Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-13 / 86. szám

■■■■i.» —fa————————— <1 siker kulcsa: a tetlrekészség, a jó közösségi szellem Jároli József mesél a gyerekeknek Vajon mi lehet az a plusz, ami a KISZ KB Vörös Ván­dorzászló elnyeréséhez kell? A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet KISZ-szervezete immár má­sodízben kapta meg ezt a rangos kitüntetést. Az előb­biekben feltett kérdésre ke­restünk választ. Nagy Károly, a KISZ- szervezet titkára: — A mozgalmi év indítá­sakor 3 alapszervezet dol­gozott, számukat ötre nö­veltük mert véleményünk szerint így sokkal jobban irányíthatók, átfoghatok az alapszervezetek. Csökken­tettük a választott tisztség- viselők számát, ugyanakkor növeltük az egyéni megbíza­tásokat. Taglétszámunk to­vább nőtt az elmúlt évek­ben, s nagyon örülünk an­nak, hogy egyre több KISZ- en kívüli fiatalt sikerült be­vonni a munkába, önkriti­kusan be kell vallani, hogy a szervezettségünk bizony elég alacsony. Még a 30 százalékot sem éri el. Jó­nak tartjuk, hogy a tagfel­vétel elsősorban patronálás- sal történik, arrtfben ki­emelkedően dolgozott Szőke Zsigmond, Tóth Julianna,’ Lakatos Mihály Földes Ist­ván, Tóth / Sándor, hogy csak a legjobbakat említ­sem. A .nagyszerű ered­ményt, vagyis a vándor­zászló elnyerését annak is tulajdonítom, hogy alapszer­vezeteinkben 26 fiatal párt­tag dólgozik. Fiataljaink társadalmi tevékenységük­kel és.~ mindennapi munká- kájukjEkl döntő részesei en­nek az elismerésnek. Ifjú Tóth Lajos: — „öreg” KISZ-es va­gyok, 1969-ben vettek fel. Asztalosként dolgozom a tsz-ben, s tavaly lettem párt­tag. Hogy én miben látom a pluszt ? Elsősorban annak tulajdonítom, hogy a szövet­kezetben 700 olyan fiatal dolgozik, aki 30 éven aluli, és döntő többségük rende­sen dolgozik. A párt-, a gaz­daságvezetés számíthat az ifjúságra, legyen bármilyen feladat, lelkesen és szor­galmasan teljesítik. Igaz az is, hogy példaszerű az az együttműködés, ami a szö­vetkezet vezetősége és a KISZ-vezetők között kiala­kult. Meggyőződésem, hogy __ A Látó, a szeghalmi Pé­ter András Gimnázium és Szakközépiskola KlSZ-szer- vezetének lapja, legutóbbi 1980. 5—6. számában, a feb­ruári, március eleji esemé­nyekről ír. A diáklap, amelynek erőssége az iro­dalmi rovat, ezúttal nem közölt diákszerző tollából novellát, verset, de remél­jük a következő számban is'- mét találkozhatunk ilyen írásokkal. Felsz abadulásunk 35. év­fordulójára emlékezve Szá- na Ilona arról kérdezte meg özv. Tóth Gyulánét, hogyan szabadult fel Szeghalom? Kár, hogy rövid az írás, ér­demes lett volna több idős szeghalmi embert is meg­kérdezni az emlékezetes ese­ményekről. A következő la­pon Szécsi Zsuzsanna, az iskolai KISZ-bizottság tit­kára az 1979—80-as moz­galmi év első félévéről ad röviden számot. Szintén az első félévben elért tanul­mányi eredményeket veszi sorra a lap a következőkben, a kommunista fiatalok azért is dolgoznak olyan jól, mert a KISZ-vezetőség mindenkor kiáll érdekeink, jogos kö­veteléseink mellett. Nem maradunk el semmiben sem a „felnőttektől” a jutalma­zásoknál, kitüntetéseknél és a lakásvásárlásnál sem. Jó a közhangulat is, a fiatalok szeretnek dolgozni a közös gazdaságban. Földesi István: — Én is régi „motoros” vagyok, egy évtizede már lassan, hogy a KISZ tagja lettem. Az állattenyésztők­nél dolgozom, a"Lékai János Szocialista Brigádban. Sze­rintem is a jó kollektíva ér­deme a vörös vándorzászló, a fiatalokat könnyen lehet mozgósítani bármilyen mun­kára. Ez a bizalom1 kölcsö­nös, hiszen a KISZ-tagok megtalálhatók a vezetés minden szintjén. Képvise­lőnk ott van a községi, a járási, a megyei KISZ-bi- zottságban, sőt Papp Gyula személyében a KISZ Köz­ponti Bizottságában is. A párt is bízik a fiatalokban, hiszen a párt végrehajtó bi­zottságában is' van KISZ- tag, a pártbizottságban he­ten vártnak, az egyik álap- szervezet vezetőségében is, és van hat pártcsoportveze­tő. Tóth Julianna: — Fizikai dolgozó vagyok, a fiatalok közé tartozom, mór ami a KISZ-tagságot is illeti. Az általános iskola elvégzése után jöttem a szö­vetkezetbe két évvel ezelőtt, azóta vagyok KISZ-tag is. A véleményemre kíváncsi ? Én a fiatalok aktivitásában látom a pluszt. Persze ez sem vonatkozik mindenkire egyformán, mert olyanok is akadnak, akik, bár fizikailag ott vannak a taggyűléseken, a különböző rendezvényeken, de nem sok vizet zavarnak. Persze nem ez a jellemző. Meg azt is jó dolognak tar­tom, hogy a fiatalok döntő többsége a mindennapi gaz­dasági munkája mellett részt vesz a különböző társadalmi munkákban is. Fásítottunk a baromfitelepen, segítettünk az óvodaépítésben, a stran­don a rönkvár létrehozásá­ban, és mentünk segíteni az almabetakarításban is. Na­gyon jó nálunk a szocialista mégpedig osztályonként. Nos, ami a sikereket illeti, nem minden osztály dicsekedhet kiváló eredményekkel. sőt valószínűleg a II/C az egyet­len osztály, ahol azT első fél­évben senki nem bukott meg. (A IV/A-sok beszámo­lójából nem derül .ki, hogy bukott-e meg valaki, de a többi osztályban igen, kivé­ve az említett II/C-t.) A Látót olvasva, úgy tű­nik, a nagy vetélkedők idő­szakát élték1 az elmúlt hó­napokban a szeghalmi kö­zépiskolások. Mint a diák­lapban olvashatjuk, a kol­légiumban megrendezték a „35 év szabad hazánkban” vetélkedőt, sor került a „Ki tud többet a Szovjetunió­ról?” vetélkedőre, zajlottak az országos középiskolai ta­nulmányi versenyek, meg­rendezték a politikai vitakö­rök vetélkedőjét, ketten kép­viselték az iskolát a József Attila szavalóversenyen, megtartották a régóta ter­vezett Váci Mihály-vetélke- dőt. Az ezekről szóló kis tu­versenymozgalom, ebben szinte valamennyi KISZ-tag. részt vesz. A szövetkezetben négy ifjúsági brigád műkö­dik, a legutóbbi értékelésnél 2 brigád arany-, 2 pedig ezüstkoszorús lett» Két fel­nőttbrigád kapta meg a Vállalat Kiváló Brigádja címet, ezekben 12 KISZ-tag is tevékenykedik. Ügy ér­zem, fejlődünk politikailag is, hiszen például tavaly több mint 80 fiatal vett részt nemcsak szakmai, ha­nem politikai tanfolyamokon is Sajnos, még mindig van­nak olyanok is, akik idő előtt abbahagyják tanulmá­nyaikat. Cyebrovszki Gézáné, az üzemi pártbizottság titkára: — Ügy értékelem, hogy fiataljaink a gazdasági mun­ka mellett tevékenyen ki­vették részüket a politikai munkából is. A forradalmi ifjúsági napok keretében vetélkedőket, szavalóverse­nyeket és politikai tájékoz­tatókat szerveztünk, ahol nagy számban vettek részt fiatalok is. Sikeresek a kul­turális rendezvények, csak­nem 30 KISZ-tag vett részt a közműv#ődési vetélke­dőn, amelyen a versenyt az egyik ifjiaági brigád nyer­te meg. f j Csirizeimre, a szövetkezet elnöke: — Természetesen a KISZ- fiataloknak fontos a moz­galmi munka de azt hiszem, nem kell külön hangsúlyoz­ni — különösen most —, hogy mennyire az a gazdasági tevékenység. Ehhez kértünk, és kaptunk nagy segítséget a fiataloktól. Óriási energiát jelent a szövetkezetünkben az a csaknem 700 fiatal, aki itt dolgozik. Vannak felada­tok bőven a most következő mozgalmi évben is, és ha a lelkesedés, az együvé tartozás érzése nem csökken, bízom abban, hogy a zászló jövőre is itt marad. Titkokat kerestünk, és nem találtunk. A recept egyszerűnek látszik: becsü­letesen dolgozni a gazdasági célkitűzések megvalósításá­ban, jó közhangulatot te­remteni, és egyformán „húz­ni” a közösség szekerét.- „Csak” ennyi plusz kell a vörös vándorzászlóhoz ... dúsítások azonban többnyi­re a puszta tényeket, ered­ményeket közük. Szívesen olvastuk volna minderről a diákok véleményét, esetleg módosító javaslatait is, Dicséretes ötlet volt fel­kérni Herczeg. Ferenc fiatal pedagógust arra, írja meg, hogyan érzi magát tanár­ként egykori iskolájában? Tetszett a következő ötlet is: Pipó Mária és Török Éva felkereste -Szabó Magda ta­nárnőt, aki jelenleg gyesen van. Megtudhatjuk még, hogy a diákok egy csoport­ja a múlt év végén Moszk­vába és Leningrádba látoga­tott, a történész-alapszerve- zet tagjai pedig Egerbe tet­tek kirándulást. Egy szak- dolgozatból való részletet is olvashatunk a diáklapban: Purger Piroska az országos biológiai tanulmányi ver­senyre készítette, a dévavá- nyai túzokrezervátumban gyűjtött tapasztalatai alap­ján. Mindent egybevetve; az iskola életét sokoldalúan be­mutató a Látó legutóbbi száma. Kár, hogy helyen­ként szinte olvashatatlan a sokszorosító eljárással készült lap. T. I. „Kincskeresők” a levéltárban — Honnan és miért is lá­togattatok ti ide, a gyulai levéltárba? Berta Erika talpraesetten válaszol: — Tetszik tudni, mi a bé­késcsabai József Attila isko­lába járunk, az úttörőcsapa­tunknak is József Attila a névadója, és mi, a negyedik osztályos „Kincskereső” raj tagjai vagyunk Azért jöt­tünk most a levéltárba, hogy megtudjunk valamit József Attiláról, és a tanár néni azt mondta, régi-régi iratot is mutatnak itt nekünk! — Mit tudtok József At­tiláról? — Nagyon híres ember Volt, korán meghalt! — elő­zi meg a válaszban Erikát Bozó Feri. — Szép verseket írt! — emeli fel vékony kis hang­ját Takács Anikó. — Talán azt is tudjátok, mikor született? Csend. Egymásra pislog­nak, mint amikor felelni szólítják őket. Feri „menti meg a helyzetet”: — Azt hiszem, 1905-ben. — Az én nagyanyám meg 1906-ban született! — vágja „Ebben a törzskönyvben sze­repel a nevük!” A közlekedés fiatalkorú áldozatairól A statisztika riasztó: 1969 és 1979 között az utcai bal­esetet szenvedett gyerme­kek és 18 év alatti fiatalok száma az NSZK-ban 31 szá­zalékkal nőtt. 1978-ban a Úttörők írják A tótkomlósi Jankó János Általános Iskola Toldi Mik­lós Üttörőcsapata március második felében rendezte meg az úttörő . kulturális szemle néptáncbemutatóját, amelyen az orosházi járás hét úttörőcsapatának1 kép­viselői vettek részt. Mint­egy 300 pajtás szerepelt ösz- szesen, s igen színvonalas műsort adtak elő. A szünet­ben a negyedikes gyerekek gimnasztikái gyakorlatokat mutatak be, s amíg a zsűri tanácskozott, addig a tót­komlósi úttörőzenekar szó­rakoztatta a résztvevőket. A néptáncosok járási kulturá­lis szemléjén a tótkomlósi pajtások két arany, négy ezüst és egy bronz okleve­let nyertek. Pipis Ágnes, úttörőtanács-titkár * Környezetismereti óráink­ra mindig nagy szeretettel várjuk dr. Pásztor József- nét, Juliska nénit. Sokat szokott nekünk mesélni Szeghalom múltjáról, Péter Andrásról, aki a szegény parasztok gyermekei szá­mára gimnáziumot alapított. Meghívásunkra a rajfoglal­kozásainkon i^ részt vett. Tőle hallottuk rajunk név­rá Erika. — Sokat szokott nekem mesélni, kérdezge­tem, hogy mi volt régen? És hogy miért volt háború? Azt válaszolta a nagyi, hogy erről nem szeret beszélni. Jól belemelegszünk a be­szélgetésbe, ki tudja med­dig „elpolitizálgatnánk”, de kezdődik a „nagy riport”. Erika, Anikó és Feri az al­kalmi riporter. Bekapcsolja a tanárnő a magnót, és a kérdésekre válaszolva Járo­li József, a gyulai levéltár igazgatóhelyettese arról me­A hiteles dokumentum sél, mikor járt megyénkben József Attila, és mi is az a dokumentum, amelyet most az asztalon láthatunk — s amely egyébként az Állami Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet tulajdona. Így tud­hatják meg a gyerekek, hogy József Attilát, aki Etus testvérével együtt gyer­német utakon 1354 gyermek lelte halálát. 66 691-en sérül­tek meg baleset során. „Ez a magas baleset arány csak akkor csökkenthető, ha a felnőttek a közlekedésben adója, II. Rákóczi Ferenc hősies és küzdelmes életé­ről. Köszönjük Juliska né­ninek’ az érdekes beszélge­téseket, és kívánjuk, hogy még sokáig legyen gyakori vendégünk. Kiss Róbert Szeghalom, 3/b osztály * Úttörőcsapatunk március 31-én teljesítette a 4+1 ak­ció ötödik feladatát. Ekkor tartottuk meg a március 15., március 21. és április 4-e al­kalmából a három nemzedék napját, melyre meghívtuk KISZ-es barátainkat, vete­ránokat, munkásőröket és néhány szülőt. Az úttörőta­nács tagjai tolmácsolták kérdéseinket a körünkben köszöntött veterán vendé­geinknek, akik’ sok érdekeset meséltek az 1919-es és 1945- ös eseményekről E beszél­getés után kezdődött a kis­dobosok KRESZ-vetélkedő- je a gyulai népkertben, az úttörők akadályversenye pe­dig a városi sporttelepen. A természetjáró túra után az eredményhirdetésig lövé­szettel és játékokkal töltöt­tük1 az időt. Nagyon érde­kes, izgalmas nap volt, és jövőre is hasonló módon szeretnénk megemlékezni a három tavaszi ünnepről. Kökény Márta krónikás, Gyula, Zrínyi Ilona Úttörőcsapat mekmenhelyre került, a fő­városból Gyulára irányítot­ták. A Gyulai Állami Gyer- mekmenhely törzskönyve szerint — amely most az asztalon fekszik — 1910. március 18-án vették itt nyilvántartásba József Atti­lát és József Etelt. Néhány napot töltöttek a gyulai in­tézetben, majd Gombai Fe- rencné vitte el innen őket Öcsödre. Egyébként ez a törzskönyv az egyetlen hite­les dokumentum a költő öcsödi tartózkodásáról! — Mi lesz a sorsa a most gyűjtött anyagnak? — A fényképekkel, ver­sekkel együtt felkerül a csapatfalra! — világosít fel Anikó. S ahogyan nőnek a „kincs­keresők”, bizonyára egyre gazdagabb lesz a csapatfal... T. I. megváltoztatják magatartá­sukat a gyermekekkel szem­ben” — véli a Német Közle­kedésbiztonsági Tanács. Különösen a 15—17 éve­sek forognak veszélyben. Az ő körükben a baleseti ada­tok 85 százalékkal magasab­bak az átlagnál, ami a mo­torosok nagy szánjára vezet­hető vissza. A motorosok száma 1969-től 1978-ig 745 százalékkal, 0,16 millióról 1,37 millióra növekedett. A baleseti. ráta a 10—14 éveseknél is 40 százalékkal emelkedett, míg az óvodás­korúaknái 26 százalékkal, a 6—9 éveseknél 12 százalék­kal csökkent. Feltűnő, hogy a fiúk a lá­nyoknál messze nagyobb há­nyadban szenvedtek balese­tet gyalogosként. Az arány: 72—78 százalék. A gyalogos- balesetet szenvedtek leg­többje a 6—7 évesek közül kerül ki. A legfőbb okok’: a nem megfelelő magatartás az átkelésnél, ill. a hirtelen előbukkanás váratlan hely­ről. A kerékpározó gyerekek közül a legtöbb baleset a 12—13 éveseket érte. A ke­rékpáros-balesetek száma az utóbbi 20 évben évről évre nőtt.. A gyermekek túl­ságosan fiatalon merészked­jek kerékpárral az utcára. Sajnos az egész NSZK-ban hiányzik az utak mellől a kerékpárút. Nemzetközi összehasonlí­tásban az NSZK áll az első helyen a gyermekbaleseti statisztikában. A helyzet ja­vítása végett a Német Köz­lekedési Felügyelőség évek óta oktatási programokkal, filmekkel, különböző akciók­kal, szülőknek rendezett sze­mináriumokkal igyekszik el­érni a balesetek számának csökkenését. Béla Ottó Diáklapszemle Fotó: Gál Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom