Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-10 / 83. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES B MEGYEI TAHÓCS LAPJA 1980. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM Nemzetközi mezőgazdasági Közlekedés­tudományi szakember-találkozó Szarvason A Tessedik Sámuel által szervezett Gyakorlati Gaz­dasági Szorgalmatossági Is­kola megalapításának 200. évfordulója alkalmából jubi­leumi tudományos konferen­ciát tartanak Szarvason a DATE, a Hazafias Népfront szarvasi városi bizottsága és a DATE Szarvasi Főiskolai Kara rendezésében. A Tessedik Sámuel tiszán­túli mezőgazdasági tudomá­nyos napokat tegnap, szer­dán délelőtt Tóth József, a DATE rektora nyitotta meg, és köszöntötte az ünnepség mintegy 800 részvevőjét. Elsőként Romány Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartotta meg Me­zőgazdaság és haladás cimű előadását, melyben méltatta Tessedik munkásságát és kö­vetőit: a Tiszántúlon műkö­dő agrároktatási bázisokat és kutatóintézeteket. Fel­idézte, hogy 1767-ben, ami­kor Tessedik Sámuel evan­gélikus lelkészként Szarvasra került, a kor alacsony me­zőgazdasági termelési szín­vonalának megfelelően a ka­lászosok a vetőmagnak csak a háromszorosát termették, és az élelmiszerfeldolgozás szinte a hullával volt egyen­lő. Ilyen viszonyok között alapította meg Szarvas vá­rosának meg nem értett po­lihisztora 1780-ban a Gya­korlati Gazdasági Szorgal­matossági Iskolát, az első ilyen jellegű oktatási intéz­ményt Európában. Romány Pál előadásában kitért a Tiszántúl jó, de szél­sőséges természeti adottsá­gaira, s arra, hogy meg kell teremteni ennek a terület­nek a gazdasági harmóniá­ját, amiben még hiányossá­gok lelhetők fél. Így a szál­lításnak, a kutatóintézmé­nyeknek és magának az irá­nyításnak is az a feladata, hogy a mezőgazdasági ter­melés az igényekhez, a ke­reslethez gyorsan és rugal­masan tudjon alkalmazkod­ni. Végül elmondotta, hogy szorosabb kapcsolatot kell teremteni a kistermelőkkel, új ismereteket, eszközöket és gazdaságos feltételeket biz­Romány Pál megnyitó előadását tartja Fotó: Veress Erzsi tosítani számukra a további termeléshez, hiszen fontos szerepük van az ország me­zőgazdasági termékekkel va­ló ellátásában. Békés megye mezőgazda­ságának helyéről, szerepéről és sajátosságairól tartott elő­adást Csatári Béla, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bizottságának titkára, majd Mészáros Ist­ván országgyűlési képviselő emlékezett meg Tessedik Sá­muel szarvasi tevékenységé­ről. Kurucz Gyula, a DATE rektorhelyettese a tudomá­nyos napok névadójának munkásságáról és annak to­vábbfolytatásáról számólt be. Az előadásokat délután a Szarvas múltja és jelene cí­mű kiállítás és Ruzicskay György Tessedik életútját végigkísérő grafikáinak meg­tekintése követte. A kétnapos tudományos konferencián a hazai neves szakemberek előadásain kí­vül külföldi mezőgazdasági kutatási eredményekről is hallhatnak a részvevők, így a szekcióüléseken belga, szovjet, NDK, lengyel és ro­mán kutatóintézetek és egyetemek kísérleteiről és munkájáról. K. T. M. tanácskozás Tizenkét ország több mint 120 szakemberének részvéte­lével közlekedéstervezési és forgalomtechnikai tudomá­nyos tanácskozás kezdődött tegnap Budapesten, a Tech­nika Házában. A háromna­pos eseménysorozaton a vá­rosi és az országos közleke­dési hálózat fejlesztési kér­déseit vitatják meg a részt­vevők. Az esemény nemcsak a közlekedéstudományi szak­emberek házi rendezvénye; eljöttek a települések fej­lesztésével foglalkozó terve­zők, mérnökök is. A közle­kedés, illetve a települések jelenét és jövőjét ugyanis ma már csak szerves egy­ségben lehet vizsgálni. Ma­gyarországon például egy­millió ingázó dolgozót tarta­nak nyilván, ami egyfelől közlekedési, másfelől viszont városi, például ellátási gon­dokat okoz. Olyannyira egy­másba fonódott a két terü­let, hogy a település- és a közlekedéshálózat fejlesztésé­nek kapcsolata 1981-től kez­dődően az első helyen áll a KPM célprogramjai között. S mivel a tanácskozáson a több mint 60 külföldi rész­vevő beszámol majd a saját országa közlekedésének és településhálózatának gond­jairól, vagy éppen eredmé­nyeiről, a magyar szakembe­rek rengeteg információhoz juthatnak. Kilencmilliárd rubeles áruforgalom Mezőgazdasági szakkönyvvásár az előadások szünetében Hazánk áruforgalma a töb­bi szocialista országgal 1979- ben kiegyensúlyozottan fejlő­dött. Az export és az import a KGST-államokkal 10—11 százalékkal nőtt, az egyenleg a tervnek megfelelően ala­kult — mondotta tegnapi sajtótájékoztatóján Vas Já­nos külkereskedelmi minisz­terhelyettes. A szállítások tervszerűsége is javult, bár ezúttal is előfordultak késé­sek mind az exportban, mind az importban. Sikerrel foly­tatódott a mintegy 90 sok­oldalú és több mint 160 két­oldalú szakosítási és koope­rációs termelési egyezmény végrehajtása. A KGST-or- szágokba irányuló 4 milli­árd rubeles magyar export­nak 35 százaléka, az onnan származó csaknem 4,5 milli­árd rubeles importnak pe­dig 23 százaléka bonyolódott le szakosítási szerződés alap­ján. A fejlődés különösen az importcikkek kooperációs gyártásában figyelemre mél­tó, mert a megelőző két év­ben a kooperációból szárma­zó behozatal értéke stagnált. Mind az export-, mind az importárak a tervezettnél va­lamivel magasabbak voltak, 1979-ben, a cserearány azon­ban összességében a terve­zettnek megfelelően válto­zott. 1980-ra csaknem 9 milli­árd rubeles áruforgalmat irányoztak elő a szocialista országokkal, vagyis a növe­kedés valamivel mérsékel­tebb, mint a korábbi esz­tendőkben. Ennek az az oka, hogy valamennyi szocialista ország a hazánkéhoz hason­ló gazdasági gondokkal kény-. télén szembenézni. A világ­piaci árváltozások az egyre nehezülő piaci helyzet a töb­bi szocialista ország számá­ra is hátrányokkal jár. Mi­vel ezeket a hátrányokat a termelés hatékonyságának növekedése nem tudta tel­jes mértékben ellensúlyozni, a belső és a külső gazdasá­gi egyensúlyban feszültségek léptek fel, s ezek feloldásá­ra mérséklődött a felhalmo­zás üteme, s az importtal is mindenütt fokozottan taka­rékoskodnak. A nagyarányú változások miatt az 1975-ben megkötött ötéves egyezmé­nyeink 1980-ra szóló egyes előírásait is pontosítani, mó­dosítani kellett az új köve­telményeknek megfelelően. Rubel elszámolású forgal­munk változatlan áron szá­molva az idén valamivel több mint 3 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál, ezen belül az export 4, az import 2,5 százalékkal emelkedik. A Szovjetunióval azonban az átlagosnál nagyobb mérték­ben, több mint 6 százalék­kal nő hazánk árucsere-for­galma, a többi európai ru­bel elszámolású viszonylat­ban pedig 2 százalékos emel­kedés várható. Erre az évre is biztosítottuk a ' legfonto­sabb nyersanyagok és ener­giahordozók importját, a ter­vezett beruházásokhoz szük­séges gépeket, s egyben ex­portcikkeink elhelyezését is biztosítják a megállapodá­sok. Most a legfontosabb, hogy a vállalatok is minél előbb megkössék a magán­jogi export-import szerződé­seiket — mondotta a külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes. Debrecenben Dankovszky Lorándné iparművész, a népművé­szet mestere a harmincas évek eleje óta készít hímzett szű­röket. Munkáiban főként a hajdúsági motívumokat használ­ja fel. Szűrjei múzeumokban, népi együtteseknél, kiállításo­kon láthatók (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) Huszonnyolc nyertes pályamű az ifjúságmozgalmi pályázaton A KISZ-es munka ered­ményeinek, tapasztalatainak, új módszereinek feltárásához, népszerűsítéséhez járult hozzá az a több mint 200 pályamű, amely a KISZ KB és az úttörőszövetség ta­valy meghirdetett ifjúság­mozgalmi pályázatára érke­zett; közülük 28-at díjaztak. A jutalmakat szerdán a KISZ KB politikai képzési osztályán Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára nyújtotta át KISZ-tagoknak és aktivis­táknak, egyetemistáknak, fő­iskolásoknak és a KISZ függetlenített apparátusában dolgozóknak. A pályázatra — amely a politikai önképzés egyik leg­hatékonyabb formája — sok­féle műfajban, így dia, film, hangszalag, napló és más formában, küldtek be elmé­leti munkákat. Bizonyítva, hogy a fiatalok keresik ,az új módszereket, az új formákat a politikai célok hatéko­nyabb- megvalósításához, ör­vendetes, hogy a pályázók túlnyomó többsége ,a mun­kás- és az ifjúsági mozgalom történetével foglalkozott. A KISZ KB és az úttörő­szövetség újabb versenyre hívja a fiatalokat. — jelen­tette be Nagy Sándor ,az ün­nepségen. Ez év november 30-ig várják a tanulmányo­kat, elemzéseket, felmérése­ket, interjúkat vagy más formában készült pályamun­kákat. Az új mozgalmi év leg­fontosabb feladataihoz iga­zodó pályamunkák készítőit arra ösztönzik: a KISZ bel­ső életét érintő, átfogóbb kérdések mellett fordítsanak legalább ilyen nagy gondot a helyi kezdeményezések népszerűsítésére, általánosít­ható tapasztalatainak feltá­rására. Az új pályázati ki­írás egyik kiemelt témakö­re: milyen feladatai, jól be­vált munkaformái és mód­szerei alakultak ki a KISZ- alapszervezeteknek, az úttö­rőmozgalomból a KISZ-be, vagy például az általános, a közép- és felsőfokú taninté­zetekből a munkahelyekre való átlépésének, a fiatalok beilleszkedésének segítésé­ben. átadták a munkavédelmi pályadíjakat A termelés közvetlen irá­nyítói és a társadalmi akti­visták részére meghirdetett munkavédelmi pályázat eredményeit szerdán hirdet­ték ki a SZOT székházában. A SZOT munkavédelmi osztálya azzal a céllal -hir­detett pályázatot, hogy széles körben ismertté tegye azokat a módszereket, javaslatokat, amelyeket a termeléshez legközelebb álló műszaki szakemberek, valamint, a szakszervezeti és munkavé­delmi aktivisták, a biztonsá­gosabb munkafeltételek meg­teremtéséért dolgoztak ki. A bíráló bizottságnak fejtörést okozott a díjak odaítélése, mert ,a 165 pályamű között számos színvonalas munka akadt. Az első díjat Varga Fe­renc, a Papíripari Vállalat Dunaújvárosi Papírgyára vé- gyi üzemének művezétője nyerte. Második díjban Du­dás István, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság gyulai gépüzemének ' üzemvezetője; harmadik díjban a Tiszai Vegyi Kombinát Semmel­weis Ignác Szocialista Bri­gádja részesült. Negyedik a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat Il-es számú bányaüze­mének öttagú kollektívája; ötödik pedig Varga Vince, a Csongrád megyei Település- tisztasági Szolgáltató Válla­lat művezetője lett. A díjazott pályaművek kö­zül a bíráló bizottság többet további feldolgozásra, illet­ve hasznosításra javasolt. Elsősorban azokat, amelyek a munkavédelmi oktatás, a propaganda, a felvilágosító tevékenység javítását szol­gálják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom