Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-11 / 84. szám

1980. április 11., péntek o ■«jjgí® Február végén Berettyó­újfalu és Debrecen között egy tehergépkocsi összeüt­között egy autóbusszal. Az autóbusz kigyulladt. Két utas a helyszínen meghalt, húszán égési sérüléseket szenvedtek. Az autóbuszban hét vállalati gépkocsivezető is utazott, valamint Kovács Gábor százados, az autóbusz vezetője és kalauza, akik azonnal megkezdték az uta­sok kimentését, a lángoló autóbuszból. Tegnap, csütörtökön, Bé­késcsabán, a megyei tanács­nál dr. Kertés7. Márton, a megyei tanács vb-titkára hő­sies helytállásukért „Élet­mentő Emlékérmet” adott át Ancsin János, Gbur János, Köteles Gyula, Liker Mihály, Pősze János, Szalai Zoltán, Vetési László, Vincze Ferenc gépjárművezetőknek, Kiss László kalauznak és Kovács Gábor honvéd századosnak. Képünkön dr. Kertész Már­ton mond köszönetét a bá­tor helytállásért az életmen­tőknek. Fotó: Veress Erzsi Sikeres pályázat A vártnál nagyobb siker­rel zárult a KISZ KB, az Országos Találmányi Hiva­tal és a tv „Felkínálom” cí­mű ■ műsorszerkesztőségének pályázata. A zsűrinek ösz- szesen 2000 újítási ötletet, javaslatot, tervet kell a kö­zeli napokban — hetekben értékelnie — mondották a KISZ KB ifjúmunkás osz­tályán az MTI munkatársá­nak'. — A fiatalok rendkívül nagy érdeklődése és lelkes pályázati kedve elsősorban annak köszönhető, hogy már a felhívásban utaltunk arra: igyekszünk országos nyilvá­nosságot biztosítani az ipar­ban, a mezőgazdaságban, s a termelés más területein hasznosítható alkotásoknak'. A beküldött javaslatok népszerűsítésére Budapes­ten néhány napra létrehoz­tuk a Fiatal Alkotók Orszá­gos Klubját. A XI. kerületi Ménesi úton, a KISZ ke­rületi bizottságának klubjá­ban ezentúl rendszeresen ta­lálkozhatnak: majd mind­azok, akik jobb, ésszerűbb megoldásokon törik a fejü­ket. József Attila-müsorok szocialista brigádoknak A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa központi könyvtárának szervezésében ma, április 11-én, délután fél 5 órakor, a költészet nap­ján, Békéscsabán, a Vasutas Klubkönyvtárban József At- tila-emlékműsort rendez a költő születésének 75. évfor­dulóján. A műsorra — ame­lyen Vennes Emmi és Nagy­idéi István, a Jókai Színház tagjai, valamint ifj. Filadel- fi Mihály működik közre — elsősorban azokat a szocia­lista brigádokat hívták meg, amelyeknek névadójuk a szocialista magyar líra meg­teremtője. A mai előadást követően még 11 alkalommal rendez­nek hasonlót — üzemekben, intézményékben, vállalatok­nál. Legközelebb a békéscsa­bai MEZŐGÉP Vállalatnál lesz József Attila-emlékmű- sor április 14-én, hétfőn dél­után ,3 órai kezdettel. Kubai est a televízióban Az első latin-amerikai szocialista ország jelenét, művészetét csaknem 6 órás programban bemutató ku­bai estet rendez április 17- én, csütörtökön a Magyar Televízió. Elsőként az ellen- forradalmi zsoldosok elleni, 1961. áprilisi harcokat fel­elevenítő, másfél órás doku­mentumfilmet vetítik, „Száz óra a hosszú parton” cím­mel. Az est főműsoraként az' 1967-ben készült, s több nemzetközi fesztiválon dí­jat nyert alkotást, a „Juan kalandjai” című játékfilmet mutatja be a televízió. A nemzeti est befejezése­ként Adam: „Giselle” című balettjéből fél órás össze­állítást sugároz a televízió. iMMWWWTOWWWVtWWWWMWWHWWWI Varjúriadó kilenc megyében Kilenc megyére — Bara­nyára, Bács-Kiskunra, Bor­sodra, Csongrádra, Fejérre, Hevesre, Szabolcs-Szatmárra, Szolnokra és Tolnára — ki­terjedő „hadjárat” kezdődött ezén a héten a mérhetetlenül elszaporodott vetési varjak ellen. A fácánkerti Termé­szet- és Vadvédelmi Állomás szakemberei által kikísérle­tezett és készített, csak a varjúfélékre * káros szelektív méreggel töltött tyúktojáso­kat helyeznek ki a varjú­fészkes facsoportok környé­kén. A körülbelül 400 000 mérgezett tojás mindegyikét halálfejjel jelölték meg. A megelőző kísérletek tanúsága szerint nagyon hatásos szer­ről van szó: három nap alatt egyetlen fészektelepen 1000— 1500 vetési varjút, pusztítot­tak el vele. Természetesen nem a biológiai egyensúly megbontása, a vetési varjak teljes kiirtása, csupán túlzott elszaporodásuk megakadá­lyozása a cél. Sajtótájékoztató a Prágai tavasz programjáról Az idén május 12-től jú­nius 4-ig lesz a Prágai ta­vasz zenei rendezvénysoro­zat — tájékoztatták tegnap, csütörtökön az újságírókat a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központban. A rangos zenei eseményt ezút­tal Csehszlovákia felszabadí­tásának 35. évfordulója je­gyében rendezik. A nyitó hangversenyen — a hagyo­mányoknak megfelelően — Smetana: Hazám című mű­vét Zdenek Koséi vezényle­tével, a zárókoncerten Bee­thoven: IX. szimfóniáját a jugoszláv L. Matacic kar­mester dirigálásával a cseh filharmonikusok tolmácsol­ják. A Prágai tavasz világhírű rendezvénysorozatát öt nem­zetközi szimfonikus zenekar vendégszereplése teszi szín­vonalasabbá. Ey alkalommal a csehszlovák fővárosban lép fel a szófiai, ,a belgrádi és a drezdai állami zenekar is. ősszel, szeptember végétől október elejéig rendezik meg Csehszlovákiában a bmói, valamint a bratisla- vai zenei ünnepeket is. Véget ért a tavaszi szünet Befejeződött az ünnepekkel együtt hatnapos tavaszi szü­net: egymillió 128 ezer álta­lános iskolás és 199 ezer kö­zépiskolás diák csütörtökön újra benépesítette az osztály- termeket. A rövid pihenő után mint­egy két hónapig tart még az iskolaév. Az általános isko­lákban és a gyógypedagógiai intézményekben ugyanis jú­nius 13-ig tart a tanítás, azokban az iskolákban pe­dig, ahol a kötelező tanítási napokat és a tantárgyak éves óraszámát előbb telje­sítik, június 10-től kötetlen sportnapokat, kiránduláso­kat szerveznek Azokban az általános iskolákban, ahol az előírt 192 tanítási napot június 13-ig nem tudják tel­jesíteni, legfeljebb június 20- ig tanítanak. Az utolsóéves középisko­lásoknak már csak egy hó­napjuk van a ballagásig: május 10-én járják majd be utoljára osztályfőnökeik nyomában az iskolák tanter­meit, folyosóit. Az írásbeli érettségi vizs­gák május 19-én, hétfőn kezdődnek, s szombatig tar­tanak. A közös írásbeli-érett­ségi felvételi vizsgák idő­pontja: május 26—27. hétfő és kedd. A korábbiakhoz ha­sonlóan közös dolgozatot matematikából, fizikából és biológiából írnak a diákok, a szóbeli érettségi vizsgákra pedig június 9. és 22. között kerül sor. A középiskolák alsó évfo­lyamain június 7-e, illetve a 11 napos munkarend szerinti iskolákban június 13-a lesz az utolsó tanítási nap. Balesetbiztosítás és megelőzés A gyermekbalesetek meg­előzésével kapcsolatos tevé­kenységről tájékoztatták1 tegnap, csütörtökön a sajtó munkatársait az Állami Biztosítónál. Tar Jenő vezér­igazgató-helyettes beszámolt arról, hogy az utóbbi évek­ben ijesztő mértékben meg­nőtt a gyermekbalesetek szá­ma, tavaly például csaknem tízezer gyermekbalesetet je­gyeztek fel a biztosító sta­tisztikái, ebből 104 kisiskolás balesete halállal végződött. Éppen ezért a balesetet szenvedett tanulók kártala­nítása mellett egyre nagyobb gondot fordít a biztosító a közlekedési trgadédiák meg­előzésére is. Erinek egyik, megnyilvánulásaként egy­millió piros, öntapadós, fényvisszaverő csíkot sze­reztek be, amelyeket vala­mennyi általános iskolába eljuttatnak, hogy a kisisko­lásoknak védőeszközül szol­gáljanak a közlekedésben. Ez a csík ugyanis ruhára, cipő­re, táskára egyaránt felta­pasztható a sötét utcákon visszaveri a fényt, így a gépkocsivezetők már mesz- sziről észrevehetik az úttes­ten szaladgáló gyerekeket. A biztosító az új tanévre az eddigieknél szélesebb választékú biztosítási rend­szert is kidolgozott. A kö­zépiskolások és szakmun­kástanulók 20, illetve 40 fo­rintos biztosítást köthetnek. Növelik a kifizetendő össze­geket is, csonttörésekre pél­dául a korábbi 200 forint helyett 400 forintot fizetnek. Minden szolgáltatási formá­ban bevezették a kórházi ápolási térítést is, 82 napos kórházi gondozás után 1200 forint illeti meg a biztosí­tott tanulót. Készülődés az idegenforgalomra Az idegenforgalmi szezon­ra való felkészülésről, a népművészeti és ajándék- tárgyak várható nyári kí­nálatáról tájékoztatták csü­törtökön a sajtó képviselőit a Népművészeti és Háziipari Vállalat vezetői a Fészek Klubban. Elmondták, hogy már megkezdődött a népmű­vészeti és ajándéktárgyakat árusító pavilonok, idényüzle­tek megnyitása az idegen- forgalmi területeken. A sze­zonra 20 millió forint érté­kű árut biztosítottak. A szőttesek, hímzések, fafara­gások, cserepek minden da­rabja zsűrizett népművésze­ti alkotás. Feliér tollú seregélyek A zselici dombvidéken fe­hér tollú seregélyt figyeltek meg egy nagy csapat madár között. A seregély rendsze­rint sötét tollazatú madár, ezért is feltűnő a társai kö­zött röpködő „hófehérke”. Nyilvánvalóan albinizmus­ról, és festékanyag-hiány­ról van szó, ami biológiai ritkaságnak számít. A ta­pasztalatok szerint az ilyen — társaitól elütő színű — egyed nem sokáig marad meg az állatvilágban, kirívó külseje miatt ugyanis köny- nyebben esik a ragadozók zsákmányául. A zselici sere­gély viszont minden való­színűség szerint tavaly ugyanezen a tájon kelhetett ki, megtette a hosszú utat Észak-Afrikába és vissza, s mégis életben van — jeléül a madárka ügyességének, szívósságának. Kongresszus után Munkások a választott testületekben n bban manapság min­denki egyetért, hogy az országnak sok- mindenre szüksége volna. De ha ezen belül fontossági sor­rendet állítanának fel, az el­ső helyre bizonyára ez a négy szó kerülne: okos gon­dolatok, merész kezdeménye­zések. A helyi lehetőségek felismerése és kiaknázása, azoknak a bizonyos rejtett tartalékoknak előkerítése, a munka ésszerűbb megszer­vezése, és egy sor egyéb, már sokszor ismételt foga­lom csak akkor válhat való­ra, ha azok gondolkoznak rajta, akik a legközelebbről ismerik. S mert a kulcskér­dés a termelés — a munká­sok okos, közérdekű gondo­lataira jobban oda kell fi­gyelni. Különböző fórumokon mun­kások ezrei tesznek olyan javaslatokat, hoznak szóba olyan ésszerűsítéseket, ame­lyek forintra átszámítva, csak milliókban fejezhetők ki. A kérdés most már az: mi valósul meg mindezekből? S hogy ez ne maradjon soká­ig kérdés, alhhoz az kell, hogy a munkások, a terme­lés ügyeiben legjáratosabb emberek cselekvőén bele­szólhassanak a megvalósítás­ba is. A pártkongresszuson, a Központi Bizottság beszámo­lójában hangzott el: „Gon­doskodni kell arról, hogy ... a választott testületekben a jelenleginél nagyobb arány­ban legyenek ott azok a te­hetséges munkások, fizikai dolgozók, akik a társadalmi tevékenységben is aktívakba termelésben is élen járnak”. Első, s igen fontos lépés e téren, hogy a szakszervezeti bizalmiak testületének na­gyobb beleszólása lesz az üzemek életébe, irányításá­ba, mint eddig bármikor volt. Nem csökkenti ez az igazgatók hatáskörét vagy fe­lelősségét, hiszen a munká­soknak nem a vállalatveze­tővel szemben, hanem vele együtt kell szolgálniuk a kö­zös ügyet. Aligha lehet vi­tatni azt, hogy ugyanaz az intézkedés, munkafolyamat, vagy bármi, ami az üzem életében adódik — másképp látszik „fentről”, az irodák­ból, és ismét másképp a munkapadok mellől. A ve­zetők szélesebb látókörben tekinthetik át a dolgokat — a műhelyekben pedig a gya­korlati megvalósításhoz áll­nak közelebb. Előrelépni pe­dig csak együtt léhet. Ügy, hogy a teendőket mindkét nézőpontból megvizsgálják. Hamarosan tanácstagokat, parlamenti képviselőket vá­lasztunk. Most is vannak, eddig is voltak munkások a tanácsok tagjai között. De beszéljünk erről is nyíltan: az első tanácsok megalaku­lása óta megszámlálhatatla­nul sok esetben történt meg, hogy az ott legaktívabb, a közügyekért legtöbbet tevő, és felszólaló munkásokat idővel „kiemelték”, valami­lyen tisztségre állították. Ott is. továbbra is a munkásosz­tályt képviselik — ám mégis más a látószög, ahonnan né­zik, s a hivatali szoba falai gyakran eltakarják a mun­kásból lett tisztségviselők elől is azt, amit az üzemben dolgozó munkások közvetlen közelről látnak. Nem egyszerűen az „ará­nyok javításáról” van tehát szó akkor, amikor időszerű­vé vált több munkás bevá­lasztása a tanácsokba. En­nek jelentősége elsősorban az, hogy a gyárak, a munka­helyek dolgozóinak elképze­lései, javaslatai első kézből kerüljenek az önkormányza­ti-népképviseleti szerv elé. És még tovább: a város vagy a község további fejlődésé­hez szükséges tennivalókhoz akkor kérjék ki a munká­sok véleményét, amikor még csak tervek, javaslatok vár­nak jóváhagyásra, s így ők is beleszólhassanak abba: előbb járda legyen-e a mel­lékutcákban, vagy inkább a dolgozó anyák gyermekei­nek épüljön bölcsőde, óvo­da. Hová kerüljön a rendel­kezésre álló pénz, és miért éppen oda? Hogyan lehet a társadalom segítségével nö­velni azt az összeget? Mind­ezt legalább olyan jól lát­ják azok, akik a munkapad mellett vannak, mint akik hivatalból, s olykor csak pa­pírról intézik a közérdekű ügyeket. S itt következik minden­nek a legnehezebb része: a megfelelő személyek jelölé­se és megválasztása. Szinte minden közösségben vannak emberek, akik sokat beszél­nek, és keveset tesznek a köz érdekében — s vannak, akik ritkán szólalnak meg, de akkor súlya van a sza­vuknak. Munkások között is van, aki szívesen kritizál, de a hibák megszüntetésében már nem lehet közreműkö­désre számítani. De több az olyan, aki nagy szavak nél­kül, a két keze munkájával járul hozzá a társadalom előbbre haladásához. Ügy is, hogy társadalmi munkával segít az üzem, a lakóhely fejlesztésében. De olyanok is akadnak, akik „arra tarta­nak, amerre a falu”, közöm­bösen rábólintanak minden­re, nem nyilvánítanak véle­ményt. Választott testületeinknek sem a minden kákán cso­mót keresőkre, sem a fejbó- lintókra nincs szükségük. Akkor lesznek ezek a testü­letek valóban „a dolgozó nép okos gyülekezetei”, ha a kö­zös célt szolgáló, egyet aka­ró emberek elmondják és megindokolják különböző vé­leményeiket. S a vélemények sorában — hiszen a szocia­lista demokráciában ez is ki­fejezi a munkásosztály ve­zető szerepét — mindenütt hallatszik a termelő üzemek­ben dolgozó munkások kép­viselőjének hangja. S nem­csak hallatszik: meghallga­tásra is talál! Nem könnyű megtalálni az üzemekben sem azokat az embereket, akik akarnak is, tudnak is a köz érdekében dolgozni. De éppen a közel­múltban lezajlott, említett tanácskozások bizonyítják, hogy vannak és egyre na­gyobb számban vannak a köz érdekeiért felelősséget válla­ló és tenni akaró munkások. K özülük választani szak- szervezeti bizalmia­kat, tanácstagokat, 'ifjúsági vezetőket — ez most kulcskérdés. A következő évek, évtizedek során a fej­lődés meggyorsításának, a hibák és nemtörődömségek, a bürokrácia csökkentésének záloga. Várkonyi Endre Vasúttörténeti park Nagykanizsán Százhúsz éve múlt, hogy a Déli Vaspálya Társaság megin­dította a vasúti forgalmat a Ba­laton déli oldalán. A Rijekáig közlekedő • vonatok egyik fontos állomása és csomópontja volt a nagykanizsai pályaudvar. A Nagykanizsai Vontatási Főnök­ség szocialista brigádjainak kez­deményezésére most vasúttörté­neti parkot alakítanak ki a pá­lyaudvar közvetlen szomszédsá­gában. Az első, csaknem 100 éves ipartörténeti emléknek is számító mozdonyt már felállí­tották a parkban. Azt tervezik, hogy a fűtőházakban, járműja­vítókban és bontótelepeken ta­lálható muzeális értékű eszközö­ket, személy- és tehervagono­kat, utaskiszolgáló berendezése­ket is összegyűjtik, konzervál­ják és kiállítják a közlekedési parkban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom