Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-20 / 92. szám
REKLÁM - HIRDETÉS - REKLÁM - HIRDETÉS - REKLÁM - HIRDETÉS - REKLÁM - HIRDETÉS - REKLÁM Huszonöt éves jubileumát ünnenli a Békés menvei MUNKAVERSENY, ÜJÍTOMOZGALOM, A JÖVÖ TÖREKVÉSEI Az utóbbi években a feladatok, eredmények végrehajtása, a fejlődés érdekében a vállalat korszerűsítette az üzem- és munkaszervezést. Lényegesen javult a dolgozók szociális ellátása, az évtizedeken át húzódó munka- és védőruhagond is megoldódott. A dolgozók közérzete, munkamorálja megjavult, amit az is bizonyít, hogy széles körű mozgalommá fejlődhetett a vállalatnál a munkaverseny. 1979-ben már 123 munkahely 882 dolgozója vett részt a munkaversenyben, közöttük 54 szocialista brigád 630 brigádtaggal. Tevékenységük értékét bizonyítja, hogy 30 szocialista brigád arany, 9 ezüst, 5 bronz, 6 pedig zászló fokozatban, egy pedig oklevélben részesült. Kiemelkedő teljesítményükért a „Vállalat Kiváló Brigádja” kitüntetésben részesült a Rákóczi, a Petőfi és a Táncsics Szocialista Brigád. Lelkesedésüket bizonyítja, hogy a Sziklai brigád felhívásához 1980. március 22-én csatlakozva a vállalat dolgozói 350 ezer forint termelési értéket hoztak létre, s ebből 80 ezer forintot fizettek be a gyermekintézmények javára. Sőt! Ezen felül vállalták azt is, hogy egy másik kommunista műszak keretében a békéscsabai sportcsarnok építéséhez, egy harmadik alkalommal pedig a vállalat dolgozóinak üdültetéséhez járulnak hozzá. A megnövekedett feladatok ellátásához kvalifikált szakemberekre van szükség. A vállalat vezetése ezt felismerve minden erejével támogatja a szakirányú tanfolyamokon részt vevőket vagy a magasabb iskolai végzettség megszerzőit. Az utánpótlás biztosítása érdekében pedig a vállalat a „FORRÁS” Vízgazdálkodási Egyesüléssel közösen hozzájárult 7 millió forinttal a békéscsabai 611- es számú Szakmunkásképző Intézetben szeptembertől beinduló vízműkezelő és csatornakezelő új szakmák képzésének biztosításához. Támogatásukkal korszerű tanműhelyt és tanügyi részt építenek. A vállalati újítás ösztönzésének eredményességét mutatja, hogy ez év április 4- én két Kiváló Újító arany fokozatú és egy ezüst fokozatú kitüntetést vehettek át a vállalat újítói. A vállalat nagyszerű újítása, a vízszint- érzékelő szonda pedig hamarosan sorozatgyártásra is kerül. A javuló eredmények a vállalat tevékenységének elismerésében is tükröződnek. 1970—72—73—74—75— 77: elnyerik a „Kiváló Vállalat” kitüntetést. 1976—78: dicsérő oklevélben részesülnek:. 1977: a békéscsabai Városi Tanács „Városfejlesztéséit” oklevéllel tünteti ki a vállalatot. A vállalat 25 esztendejének krónikája ezzel véget ért. De az egyre javuló eredmények bizonyítják: a küzdelmes „őskort” kitartó erőfeszítések árán biztató jövőre tudják váltani. (x) H. iuszonöt esztendő nem olyan nagy „kor” egy vállalat életében. De ha emberi mértékkel mérnénk a jubiláló Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat életét, úgy azt mondhatnánk: éppen ifjú korát éli, alkotóerejének teljében van. Ezt a hasonlatot talán a vállalat „születési adatainak” és mai eredményeinek a szembesítésével lehetne a legplasztikusabban érzékeltetni. Hiszen az állóeszközérték a szegényes, 1955- ös egymillió forinthoz képest 1979-re több mint ezerszeresére, 1543 millió forintra nőtt, míg a dolgozók létszáma az egykori 48-ról 949-re! Ugyancsak hatalmas változásról tanúskodik az indulás évében még pusztán 2 millió forintos termelési érték 25 esztendő alatti majdnem megszázszorosodása, pedig tapasztalatok, feltételek híján az igazi fellendülés még sokáig váratott magára. S talán éppen a kezdeti nehézségek teszik különösen értékessé, kiemelkedővé a vállalat kemény erőfeszítések árán napjainkra elért eredményeit. Megemlékezésről lévén szó, kezdjük hát a régmúlt felidézésével... AZ INDULÁSÉ NEHÉZ ÉVEI A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Békésen igen nehéz körülmények között, egy bérelt helyiségében kezdte meg tevékenységét jogelődjéből, a Békés megyei Vízműépítő és Kútkarbantartó Vállalatból fejlődve ki. A termeléshez szükséges fúróberendezések — az ígérettel ellentétben — a kezdéskor sokáig várattak magukra. S a feleannyi számban megérkezett berendezések is szinte teljesen használhatatlanok voltak. Érthető tehát, hogy ilyen műszaki feltételek mellett a termelés korábban megállapított tervét a vállalatnak csökkentenie kellett. Ilyenkor persze a baj nem jár egyedül... Kevés volt az irányításhoz értő szakember, műszaki vezető egyáltalán nem volt, így termelés- szervezésről, tervszerű irányításról a szó igazi értelmében nem beszélhettünk. S az áldatlan állapotok kialakulásában jócskán szerepet játszott még az az országos terv is, amely akkoriban Békés és Csongrád megye egyesítését célozta... A változás, a kútfúrási munkálatok megkezdése, az 50-es évek végéig váratott magára. Ekkor, 1959 elején új vezetőséget neveztek ki a vállalat élére, akik a pénzügyi, számviteli és munkafegyelem megszilárdítását, a társadalmi tulajdon megvédését, a dolgozók szociális körülményeinek javítását kapták elsődleges feladatul a termelés növelésének alapvető igénye mellett. Ezzel hamarosan egyben új korszak is köszöntött be a vállalat életében. A VÁLTOZÁS ÉVE A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat fennállása óta először 1960-ban teljesítette éves tervét. Illetve nemcsak teljesítette, de mindjárt 6 százalékkal túl is lépett rajta. Ehhez az eredményhez természetesen hozzájárultak az esztendők során megváltozott műszaki feltételek, valamint az új gépek termelésbe állítása is. A fordulat éve ugyanakkor más „meglepetést” is hozott. A vállalat új telephelyre költözött, a Berényi útra, amely a raktározási gondokon is enyhített valamelyest. A továbblépés következő stációjaként 1961-ben jól kvalifikált szakember vette át végre a termelés irányítását. A vezetés színvonalának javulása következtében meggyorsult a termelés; szervezettebbé vált a munka. Ugyanebben az évben a vállalat vízműépítési , munkálatokba kezdett Bélmegyeren. Majd decemberben átvette a vállalat a békéscsabai vízmüvet az újkígyósi termelőteleppel együtt, amelynek teljes üzemeltetése be is indult az 1962-es év elején. Az átvett vízmű műszaki állapota nem sok jóval kecsegA vállalat makkosháti termelőtelepének gáztalanító berendezése tette az „új gazdát”. Azóta a botanikus kerteket is megszégyenítő környezetben működő újkígyósi termelőtelep újjászületve, napi 20 ezer köbméter kapacitással, korszerű, 1968-ban átadott szűrőházával biztosítani tudja már a megyeszékhely ivóvíz- ellátását. No, de a vállalat történetében ennek az eredménynek az eléréséhez még sok-sok esztendőnek kellett eltelnie... DUPLA TERMELÉSI ÉRTÉK, DUPLA GOND 1962-ben a bázishoz viszonyítva megduplázódott a vállalat termelési értéke, ahol immár 7 ágazatban folyt a termelés. A vállalat egyaránt végzett ipari és lakossági ivóvíztermelést, kútépítést és -javítást, vízműépítést, -szerelést, saját beruházásokat és felújításokat. Ugyanakkor a vízművek üzemeltetése egyre több gonddal járt. Az év második fejében a vállalat folyamatosan vette át a községi tanácsok kezelésében levő törpevízműveket. A rendelkezések a vállalatot bízták meg a megye közműves vízellátásának feladatával. Az eredményesség érdekében hamarosan megszervezték az üzemeltető részlegeket, és önálló körzetbe csoportosították az átvett vízműveket. így alakult ki a békéscsabai, gyulai, orosházi, vésztői és szarvasi önálló körzet. Bár az új vezetés többek között a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását is feladatul kapta, mégis a fúró- és vízműépítő brigádok szociális ellátása továbbra is váratott magára. Emellett azonban végre sikerült a dolgozók munkába szállításának megkönnyítésére négy kiselejtezett buszt megvásárolni. Ebben az esztendőben különösen a szolgáltatás területén mutatkozott jelentősebb lemaradás. Ennek oka egyrészt a korábbi üzemeltető, a tanácsok valóságnak meg nem felelő adatai voltak az okai. De hozzájárult a lemaradáshoz az is, hogy a működésükhöz szükséges szakmunkásokban és technikusokban is hiány volt. Sajnos a megnövekedett feladat, s az ettől lemaradó lehetőségek miatt a vállalat munkájában a kapkodás jelei mutatkoztak. Az új esztendő, az 1963-as év új eredményeket hozott. A vállalatnál ebben az évben alkalmaznak először pvc- csöveket a vízműépítésben. Bevezetik a munkahelyenkénti anyagnyilvántartást, s ezzel a vállalaton belül megtörténik az egységes anyagelszámoltatási és nyilvántartási rendszer kidolgozása. Az átvett vízművek száma héttel gyarapodott, ami jelentősen megnövelte a vállalati beruházások értékét. Az év elején a vállalat elnevezése „Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalaf’-ra módosult. A vállalat fejlődését ezután egyértelműen a vízellátási és csatornázási igények kielégítése, valamint az ezzel kapcsolatos kivitelezési és üzemeltetési feladatok biztosítják. Ebben az időszakban sok nehézséget okozott a vállalatnak a kiszámlázott vízdíjak beszedése, mert hiába jelent meg a vízdíjkifizetések- kel kapcsolatban világos rendelet, a vízdíj kiszámlázását — mivel korábban a közki- folyós fogyasztóknak nem kellett fizetni ezért — a számlázást az érintettek vállalati önkényeskedésnek tekintették. Szerencsére ez a gond az év végére megoldódott. De továbbra is élő probléma marad az átvett vízművek és hálózatok elhasználódott állapota. Ezek üzemeltetése és karbantartása rendkívül nagy feladat elé állította a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalatot. 1963-ban már 19 vízmüvet üzemeltetett a vállalat, amelyeknek összes évi víztermelése már elérte az 1 662 624 köbmétert! S ugyancsak ennek az esztendőnek a végével megkezdődött a békéscsabai csatornamű átvétele. KÖLTÖZÉS BÉKÉSCSABÁRA A megnövekedett feladatok, s az ennek következtében megváltozott szervezeti forma igényelte a vállalat központi elhelyezését, s így 1964 januárjában a vállalat központi műszaki és adminisztratív részlegei beköltöztek Békésről Békéscsabára, a ma is működő új irodaházukba. De a békési telephelyen maradt a központi raktár, a gép- és kovácsműhely, a termelési csoport, valamint a kút- és vízműépítési részleg. Ebben az esztendőben 45 százalékkal megemelték a vállalat tervét is. A növelés elsősorban építőipari jellegű volt. A terv ugyan nőtt, de a megígért állóeszközök a teljesítéséhez sajnos nem kerültek a vállalat birtokába. Ezért érthető, hogy a felemelt tervet nem sikerült teljesíteni. Ugyanakkor a központi irányítás és a telep szétválása újabb gondokat vont maga után. A vállalat életében, az erre az időszakra érvényes fejlesztési időszakban, bizony ez az 1964-es esztendő volt a legnehezebb, ami 2 milliós termelési veszteségben is megmutatkozott. Az 1965-ös esztendőben az elmúlt év irreális tervét végre sikerült a valóságnak megfelelően megállapítani. Így ebben az esztendőben szervezettebbé, tervszerűbbé válhatott a munka, s nem csoda, hogy sikerült a tervet 113,4 százalékra teljesíteni! Az év második felében elkészült a vállalat új bérszabályzata, amelynek alapján időbéres, kombinatív és tel- jesítményes bérformákat alkalmaztak a gyakorlatban. Tovább fejlődött a vízszolgáltatási ágazat is, amely azt jelentette, hogy a közműves vízzel ellátott községek száma 21-re emelkedett. A békéscsabai vízmű kapacitása 6 ezer köbméterre nőtt. Az újkígyósi termelőtelepen már 13 kút üzemelt. Ezek az eredmények azonban nem jelentik azt, hogy nem voltak gondot okozó, megoldásra váró feladaA békéscsabai fedett uszoda. Az év elején átadott beruházást a vállalat 4 millió forint értékben készítette el tok. Ebben az évben először nyílt lehetőség arra a vállalat történetében, hogy saját forrásból jelentősebb beruházásokat eszközöljön. Év végén például a kisebb kutak gyors kivitelezéséhez beszereztek egy geofizikai fúrókocsit. Átszervezték az építésvezetőséget, a munkavédelmi tevékenységet, az állóeszközök ügymenetét, és rendszereződött a vállalat pénzgazdálkodása is. A szolgáltatási területen pedig már 26 község üzemeltetését látja el a vállalat. Sajnos ebben az évben a szennyvíz- hálózatot súlyos kár is érte. 1967-ben egy átszervezés során Gyula város levált a vállalattól. 1968-ban pedig belépett január 1-ével az új gazdasági rendszer, amely természetesen a vállalatnak is új kereteket adott a további gazdálkodáshoz. Nagyobb lehetősége nyílt az önálló tervezésre, gazdálkodásra. A vállalat új vezetése tehát ezzel az új gazdasági gyakorlattal is meg kellett hogy küzdjön. S ha már a változásokat idézgetjük, még azt is meg kell említeni, hogy ebben az évben január 1-ével immár kivált a békéscsabai önállóvá váló városi vállalat, s hasonlóképpen Orosháza is, mint költségvetési üzem. S a zavart csak fokozta, hogy néhány hónap után ugyanezek a vállalatok visszakerültek a korábbi anyavállalathoz, a békéscsabai víz- és csatornamű vállalathoz. Ekkor a békéscsabai egységgel együtt a vállalathoz került a városi strand és téli fürdő is. S ezzel a vállalat életében ismét új szakasz kezdődött. Az új gazdasági mechanizmus módszerei, rendszere az elkövetkező években hamarosan éreztette hatását. Növekedik a termelés, csökken az önköltség, és a vállalat megerősödik gazdaságilag. Az anyagellátás végre szervezettebbé válhatott a „FORRÁS” Egyesülés létrehozásával. A fejlődést jól érzékeltetik a következő számok: míg 1968- ban 502 dolgozó 51 millió forint termelési értéket ért el, addig 1979-ben 949 dolgozó ennek több mint háromszorosát, 194 millió forintot ! A vállalat erejének, feladatainak megnövekedése egyben nagyobb erőfeszítésekre is ösztönözte a vezetést és a dolgozókat. A vízellátás kulturáltsága érdekében a meglevő vízműveknél egymás " után épülnek a víztornyok. 1979-re pedig már 52-re nőtt az üzemelő vízműtelepek száma. S ez azt jelenti, hogy erre az esztendőre elérte a vállalat a 16 millió 289 köbméter évi víztermelést! Ugyanakkor a szennyvízelvezetésben Békés megye ellátottsága még mindig eléggé gyenge maradt, pedig 106 kilométerre nőtt a csatornahálózat és 11-re a csatornaművek száma. A vállalati szolgáltatási feladatok óriási növekedését jól érzékeltetik a következő számok: a napi maximális víztermelés a megyében 77 ezer köbméter fölé nőtt, a szennyvízszolgáltatással ellátottak száma pedig 55 ezer fő fölé. A vállalat történetének egy szomorú eseménye is e krónikába tartozik. 1978-ban gázrobbanás történt a vand- háti víztározóban. Víz- és Csatornamű Vállalat
