vagy félénk gyalogosként lesik, hogy az útjukat keresztező autóban éppen egy egészséges, nyugodt, magabiztos embertásuk ül-e, vagy pedig egy szorongó, vagy agresszív, lélekben vagy testben beteg ember. Mivel mindenki közlekedik és a közlekedés már önmagában is veszélyes üzem, érdemes hát megismerni, hogy hogyan maradhat a forgalomban nyugodt, magabiztos és egészséges? Az első feltétel az, hogy ismerje el azt a tényt, hogy az autózás nem szórakozás, kikapcsolódás, hanem komoly munka, amely megterheli a szervezetet. Kritikus helyzetben a velejáró izgalom átlag 30 százalékkal növeli a vérnyomást, és 30—40 százalékkal a pulzusszámot. Kísérletek bizonyítják, hogy a még teljesen egészséges gépkocsivezetőknél is zavarok jelentkeznek a szívizom oxigénellátásában, ha hirtelen, a közlekedésből adódó váratlan helyzetbe kerülnek. Ha ez így van az egészségeseknél, mit jelent a vezetés a betegeknek? Legalább azt, hogy a betegség kezdetén és egy ideig utána ne üljön a volán mögé! A beteg embernek be kell látnia, hogy főleg az orvosi leletek, a személyiség képe, az általános állapota döntse el, ve- zessen-e vagy se? Nem akarom megijeszteni a krónikus betegségben szenvedő autósokat, csak azt, hogy ne érezzék a vezetést valamiféle kényszernek, hanem bölcs önuralommal tudjanak alkalmazkodni, pillanatnyi állapotuktól függően lemondani is róla, mint amilyen szívesen vezetni szoktak. A vezetés közismerten szellemi munkát igényel, melyet huzamos^ ideig nem képes a szervezet elviselni. Az átlag körülbelül egy óráig tud maximális teljesítményt adni. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a pihenőket ne a megtett kilométerek, hanem az autóban eltöltött idő után szabjuk meg. A rendszeres vagy alkalmankénti gyógyszerszedés is komoly hatással van az autóvezetők koncentráló képességeire. Sokszor ugyanolyan veszélyt jelentenek, mint az alkoholfogyasztás. Az idegrendszerre, a reflexműködésre ható gyógyszerek szedésénél mindig tilos az autóvezetés. Aki rendszeresen, naponta vezet, és vala- ‘ milyen betegség miatt, ha átmenetileg is, de gyógyszert kell szednie, mindenképpen ajánlatos, ha kikéri a kezelőorvos, vagy a gyógyszerész véleményét autóvezetésével kapcsolatban. Kívánatos, hogy az autóvezetők tisztában legyenek a helyes magatartással és tennivalóval, közlekedési baleset esetén. A segítségnyújtás célja ilyenkor az legyen, hogy lehetővé tegyék az orvos számára az eredményes beavatkozást. A közlekedési baleset sérültjének sorsa az őt először észlelő elsősegély- nyújtó kezében van. Helyes vagy helytelen ténykedéstől függ a további sorsa. Dr. König János< Virág a lakásban A hosszú, kietlen téli hónapok után alig várjuk már az első tavaszi napsugarat, a szívmelengető első tavaszi virágokat, lakásunk legkedvesebb díszeit. Néhány ötlettel szeretnénk hozzájárulni a virágok mutatósabb elhelyezéséhez. 1. A vidéki kertekben szinte mindenütt nyílik tulipán, orgona. Különösen az orgonából többnyire malomkerék nagyságú bokrétát gyömöszölnek kisméretű vázába. Egy igen mutatós Kompozíció négy szál fehér orgonából és négy szál piros tulipánból áll, meglehetősen magas, vastag falú porcelánvázában. Ilyen esetben csak ,a tulipán felső leveleit hagyjuk meg, az orgonáét szedjük le, mert a sok levéltől hamar megposhad a víz. Mielőtt a szépen elrendezett csokrot vízbA tesszük, alufóliából összehajtott „szalag”- csíkkal fogjuk lazán össze, hogy szét ne essék. 2. Tavaszi kirándulásaink alkalmával ,az erdőt-mezőt járva, ritkán megyünk haza néhány szép virágos ág (vadcseresznye, vadkörte, kökény, galagonya) nélkül. Két-három szál igen szépen mutat, ha körülötte, alul sű- rőn telerakjuk színes, tarka virágú kankalinnal, de hatásos árvácska- vagy százszorszépcsokorral körülvéve. Képünkön nagyméretű, barna mázas kerámiabögrében nyert elhelyezést. 3. Szép színe, formája, de legfőképpen pazar illata miatt sokak kedvence a jácint. Tovább megmarad és virágzik a lakásban, ha megfelelő nagyságú üvegtálba ültetjük — 2-3 tövet is egyszerre — úgy, hogy a föld felett a töveket mohával vesszük körül. BK
