Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-19 / 91. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LfiPJÁ 1980. Április 19., szombat Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 91. SZÄM ♦ Kiváló propagandisták kitüntetése, kiállításmegnyitás Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából pénte­ken az MSZMP Központi Bizottságának székházában kitüntetéseket adtak át a lenini eszmék terjesztésében kiemelkedő eredményt elért pártpropagandistáknak. Az ünnepséget — amelyen részt vett Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja, továbbá jelen voltak a buda­pesti és a megyei pártbizottságok ideológiai titkárai, a központi pártintézmények vezetői — Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője nyitotta meg. Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára ünnepi beszéden emlékeztetett arra, hogy 110 esztendeje született századunk legnagyobb gon­dolkodója, a világ első szocialista államának, a Szovjet­uniónak megalapítója. Vezetésével a munkásosztály a világtörténelemben először törte meg az imperializmus egyeduralmát, s alkotott mindmáig ható, korszakos je­lentőségű, történelmet formáló és meghatározó művet. — Lenin nemcsak a for­radalmat tudta győzelemre vinni, hanem kimunkálta az új társadalom felépítésének alapelveit is. Elméleti tanítá­sait mindenkor szembesítet­te a hétköznapok gyakorla­tával, a gyakorlati tapaszta­latokat pedig felhasználta az elmélet tökéletesítésére. Mert és tudott világméretekben gondolkodni, nem tévesztet­te szem elől a kommuniz­mus nemzetközi ügyét, s ugyanakkor sohasem hagyta figyelmen kívül a forradalmi mozgalom és az építőmunka konkrét sajátosságait. Taní­tásai ezért szolgálhatnak ma is iránytűként a szocializ­mus útját választó népek számára. — A világ megismerésé­ben és megváltoztatásában, korunk társadalmi problé­máinak megoldásában ma is időszerűek és pótolhatatla­nok Lenin tanításai — foly­tatta Óvári Miklós. — Az utóbbi évtizedekben bekö­vetkezett hatalmas változá­sok, a fasizmus veresége, a szocialista világrendszer lét­rejötte, a gyarmati rendszer széthullása, korunk három hatalmas erejének, a szocia­lista világrendszernek, a nemzetközi munkásosztály­nak, a nemzeti felszabadító mozgalmaknak megerősödése meggyőzően bizonyítják a lenini tanítások igazságát és időszerűségét. — Lenin elméleti és gya­korlati tevékenységében egy­aránt fontos helyet foglalt el az imperialista háború el­leni harc, majd — miután a világ egyhatodán győzött a szocializmus — a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mel­lett élése. A szocialista or­szágok a békés egymás mel­lett élés lenini elvét követve folytatják ma is harcukat a világbéke megvédéséért, az enyhülés történelmi jelentő­ségű vívmányainak védelmé­ért, a népek barátságáért, a kölcsönösen előnyös kapcso­latok fejlesztéséért, a hi­degháborús évek visszatéré­sének megakadályozásáért. Ebben az egész emberiség érdekeit kifejező küzdelem­ben kiemelkedő szerepe van a Lenin alapította pártnak, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a Szovjetunió külpolitikája, a szocialista országok, a haladó, a de­mokratikus és békeszerető erők összefogása és aktív fel­lépése reálissá és megalapo­zottá teszi az emberiség re­ményét egy olyan világ el­jövetelében, amelyben tartós és szilárd lesz a béke. A Politikai Bizottság tag­ja a továbbiakban rámuta­tott arra, hogy a lenini esz­mék időszerűségét hazai épí­tőmunkánkban nemcsak el­méleti következtetések, ha­nem egész felszabadulás utá­ni történelmünk is igazolja. Ezzel összefüggésben hang­súlyozta, hogy pártunk XII. kongresszusa az adott hely­zet konkrét elemzésének le­nini követelményéből kiin­dulva összegezte az elmúlt öt évben végzett munkát, majd kiemelte: a napokban joggal állapíthatta meg Ká­dár János elvtárs, hogy kongresszusunk elvi, reális és nyílt tanácskozás volt, marxista—leninista elveink­hez, szocialista céljainkhoz ragaszkodva, s nem vágya­inktól vezérelve vizsgálta helyzetünket és a további tennivalókat. A kongresszusi irányelvek széles körű megvitatása a párton belüli demokrácia fontos megnyilvánulása volt, s ennek eredményeként pár­tunk ebből a vitából meg­erősödve került ki, eszmei, politikai, szervezeti egysége magasabb színvonalra emel­kedett. — A lenini tanításokat kö­vetjük akkor is, amikor fel­lépünk a tömegeket egy­aránt lebecsülő revizionista és szektás nézetekkel szem­ben. Pártunk azért érhetett el sikereket, s azért válha­tott népünk elismert vezető erejévé, mert tevékenységé­nek célja a nép szolgálata. Ahogy a kongresszus is meg­fogalmazta: irányít, de nem utasítgat, vezet, de nem uralkodik, elítéli a hatalom­mal való legkisebb vissza­élést is. — A kommunisták politi­kájuk kidolgozásakor abból indulnak ki, hogy a szocia­lizmus, majd a kommuniz­mus felépítése csakis az egész nép közös műve lehet. Ez a tény határozza meg a párt tömegek között végzett munkájának tartalmát és módszereit. — Társadalmi fejlettsé­günk jelenlegi fokán még vannak országunkban osztá­lyok, különböző társadalmi rétegek. Közöttük nincsenek alapvető érdekellentétek, de vannak érdekkülönbségek, s ennek következtében nézet- különbségek. Pártunk szö­vetségi politikája ezek fel­ismeréséből indul ki, s az egész társadalom közös ér­dekeit szem előtt tartva az érdekkülönbségek egyezteté­sére és feloldására törek­szik. A legszebb, a legneme­sebb célok érdekében sem lehet más eszközökkel moz­gósítani az embereket, mint a meggyőzéssel. Ezért szövet­ségi politikánk csak a párt és a nép közötti kölcsönös bizalomra épülhet, feltételezi a nyíltságot, s azt, hogy az emberek ismerjék céljain­kat, tudják kivel és milyen feladatok megoldására szö­vetkezzenek. — A XII. kongresszuson megfogalmazott magasabb követelmények, a jó minősé­gű, fegyelmezett munka nem ellentétes a szocialista de­mokrácia kiterjesztésével. Ebben is követjük Lenint, aki soha sem anarchiának vagy szabadosságnak fogta fel a szocialista demokráciát, hanem valódi népi hatalom­nak, amelyben a dolgozók önként vállalt fegyelme ér­vényesül. Ha nagyobbak a követelmények, ha nehezeb­bek a feladatok, nem keve­sebb, hanem több demokrá­ciára van szükség. Óvári Miklós megállapí­totta: — Népünk gondolko­dásmódja a felszabadulás óta eltelt három és fél évtized alatt gyökeresen megválto­zott. Ezek a nagyszerű ered­mények sem feledtethetik el, hogy még sok erőfeszítést kell tennünk a marxista—le­ninista elmélet elterjesztésé­ért, az új kérdések alkotó megválaszolásáért, társadal­mi gyakorlatunk következet­lenségeinek, nevelő munkánk gyengeségeinek kiküszöbölé­séért. — Pártunk a lenini elvek gyakorlati alkalmazásával ér­te el, hogy népünk megértet­te szándékait. Egyetért a párt politikai irányvonalá­val, s tettekkel kész vála­szolni. Ezzel magyarázható az az elismerés is, amellyel szövetségeseink és külföldi barátaink fogadták kong­resszusunkat. Befejezésül a Politikai Bizottság tagja elismeréssel szólt a pártpropagandisták tevékenységéről, és a Köz­ponti Bizottság nevében kö­szönetét mondott önfeláldo­zó munkájukért. Ezután át­adta az állami kitüntetése­ket, valamint a Központi Bi­zottság emlékplakettjeit. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesült Battyán György, a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság alosztályvezetője, Lengyel Béla, a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem docense és Tornai Béláné, a MÁV Járműjavító dunake­szi üzemegységének munka­ügyi csoportvezetője; 18-an a Munka Érdemrend ezüst, 3-an pedig bronz fokozatát kapták. A Központi Bizott­ság 123 propagandistát Le- nin-emlékplakettel jutalma­zott. Az ünnepséget követően az MSZMP Központi Bizott­sága fogadást adott a részt­vevők tiszteletére. Lenin születésének 110. ♦ évfordulóját nagyszabású fo- t tódokumentációs kiállítással í köszöntötte pénteken a Ma- 4 gyár Munkásmozgalmi Mú- 4 zeum. A Szovjetunió Köz- J ponti Lenin Múzeumának ^ anyagából rendezett tárlaton 4 több száz fotó és dokumen- ♦ tűm eleveníti fel a nagy T gondolkodó és politikus élet- % útját, tevékenységének je­lentős állomásait, eszméi megvalósulásának fényképen is megörökíthető dokumen­tumait. A kiállítást Esti Béla, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum főigazgatója és Ju- rij Lvovics Aszaturor, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa nyitotta meg. Az eseményen jelen volt Rácz Pál, külügy- minisztériumi államtitkár, dr. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes, dr. Me­ntje Vilmos, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el­nökhelyettese, valamint po­litikai és kulturális életünk számos tagja. A békéscsabai RUTEX Bajza utcai részlegében férfikabáto­kat készítenek. A Loden-Frey fantázianevet viselő modellek exportra kerülnek Fotó: Gál Edit Kádár János fogadta Pedro Saadot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken a KB székhá­zában fogadta a hazánkban tartózkodó Pedro Saadot, az Ecuadori Kommunista Párt főtitkárát. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen tájékoz­tatták egymást országuk helyzetéről, pártjuk tevé­kenységéről. Véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, különös tekin­tettel a latin-amerikai hala­dó mozgalmak helyzetére, valamint a két testvérpárt kapcsolatainak további erő­sítéséről. A találkozón jelen volt Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. Folytatódnak a jelölő gyűlések A közelgő országgyűlési képviselőválasztásokra ké­szülve, pénteken további képviselőjelölő tartottak. gyűléseket Barcs: Losonczi Pál Barcson, a Móricz Zsig- mond Művelődési Házban tartották meg pénteken So­mogy megye 12. számú vá­lasztókerületének országgyű­lési képviselőjelölő gyűlését, amelyen ismét Losonczi Pált, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, az El­nöki Tanács elnökét jelöl­ték a megye egyik képvise­lőjének. A jelölő gyűlésen részt vettek a város ipari, mezőgazdasági üzemeinek, intézményeinek képviselői, köztük a Kemikál, a SE- FAG Panelparketta Gyár, a Vörös Csillag Termelőszövet­kezet dolgozói, valamint a választókerület lakói. Pandur Istvánnak, a Haza­fias Népfront városi bizott­sága elnökének megnyitója után Varga Péter, az MSZMP Somogy megyei bi­zottságának első titkára, a jelölő gyűlés előadója mon­dott beszédet. A két választás között el­telt időszak eredményeiről szólva, többek között el­mondta, hogy Somogy megye gazdasága sokat fejlődött, teljesítőképessége növeke­dett. A megye mezőgazda­ságában elterjedt az iparsze­rű termelés, a növényter­mesztésben és állattenyész­tésben pedig határozottabbá vált a szakosodás folyamata. Javultak a megye lakosságá­nak életkörülményei, az el­múlt négy évben több mint tízezer lakás épült, elké­szült a nagyatádi kórház, amely javította Barcs és környéke egészségügyi ellá­tását is. Jelentősen bővült a bölcsődei hálózat, és már a gyermekek 86 százaléka jár­hat óvodába. Ezután a Hazafias Nép­front városi bizottsága nevé­ben javasolta a választóke­rület képviselőjelöltjeként Losonczi Pált. A jelölő gyűlésen felszóla­lók valamennyien amellett foglaltak állást, hogy ismét Losonczi Pált jelöljék a vá­lasztókerület képviselőjének, akit jól ismernek a barcsi­ak és a környékbeliek. Hosz- szú ideig itt élt és dolgozott, alapító elnöke volt az orszá­gos hírnévre szert tett bar­csi Vörös Csillag Termelő- szövetkezetnek. A jelölő gyűlés egyhangú­lag elfogadta a javaslatot, majd Losonczi Pál felszóla­lásában megköszönte a bi­zalmat, amely — mint mon­dotta — további erőt ad szá­mára, hogy jól képviselje választóit az országgyűlés­ben. Miskolc: Lázár György Országgyűlési képviselő­jelölő gyűlést tartottak pén­teken Miskolcon, a diósgyőri Vasas Művelődési Központ­ban, ahol Lázár Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagját, a Miniszter- tanács elnökét jelölték Bor­sod megye 5. számú válasz­tókerületének képviselőjévé, amelyet az előző ciklusban is képviselt. A jelölő gyűlé­sen részt vettek a diósgyőri Lenin Kohászati Művek, a Diósgyőri Gépgyár, a Sze­rencsi Csokoládégyár miskol­ci üzeme és más vállalatok és intézmények dolgozóinak, valamint a választókerület lakóinak képviselői, ott vol­tak Borsod megye és Mis­kolc város párt- és állami vezetői. A gyűlést Káli Lajos, a Hazafias Népfront Miskolc városi bizottságának elnöke nyitotta meg, majd Grósz Károly, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, a jelölő gyűlés előadója mon­dott beszédet. Szólt az or­szág, ezen belül Borsod me­gye és Miskolc fejlődésének azokról az eredményeiről, amelyek a most záruló or­szággyűlési ciklus ideje alatt születtek. Megállapította: a megye és a város lakossága cselekvő részvételével bi­zonyította, hogy támogatja a Magyar Szocialista Mun­káspártnak a XII. kongresz- szuson is kinyilvánított és megerősített politikáját. Grósz Károly ezután a Ha­zafias Népfront Miskolc vá­rosi bizottsága nevében java­solta Lázár György jelölését a választókerület országgyű­lési képviselőjévé. A felszó­lalók valamennyien támogat­ták Lázár György jelölését, melyet a gyűlés egyhangú­lag elfogadott. Lázár György megköszön­ve a bizalmat elmondta, hogy örömmel vállalja e munkás választókerület kép­viselőjelöltségét, és kifejez­te azt a reményét, hogy vá­lasztóival együtt tovább munkálkodhat a város fej­lesztéséért. * * * A Komárom megyei 1. számú választókerület lako­sai a tatabányai Turul filmszínházban tartották az országgyűlési képviselőjelölő gyűlést, amelyen Havasi Fe­rencet jelölték a választó- kerület országgyűlési képvi­selőjének. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom