Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-15 / 87. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. ÁPRILIS 15., KEDD Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM. 87. SZÁM Megalakult az országos választási elnökség A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksége a választási törvény alapján dr. Borics Gyulát, az MSZMP KB közigazgatási és admi­nisztratív osztályának he­lyettes vezetőjét, Duschek Lajosnét, a SZOT titkárát, Furulyás János termelőszö­vetkezeti elnököt, Háziinger György esztergályost, dr. Ist­ván Lajost, a Vas megyei Vérellátó Alközpont veze­tőjét, Köpf Lászlónét, a KISZ KB titkárát, dr. Mol­nár Bélát, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkárát, dr. Patkós Lajost, a Fővárosi Bíróság elnökét, Somogyi Sándort, az MSZMP budapesti bizottsá­ga titkárát, Szente Gyuláné szakmunkást, dr. Papp La­jost, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala elnökét az or­szágos választási elnökség tagjává kijelölte A kijelölést a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megerősítet­te. Az országos választási elnökség tagjai hétfőn Lo­sonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt az esküt le­tették. Az országos választási el­nökség megtartotta alakuló ülését, és ezen tagjai sorá­ból elnöknek dr. Papp La­jost, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnökét, elnökhelyettesnek dr. István Lajost, a Vas megyei Vérel­látó Alközpont vezetőjét, titkárnak dr. Molnár Bélát, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkárát vá­lasztotta meg. Az országos választási el­nökség őrködik a választá­sok törvényessége felett; felügyeletet gyakorol a vá­lasztási elnökségek és az országgyűlési választókerüle­ti bizottságok munkája fe­lett; elfogadja és nyilván­tartja az országgyűlési kép­viselőjelölteket; dönt az or­szággyűlési választókerületi bizottságok működésével kapcsolatos kifogásokról; közhírré teszi az országgyű­lési képviselők és a tanács­tagok általános választásá­nak országos eredményét; pótválasztást tűz ki abban az esetben, ha az országgyű­lési választókerületben a vá­lasztójogosultaknak a fele vagy annál kevesebb szava­zott le, illetőleg, ha a jelölt az érvényes szavazatoknak a felét kapta, vagy erűiéi kevesebb érvényes szavaza­tot kapott. A Hazafias Népfront ille­tékes bizottságának kijelölé­se alapján a fővárosi, a me­gyei, a városi, a fővárosi ke­rületi és a községi választá­si elnökségek tagjait az ille­tékes tanácsok végrehajtó bizottságai megerősítették. Az elnökségek tagjai az il­letékes tanácsok elnökei előtt az előírt esküt letették, és azt követően — a 352 or­szággyűlési választókerületi bizottsággal együtt — meg­alakultak a helyi választás} szervek. A most megalakult válasz­tási szervek megbízása öt évre szól. Könyvkiállítás Lenin müveiből Lenin munkái és a róla írt tudományos, szépirodal­mi alkotások szinte teljes választékban; 600 kötet ma­gyar, orosz, spanyol, angol, német, francia nyelven lát­ható a Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából, a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában hétfőn dél­előtt megnyílt könyvkiállítá­son. A kiállítás április 27-ig hétköznap 11—18 óráig, va­sárnap 11—16 óráig tekint­hető meg. A Mezőberényi Faipari Szövetkezetben speciális gépek se­gítik a fa megmunkálását. A különlegesen szép kolóniái stílusú bútorok díszítőelemei is ilyen gépeken készülnek Fotó: Veress Erzsi A magyar nyelv hetének muonnBB uHnaaBBHBUHnHflHHBHHBBaBanBamnMnBi megnyitója Kecskeméten Aczél György mondott beszédet Jlktívaiilés, eskütétel A megyei pártbizottság és a HNF Békés megyei bi­zottsága — az állami, a tár­sadalmi és tömegszerveze- ték, valamint az egyéb tes­tületek képviselőinek részvé­telével — tegnap délelőtt ak­tívaülést tartott Békéscsa­bán, az ifjúsági és úttörő­házban. Ezen dr. Szigeti Gábor, az MSZMP MB osz­tályvezetője az 1980. évi or­szággyűlési képviselő- és ál­talános tanácstagi választá­sok felkészülésének aktuális feladatairól tartott előadást. Bevezetőjében hangsúlyozta: ahhoz, hogy elérjük céljain­kat, politikailag is megfele­lő szinten kell előkészíteni és levezetni a jelölő gyűlé­seket, s a választási rendez­vényeket. E tömegpolitikai munkában szintén érvénye­süljön a párt XII. kong­resszusának szelleme. Példá­ul a tanácstagok most is bátran állhatnak választóik elé. Elegendő arra gondolni, hogy a 27 ezer lakossági be­jelentés, észrevétel alapján közel 3 milliárd forintot for­Az eskütétel pillanata dítottak megyénkben a vá­ros- és a községpolitikai cé­lok valóraváltására. Az elő­adó ezután ismertette a me­gye iparának, mezőgazdasá­gának különböző ágazatai­ban elért eredményeket, majd részletesen taglalta a további tennivalókat, s ezek megvalósításának feltételeit is. Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára felszó­lalásában megállapította, hogy a június 8-ig (a válasz­tások napjáig), sőt, még az­után is tartó fázisoknak megvannak a sajátos felada­tai. Fontos: az aktívák fele­lősségteljesen, nagy hozzáér­téssel vegyenek részt a jelö­lő gyűlések levezetésében, il­letve a választások előkészí­tésével kapcsolatos munkák­ban. A legutóbbi pártkong­resszus optimizmusa hassa át lakosságunk legszélesebb rétegeit, s a rendezvényeken az érdekeltek ismertessék a helyileg elért politikai, tár­sadalmi, gazdasági, szociális, kulturális eredményeket is. Tegnap délben rövid ün­nepségre került sor Békés­csabán, a megyei tanács nagytermében. Dr. Szabó Sándor, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese a végrehajtó bizottság nevé­ben köszöntötte az eskü cél­jából megjelent megyei vá­lasztási elnökséget, valamint a 15 országgyűlési választó- kerületi bizottságot, majd ismertette e testületek fel­adatait. Az eskütétel után alakuló ülést tartott a megyei vá­lasztási elnökség, amelynek elnöke: dr. Kertész Márton, tagjai: dr. Szigeti Gábor, Bocskai Mihályné, Molnár Mihály és Duna Mihály lett. Az 5—5 tagú országgyűlési választókerületi bizottságok is maguk közül választották meg az elnök és a titkár személyét. Egyébként Békés megye valamennyi városában, köz­ségében ugyanezen a napon jöttek létre a helyi választá­si elnökségek, és tették le a választójogi törvényekben előírt esküt. Fotó: Veress Erzsi Tegnap megkezdődött a magyar nyelv hetének ese­ménysorozata Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában megrendezett ün­nepségen —, amelyen ott volt Horváth István, az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei bizottságának első tit­kára és Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke is — Katanics Sándor, a Bács- Kiskun megyei pártbizott­ság titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Aczél György, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese mondott beszédet. — Az elmúlt 35 év fejlő­dése során — mondotta töb­bek között — nyilvánvalóvá vált, hogy a társadalom de­mokratizmusához a palléro­zott, szabatos beszéd is hoz­zátartozik. A társadalmi egyenlőség sem alakulhat ki történelmileg, ha a7 egyes rétegeket mély kulturális — és ezen belül nyelvi szaka­dékok választják el egymás­tól. Az egyenlőség egyik lé­nyeges eleme, hogy mások­kal egyenlő módon tudjuk kifejezni magunkat, meg­fogalmazni gondolatainkat, véleményünket. Aczél György rámutatott, hogy nyelvünk változásai egységes köznyelv kialakulá­sát hozzák elérhető közel­ségbe, mozgása kifejezi a társadalmi haladás lényegét. Az átrétegeződés nemcsak társadalmi vonatkozású, ha­nem földrajzi is. Halvá­nyodnak tájnyelveink, táj- szólásaink. A folyamatot so­kan veszteségként könyve­lik el, ám a7, egységes ma­gyar köznyelv kialakulása olyan történelmi eredmény, amely jelentőségében párhu­zamba állítható társadalmi rendünk egyéb legfontosabb vívmányaival. A továbbiakban bírálóan szólt arról, hogy a közélet és a magánélet nyelve még mindig távolabb esik egy­mástól, semmint kellene. Bár a hivatali nyelvi bürok­rácia visszaszorulóban van, még mindig gyakran talál­kozhatunk ridegséggel, ud­variatlansággal. érthetetlen fogalmazással. Ellenérzésre ad okot a nyelvi demokra­tizmus torz kinövése, a sti- láris durvaság is. Fel kell lépni az ellen, hogy a meg­szólítás nagyon sok esetben nem az embernek, hanem az általa képviselt hivatali te­kintélynek, beosztásnak, po­zíciónak szól A továbbiak­ban felhívta a figyelmét ar­ra, hogy korunkban az ide­gen szavak átvétele és hasz­nálata egészségtelen mére­teket öltött, amely gátolja közművelődési céljaink va­lóra váltását, akadályozza, hogy a legszélesebb rétegek is értsék a legkorszerűbb és legbonyolultabb ismeretek lényegét. Az előadó ezt követően a közművelődési intézmények nyelvművelő szerepének fontosságáról beszélt. Ha a közéleti nyelvben jogosan követeljük meg a szavak, a mondanivaló vi­lágosságát, a művészetben, az irodalomban, a sajtóban, a rádióban, a televízióban, a szónoki emelvényen és a művelődési otthonok pódiu­Az európai szocialista or­szágok egyetemi kémiai technológia tanszékvezetői­nek részvételével hétfőn Balatonfüreden megkezdő­dött a műszaki kémiai rendszerekkel foglalkozó négynapos tanácskozás, amelynek rendezője a veszp­rémi Műszaki Kémiai Kutató Intézet és a Veszprémi Aka­démiai Bizottság. Polinszky Károly oktatási miniszter bevezető előadásá­ban ,a mérnökképzés új út­jairól és feladatairól szólt. Hangoztatta többek között, hogy a tudomány és a tech­nika fejlődésének felgyorsu­lása. a világgazdasági válto­zások, új követelményeket támasztanak a felsőoktatás­sal szemben. A miniszter a továbbiak­ban arról szólt, hogy a jövő útj,a a szakemberképzésben az ésszerű munkamegosztás. mán sem érhetjük be keve­sebbel. Amikor milliók for­dulnak a kultúra fénye felé, akkor nincs helye szellemi életünkben a7, érthetetlen- ségnek és értelmetlenség­nek. Roppant fontos a sajtó nyelve, hisz — mondotta — sokak számára még a nyom­tatott sajtó a legfontosabb, sokszor az egyetlen írott szellemi táplálék. Társadal­mi közérzetünk tehát jelen­tős mértékben függ a sajtó hangvételétől, színvonalá­tól. A Minisztertanács elnök- helyettesének megnyitója után Szabolcsi Miklós aka­démikus „Nyelvünk ízei gazdagon kiforrtak” címmel József Attila költői nyelvé­ről tartott előadást, majd a résztvevők meghallgatták Szathmári István kandidá­tus „Mai költészetünk — nyelvész szemével” című* ér­tekezését. A megnyitó ün­nepség a Magyar Rádió nyilvános irodalmi műsorá­vá; fejeződött be. a képző intézmények és az üzemek, vállalatok között. Az elméleti és gyakorlati alapképzés változatlanul az egyetemek és ' a főiskolák feladata marad, de a konk­rét munkakör ellátására való felkészítésről a jövő­ben a munkaadónak kell gondoskodnia. A műszaki felsőoktatást úgy kell ki­alakítani, hogy rugalma­sabban követhesse a nép­gazdaság változó igényeit. Ez a feladat különösen a műszaki és agrár felsőokta­tás területén sürgető. Ezt követően beszámolók hangzottak el a Veszprémi Vegyipari Egyetem, ,a szegedi József Attila Tudomány- egyetem, a debreceni Kos­suth Lajos Tudományegye­tem, és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem műszaki kémiai oktatási rendszeréről. n szakemberképzés jövője

Next

/
Oldalképek
Tartalom