Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-26 / 97. szám

1980. április 26., szombat Próba-ráadás... Táncos falu Egy rosszul elolvasott távi­rat, s mire Méhkerékre, a művelődési házhoz érünk, már csak három gyerek lé­zeng a nagyteremben ... — Hát nem maguk távi­ratoztak, hogy elromlott a kocsi és nem tudnak jönni? Ó, de sajnálom! Már vége a gyerekek próbájának — tárja szét a kezét sajnálkoz­va Rúzsa János pedagógus, a gyermektánccsoport veze­tője. — Persze csinálnak ők szívesen egy kis ráadást, majd visszahívjuk őket. Rá­adásul nekem is nemsokára indulnom kell, Gyulán, a ro­mán gimnáziumban is veze­tek egy csoportot, ott lesz próbám. Azért, ha valamire kíváncsi, egy keveset még beszélgethetünk... Hamar szalajtja a három srácot. „Riadólánc, mindenki jöjjön vissza, itt vannak az újságtól!” Fél óra sem telik bele, s már vagy húsz jel­mezes gyerek viháncol a széksorok közt. Addig a cso­port múltjáról beszélgetünk, s arról, hogyan éledt újjá a néptánc divatja Méhkeré­ken, a gyerekek, a fiatalok körében. — Felnőttcsoportunk mond­hatni országszerte ismert. Sok neves, jó táncosunk van. A „nagy” öregeket, ezeknek a gyerekeknek a szüleit, déd- szüleit máig is tisztelettel emlegetik a faluban. Csoda hát, hogy ők is szívesen át­veszik apáik tudományát? Hiszen ebben nőttek fel... Én 1969 óta foglalkozom a gyermekcsoport vezetésével. Elődöm Turku Máriusz mes­A „Méhkeréki feldolgozás” egy pillanatában ... tér, ő már meghalt szegény. No, és Dúló György, aki ta­lán belefáradt, azért hagyta abba. Azért nem teljesen, je­lenleg citerazenekara van. Utána kerültem a csoport élére. Már korábban táncol­tam a felnőttek között, így nem esett nehezemre átadni azt a tudományt, amit nagy­részt az itt élő neves tán­costól, Nyisztor bácsitól ta­nultam. Volt már nem egy sikeres fellépésünk is azóta. Békéscsabán, az országos út­törő nemzetiségi fesztiválo­kon mindig részt vettünk, júniusban megint szeretnénk ott lenni. Az elmúlt hetek­ben sikerrel szerepeltünk a román iskolák kulturális se­regszemléjén Eleken, s be­jutottunk a május végén megrendezésre kerülő gálá­ra, ami Kétegyházán lesz. Sokszor falujárásra megyünk a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége szervezésében. Szombaton Magyarcsanádon, vasárnap pedig délután Pusztaottla- kán, este Lökösházán lép­tünk föl. Mindig nagy sike­rük van ezeknek a lelkes csöppségeknek. Ahogy a gyerekek gyüle­keznek, különböző kelléke­ket hoznak magukkal. Az egyik kisfiú egy lófej bábut tart a kezében, s mintha Rú­zsa Jánosnak erről jutna eszébe, a táncokról kezd be­szélni. — Most egy új koreográ­fiát tanulunk, a címe: „Mű­sor a tábortűznél’’. Ez amo­lyan keresztmetszet a gyere­kek tudásáról. Van ebben lovacskatánc — s az előbb említett kis legényre mutat —, meg turkatánc. Ez utóbbi amolyan fából készült kere­pelőszerűség, nyúlfülekkel és mindenféle mókás kellékkel ellátva. Nagyrészt méhkeré­ki hagyományokból állítjuk össze táncainkat, azokból, amelyeket annak idején a zsokuban, a táncházban jár­tunk. Emellett bihari, román táncokat is tanultunk, ame­lyeket Romániából meghí­vott koreográfusok adtak át. A gyerekek összesen 12 tán­cot tudnak, van olyan köz­tük — több mint a fele —, amely már 10—12 éve száll apáról fiúra. Olyan ez, mint egy ereklye, amire vigyázni kell, jobban, mint a sze­münk fényére... De ne be­széljek többet, majd a gye­rekek most úgyis megmutat­ják, mit tudnak. Nyugodtan velük hagyom magukat, szót fogadnak biztos ... Kovács Tivadar, a népmű­vészet mestere, ki tudja hány éve kíséri hegedűjén a méhkeréki együttes táncosa­it. Már fiai, unokái is vele játszanak ... Most csak ő maradt velünk, ám egy szál hegedűvel olyan hangulatot csinál, hogy még a nézők is verik a ritmust a lábukkal. A színpadon felsorakoznak a Alkalmi nézők, balról idő­sebb Papp László Fotó: Gál Edit — Megmutatnám én ma­guknak, mit tudok, de hát most névnap volt, ittam egy keveset, így nem szívesen állnék ki. Talán, ha elmen­nek a gyerekek és becsuk­juk az ajtót, akkor lehet... egy kicsit... Amit ígért, megfogadja, búcsúzóul még kiáll, s járja egy keveset. Mikor kissé li­hegve lejön a színpad lép­csőjén, játékosan megfenye­get minket: — No, majd ha a fiaim valamelyike megnősül, meg­hívom magukat a lakoda­lomra. Akkor majd meglát­ják, milyen táncos falu ez a Méhkerék! Nagy Ágnes Nem marad táncos nélkül a falu... Az együttes mostani vezetője gyerekek, kezdik a „Méhke­réki feldolgozást”. A fiúk ügyesen vezetik a leányo­kat, majd szólóznak is, tele­tűzdelve táncukat olyan dí­szítőelemekkel, hogy csak ámulunk. Akad egy nagyobb fiú is, Papp László, aki már kikerült az úttörőcsoportból, most szakmát tanul a Sar- kadi Cukorgyárban. Amikor egy szusszanásnyi szünet van, elmeséli, hogy ha megszerzi a szakmunkás-bizonyítványt, szeretné elvégezni a „koreo­gráfusiskolát”, s akkor hiva­tásszerűen adhatja tovább e szép hagyományt. Az apja, aki véletlenül téved be a művelődési ház nagytermé­be, büszkén figyeli fia való­ban érett, ügyes mozgását. — De szépen járja ez a Laci... — mormogja, csak úgy magának. A „nagyhoz” csatlakozik Miucz Gyuri is, aki már he­tedikes, mégis a legalacso­nyabb a csoportban. Külö­nös együttesük jókedvre de­ríti még az alkalmi nézőket is, a nagyterem bejárati aj­tajában. — Csak még a polkát... — kérlelik a prímást, „Tibi bácsit”, s már mennek is a színpadra, hogy ne legyen apelláta. Egy idősebb férfi, csak úgy, kucsmában, kabátban egyre közelebb húzódik a színpadhoz. Ahogy jobban megnézzük, látjuk, könnyes a szeme... Idősebb Papp László ő, aki annak idején az együttes alapító tagja volt. Ma már csak hébe- hóba táncol, ha lakodalom, vagy más mulatság adódik... Békéscsaba egykor, most és holnap Április 30-án, szerdán dél­után 15 órai kezdettel nyit­ják meg a békéscsabai Mun­kácsy Mihály Múzeumban a „Békéscsaba egykor, ma és holnap” című településfejlő­dési kiállítást. A városi ta­nács és a Munkácsy Mihály Múzeum által megrendezésre kerülő érdekes bemutatót Gyulavári Pál, a megyei ta­nács elnöke nyitja meg. A kiállítás már címében is mutatja, hogy a város tör­ténetét kívánja bemutatni az újratelepüléstől az ezredfor­dulóig. Népi lakóházak, pol­gárosodó városi épületek, tő­kés bérpaloták, középületek és modern lakótelepek jelzik a változás sokszínűségét. Megelevenedik az utca képé a múlt században, a század- fordulón, visszavarázsolva Könyves hírek Szeghalomból A szeghalmi járási könyv­tár az elmúlt hetekben több figyelemre méltó pályázatot, akciót is indított olvasóinak. Az elsőt hazánk felszabadu­lásának 35. évfordulója tisz­teletére, „Felszabadulási ol­vasópályázat” címmel hirdet­ték meg. A kiadott nyomta­tott füzetben szereplő 32 iro­dalmi alkotásból hatot kell a benevezett olvasónak ki­választania, majd a megadott kérdésekre választ adnia. A kitöltött pályázati lapokat . 1981. március 1-ig kell a könyvtárnak visszaküldeni’ A legjobbakat könyvutalvá­nyokkal jutalmazzák felsza­badulásunk 36. évfordulóján. A KISZ szeghalmi járási bizottságával közösen meg­hirdetett pályázat címe: Saj­tószerkesztés. A fiatal olva­sóknak az első magyar nyelvű újság, a Magyar Hírmondó megjelenésének 200. évfordu­lóján egy vagy több témá­ban, de mindenképpen a sző­kébb lakóhellyel kapcsolato­san újságot kell szerkeszte­niük. Elsősorban alapszerve­zetek, ifjúsági munka- és szocialista brigádok, klubok tagjainak, közösségeinek je­A stilizált falak között Brutus és Cassius vitázik. — Most már nyugalmat akarunk. Inkább a jogfosz- tottság, mint a fölfordulás. Egy újabb polgárháború szörnyűbb következmények­kel jár, mint a legzordabb diktatúra — vágja a Caesar ellen szövetkezni készülő Cassius szemébe Brutus. Brutus, de mégsem a tör­ténelemből oly jól ismert klasszikus zsarnokölő! Bru­tus megváltozott arccal! A televízió 4-es stúdiójá­ban Iglódi István vendég­rendező Bárány Tamás té­véjátékát forgatja. — Bárány Tamás Bíró cí­mű kisregénye hamarosan megjelenik a könyvesboltok­ban. Felkérésünkre televí­zióra is megírta a szerző a történetet Brutus címmel — mondja a rendező. — Mennyiben tér el a tv- játék a történelemből is­mert tényéktől? — Bárány Tamás törté­nelmi fikciót vállal fel ar­ról, hogy egyáltalán miként történt Caesar meggyilkolá­sa az ókori Rómában, vajon úgy esett-e, ahogy mi is ta­nultuk, vagy sem. Feltételezi, hogy nem úgy ismerjük a történteket, ahogy lezajlot­tak annak idején. S azt is kérdésessé teszi, hogy egy­általán megölték-e a zsar­nokot március idusán. Egy­általán Ceasart sebezték-e halálra a merénylők tőrei azon a kritikus napon? — Milyen Brutus új arca? egy letűnt világot, s elénk tárul a gyorsan változó je­len távlata is. Mindezt elsősorban archív- képek, eddig be nem muta­tott múlt századi várostér­képek, mai városképek és a tervezőasztalon születő el­képzelések, makettek segítsé­gével élheti át a látogató. A rendezők gondoltak a kisla­kásépítés történetének be­mutatására is: a régi, szegé­nyes, egyszobás munkásla­kásoktól a mai lakásépíté­szeten át a jövő felé vezetve a látogatókat. A felszabadulás 35. évfor­dulójára készült kiállítás — ha nem is a megszokott for­mában — a felszabadulás je­lentőségét dokumentálja. A kiállítást június 22-ig tekint­hetik meg az érdeklődők. lentkezését várják. A pálya­díjakat a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 63. év­fordulóján nyújtják át a nyerteseknek. A legfiatalabb olvasókról sem feledkezett meg a könyv­tár. Az úttörőszövetség já­rási elnökségével közösen a kisdobosoknak egy, az úttö­rőknek pedig két korcso­portban szervez olvasópályá­zatot. A III. gyermekkönyv­hét alkalmára kiadott olva­sójegyzékből öt—öt művet kell kiválasztani és elolvas­ni, majd azokról olvasónáp- lót készíteni. A naplókat no­vember 1-ig várják a járás könyvtáraiban, eredményt decemberben, a gyermek­könyvhéten hirdetnek­Az előző pályázathoz kap­csolódóan a 14 évnél idősebb olvasóknak három könyvet kell elolvasniuk és azokról vagy olvasónaplót, vagy jegyzetet, írásos véleményt készíteniük és a helyi könyv­tárakba eljuttatniuk a fenti határidőre. Itt az eredmény- hirdetés az ifjúsági könyv­héten, ez év novemberében lesz. — Brutus alakját nem a klasszikus elképzelések, le­írások, és nem is a mi isme­reteink alapján mintázza meg a szerző. A zsarnokölő az elavult nemesi köztársa­ságot képviseli ,a tv-játék­ban. Alakját és cselekede­teit bizonytalankodás és kés­lekedés jellemzi. A játék­ban bizonyos krimi elemek is érvényre jutnak. Közben rendkívül komolysággal esik szó a hatalomról, a demok­ráciáról, a történelmi fele­lősségről. Ceasar érdekes módon — azt talán ne árul­juk el, hogyan — még egy­szer lehetőséget kap, hogy visszatérve megvédje önma­gát, megindokolja az egyed­uralom szükségességét, visz- szaverje az ellene irányuló vádakat, felvonultassa in­dokait. Vagyis kifejezhesse: mindezeket Róma érdekében tette! Az összeesküvés így hát sajátos módon összeom­lik. Brutusnak azonban meg­rendül a világba vetett hi­te... S végül mégis, bár megkésve, cselekvésre kény­szerül. — Nem törekszünk kor­hűségre. A történelmi korra vonatkozóan csupán utalá­sok vannak a darabban. Ar­chaikus elemek keverednek itt mai kiszólásokkal. Ugyan­ez a kornélküliség jellemzi a ruhákat is. A dráma, tör­ténelmi képlet az érdekes, a generációk hatalomváltásá­nak a képlete! A tv-játék főszereplői: Andorai Péter, Gellei Kor­nél, Reviczky Gábor, Kovács Mária. Szémann Béla MOZI Apokalipszis, most Sokáig képtelenség szaba­dulni a hatása alól. Az iszo­nyat kíméletlenül beássa ma­gát agysejtjeinkbe, s olyan erővel tagióz le, ahogyan az őrült ezredes megszállott hí­vei a film utolsó képsorai­ban az áldozatnak — vagy szimbólumnak? — szánt ha­talmas bikát. Francis Ford Coppola — a Keresztapa, a Magánbeszél­getés című filmek világsi­kert arató rendezője — va­lami gigászi erejű, nagy lát­ványosságot akart csinálni. Hát ez sikerült is neki. Eh­hez persze hozzájárult a film valóban rendkívüli „előéle­te” is. A producerré is elő­lépett Coppola több tízmillió dollárt ölt a filmbe, az ázsiai környezet, a hőség, a járvá­nyok, a trópusi klíma, s a forgatással járó szinte em­berfeletti erőfeszítések húsz kilót „vettek ki” a rendező­ből. S az eredmény: egy több mint 400 órányi filmtekercs, amit legalább olyan nehéz volt „meghúzni”, mint le­forgatni- S a végeredménye háromórás LÁTVÁNY, a rendező akarata szerint va­lóban iszonyatosra, megrá- zóan kegyetlenné sikeredett. Kegyetlenné, amilyen maga a vietnami háború volt, amelyről a film szól. A végítélet kimért, már- már unalmasságba forduló képsorokkal indul, amikor a CIA-kapitány — Martin Sheen bravúros megformálá­sában — saját verejtékében és vérében fürödve vár a nagy küldetésre. S aztán el­indul felfelé a folyón... S e langyos indítás után hirtelen a sokk erejével tá­mad ránk találkozása az egyik különítmény halálfejes ezredesével — Robert Duvall sodró erejű alakítása —, aki sportos cinizmussal, a Wal- kűrök lovaglása üvöltő zené­jére irtja embereivel a „sár­gákat”, gyerekeket, örege­ket, asszonyokat egyaránt, miközben nagy játékoshoz méltón hullámlovaglásra ké­szül, és kényszeríti bajtársa­ik halálhörgése közepette ka­tonáit is. Akárhogyan is nézzük, ez a film csúcspont­ja. Ezt az apokaliptikus, fé­lelmetes és dermesztő iszo­nyatot a rendező már nem tudja túlszárnyalni. A letaglózott nézőből már nem tud iszonyatot, rette­gést kicsikarni se a tigris­kalanddal, se a képtelennek tetsző támaszponti show-pa- rádéval, de még a csónak­jukban ártatlanul legyilkolt vietnamiak jelenetében sem. S aztán, amit az őrült ezre­des — Marion Brando fé­lelmetes erejű alakítása — birodalmában már látunk, annyira misztikus, hiszen magas filozófiai síkra tereli az addig még követhető tör­ténetet, hogy az újult erővel ránk támadó kvadrofon hanghatásoknak is ellent tu­dunk állni. A rendező elérte, amit akart. Iszonyatot, félelmet, sokkot váltott ki a nézőből. De a film gondolatisága, az iszonyat, a végítéletet okozó őrült háború okainak jói ki­vehető magyarázata elma­radt. S ezért nem érthető vé­gül a százados megváltó gyil­kos tette, s maga az egész film sem. B. S. E. SZÍNHÁZ, mozi 1980. április 20-án, szombaton este 19.00 órakor Békéscsabán: SZERELMEM, ELEKTRA Petőfi-bérlet * * * Békési Bástya: 4 órakor: A kétéltű ember, 6 és 8 órakor: örült nők ketrece. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Sebesség­láz. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: A fekete varázsló ajándéka, 4 és 7 órakor: Apoka­lipszis most I., II. rész. Békés­csabai Terv: fél 6 órakor: El­sietett házasság, fél 8 órakor: Egy kaland utóélete. Gyulai Er­kel: fél 6 órakor: Csillagok há­borúja I., II. rész. Gyulai Pe­tőfi: Ezüstnyereg. Orosházi Bé­ke: Glória. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Robin Hood nyila, fél 6 és fél 8 órakor: Robert és Róbert. A Televízióból jelentjük Brutus új arccal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom