Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-06 / 81. szám

NÉPÚJSÁG 1980. április 6., vasárnap o Szoboravató ünnepség Szeghalmon fi 'á /■ ■ , f j !tf . * ‘ ,J ■ • / 1 jr A felavatott Szabadság-szobor (Folytatás az 1. oldalról) fogadnunk azt a mértékle­tességet és reális helyzet- elemzést, amely ezeket a vív­mányokat megőrizni, megvé­deni szólít fel mindannyiun­kat, és arra biztat: gazdál­kodjunk jobban erőforrása­inkkal, takarékoskodjunk anyagi és szellemi értékeink­kel, legyünk tervszerűbbek, szervezettebbek és fegyelme­zettebbek a munkában ... A kongresszusi határozatok valóra váltása mindannyi­unknak közös érdeke. Nem­csak országunk fejlődése, ha­nem minden egyes kollektí­va, valamennyi család és az egyén életének alakulása is függ attól, hogy képesek le­szünk-e maradéktalanul vég­rehajtani elhatározásainkat. Szocialista építőmunkánk külső tényezői közül kedve­zően befolyásolja terveinket a baráti szocialista országok­kal és a Szovjetunióval ki­alakult és egyre mélyülő, erősödő, sokoldalú gazdasá­gi, politikai együttműködés. Ugyanakkor feladatainkat nem könnyíti az utóbbi idő­ben feszültebbé vált nem­zetközi helyzet... Pártunk és kormányunk kipróbált és ismert politiká­jához híven, továbbra is ké­szek vagyunk minden or­szággal a kölcsönös előnyök alapján gazdasági, kulturális és egyéb természetű kapcso­latok fejlesztésére, ameny- nyiben ezekkel nem próbál­nak bennünket zsarolni. Szi­lárd meggyőződésünk, hogy világos, egyértelmű álláspon­tunkat, törekvésünket a tör­ténelem igazolni fogja, és a békés egymás mellett élés — ha konfliktusokkal, kitérők­kel is — továbbra is utat tör magának.” Majd a leleplezésre váró műalkotásra fordítván a szót, így folytatta: „Szegha­lom népe a mai napon ket­tős ünnepet ül: méltón em­lékezik felszabadulásunk 35. évfordulójára és birtokba veszi hazánk egyik legszebb felszabadulási emlékművét. A szobor alkotójáról nem kell sokat mondanom, min­denki ismeri Makrisz Age- memnont, a görög és francia munkásmozgalom nevelte iz- zig-vérig magyar művészt. Csodáiéi vagyunk forradalmi ihletésű emlékműveinek, portrészobrainak, a Maut- hauzeni kompozíciótól az eg­ri Lenin-portrén át a ma itt felavatásra kerülő felszaba­dulási emlékmű gyönyörű lányalakjáig. Szeghalom népe jogos büszkeséggel tekinthet e szo­bor- és térkompozícióra, amely az antik görög szín­házra emlékeztet, de minden tekintetben mai és időtálló. A szobrászművész és János- sy György, az építész töké­letes harmóniát hozott lét­re, mely szépen fejezi ki a felszabadulás magasztos gon­dolatát, a szabadság eszmé­jét. Ma, amikor a kegyelet vi­rágait helyezzük az emlék­mű talapzatára, arra gondo­lunk, hogy Szeghalom népe az emlékmű felállításával is kifejezi háláját a szabadsá­gért harcoló hősök emléke előtt, s szemét a jövő szár­nyaló galambjai felé fordít­ja, s így nemcsak térbe, hanem a serény, dolgos nép mindennapjaiba is illeszke­dik a két művész bronzba öntött és kőbe vésett sza­badságálma ...” Számunkra, magyarok szá­mára, a szocializmus hozta el a nemzeti függetlenséget, a békés, alkotó életet, az em­beri méltóságot és a növek­vő jólétet itt, a Duna—Tisza táján. Ezért harcoltunk, és ma ezért lehetünk büszkék eredményeinkre. Óvjuk hát javainkat, védjük értékein­ket, őrizzük és gyarapítsuk vívmányainkat” — fejezte be nagy hatású beszédét dr. Móna Gyula. Az ünnepségen felszólalt P. F. Zsigulin a szovjet ven­dégek nevében, s méltatta a szovjet—magyar barátságot, nemzeti ünnepünket, s a bé­kéért folytatott együttes har­cunkat. A szobor leleplezését kö­vetően a járási és helyi szer­vek, valamint a szovjet ven­dégek megkoszorúzták az emlékművet. Jól gazdagította és kiegé­szítette e színvonalas ün­nepséget a művelődési ott­honban megrendezett helyi kiállítás, amelyet Szeghalom ipari tevékenységet folytató üzemeinek termékeiből állí­tottak össze és ízlésesen rep­rezentálta Szeghalom ipari fejlődését. Az ünnepség Kerekes Kál­mán zárszavával ért véget. —8— Idős párttagok találkozója Felszabadulásunk 35. év­fordulója tiszteletére Gyulán, a pártszékházban rendezték meg az 1945-ös kommunisták találkozóját: A mozgalom ré­gi harcosait dr. Marsi Gyula, a párt városi bizottságának első titkára köszöntötte. Hangsúlyozta, hogy munká­juk, tevékenységük, harcuk történelemformáló volt. A résztvevők közül többen megkapták a párt városi bi­zottsága által alapított em- léplakettet; olyanok, akik a munkásmozgalomban huza­mosabb időn keresztül tevé­kenykedtek, illetve tevé­kenykednek. Legtöbbjük már a háború előtt is aktívan be­kapcsolódott a munkásmoz­galomba. Itt vette át az emlékplakettet Ambrus Já­nos, Szabó Sándor, Bakonyi Sándor, dr. Oláh László, Sza- latnai Endréné, Szabó Sán­dor, Oláh Mihály, Kovács József, Kovács Lajos, Len­gyel Jánosné, Kohári István és — képünkön — Nagy Ká- rolyné. Impozáns díszszemle és felvonulás felszabadulásunk 35. évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról) Hiszünk ügyünk győzelmé­ben, mert együtt haladunk a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal, a ha­ladás, a béke minden hívé­vel. Felcsendültek a Himnusz hangjai, és eközben a Vá­rosligetben elhelyezett löve- gek díszössztüze — 16 dísz­lövése — köszöntötte hazánk felszabadulásának ünnep­napját. Kisvártatva — az Aj- tósi Dürer-sor irányából — megkezdődött a magyar nép­hadsereg fegyveres erőinél szolgáló legjobb harcosok és parancsnokaik jubileumi ün­nepi seregszemléje, a dísz­egységek — történelmi kato­nai indulókkal kísért — fel­vonulása. Katonák, határőrök, mun­kásőrök sokasága nagyszerű fegyelemről és a harci tech­nikai eszközök kezelésében elsajátított magas fokú szak­Dekorációs kollektívák versenye Gyulai és mezökovácsházi siker Az MSZMP XII. kong­resszusának tiszteletére a megyei tanács kereskedelmi osztálya, a MÉSZÖV és a KPVDSZ kirakatversenyt hirdetett. A kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek de­korációs kollektívái har­minchat kirakatot készítet­tek. A tervezők és a rende­zők jó szakmai felkészült­ségről tettek tanúbizonysá­got. A kirakatok tartalmuk­ban, mondanivalójukban hű­en tükrözték a Központi Bi­zottság irányelveiben foglal­takat, eddigi vívmányainkat, társadalmunk szocialista vo­násait, a termelés, az élet- színvonal eredményeit, az életkörülmények változását, a népgazdaság és a megye fejlődését, sajátosságait. Az értékelő bizottság első díjat adott az Univerzál Kis­kereskedelmi Vállalat gyu­lai készruhaszaküzlet kira­katsorának, amelyet Gomb­kötő Mihályné, Nyirő Edit és Dányi Tóth Károlyné készí­tett. Második helyen végzett a mezőkovácsházi Mozaik Áruház versenykirakata. Ez a helyi ÁFÉSZ kirakatren­dező csoportjának munkáját dicséri. Harmadik lett a bé­késcsabai Univerzál Áruház fotógrafikás kirakata. Ennek rendezői Illyés Károly és Szúnyogh Zoltán. Ezenkívül dicsérő okleve­let kapott Medovarszky Pál és Gál Sándorné a békéscsa­bai Univerzál lakástextilbolt versenykirakatáért, valamint Jakab Attila és Török Gá­bor az Univerzál békéscsa­bai járműboltjának energia- gazdálkodással kapcsolatos munkájáért. értelemről tett tanúbizonysá­got a mintegy háromnegyed­órára programozott dísz­szemlén, amelynek esemé­nyei párhuzamosan folytak a földön és a levegőben. Páratlan élményt jelentett a kétszeres hangsebességgel suhanó elfogó vadászgépek bravúros teljesítményű mű- repülő-bemutatója. Három gép kis magasságban érke­zett a felvonulási tér felé, azután függőleges irányba fordulva, majd háton repül­ve rózsa alakot formáltak pár pillanatig az égboltra, s több ezer méter magasra röppenve tűntek el a felhők között. A földön sem volt egy pillanatnyi szünet sem, a Dó­zsa György út kövein a csa­patlégvédelmi rakétatüzér, majd a honi légvédelmi ra­kétatüzér díszezred gördült végig. A Pajzs ’79 gyakorla­ton már megismert T—55-ös, A megyénkben tartózkodó román delegáció a pénteki napot a mezőkovácsházi já­rásban töltötte. A délelőtti órákban érkeztek a nagyköz­ségbe, Mezőkovácsházára, ahol Szabó István, a párt járási bizottságának első tit­kára adott tájékoztatást a járás és a nagyközség politi­kai, társadalmi, gazdasági életéről, helyzetéről. Ezt kö­vetően a helyi Űj Alkotmány Termelőszövetkezet párttit­kára, Agócs István és dr. Eleki János, a szövetkezet el­nökének kalauzolásával meg­tekintették a terményszárító üzemet. A délutáni órákat hazánk elsőnek felszabadult telepü­lésén, Battonyán töltötték. A pártszékházban Palkó Lajos, a nagyközségi pártbizottság titkára üdvözölte a delegáció tagjait, megismertetve velük a határ menti nemzetiség' lakta község helyzetét, fej­valamint az ennél is korsze­rűbb T—72-es típusú harc­kocsik zárták a harcjármű­veken felvonulók sorát. A díszszemle végeztével Kádár János üdvözölte a dísz­egységek parancsnokait, gra­tulált a nagyszerűen sikerült katonai parádéhoz. Nyomban azután, hogy be­fejeződött a fegyveres erők díszszemléje, a Gorkij-fasor bejáratától ezer úttörő sza­ladt a felvonulási térre, je­lezve, hogy a katonai parádé szigorú fegyelmét ünnepi vi­dámság, Budapest ifjúságá­nak felszabadulásunk évfor­dulóját köszöntő nagyszabá­sú demonstrációja váltja fel. „Éljen április 4-e, hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója!” „Dicsőség a felsza­badítóknak!” „Éljen szeretett hazánk, a Magyar Népköz- társaság!” — hangzott fel a legifjabbak köszöntése, s mindjárt utána éneke: Paj­tás daloljunk ... Közben újabb négyezer pajtás érke­zett a térre: a „virágsapkás” gyerekek valóságos virágos­keretet vontak társaik köré. Mindkét irányból megnyílt a zászlófüggöny: kezdetét vette 80 ezer fővárosi ifjú­kommunista impozáns felvo­nulása. Pásztor György, a KISZ budapesti bizottsága titkárá­nak köszöntője után Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a buda­pesti pártbizottság első tit­kára mondott beszédet. A fiatalok nagyszabású po­litikai demonstrációja — amely nyílt állásfoglalással juttatta kifejezésre a felsza­badító Szovjetunióval való testvéri barátságunkat, a- fia­talok elkötelezettségét, szo­cialista céljaink, az ország előtt álló feladatok megvaló­sításában — az Internacio- nálé hangjaival ért véget. lesztési célkitűzéseit. A tá­jékoztató után a vendégek — akiket elkísért dr. Szabó Sán­dor, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese — ellá­togattak a „Népek Barátsá­ga” modern, gazdag könyv- állománnyal rendelkező köz­ségi és iskolai könyvtárba, megtekintették a sportkom­binátot, majd felkeresték a MOM helyi üzemét, ahol Imre Béla üzemvezető kala­uzolta végig a román dele­gációt és kísérőiket az üzem­ben. * * * A felszabadulási megyei ünnepségen részt vevő pen- zai delegáció pénteken részt vett Budapesten a hazánk felszabadulása 35. évfordu­lója tiszteletére rendezett díszszemlén. A penzai, valamint az Arad megyei delegáció teg­nap, szombaton hazautazott. Kép, szöveg: Béla Ottó A gépesített szárazföldi egységek is részt vettek az ünnep- s®sen Tv-fotó: Veress Erzsi A román delegáció a mezökovácsházi járásban A román delegáció tagjait Battonyán, a MOM-üzemben tájé­koztatták a precíziós elektronikus munkákról

Next

/
Oldalképek
Tartalom