Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-04 / 80. szám

NÉPÚJSÁG 1980. április 4., péntek Úttörők, kisdobosok gazdag programja Névadójuk a XII. pártkongresszus Egy tag kivételével együtt a brigád Fotó: Veress Erzsi A piros és kék nyakkendős pajtások 1 millió 200 ezres tábora hónapok óta készült hazánk felszabadulása 35. év­fordulójának méltó megün­neplésére. Ehhez gazdag programajánlatot adott a Magyar Úttörők Szövetségé­nek „Négy plusz egy” elne­vezésű akciója, amely arra ösztönözte a pajtásokat, hogy a hagyományos ünnepi meg­emlékezések, rendezvények mellett induljanak felfedező körútra, hasznos munkával, sportolással, játékkal gazda­gítsák ünnepi visszaemléke­zéseiket. Az elmúlt napokban szerte az országban expedíciókat, akadályversenyeket tartot­tak a kisdobosok és úttörők. Az őrsök, rajok, csapatok le­leményességét bizonyítja, hogy sok helyütt ritka doku­mentumok felkutatásával si­került részleteiben összeállí­tani a lakóhely felszabadítá­sának történetét. A hajdúbö­szörményi kisdiákok — akik egyébként úgy határoztak, hogy a „Négy plusz egy” ak­ciót meghosszabbítják május 9-ig, a győzelem napjáig — felszabadulási albumot készí­tettek, térképeket, s szem­tanúk visszaemlékezéseit rögzítették a 35 esztendővel ezelőtti eseményekről. Sok-sok ezer óra társadal­mi munkát áldoztak a gye­rekek városuk, iskolájuk szé­pítéséért, az akció második feladatának teljesítésével. A Zala megyei Galambokon például a gyerekek és a fel­nőttek közös munkájával hozták létre az április 1-én átadott pihenőparkot. A har­madik „próbatétel” minde­nütt a sport napjának meg­rendezése volt. Népszerű fel­adatnak bizonyult a negyedik is, a „kihelyezett” családok­nál meghitt környezetben le­bonyolított őrsi összejövetel. A VII. országos úttörőpar­lamenten született meg a „Négy plusz egy”-es akció három nemzedék kapcsolatát erősítő ötödik feladata. A XII. pártkongresszus és a fel- szabadulásunk 35. évforduló­ja közötti időszakban vala- 'mennyi úttörőcsapatban — építve a jó hagyományokra — megszervezték a három nemzedék napját. „Több helyütt — a ki­emelkedő esemény tiszte­letére — a XII. kong­resszus nevét vették fel a szocialista brigádok. Így például a Gyulai Kö­tőipari Vállalat konfek­cióüzemének ifjúmunká­sai arról értesítették a tanácskozáson részt ve­vő küldötteket, hogy if­júsági brigádot alakítot­tak, XII. kongresszus Ifjúsági Brigád néven.” (A hír megjelent a Nép- szabadság március 26-i számában, a Békés me­gyei Népújság munkatár­sa pedig felkereste az újdonsült brigádot. Ró­luk szól...) Az üzemi leltár kellős kö­zepén találtuk az új brigá­dot. Ott szorgoskodtak csak­nem kivétel nélkül mind a heten, egy tagjuk ugyanis időközben megbetegedett. Kecskeméti Lászlóné bri­gádvezető mentegetőzik is, hogy nem szokott ilyen nagy felfordulás lenni a varrodában. A hat nőből és egy férfi­ből álló kis kollektívát gé­pi varrók és egy szabász al­kotja, átlagéletkoruk 25 év. A kis közösség tagjai: Kecs­keméti Lászlóné, Petrovszki Pálné, Lovas Mária, Belincz- ky Éva, Bodzás Sándorné, Torma Magdolna és Farkas Sándor. Több, mint másfél éve dolgoznak együtt. — Ennyi idő alatt megis­mertük egymást — vallja Petrovszki Pálné. — Az el­telt időszak feltétlenül kel­lett ahhoz, hogy ez a kis kollektíva brigáddá alakul­jon. — A brigádunk alakulása egybeesett a XII. pártkong­resszussal. Közösen válasz­tottuk a XII. kongresszus Ifjúsági Brigád nevet — folytatja Kecskeméti László­né, aki egyben a kollektíva vezetője. — Korábban dolgoztak már szocialista brigádban? — Egy tagunk igen. — Az Orosházi Ruhagyár Tyereskova-brigád j ának voltam a tagja — fűzi to­vább a gondolatot Bodzás Lászlóné. — Ott abban a közösségben sok jót láttam és tanultam, ezt szeretném itt is hasznosítani. — Korábban miért nem alakítottak brigádot? — Nem volt egy stabil gárda. Atjáróház volt a vál­lalat. Az egyik dolgozó ment, a másik jött, szinte egymás kezébe adták a kilincset. Brigádot csak megbízható, állandó emberekre lehet ala­pozni — folytatja Lovas Má­ria. — Csak stabil társaság ké­pes a kitűzött célokért dol­gozni — veszi át a szót Far­kas Sándor szabász, a brigád egyetlen férfi tagja, aki párttag. — Voltak a válla­latnál brigádok, melyek egy ideig dolgoztak, majd szép lassan, főként az erkölcsi el­ismerés hiányában paegszűn- tek. — Dolgoztak, de nem érté­kelték munkájukat — pon­tosítja az előbbieket Farkas József, aki a brigád férfi tagjának bátyja, a vállalat pártalapszervezetének .titká­ra. — A vállalat új vezetése helyére tette ezt a kérdése is. A két műszakban dolgozó brigád vállalását írásba fog­lalta. Az első pontban a munkaidő jobb kihasználása szerepel. — A nyolc órából többet akarunk a gép mellett ülni, mint kinn. A tűtörések szá­mát nagyobb odafigyeléssel csökkenthetjük, így a terme­lékenységet fokozhatjuk — válaszol a brigádvezető, aki­nek átlagos teljesítménye minden hónapban 160 száza­lék körül alakul. A minőség javítása szere­pe] a második helyen. Válla­lati szinten a késztermékek 80 százaléka éri el az I. osz­tályú szintet. A brigád cél­kitűzésében 90 százalékos az I. osztályú termékek részará­nya. — Ezt tudjuk tartani — jelentik ki egyértelműen. Aztán a szakmunkásképzés külön pontban szerepel. A brigád négy tagja rendelke­zik csak szakmunkás-bizo­nyítvánnyal. A többiek be­tanított gépi varrók. A fel­soroltakon kívül még szere­pel a politikai oktatás meg­szervezése is. — Korábban mindezek nem voltak? — Voltak, csak nem ilyen keretek között. Mindenki külön utakon járt, s csak egy-egy jól sikerült rendez­vény után szólt a másiknak, hogy itt vagy ott voltam. ----Szigorú mércét állítot­tak fel önmagukkal szem­ben ... — Olyan dolgokat vállal­tunk, amit meg is tudunk oldani. Brigádunk tagjai kü- lön-külön is megállják he­lyüket a munkában, s bí­zunk benne, hogy közösen még többre visszük. Célki­tűzésünk az, hogy a végzett munka adjon becsületet és rangot — mondja Petrovsz­ki Pálné. A Gyulai Kötőipari Válla­latnál dolgozó 14 szocialista brigád egy újabbal gazdago­dott. S mit lehet ilyenkor kívánni? Csak azt, hogy a munkában tisztességesen álljanak helyt, célkitűzésü­ket nevükhöz méltóan telje­sítse a XII. kongresszus If­júsági Brigád. Szekeres András Bállá István apám néhai Bállá István géplakatos, édesanyám előbb háztartásbeli, aztán ő is mun­kába állt. Gyulán, a Vízgé­pészeti Vállalatnál fődiszpé­cserként dolgozom. Gyulán lakom. 1970 óta tagja vagyok az MSZMP-nek. Egyébként, az az igazság, hogy nemigen szoktam én önéletrajzot ír­ni. Más munkahelyem ne­kem sosem volt, mint ez a mostani. Büszkén mutat körbe, szé­les mozdulata jelzi: nem az irodára, hanem a hatalmas, új csarnokra gondol, s egy­általán, a vállalat új telepé­re, ahol most beszélgetünk. — Gyerekkorában mi sze­retett volna lenni? — Lehet, hogy nem hiszik, de én már 4—5. osztályos ko­romtól mindig azt hajtogat­tam: megyek inasnak! Mind­egy milyennek, csak vasas­szakma legyen! De majdnem nem sikerült! _ ? — Akkoriban — én 1959- ben lettem ipari tanuló — eléggé nehéz volt bejutni. Jobb híján már be is irat­koztam itt Gyulán a gimná­ziumba, aztán csak felvettek a vízgépészetihez tanulónak. 1962-ben végeztem, mint ál­talános lakatos szakmunkás. Ennél a cégnél ismertem meg a mesterséget, itt is maradtam. 1970-ig voltam lakatos, utána 1972-től vala­mi másfél évig csoportveze­tő, majd szállításvezető, most, március 1-től pedig fő­diszpécser. Közben persze ta­nultam, 1973-ban érettségiz­tem a gépipari technikum­ban, meg jártam marxista iskolába is. Ne gondolják, hogy a beosztás miatt adtam a fejem tanulásra. Egysze­rűen haladni kell a világgal. — Család? — A feleségem az utasel­látónál dolgozik, a kisfiúnk most első osztályos. Azt mondja, rendőr szeretne len­ni. Bár mostanában sokszor hajtogatja: apa. az leszek, ami te, és ott fogok dolgozni, ahol te! — Az elmúlt 35 évben mi volt a legnagyobb gondja, konfliktusa? — Lehet, hogy én könnyen fogok fel mindent, de nem volt különösebb problémám. Talán, a lakás. Vártam rá pár évet, de szép, háromszo­bás, és csak 16 és fél ezer forintot kellett 1974-ben be­fizetni! Mert kaptam támo­gatást. — Milyen a „társadalmi közérzete”? — A fizetésemmel meg va­gyok elégedve, persze, a pénzből sosem elég. Szerin­tem azért meg lehet élni, mert — ahogy Kádár elvtárs is mondta: aki dolgozik, az boldogul. Nem is rosszul, mert akinek lakása, kocsija van — és ma már nagyon sokan vannak ilyenek —, nem igaz, hogy rosszul él. Nekünk is van egy öreg au­tónk, de hát jó az, gurul. Én nem nagyon szoktam nézni, másnak mije van, és akkor nekem, is legyen. Egy kivé­tel van: a gyerek. Ó aztán mondja: a többieknek ez van, az van, nekem miért nincs? A végén úgy néz ki, mi, szülők túllicitáljuk egy­mást! — Beszéljünk végül a 35. születésnapról és a 35. évfor­dulóról! — A születés- és névnapo­kat a fiam várja a legjobban a családban — akkor ugyan­is mindig van torta. Az el­múlt 35 évről mit is lehetne mondani ? Talán fölösleges is, hiszen mindenki tudja, most jobb, mint régen volt. És ebben minden benne van. Persze, manapság is van, ami kevésbé jó, és ami nega­tívum, de ez nem a 35 év bűne, hanem azoké, akik ke­vesebbet tesznek le az asz­talra, mint amennyire képe­sek lennének! * * * Ennyi röviden két ember élete, akik éppen 35 évvel ez­előtt születtek, s akiknek élettörténetében tükröződik az egész ország 35 éve. Tóth Ibolya Közlemény az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáréi Az országgyűlés legutóbbi ülésén hozott határozatában munkáját június 8-ával befejezettnek nyilvánította. A Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa márciusi ülésén az Al­kotmány és a választási törvény rendelkezéseinek megfele­lően 1980. június 8-ára kitűzte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását. Az Elnöki Tanács az or­szággyűlési választókerületek számát változatlanul 352-ben állapította meg. A választókerületek területét, illetőleg szék­helyét — a megváltozott körülményeknek megfelelően — azonban több helyen módosította. A Minisztertanács a választási törvénynek ez évi végre­hajtására rendeletet adott ki. A helyi tanácsok a választás kitűzéséről és a választók névjegyzéke elkészítésének módjáról április 8-án hirdetményt tesznek közzé. A választók névjegyzékét a tanács végrehajtó bizottsága állítja össze a népességnyilvántartás számítógépi adatai alapján. A választói névjegyzékbe fel kell venni azokat a magyar állampolgárokat, akik 1962. június 9-e előtt születtek, vagy házasságkötésük alapján váltak nagykorúvá. A választók névjegyzékében nem szerepelhet az, aki a közügyektől, ille­tőleg a választójog gyakorlatától eltiltó ítélet alatt áll; sza­badságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van; rendőrhatósági felügyelet alatt van, továbbá aki elme­beteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll-e vagy sem. f A választók névjegyzékét április 28—május 9. között a vég­rehajtó bizottság hivatali helyiségében közszemlére teszi. Ezzel egyidejűleg minden választó írásban értesítést kap a névjegyzékbe történt felvételről. Április 28—május 10. kö­zött a névjegyzékből történt törvényellenes kihagyás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe történt törvényellenes felvétel miatt pedig bárki kifogást tehet az illetékes tanács végrehajtó bizottságának titkáránál. A választók névjegyzékéből törvényellenesen mellőzött sze­mélyek adatait pótnévjegyzékbe kell félvenni. A végrehajtó bizottság az általa, illetőleg a járásbíróság által elfogadott kifogások alapján hivatalból módosított névjegyzéket, vala­mint a pótnévjegyzéket május 23—28. között ismét közszem­lére teszi, és az utólagos felvételről értesítést küld. Az a választó, aki a névjegyzék elkészítése után állandó lakóhelyet változtat, az új lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságától június 7-ig kérheti felvételét a vá­lasztók névjegyzékébe. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhelye szerint illetékes végrehajtó bizottság igazolását ar­ról, hogy a kérelmező a választók névjegyzékében szerepelt. Akik a választás napján előreláthatólag nem tartózkodnak lakóhelyükön, azok az állandó lakóhely szerint illetékes ta­nács végrehajtó bizottságától választójoguk igazolását kérhe­tik. Ennek alapján tartózkodási helyükön a szavazatszedő bi­zottság lehetővé teszi számukra, hogy az országgyűlési kép­viselőjelöltekre leadhassák szavazatukat. A Hazafias Népfront személyi javaslatai alapján április 14-én választási szervek alakulnak: országos választási el­nökség; fővárosi, megyei, megyei városi, fővárosi kerületi, nagyközségi, községi választási elnökségek; valamint or­szággyűlési választókerületi bizottságok. A szavazások leve­zetésére május 29-én szavazatszedő bizottságok alakulnak. A választópolgárok jelölési jogukat április 17—30. között tartandó jelölő gyűléseken gyakorolhatják. A jelöltekre a Ha­zafias Népfront szervein kívül a társadalmi szervezetek, a dolgozó kollektívák és az egyes állampolgárok is javaslatot tehetnek. Egy választókerületben több személy is jelölhető. A jelölő gyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai szervezik, a választási elnökségek és az országgyűlési vá­lasztókerületi bizottságok közreműködésével. Képviselőjelöl­tek, illetőleg tanácstagjelöltek azok lesznek, akik a törvé­nyes követelményeknek megfelelnek, és a jelölő gyűléseken jelenlevő választók egyharmadának szavazatát megkapják. A képviselő-, illetőleg a tanácstagjelöltek nevét május 30- án teszik közzé. A szavazás június 8-án 6 órától 18 óráig tart. A helyi vá­lasztási elnökség indokolt esetben elrendelheti, hogy a sza­vazás 5 órákor kezdődjék, amiről a lakosságot időben tájé­koztatja. Ha a névjegyzékbe felvett választók valamennyien szavaztak, a szavazás 18 óra előtt is lezárható. Annak érde­kében azonban, hogy az állandó lakóhelyüktől ideiglenesen távol tartózkodók szavazhassanak, a városokban és a fővá­rosi kerületekben, továbbá az üdülőhelyi és nagy turistafor­galmú községekben, a választási elnökségek olyan szavazó­köröket jelölnek ki, amelyekben a szavazást 18 óra előtt nem lehet befejezettnek nyilvánítani. A megválasztott képviselők és helyi tanácstagok megbízó- levelüket június hó 11-ig veszik át. automata gépkocsimosósor Automata gépkocsimosó­sor gyártását kezdték el a Csepel Művek Híradástech­nikai Gépgyárában. Eddig csak hagyományos autómo­sókat készítettek, amelyek óránként 7-8 járművet tisz­títottak meg, az új, saját fej­lesztésű automata ugyanany- nyi idő alatt több mint fél­száz kocsit is lemos, szárít. Ezekből a korszerű sorokból mind ez idáig csak keveset alkalmaztak Magyarországon, mert a berendezés igen drá­ga, kizárólag tőkés importból volt beszerezhető. A csepeli gyárban a rende­léstől függően ezentúl évente 5—T0 automata mosósort ké­szítenek. Az elsőt néhány nap múlva adják át Gyön­gyösön. Rövidesen Tatabá­nyán s a fővárosban a men­tők központjában egy speciá­lisan kialakított mosóauto­matát is felszerelnek. A gyár­tók azzal számolnak, hogy külföldön, elsősorban a szo­cialista országokban, kere­sett gyártmány lesz a magyar autómosó gépsor. Annál is inkább, mert a hagyományos típust már hosszabb ideje mi gyártjuk KGST-szakosodás alapján. Várható, hogy 1981 —82-től az automatasort is munkamegosztás útján készí­tik Csepelen. Az új gépsor első külföldi vevői NDK-be- li és bolgár vállalatok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom