Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-11 / 84. szám
1980. április 11., péntek o ■«jjgí® Február végén Berettyóújfalu és Debrecen között egy tehergépkocsi összeütközött egy autóbusszal. Az autóbusz kigyulladt. Két utas a helyszínen meghalt, húszán égési sérüléseket szenvedtek. Az autóbuszban hét vállalati gépkocsivezető is utazott, valamint Kovács Gábor százados, az autóbusz vezetője és kalauza, akik azonnal megkezdték az utasok kimentését, a lángoló autóbuszból. Tegnap, csütörtökön, Békéscsabán, a megyei tanácsnál dr. Kertés7. Márton, a megyei tanács vb-titkára hősies helytállásukért „Életmentő Emlékérmet” adott át Ancsin János, Gbur János, Köteles Gyula, Liker Mihály, Pősze János, Szalai Zoltán, Vetési László, Vincze Ferenc gépjárművezetőknek, Kiss László kalauznak és Kovács Gábor honvéd századosnak. Képünkön dr. Kertész Márton mond köszönetét a bátor helytállásért az életmentőknek. Fotó: Veress Erzsi Sikeres pályázat A vártnál nagyobb sikerrel zárult a KISZ KB, az Országos Találmányi Hivatal és a tv „Felkínálom” című ■ műsorszerkesztőségének pályázata. A zsűrinek ösz- szesen 2000 újítási ötletet, javaslatot, tervet kell a közeli napokban — hetekben értékelnie — mondották a KISZ KB ifjúmunkás osztályán az MTI munkatársának'. — A fiatalok rendkívül nagy érdeklődése és lelkes pályázati kedve elsősorban annak köszönhető, hogy már a felhívásban utaltunk arra: igyekszünk országos nyilvánosságot biztosítani az iparban, a mezőgazdaságban, s a termelés más területein hasznosítható alkotásoknak'. A beküldött javaslatok népszerűsítésére Budapesten néhány napra létrehoztuk a Fiatal Alkotók Országos Klubját. A XI. kerületi Ménesi úton, a KISZ kerületi bizottságának klubjában ezentúl rendszeresen találkozhatnak: majd mindazok, akik jobb, ésszerűbb megoldásokon törik a fejüket. József Attila-müsorok szocialista brigádoknak A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa központi könyvtárának szervezésében ma, április 11-én, délután fél 5 órakor, a költészet napján, Békéscsabán, a Vasutas Klubkönyvtárban József At- tila-emlékműsort rendez a költő születésének 75. évfordulóján. A műsorra — amelyen Vennes Emmi és Nagyidéi István, a Jókai Színház tagjai, valamint ifj. Filadel- fi Mihály működik közre — elsősorban azokat a szocialista brigádokat hívták meg, amelyeknek névadójuk a szocialista magyar líra megteremtője. A mai előadást követően még 11 alkalommal rendeznek hasonlót — üzemekben, intézményékben, vállalatoknál. Legközelebb a békéscsabai MEZŐGÉP Vállalatnál lesz József Attila-emlékmű- sor április 14-én, hétfőn délután ,3 órai kezdettel. Kubai est a televízióban Az első latin-amerikai szocialista ország jelenét, művészetét csaknem 6 órás programban bemutató kubai estet rendez április 17- én, csütörtökön a Magyar Televízió. Elsőként az ellen- forradalmi zsoldosok elleni, 1961. áprilisi harcokat felelevenítő, másfél órás dokumentumfilmet vetítik, „Száz óra a hosszú parton” címmel. Az est főműsoraként az' 1967-ben készült, s több nemzetközi fesztiválon díjat nyert alkotást, a „Juan kalandjai” című játékfilmet mutatja be a televízió. A nemzeti est befejezéseként Adam: „Giselle” című balettjéből fél órás összeállítást sugároz a televízió. iMMWWWTOWWWVtWWWWMWWHWWWI Varjúriadó kilenc megyében Kilenc megyére — Baranyára, Bács-Kiskunra, Borsodra, Csongrádra, Fejérre, Hevesre, Szabolcs-Szatmárra, Szolnokra és Tolnára — kiterjedő „hadjárat” kezdődött ezén a héten a mérhetetlenül elszaporodott vetési varjak ellen. A fácánkerti Természet- és Vadvédelmi Állomás szakemberei által kikísérletezett és készített, csak a varjúfélékre * káros szelektív méreggel töltött tyúktojásokat helyeznek ki a varjúfészkes facsoportok környékén. A körülbelül 400 000 mérgezett tojás mindegyikét halálfejjel jelölték meg. A megelőző kísérletek tanúsága szerint nagyon hatásos szerről van szó: három nap alatt egyetlen fészektelepen 1000— 1500 vetési varjút, pusztítottak el vele. Természetesen nem a biológiai egyensúly megbontása, a vetési varjak teljes kiirtása, csupán túlzott elszaporodásuk megakadályozása a cél. Sajtótájékoztató a Prágai tavasz programjáról Az idén május 12-től június 4-ig lesz a Prágai tavasz zenei rendezvénysorozat — tájékoztatták tegnap, csütörtökön az újságírókat a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központban. A rangos zenei eseményt ezúttal Csehszlovákia felszabadításának 35. évfordulója jegyében rendezik. A nyitó hangversenyen — a hagyományoknak megfelelően — Smetana: Hazám című művét Zdenek Koséi vezényletével, a zárókoncerten Beethoven: IX. szimfóniáját a jugoszláv L. Matacic karmester dirigálásával a cseh filharmonikusok tolmácsolják. A Prágai tavasz világhírű rendezvénysorozatát öt nemzetközi szimfonikus zenekar vendégszereplése teszi színvonalasabbá. Ey alkalommal a csehszlovák fővárosban lép fel a szófiai, ,a belgrádi és a drezdai állami zenekar is. ősszel, szeptember végétől október elejéig rendezik meg Csehszlovákiában a bmói, valamint a bratisla- vai zenei ünnepeket is. Véget ért a tavaszi szünet Befejeződött az ünnepekkel együtt hatnapos tavaszi szünet: egymillió 128 ezer általános iskolás és 199 ezer középiskolás diák csütörtökön újra benépesítette az osztály- termeket. A rövid pihenő után mintegy két hónapig tart még az iskolaév. Az általános iskolákban és a gyógypedagógiai intézményekben ugyanis június 13-ig tart a tanítás, azokban az iskolákban pedig, ahol a kötelező tanítási napokat és a tantárgyak éves óraszámát előbb teljesítik, június 10-től kötetlen sportnapokat, kirándulásokat szerveznek Azokban az általános iskolákban, ahol az előírt 192 tanítási napot június 13-ig nem tudják teljesíteni, legfeljebb június 20- ig tanítanak. Az utolsóéves középiskolásoknak már csak egy hónapjuk van a ballagásig: május 10-én járják majd be utoljára osztályfőnökeik nyomában az iskolák tantermeit, folyosóit. Az írásbeli érettségi vizsgák május 19-én, hétfőn kezdődnek, s szombatig tartanak. A közös írásbeli-érettségi felvételi vizsgák időpontja: május 26—27. hétfő és kedd. A korábbiakhoz hasonlóan közös dolgozatot matematikából, fizikából és biológiából írnak a diákok, a szóbeli érettségi vizsgákra pedig június 9. és 22. között kerül sor. A középiskolák alsó évfolyamain június 7-e, illetve a 11 napos munkarend szerinti iskolákban június 13-a lesz az utolsó tanítási nap. Balesetbiztosítás és megelőzés A gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységről tájékoztatták1 tegnap, csütörtökön a sajtó munkatársait az Állami Biztosítónál. Tar Jenő vezérigazgató-helyettes beszámolt arról, hogy az utóbbi években ijesztő mértékben megnőtt a gyermekbalesetek száma, tavaly például csaknem tízezer gyermekbalesetet jegyeztek fel a biztosító statisztikái, ebből 104 kisiskolás balesete halállal végződött. Éppen ezért a balesetet szenvedett tanulók kártalanítása mellett egyre nagyobb gondot fordít a biztosító a közlekedési trgadédiák megelőzésére is. Erinek egyik, megnyilvánulásaként egymillió piros, öntapadós, fényvisszaverő csíkot szereztek be, amelyeket valamennyi általános iskolába eljuttatnak, hogy a kisiskolásoknak védőeszközül szolgáljanak a közlekedésben. Ez a csík ugyanis ruhára, cipőre, táskára egyaránt feltapasztható a sötét utcákon visszaveri a fényt, így a gépkocsivezetők már mesz- sziről észrevehetik az úttesten szaladgáló gyerekeket. A biztosító az új tanévre az eddigieknél szélesebb választékú biztosítási rendszert is kidolgozott. A középiskolások és szakmunkástanulók 20, illetve 40 forintos biztosítást köthetnek. Növelik a kifizetendő összegeket is, csonttörésekre például a korábbi 200 forint helyett 400 forintot fizetnek. Minden szolgáltatási formában bevezették a kórházi ápolási térítést is, 82 napos kórházi gondozás után 1200 forint illeti meg a biztosított tanulót. Készülődés az idegenforgalomra Az idegenforgalmi szezonra való felkészülésről, a népművészeti és ajándék- tárgyak várható nyári kínálatáról tájékoztatták csütörtökön a sajtó képviselőit a Népművészeti és Háziipari Vállalat vezetői a Fészek Klubban. Elmondták, hogy már megkezdődött a népművészeti és ajándéktárgyakat árusító pavilonok, idényüzletek megnyitása az idegen- forgalmi területeken. A szezonra 20 millió forint értékű árut biztosítottak. A szőttesek, hímzések, fafaragások, cserepek minden darabja zsűrizett népművészeti alkotás. Feliér tollú seregélyek A zselici dombvidéken fehér tollú seregélyt figyeltek meg egy nagy csapat madár között. A seregély rendszerint sötét tollazatú madár, ezért is feltűnő a társai között röpködő „hófehérke”. Nyilvánvalóan albinizmusról, és festékanyag-hiányról van szó, ami biológiai ritkaságnak számít. A tapasztalatok szerint az ilyen — társaitól elütő színű — egyed nem sokáig marad meg az állatvilágban, kirívó külseje miatt ugyanis köny- nyebben esik a ragadozók zsákmányául. A zselici seregély viszont minden valószínűség szerint tavaly ugyanezen a tájon kelhetett ki, megtette a hosszú utat Észak-Afrikába és vissza, s mégis életben van — jeléül a madárka ügyességének, szívósságának. Kongresszus után Munkások a választott testületekben n bban manapság mindenki egyetért, hogy az országnak sok- mindenre szüksége volna. De ha ezen belül fontossági sorrendet állítanának fel, az első helyre bizonyára ez a négy szó kerülne: okos gondolatok, merész kezdeményezések. A helyi lehetőségek felismerése és kiaknázása, azoknak a bizonyos rejtett tartalékoknak előkerítése, a munka ésszerűbb megszervezése, és egy sor egyéb, már sokszor ismételt fogalom csak akkor válhat valóra, ha azok gondolkoznak rajta, akik a legközelebbről ismerik. S mert a kulcskérdés a termelés — a munkások okos, közérdekű gondolataira jobban oda kell figyelni. Különböző fórumokon munkások ezrei tesznek olyan javaslatokat, hoznak szóba olyan ésszerűsítéseket, amelyek forintra átszámítva, csak milliókban fejezhetők ki. A kérdés most már az: mi valósul meg mindezekből? S hogy ez ne maradjon sokáig kérdés, alhhoz az kell, hogy a munkások, a termelés ügyeiben legjáratosabb emberek cselekvőén beleszólhassanak a megvalósításba is. A pártkongresszuson, a Központi Bizottság beszámolójában hangzott el: „Gondoskodni kell arról, hogy ... a választott testületekben a jelenleginél nagyobb arányban legyenek ott azok a tehetséges munkások, fizikai dolgozók, akik a társadalmi tevékenységben is aktívakba termelésben is élen járnak”. Első, s igen fontos lépés e téren, hogy a szakszervezeti bizalmiak testületének nagyobb beleszólása lesz az üzemek életébe, irányításába, mint eddig bármikor volt. Nem csökkenti ez az igazgatók hatáskörét vagy felelősségét, hiszen a munkásoknak nem a vállalatvezetővel szemben, hanem vele együtt kell szolgálniuk a közös ügyet. Aligha lehet vitatni azt, hogy ugyanaz az intézkedés, munkafolyamat, vagy bármi, ami az üzem életében adódik — másképp látszik „fentről”, az irodákból, és ismét másképp a munkapadok mellől. A vezetők szélesebb látókörben tekinthetik át a dolgokat — a műhelyekben pedig a gyakorlati megvalósításhoz állnak közelebb. Előrelépni pedig csak együtt léhet. Ügy, hogy a teendőket mindkét nézőpontból megvizsgálják. Hamarosan tanácstagokat, parlamenti képviselőket választunk. Most is vannak, eddig is voltak munkások a tanácsok tagjai között. De beszéljünk erről is nyíltan: az első tanácsok megalakulása óta megszámlálhatatlanul sok esetben történt meg, hogy az ott legaktívabb, a közügyekért legtöbbet tevő, és felszólaló munkásokat idővel „kiemelték”, valamilyen tisztségre állították. Ott is. továbbra is a munkásosztályt képviselik — ám mégis más a látószög, ahonnan nézik, s a hivatali szoba falai gyakran eltakarják a munkásból lett tisztségviselők elől is azt, amit az üzemben dolgozó munkások közvetlen közelről látnak. Nem egyszerűen az „arányok javításáról” van tehát szó akkor, amikor időszerűvé vált több munkás beválasztása a tanácsokba. Ennek jelentősége elsősorban az, hogy a gyárak, a munkahelyek dolgozóinak elképzelései, javaslatai első kézből kerüljenek az önkormányzati-népképviseleti szerv elé. És még tovább: a város vagy a község további fejlődéséhez szükséges tennivalókhoz akkor kérjék ki a munkások véleményét, amikor még csak tervek, javaslatok várnak jóváhagyásra, s így ők is beleszólhassanak abba: előbb járda legyen-e a mellékutcákban, vagy inkább a dolgozó anyák gyermekeinek épüljön bölcsőde, óvoda. Hová kerüljön a rendelkezésre álló pénz, és miért éppen oda? Hogyan lehet a társadalom segítségével növelni azt az összeget? Mindezt legalább olyan jól látják azok, akik a munkapad mellett vannak, mint akik hivatalból, s olykor csak papírról intézik a közérdekű ügyeket. S itt következik mindennek a legnehezebb része: a megfelelő személyek jelölése és megválasztása. Szinte minden közösségben vannak emberek, akik sokat beszélnek, és keveset tesznek a köz érdekében — s vannak, akik ritkán szólalnak meg, de akkor súlya van a szavuknak. Munkások között is van, aki szívesen kritizál, de a hibák megszüntetésében már nem lehet közreműködésre számítani. De több az olyan, aki nagy szavak nélkül, a két keze munkájával járul hozzá a társadalom előbbre haladásához. Ügy is, hogy társadalmi munkával segít az üzem, a lakóhely fejlesztésében. De olyanok is akadnak, akik „arra tartanak, amerre a falu”, közömbösen rábólintanak mindenre, nem nyilvánítanak véleményt. Választott testületeinknek sem a minden kákán csomót keresőkre, sem a fejbó- lintókra nincs szükségük. Akkor lesznek ezek a testületek valóban „a dolgozó nép okos gyülekezetei”, ha a közös célt szolgáló, egyet akaró emberek elmondják és megindokolják különböző véleményeiket. S a vélemények sorában — hiszen a szocialista demokráciában ez is kifejezi a munkásosztály vezető szerepét — mindenütt hallatszik a termelő üzemekben dolgozó munkások képviselőjének hangja. S nemcsak hallatszik: meghallgatásra is talál! Nem könnyű megtalálni az üzemekben sem azokat az embereket, akik akarnak is, tudnak is a köz érdekében dolgozni. De éppen a közelmúltban lezajlott, említett tanácskozások bizonyítják, hogy vannak és egyre nagyobb számban vannak a köz érdekeiért felelősséget vállaló és tenni akaró munkások. K özülük választani szak- szervezeti bizalmiakat, tanácstagokat, 'ifjúsági vezetőket — ez most kulcskérdés. A következő évek, évtizedek során a fejlődés meggyorsításának, a hibák és nemtörődömségek, a bürokrácia csökkentésének záloga. Várkonyi Endre Vasúttörténeti park Nagykanizsán Százhúsz éve múlt, hogy a Déli Vaspálya Társaság megindította a vasúti forgalmat a Balaton déli oldalán. A Rijekáig közlekedő • vonatok egyik fontos állomása és csomópontja volt a nagykanizsai pályaudvar. A Nagykanizsai Vontatási Főnökség szocialista brigádjainak kezdeményezésére most vasúttörténeti parkot alakítanak ki a pályaudvar közvetlen szomszédságában. Az első, csaknem 100 éves ipartörténeti emléknek is számító mozdonyt már felállították a parkban. Azt tervezik, hogy a fűtőházakban, járműjavítókban és bontótelepeken található muzeális értékű eszközöket, személy- és tehervagonokat, utaskiszolgáló berendezéseket is összegyűjtik, konzerválják és kiállítják a közlekedési parkban.
