Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-04 / 80. szám

1980. április 4.. péntek NÉPÚJSÁG Barátaink életéből Béke, barátság, együttműködés A Moszkva Rádió magyar nyelvű osztálya sugározta márciusban az alábbi adást a „Válaszolunk hallgatóink­nak” című műsor keretében. A rádió — Hidi Antal bé­késcsabai hallgató kérésének eleget téve — Penza és Bé­késcsaba, illetve a két me­gye testvérkapcsolatáról állí­tott össze színes programot, amelyet G. lljuskin penzai tudósítása vezetett be: Penza és Békéscsaba két testvérváros, két megyeszék­hely. A szoros testvérkap­csolatok keletkezésének tör­ténetéről szóló elbeszélésün­ket hadd kezdjük a „Tizen­nyolc év” című dallal... Bi­zonyára sok kedves hallga­tónk ismeri. Ez a melódia Penzában született, és most a Szakszer­vezetek Országos Kórusának előadásában hallották. A kó­rus vezetője Oktyábr Grisin zeneszerző. Az együttes nem­rég járt Békés megyében. A zeneszerző a következőket mondja erről az útjáról: Má­sodszor léptünk fel a békési dolgozók előtt. A meleg fo­gadtatásból ítélve műsorunk megtetszett a magyar közön­ségnek. A magyar nép na­gyon szereti a zenét, és így ért is a muzsikához. Tudjuk, hogy olyan zeneszerzőket adott a világnak: mint Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán. Természetesen, a magyar közönség előtt színre lépni nagy megtiszteltetés és egyben nagy felelősség is szá­munkra. Kórusunk műsorán szerepelnek mai népdalok, és olyanok is, amelyeket a szovjet hatalom éveiben da­loltak Oroszországban és Penzában is ... Frank Ferenc, a Békés megyei pártbizottság első titkára bizonyára őrzi a minden magyar számára kedves fotókópiát, amelyet Penzában ajándékoztak neki a helybeli újságírók. Egy új­ságpéldány másolata ez, amelyet Penzában jelentet­tek meg az internacionalis­ták a szovjet hatalom első hónapjaiban öt nyelven — köztük magyarul is. A lap címe: „Világszabadság”. Ezekben az időkben a volt magyar hadifoglyok vörös- gárdistákká lettek, a szocia­lista forradalom védelmére keltek. Október eszméiért, a proletár internacionalizmus eszméjéért harcolva sok ma­gyar internacionalista halt hősi halált, és nyugszik most penzai földben, a város égjük terén levő hősi sírban, egy­más mellett orosz munkás, paraszt, vörösgárdista baj- társaival. Ezen a téren áll egyébként Marx első emlék­műve is. Kun Béla akkor ezt írta a Pravdában: „Az első proletár állam mélyén a pro­letariátus első gondolkodó­jának és harcosának első emlékműve, az első nyilvá­nos Marx-emlékmű.” Magáról a városról, annak jelenéről és jövőjéről Genna- gyij Arisztov, a penzai váro­si tanács titkára szól: Penza hamarosan félmilliós város lesz. Városunk a fiatalok vá­rosa, lakóinak több mint fe­le 30 éven aluli. Évente több mint 50 ezer iskolás ül a padban. Tizenkét technikum, hat felsőoktatási intézmény van a városban, köztük olyan nagy intézetek is, mint a po­litechnikai, az építészmérnö­ki, a mezőgazdasági, a pe­dagógiai főiskola, összesen több mint 90-féle szakem­bert képeznek a város tan- intézményeiben. És minden végzett szakember számára van kedvére való munka is, hiszen városunkban ma elektronikus számítógépeket és kerékpárokat, textilipari gépeket és orvosi berendezé­seket, Diesel-motorokat és szivattyúkat, pianínót, bútort és papírt gyártanak. A Szov- ietunió határain messze túl is ismerik a penzai óragyár finom termékeit. Nem vélet­len, hogy a város címerében finom fogazatos aranygyűrű látható, amely az óraszerke­zet legfontosabb alkatrészé­re emlékeztet. A gyűrűben pedig egy fecske, a jövő felé törekvés jelképe. Sikeresen teljesíti Penza város gazdasági és szociális távlati fejlesztési tervét, amelyet 2000-ig dolgoztak ki. Átalakult a város központja, ahol eredeti tervek alapján folyik az építkezés. Még egy jellegzetes vonást hadd em­lítsünk meg: a penzai építők munkaeszközei között újra megjelentek az olyan idejét múltnak tűnő szerszámok, mint a balta és a fűrész. Az orosz díszítőművészet hagyo­mányait féltő gonddal őrző mesterek felújították a nép- művészeti múzeum, a város környéki éttermek és a pi­henőövezet eredeti épületei­nek fafaragásait. A Békési utcán hamarosan megnyílik „Körös” néven egy magyar étterem... Penza megye térképién, amely ott függ a Szovjet— Magyar Baráti Társaság me­gyei szervezetében, piros kö- röcskék jelzik azokat a váro­sokat és falvakat, amelyek közvetlen kapcsolatokat tar­tanak fenn a magyar test­vérmegyével. A megye második legna­gyobb városa Kuznyeck és a magyar Gyula, Szerdobszk és Szarvas, Belinszkij és Oros­háza; s még más település ápol egymással közvetlen szoros kapcsolatokat. Ezeket a helységeket manapság számos baráti szál fűzi egy­máshoz. Tudósítónk utazást tett a napokban a megyében. Találkozott sok olyan em­berrel, akik az utóbbi évek során jártak Békés megyé­ben és Békéscsabán. Szer­dobszk városban a követke­zőket mondották el neki: Szarvas várostól néhány kilométernyire a vasúti átjá­rónál lefékezett az Ikarus autóbusz, amelyben a Penza megyei küldöttség tagjai, penzai kulturális dolgozók és művészek voltak. A sorom­pónál álló gépkocsik éppen csupa Zsigulik és ZIL-ek voltak. Az autóbusz utasai, a szovjet küldöttség tagjai és magyar barátaik között szó­ba került a két ország sokol­dalú együttműködése, a test­vérmegyék és -városok kap­csolatai. Ezt a beszélgetést azután a szarvasi kultúrház- ban folytatták, ahová a pen­zai művészek hangversenyé­re teljes létszámmal eljött a megye talajjavítási munká­latait végző vállalatának szo­cialista brigádja. A brigád tagjai megkérték a penzaia- kat, hogy tolmácsolják forró üdvözletüket Szerdobszk vá­ros munkásainak, és egy fényképalbumot ajándékoz­tak nekik, amely a szarvasi­ak életét ismerteti. A szocia­lista munkabrigád tagjai el­mondották, mihelyt lehetősé­gük nyílik rá, ellátogatnak a testvérmegyébe, és természe­tesen Szerdobszk városba is, mert szeretnének minél töb­bet tudni ottani kollégáik életéről és munkájáról. Hi­szen ez a brigád a Békés megyei Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság több száz tag­csoportjának egyike. Ugyancsak szoros kapcso­latokat kíván teremteni Be­linszkij város dolgozóival az Orosházi Üveggyárból Szabó Sándor brigádja. Az oroshá­zi járási kultúrházban van egy különszoba, ahol a vitri­nekben kiállított anyagok a nagy orosz kritikus, Belinsz­kij életét és munkásságát is­mertetik. Belinszkij város ugyanis az ő nevét viseli. Így tehát most a két ország újabb kollektívái teremtenek szoros baráti kapcsolatokat egymással__ Tudósítónk ezután Lunyi- no járási székhelyre látoga­tott el, amely Penzától 50 kilométerre fekszik. Ha bár­melyik helybeli lakost meg­kérdezzük: hogyan leplezték itt le I97I-ben az „Előre a kommunizmushoz” nevű kol­hozban a Nagy Honvédő Há­borúban elesett hősök em­lékművét, egészen biztos, hogy az ünnepség leírásán kívül még egy kis történetet mondanak el. A szovjet kol­hoztagok virágai mellett az emlékmű talapzatánál ott volt a távoli Magyarország­ról érkező küldöttség virág­csokra is. Az „Előre a kom­munizmushoz” kolhoz és egy Békés megyei termelőszövet­kezet az első kollektívák kö­zött teremtett egymással test­véri kapcsolatokat. Tíz évvel ezelőtt a magyar termelőszö­vetkezet meghívására Békés megyébe látogatott Lunyine első küldöttsége. Megismer­kedtek a termelőszövetkezet munkájával, a tsz-tagok éle­tével, pihenési feltételeikkel, és érdeklődtek minden után, ami hasznosat a maguk szá­mára meríthettek. Azóta a két gazdaság nem egyszer cserélt már küldöttséget, ami kölcsönösen nagyon hasznos számukra ... Ez a két rövid ismertetés is ad némi képet arról, ho­gyan fejlődnek a testvérkap­csolatok Penza és Békéscsa­ba, Penza és Békés megye között. A baráti kapcsolatok pers­pektívái nagyok. Hallgassák meg: mit mondott tudósí­tónknak Georgij Mjasznyi- kov, a Penza megyei pártbi­zottság titkára: A megyei pártbizottság vezetősége most hagyta jóvá a Penza és Békés megyei dolgozók bará­ti kapcsolatai továbbfejlesz­tésének tervét az 1980/81. évekre. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a sokoldalú kapcsolatok feljesztésének a két testvérmegye között. Ezek a kapcsolatok nagyon értékes tapasztalatcserét je­lentenek, segítséget nyújta­nak ahhoz, hogy előre halad­hassunk, és gyarapítsuk kö­zös erőinket. Az idén neveze­tesebb eseményekre emléke­zünk: tíz évvel ezelőtt kez­dődtek el a két megye kol­lektíváinak termelési kap­csolatai. Nagy esemény ez dolgozóink életében. Hogyan emlékezünk meg az évfordu­lóról? Áprilisban Penza me­gyei városokban, falvakban ünnepi gyűléseket rendeznek Magyarország felszabadulá­sának 35. évfordulója tisz­teletére, és egyben a mi szű- kebb évfordulónk tiszteletére is. Az ünnepi április az új élet kezdetét jelentette a ma­gyar nép számára, és egyben a mi ünnepünk is. A két megye kapcsolatai­nak 10. évfordulója alkalmá­ból orosz és magyar nyelven jelent meg egy ünnepi kiad­vány. Megyénk még egy vá­rosa: Kamenka pedig testvé­ri kapcsolatokat teremt Bé­kés várossal. Természetesen tovább fejlesztjük a párt- és tanácsi küldöttségek, a gaz­dasági szakemberek cseréjét és a turizmust. Ellátogatnak a magyar testvérmegyébe megyénk vezetői, s részt vesznek Magyarország felsza­badulásának 35. évfordulójá­ra rendezett ünnepségeken. Kulturális küldöttséget, kiál­lításokat cserélünk egymás között. Magyar szakemberek tanulmányozzák kolhozaink és szovhozaink mezőgazda- sági, termelési, szakosodási és kooperálási tapasztalatát. A hagyományoknak megfele­lően magyar úttörők üdülnek majd nálunk, a penzai paj­tások pedig a Balatonnál. Penza megye dolgozóinak nevében — mondja Georgij Mjasznyikov, a megyei párt- bizottság titkára — testvéri üdvözletemet tolmácsolom a Békés megyei dolgozóknak, és kívánok nekik sok sikert a kongresszusi versenyhez. Mindig szeretettel várjuk őket. ViV Penza megyei látogatásunk végére értünk. Búcsúzóul is­mét egy dallal küldjük Pen­za megye üdvözletét a Szura folyó partjáról Békés megyei hallgatóinknak. Románia A fejlődő Neamt megye Egyedülálló természetvé­delmi területtel: Románia növényvilágára nem jellem­ző, nagyobb kiterjedésű nyír­faerdővel rendelkezik az or­szág északi részén alakult Neamt megye. A megye kü­lönben is gazdag természeti és történelmi nevezetességek­ben. A turisták szívesen ke­resik fel a zord Békás-szo­rost, a titokzatos Vörös tó vidékét, az „ezüst erdőt” (ahogy a nyírfást nevezik), és a sok-sok ódon kolostort. A megyeszékhely, Piatra Neamt is modem iparváros lett, korszerű, kényelmes la­kótelepekkel, de híven őrzi a múltat a gondosan restaurált óvárossal. A vidék iparosítása jófor­mán a nulláról indult. Ma itt található az ország három ki­emelkedő nagyipari vállala­ta: Savinestiben a műszál­gyártó kombinát, amely ak­tív és ígéretes KGST-part- ner, Romaniban a szovjet műszaki segítséggel létesített csőhengerlő üzem és Tascá- ban a cementgyár, amelynek termékeiből készül jelenleg az ország részére szükséges betonpanelek háromnegyed része. Ebből a megyéből például bútort, kukoricavető gépeket, hengerelt árut, karusszel esz­tergapadokat és kötöttárut szállítanak a Szovjetunióba. A legközelebbi ötéves idő­szakra újabb nagy beruházá­sokat terveznek. Roman vá­rosban például megépül az ország legnagyobb cukorgyá­ra, valamint egy poliamid- szál-gyártó üzem. A megye iparosítása több mint negyedszázada kezdő­dött a Békás-hegységben szovjet segítséggel épült Le­nin Vízierőmű üzembe he­lyezésével. Bár később újabb 12 lépcsővel bővítették, ma már mérete és teljesítménye (amely 220 ezer kilowatt) el­törpül a többi erőmű mellett. A Lenin erőmű jelentősége mégis nagy: itt tanulnák az ország hidroenergetikai szak­emberei, akik a Duna, az Ar­ges, a Lotru, a Szamos, az Olt és a Cérna mentén épült hatalmas teljesítményű erő­művekben kaptak és kapnak munkát. Az 1981—1990-es időszakra szóló energetikai kutatási és fejlesztési program és a 2000-ig érvényes fő irányza­tok szerint azt tervezik, hogy a jövő század elejére teljes mértékben hasznosítják az ország egész hidroenergetikai potenciálját. (Ez az arány jelenleg 30 százalék.) A Du­na és a belső folyók mentén ebben az időben 855 vízi erőmű működik majd, 13 millió kilowatt összteljesít­ménnyel. Roman, Neamt megye má­sodik legnagyobb városa, manapság főként csőhenger­lő üzeme miatt foglal el tisz­teletre méltó helyet a gazda­sági rangtáblázaton. Ez a modem gyár évente mintegy 600 ezer tonna különböző át­mérőjű és rendeltetésű csö­vet készít — az olajfúráshoz használt csövektől kezdve a vízvezetékig. Az üzem ter­mékeinek körülbelül 40 szá­zalékát exportálják. Ennek jó fele része a Szovjetunióba kerül. (BUDAPRESS — APN) Jugoszlávia Hz olajfák védelmében Az olajfák megmentéséért akció indult Jugoszláviában, a FAO égisze alatt. Elsőnek a Zadar környéki Ugljan- sziget ötezer öreg olajfájának a védelmét tűzték ki célul, amelyek a megfelelő regene­rálás, metszés, kezelés után százötven tonna olívaolajat adnak majd évente. Az olajtermelés növelését célzó közös FAO—jugoszláv tervek nemcsak az olajfa- állomány regenerálását fog­lalják magukba, hanem új olajfinomító üzemek létesíté­sét és a régiek korszerűsíté­sét is, többek között Murter- ben, Makarskában, Dubrov- nikban, Splitben, Porecben és Zágrábban. Az országban jelenleg több mint ötmillió olajfát tartanák számon. A terv megvalósítá­sa azt jelenti, hogy a mos­tani háromezer tonnáról nyolc és fél ezer tonnára nö­velhetik az olívaolaj-terme­lést. (BUDAPRESS — TAN- JUG) NDK Szövetkezetek együttműködése Szüntelenül érkeznek a ha­talmas járművek a Neubran- derburg kerületi Dedelow 4 ezer férőhelyes tejtermelő szövetkezetének a silóihoz. A környező növénytermelő szö­vetkezetek szállítják ide a takarmányt. A vidék rétjein kiváló minőségű széna te­rem, amelyet évente négy­szer kaszálnak, és ez bizto­sítja a tehénállomány szük­ségletét. Az NDK-ban arra a felis­merésre jutottak, hogy az iparszerűen termelő, szakosí­tott gazdaságokban érhető el a legjobb eredmény. A nö­vénytermelő szövetkezetek 1977 óta szerződésben kötele­zik magukat, hogy az állat- tenyésztő gazdaságokat ellát­ják a szükséges takarmány­nyal. Pontosan rögzítik a szállítandó termények meny- nyiségét, minőségét, a szállí­tás határidejét. Az árakban a szerződő felek közösen ál­lapodnak meg. 8. i­Dedelow község tejtermelő szövetkezetében hatalmas tartá­lyokban tárolják a 4 ezer tehén ellátásához szükséges szálas takarmányt (Fotó: ADN ZB — F. Bartsch — KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom