Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-22 / 93. szám

\ 1980. április 22», kedd o Megnyílt az AGROMISEXPQ és a CONSTRUMfl szakkiállítás A budapesti vásárközpont­ban hétfőn Szabó János épí­tésügyi és városfejlesztési államtitkár megnyitotta a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépeket felvonultató AGROMASEXPO és a CONSTRUMA építőipari nemzetközi kiállítást. Mind­két seregszemlére 17—17 or­szágból — a CONSTRUMA- ra még Nyugat-Berlinből — hozták el termékeiket a ki­állítók, együttvéve 252 hazai és külföldi vállalat. A vá­sárközpont A jelű pavilon­jában és mellette, a szabad­ban összesen 30 ezer négy­zetméternyi területet tölte­nek meg a kiállított termé­kek. S ebből több mint 16 ezer négyzetméteren az AG­ROMASEXPO ad összefog­laló képet a legkorszerűbb hazai és külföldi mezőgaz­dasági gépekről, a nagy ter­melékenységű termelési rendszerek berendezéseiről, a konzervipari gépsorokról. Az építőipari szakkiállításon csaknem 14 ezer négyzetmé­ternyi területen vonultatták fel a hazai és a külföldi ki­állítók a legújabb építőgé­peket, építőanyagokat, szer­kezeteket. A kőbányai vásárközpont­ban hétfőn Heiczman János kohó- és gépipari miniszter­helyettes kiosztotta az érin­tett vállalatok képviselőinek az AGROMASEXPO nem­zetközi kiállítás díjait. Első díjas lett a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság korszerű fakérgező gé­pe, a debreceni MEZŐGÉP Vállalat Mobitox-ciklomat maga járó vetőmagcsávázó gépe, a hódmezővásárhelyi MEZŐGÉP Vállalat újfajta paradicsomkombájnja, a mo- nori MEZŐGÉP Vállalat;haj­tóműcsaládja, a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Rába IH tárcsacsaládja, az NSZK-beli Claas cég Domi- nator—196 maga járó arató­cséplőgépe, az NSZK-beli H. Fähse cég pneumatikus ap­rómagvető gépe, az NDK- beli Fortschritt kombinát új­fajta burgonyabetakarító gé­pe, a francia Hesston hen­gerbálázója, az NSZK-beli Andreas Stihl-cég benzinmo­toros fűrésze, a szovjet Trak- toroexport Kszk—100 típusú kombájnja, a Labor Műszer­ipari Művek számítógépes agrokémiai tanácsadó rend­szere, az ÉLGÉP folyamatos tésztakészítő berendezése, a békéscsabai MEZŐGÉP Vál­lalat hatsoros kukoricabeta­karító adaptere és rendre- rakója. Országgyűlési képviselők jelölő gyűlései A megyei országgyűlési képviselők jelölésére ma, ked­den, április 22-én az alábbi helyeken kerül sor: 1. sz. választókörzet: Békéscsaba, városi tanács, 16 !: órakor. Előadó: Araczki János. 2. sz. választókörzet: Békéscsaba, tégla- és cserépipari j; vállalat kultúrháza, 14 órakor. Előadó: dr. Ábrahám Béla. i; 4. sz. választókörzet: Gyula, szabóipari szövetkezet, 15 jt órakor. Előadó: Takács Lőrinc. 5. sz. választókörzet: Sarkad, cukorgyár, 14.30 órakor, jl Előadó: B. Nagy Gyula. 7. sz. választókörzet: Magyarbánhegyes, művelődési ;! ház, 19 órakor. Előadó: Józsa Lajos. 8. sz. választókörzet: Dombegyház, művelődési ház, 19 órakor. Előadó: Fülöp Sándor. !; 11. sz. választókörzet: Szarvas, vas-, fémipari szövet­; kezet ebédlője, 15 órakor. Előadó: Juhász Sándor. 12. sz. választókörzet: Kardos, tanácsháza, 17 órakor. |; Előadó: Abonyi János. 13. sz. választókörzet: Dévaványa, művelődési ház, 19 i: órakor. Előadó: Varga István. 14. sz. választókörzet: Okány, művelődési otthon, 19 órakor. Előadó: dr. Kardos Mihály. 15. sz. választókörzet: Békés, kosárgyár, 14.30 órakor. Előadó: Nagy Mihály. Murony, állami gazdaság központ- ja, 18 órakor. Előadó: Tóth Károly. Daloló diákok Gyulán A közelmúltban megtartott Éneklő Ifjúság döntőjén, il­letve az országos minősíté­sen három gyulai diákkórus szerepelt kiemelkedő siker­rel: az Erkel gimnázium kó­rusa, a román tannyelvű gimnázium kórusa, valamint az Erkel gimnázium kama­rakórusa. Az Éneklő Ifjúság ■megyei döntőjén aranydiplo­mát, az országos minősítésen aranykoszorút szereztek'. Mindez Beleznay Györgyné pedagógus, kórusvezető hoz­záértésének és odaadásának nagyszerű eredménye. A napokban április 17-én este ezek a dalos fiatalok forró sikerű hangversenyt adtak a gyulai Erkel Fe­renc Művelődési Központ­ban. A több mint 300 kórus­kedvelő előtt először a ro­mán gimnázium dalosai lép­tek fel, előadásukban nép­dalokat, klasszikusokat és mai, modern szerzőket szó­laltattak meg. » Az Erkel Ferenc nevét méltó hagyományokkal ápo­ló kamara- és nagykórus Bartók, Kodály és Bárdos műveivel aratott fergeteges sikert. Ritkán fordul elő, hogy kórushangversenyen a közönség az elhangzott mű ismétlését kéri, itt ennek is szem- és fültanúi lehettünk. Az est csúcsát a három kórus együttes fellépése je­lentette. A több mint száz torokból felhangzó dalok az élet örömét, a fiatalságot, a közelgő májust', s a közös éneklés szépségét varázsol­ták a tapsoló közönség elé. t. f; Megyei bábszemle Békéscsabán A Békés megyei Művelő­dési Központ és a megyei úttörőelnökség április 20-án, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel rendezte meg a bé­késcsabai ifjúsági és úttö­rőházban a IV. Békés me­gyei bábszemlét. A vendégeket: a szemle résztvevőit, s a megyeszék­hely gyerekeit, akik ezúttal megnézhették a bemutatkozó csoportok' műsorát, Lenkefi Konrád köszöntötte. Ezt kö­vetően bemutatta a három­tagú szakmai bizottságot, Sándor Ágnest, a Népműve­lési Intézet képviselőjét, dr. Bagi Rózsát, a bábjátékos szakbizottság képviselőjét és Bencsik Ilonát a Magyar Úttörők Szövetsége Békés megyei bizottságának kép­viselőjét. Ezzel megkezdő­dött a szemle. A műsorban tíz bábszak- kör lépett fel, így a békés­csabai ifjúsági ház „Tücsök” bábszakköre, a békésszent- andrási művelődési ház báb­szakköre, a dévaványai ne­velőotthon „Fickó” bábszak­köre, a dévaványai József Attila Művelődési Ház-báb­csoportja, a kondorosi mű­velődési ház bábszakköre, a nagykamarási Bojtos Sándor Művelődési Ház bábszakkö­re, a tótkomlósi diákotthon bábszakköre, a szarvasi ál­talános iskolai szlovák diák­otthon bábszakköre, az új- kígyósi Petőfi Művelődési Ház bábszakköre, valamint a békési bábszakkörösök. A műsorban az ismert népme­séktől a klasszikus mesékig, és a mai költők verses me­séjéig mindenféle műfaj he­lyet kapott. A műsor végez­tével a résztvevők közösen megebédeltek, majd a szak­mai bizottság értékelte a résztvevők teljesítményét. A rendezvény a szakkörök ve­zetőinek és az alapfokú ve­zetőképző hallgatóinak kö­zös szakmai tanácskozásával ért véget. Ezalatt a „bábos” gyerekek rajzfilmeket néz­hettek meg. Az oklevelek és az aján­dékok átadásával zárult az idei bábszemle, amelynek hasznos kezdeményezése volt az is, hogy a bemutatók kö­zötti szünetben szakkönyve­ket, tankönyveket vásárol­hattak a résztvevők. Mintegy 100 könyv talált gazdára, s további ötvenet előjegyeztek, melyet a rendezők postán küldenek majd el az azt igénylő bábcsoportvezetők­nek. BélyegaukciA Harmincöt év szabad hazában A versenyzők lövészetben is megmérkőztek egymással Élénk érdeklődés, de meglehe­tősen visszafogott árak jelle­mezték a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének vasárnap megtartott hagyományos tavaszi árverését. A szövetség székházában meg­rendezett aukción több ezer — a korábbiaknál apróbb tételű — bélyeget, közöttük jó néhány különlegességet kínáltak csak­nem félmillió forint értékben megvételre. Kalapács alá kerül­tek magyar bélyeg előtti levelek magyar bélyeggyűjtemények és klasszikus anyagok, igy például a Roosevelt kisivsor, forditott négyes tömbben, a Puskin blokkpár használatlanul. Az aukción a felkínált bélyegek 70 százaléka kelt el. Óvodás képzőművészeti szakkör Vágréti János festő évtize­dek óta foglalkozik a kisis­kolás gyermekek rajzkészsé­gének és fantáziájának fej­lesztésével a békéscsabai if­júsági és úttörőházban, ahol kisdobos képzőművész szak­kört vezet. Ebben az évben hasonló foglalkozásokat szer­vezett a békéscsabai Helyőr­ségi Művelődési Otthonban is az óvodásoknak. A népszerű foglalkozáso­kon sokat beszélgetnek, raj­zolnak a gyerekek, zenét hallgatnak és elmesélik él­ményeiket is. Áprilisban az itt készült gyermekmunká­kat bemutatják a város óvo­dáiban, májusban pedig a helyőrségi művelődési ott­honban rendeznek kiállítást. A kéthetes kiállítás második felében minden délután sza­badfoglalkozásra várják az érdeklődő gyermekeket. Az MHSZ, hazánk felsza­badulásának 35. évfordulója tiszteletére országos vetél- kedősorozatot szervezett az MHSZ-klubok tagságának. Április közepéig valamennyi klubnál megrendezték a ve­télkedő első fordulóját, ahon­nan a legjobbak kerültek a vasárnap sorra került váro­si-járási döntőbe. Gyulán, a Szabók Ipari Szövetkezete adott otthont a döntőnek. Tíz csapat mérte össze tudását, amelyek az elődöntőkben a legjobban szerepeltek. A vetélkedő cél­ját jól tükrözte a jelmondat, amelyet erre az alkalomra tettek ki a tabló mellé — amelyiken fényképeken mu­tatták be a gyulai városi MHSZ-klubok 30 éves tevé­kenységét —„A mi hazafi- ságunk a népért, a szocializ­musért cselekvő hazafiság.” A versenyzőket és vendége­ket Szabó Lajos, a párt vég­rehajtó bizottságának tagja köszöntötte eredményes sze­replést kívánva a verseny­zőknek. Elsőként a lövésze­tet bonyolították le, majd megkezdődött a szóbeli és írásbeli feladatok teljesítése- Ezeken szó volt a Nagy Honvédő Háború történelmi eseményeiről, hazánk felsza­badulásának körülményeiről, a szocialista ipar és mező- gazdaság fejlődéséről, az MHSZ 30 éves tevékenysé­géről. Több kérdésre kellett válaszolni, a megye és a vá­ros gazdasági és társadalom- politikai helyzetéről. Volt egy játékos feladat is: tévé­labdarúgásban kellett bizo­nyítani ügyességüket. A verseny végül is a gyula­vári csapat nyerte meg 45 ponttal, a második helyen a MEZŐGÉP végzett 38 pont­tal, harmadik lett a Dürer Nyomda gyulai telepének MHSZ-klubja. Így a várost a megyei döntőn a gyulavári csapat: Király Sándorné, Di- riczi Zoltánná, Kiss József, Mihók Zoltán és tartalék­ként Szántó Gyöngyi képvi­seli. Az okleveleket és em­lékplaketteket Goda János, az MHSZ városi vezetőségé­nek titkára adta át a győz­teseknek és helyezetteknek. Kép, szöveg: Béla Ottó Kongresszus után Perdöntő a minőség A gazdasági fejlődés­nek az az üteme — — öt év alatt 20 szá­zalék körüli —, amelyet eb­ben a tervidőszakban telje­síteni tudunk, jócskán keve­sebb a megszokottnál, pél­dául annál, amelyet a hat­vanas évtized első felében elértünk. Nem véletlen, hogy a növekedési ütem mérsék­lődését mindennapi életében is érzékelő társadalmunkat, annak minden rétegét, szó szoros értelemben egészét, esztendők óta foglalkoztatja a hogyan tovább? kérdése, a közel- és a távolabbi jövő perspektívája. Nos, az új év­tized első felére az MSZMP XII. kongresszusa, a tények­kel, a reális lehetőségekkel számolva mintegy 15—17 százalékban jelölte meg a további fejlődés mértékét. Nincs értelme, haszna szé­píteni, megmagyarázni a helyzetet, avagy abban ke­resni a megnyugvást, hogy világjelenségről van szó, mindenütt, más szocialista országokban is a korábbinál jóval szerényebb gazdasági növekedést tartanak reális­nak, megvalósíthatónak. Fon­tosabb azt felismerni, s aszerint dolgozni, cseleked­ni, ami segíti, teljesíthetővé teszi a soron következő esz­tendők feladatait. A közgondolkodás és a gazdaság kapcsolatában időn­ként fáziskülönbség léphet fel. Úgy tűnik, hogy napja­inkban sem a teljes harmó­nia jellemzi viszonyukat. "Alig vitatható, hogy a ma­gyar gazdaság idestova már egy évtizede maga mögött hagyta az extenzív fejlődés időszakát, rá kellett lépnie az intenzív fejlesztés útjára. Ennek időszerűségét és kö­vetkezményeit a világgazda­ságban bekövetkezett kor­szakváltás még fokozta. Mindez a gazdaságban nem­csak a követelményeket, egy­szersmind a cselekvések és folyamatok értékrendjét is módosította. Sommásan ezt úgy lehet meghatározni, hogy a kvantitatív — mennyiségi — mutatók jelentőségét és szerepét megelőzték a kva­litatív — a gazdasági folya­matok minőségi változásait, javulását kifejező — muta­tók. Példaszerűen: a terme­lékenység, a gazdaságosság, a hatékonyság, a termelés és a termékek műszaki-techni­kai színvonala, az export versenyképessége és gazda­ságossága, a munka és az üzem szervezettsége. A gazdaságban tőlünk függetlenül kialakultak a kí­vánatos és egyedül lehetsé­ges cselekvés, gazdálkodás kritériumai, de vajon, követ­te ezt a közgondolkodás is, amely azután ily módon meg­újulva visszahat a gazdaság­ra. előreviszi annak folya­matait, fejlődését. Erre nem mi vagyunk hivatottak vá­laszolni, az illetékes a gaz­daság. Illetékesek az emlí­tett mutatók, amelyek rész­ben konkrétan, részben a végeredményben jelzik, ér­zékeltetik, hozzájárultak-e, és milyen mértékben a gaz­dálkodás minőségi változásai a fejlődéshez. Nagy elfogult­ság kellene ahhoz, hogy a tényekből, gazdaságunk el­múlt esztendőkbeni fejlődé­séből kiolvasható választ po­zitívnak, avagy legalább ki­elégítőnek minősíthetjük. Azért alapvető és szüksé­ges a közgondolkodás és a gazdasági valóság, a szűkebb és tágabb értelemben vett gazdasági munka értékrend­jének és a követelmények­nek az egysége, összhangja, mert enéíküi egyének és kol­lektívák, beosztottak és ve­zetők téves, sőt irreális kö­vetkeztetésekre juthatnak. A gazdaságfejlesztés korábbi időszakaiban olyan meghatá­rozások születtek, mint a fe­szített terv, ütemgyoreítás, s ezekhez nagyobb, a fokozott erőfeszítés társult. Ilyesfajta gondolatmenettel, szemlélet­tel a ma és a közeljövő nem értelmezhető és nem érthető meg, mert olyasmi sülhet ki belőle: az alacsonyabb növe­kedési ütem kevesebb erő­feszítéssel, könnyebben tel­jesíthető. Az ellenkezője az igaz; ne­hezebb lesz, többet és ered­ményesebben kell dolgoz­nunk. A gazdasági növeke­dés klasszikus erőforrásai — többletberuházás és munka­erő — tekintetében adottsá­gaink, lehetőségeink deter­mináltak és korlátozottak; nem a több, hanem csak a gazdaságos befektetés és a termelésnél nagyobb mér­tékben javuló termelékeny­ség lehet egy-egy szerény összetevője a haladásnak. Szerény és nem elegendő, mert néhány tucat új beru­házás bizonyíthatóan jobb hatásfoka és működése még nem boldogít, érdemben nem változtatja meg az egész magyar gazdaság hatékony­ságát. Ebben a tervidőszak­ban példának okáért az ipar­ban és a mezőgazdaságban — az exportfejlesztési hitel igénybe vételével — kisebb- nagyobb beruházások egész sora valósult meg, amelyek ebben az évben majd 1 mil­liárd dollár értékű gazdasá­gosan értékesíthető áruval gyarapítják kivitelünket. El­ismerésre méltó beruházási, termelési, kiviteli teljesít­mény ez, mindemellett gaz­daságunk egészének hatásfo­ka, külgazdasági vetületben exportképessége, kivitelének gazdaságossága változatlanul alacsony. Épp abban rejlik a ma és a holnap gazdaságfejleszté­sének nehézségi foka, s egy­ben kulcsfeladata, hogy a már meglevő magyar gazda­ság valamennyi anyagi ter­melő ágazatában folyamato­san és minél nagyobb mér­tékben javítani kell a rá­fordítás—hozam viszonyt, a gazdasági hatékonyságot. Jel­képesen szólva: a vállalatok többségét kapun belül kell az előbbi tekintetben újjá­építeni, átalakítani, s elsőd­legesen nem is beruházások­kal. Ennek hangsúlyozására ide kívánkozik az előbbi példa: az exportfejlesztő be­ruházásokkal létrehozott, s gazdaságosan exportáló áru­alap forintértéke kb. 30—31 milliárd, ez az anyagi ter­melő ágazatok összproduktu- mának 4—5 százaléka. Ki­zárólag ezen az úton halad­va aligha lehet a termelés egész, de legalább széles spektrumában rövid idő alatt javítani a hatékonyságot. K ell-e még bizonyíta­ni a tágabb érte­lemben vett minősé­gi mutatók perdöntő szere­pét, valamint azt, hogy az általuk mért, jelzett telje­sítmények — például a ter­mékegységre jutó energia- és anyagköltség csökkentése, azonos ráfordítással a minő­ség javítása, a javuló gaz­daságosságot tanúsító ter­mékszerkezet és export, a munka nagyobb termelé­kenysége — a haladás, a gazdasági növekedés legfőbb mozgatói, összetevői. Mind­ez nemcsak a népgazdaság egészére, minden vállalatra érvényes. A társadalom csak azokat a vállalatokat ismer­heti el fejlődőnek, a gazda­sági növekedés segítőinek, amelyek javítják tevékeny­ségük hatékonyságát. Garamvölgyi István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom