Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-18 / 90. szám

Ülést tartott a Minisztertanács agrártörténeti Békéscsabán emlékülés Lenin életéből Korunk világtörténelmét formáló személyisége, Vla­gyimir Iljics Lenin előtt tisztelegtek, születésének 110. évfordulója alkalmából csü- : törtökön a Pataky István ! Művelődési Központban. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint a szocia­lista országok budapesti kul­turális központjai közös ün­nepségén Iván Vasziljevics Szalimon, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének tanácsosa nyitotta meg az „Epizódok egy nagy ember életéből” kiállítást. A műve­lődési ház galériáján elhelye­zett tablókon korabeli fény­képek másolatai mutatják be Lenint. Katonás rendben sorakoznak a cipők a kaptafán a Tótkom- lósi Vegyesipari Szövetkezet bőrruházati üzemében. Az itt készített lábbelik a munkavédelmi előírásoknak megfelelően vannak kiképezve speciális bőrből, különleges eljárással Fotó: Veress Erzsi Megkezdődtek a Jelölő gyűlések 9 Kádár János hatodszor Angyalföld országgyűlési képviselőjelöltje Csütörtökön országszerte megkezdődtek a jelölő gyű­lések. A választópolgárok a következő két hétben — áp­rilis 30-ig — döntenek arról, hogy az egyes választókerü­letekben kiket jelölnek or­szággyűlési képviselőnek, ta­nácstagnak. Ezzel a közelgő általános választások előké­szítésének újabb szakaszához érkeztünk. Angyalföldön, Budapest 38. számú választókerületében, a Láng Gépgyár művelődési központjában csütörtökön országgyűlési képviselői elö­lő gyűlést tartottak, ame­lyen ismét — immár hatod­szor — Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkárát jelölték a XIII. kerület egyik képvise­lőjének. A művelődési központ be­járatánál Kádár Jánost a helyi párt- és állami vezetők fogadták; a házigazdák sorai­ban volt Méhes hajós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a budapesti párt- bizottság első titkára is. A jelölő gyűlésen mintegy nyolcszázan vettek részt: a gyár munkáskollektívájának képviselőin kívül Angyal­föld más üzemeinek, intéz­ményeinek dolgozói, köztük a Magyar Hajó- és Darugyár, a Kender-jutagyár, az Elzett Művek, az akkumulátorgyár, a forgácsolószerszámok gyá­ra, a csavaripari vállalat küldöttei, valamint a válasz­tókerület lakói. A gyűlés elnökségében foglalt helyet Angyalföld közéletének, a nagy múltú munkáskerület gyárainak számos képviselője. Matuz László, a Hazafias Népfront XIII. kerületi bizottságának titkára nyitotta meg a gyű­lést, majd Kovács Károly, a kerületi pártbizottság első titkára, a jelölő gyűlés elő­adója tartotta meg beszédét, melynek végén javasolta, hogy Kádár Jánost, a Köz­ponti Bizottság első titkárát jelöljék a 38-as választóke­rület országgyűlési képvise­lőjévé. Kádár János képvise­lői jelöltségét támogatva fel­szólalt a gyűlésen Balogh La­jos angyalföldi veterán, Har­sányt Jánosné, a kender-ju­tagyár pártbizottságának tit­kára, Borszéki György, a Láng Gépgyár mérnöke, Diós Sándorné elsőválasztó, a Volán 20-as számú Válla­latának dolgozója, Kolláth Pál, a Magyar Hajó- és Da­rugyár szakmunkása, Nagy Ferencné nyugdíjas, Szabó Jánosné, a Thälmann utca 47. szám alatti általános is­kola igazgatója és dr. Ke­mény Pál, a Madarász utcai gyermekkórház igazgató-fő­orvosa. A jelölő gyűlés résztvevői — egyhangúlag elfogadva a javaslatot — országgyűlési képviselőnek jelölték, és hosszan tartó tapssal köszön­tötték Kádár Jánost. Kádár János köszönetét mondott a bizalomért, a je­lölésért, szólt az országgyű­lési és tanácsválasztások je­lentőségéről, kiemelte a kép­Tegnap az esti órákban zsúfolásig megtöltötte a ma már Tótkomlós nevezetessé­geként számon tartott, s va­lóban nagyon szép művelő­dési központot a község la­kossága. Nem egzotikus kul­turális műsort látni jöttek, nem zenei élményt óhajtva foglaltak el minden ülőhe­lyet, hanem alapvető állam- polgári joguk gyakorlására: országgyűlési képviselőjük jelölésére telt meg velük a művelődési központ nagyter­me. A megyei -jelölő gyűlések — miként országszerte — viselők munkájának felelős­ségét. * * * Pest megye 18. számú vá­lasztókerületének lakosai a Csepel Autógyár művelődési központjában tartották meg jelölő gyűléseket. A gyűlésen Gáspár Sándort jelölték a választókerület országgyűlési képviselőjének. Nógrád megye 2. számú országgyűlési választókerüle­tének lakosai csütörtökön a Salgótarjáni öblösüveggyár Kossuth Lajos Művelődési Házában tartották jelölő gyű­lésüket, amelyen Brutyó Já­nost, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának el­nökét jelölték a választóke­rület országgyűlési képvise­lőjének. Debrecen 1-es számú vá­lasztókerületének mintegy 500 képviselője Kállai Gyu­lát jelölte országgyűlési kép­viselőnek. tegnap kezdődtek. Ezeken a lakosság a kialakított körze­tek szerint országgyűlési kép­viselőket, helyi tanácstago­kat jelöl, hogy majd június 8-ánL a szavazás napján, tit­kosan döntsön a jelöltek fe­lől. A 10. számú országgyűlési választókörzet indító jelölő gyűlése volt a tegnapi Tót­komlóson. E körzethez is több község tartozik. Ott is sor kerül majd a szavazók véleményének kikérésére. Nyilván ez volt az oka, hogy (Folytatás a 3. oldalon) TAtkomlós: Klaukó Mátyás Az emlékülés elnöksége Tegnap délelőtt Békéscsa­bán hazánk agrárfejlődésé­nek múltját idéző, jelenét értékelő és jövőjét felvázoló agrártörténeti emlékülést tartottak a MAE, a TOT és az MTA agrártörténeti bi­zottságának közös rendezé­sében. A meghívott neves előadókat, résztvevőket Csa­tári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titká­ra üdvözölte. Kiss Albert, a KSH elnök- helyettese megnyitó beszédé­ben a felszabadulás óta el­telt idő kiemelkedő állomá­sait villantotta fel, majd Szabó István, az MSZMP KB tagja, a nádudvari Vörös Csillag Mgtsz és a TOT el­nöke „Agrárfejlődésünk 35 éve” címmel tartotta meg előadását. Ebben szólt arról, hogy a kezdet felidézése nél­kül nem mérhető le a ma eredménye sem. Mezőgazda­ságunk fejlődésének — föld­osztás utáni — következő ál­lomása az 1961-ben befejező­dött kollektivizálás volt, amikor a mezőgazdaságban dolgozók 94, az ország terü­letének 96 százaléka a szo­cialista szektorhoz tartozott, s ezzel a jelentős eseménnyel megteremtődtek a szocialista mezőgazdaság alapjai. A ma­gyar mezőgazdaság jelenlegi feladata a kiegyensúlyozott belföldi ellátást és a gazda­ságos exportra termelést biztosítani — mondta befe­jezésül Szabó István. Csatári Béla Békés me­gye mezőgazdaságának fel- szabadulás utáni fejlődését mutatta be. Az előadó fel­idézte, hogy a XII. párt- kongresszus elismerte mező- gazdaságunk eredményes munkáját, melyből Békés megye, természeti sajátossá­gai révén igencsak kivette részét. Bár a megye mind­össze 7 százaléka az ország területének, az évente előál­lított mezőgazdasági termék tömegéhez 9, de sok cikkből több mint 10 százalékkal já­rul hozzá. A megye keresői­nek 26 százaléka a mezőgaz­dasági termelésben dolgozik, s legfontosabb ipari tevé­kenysége az élelmiszer-fel­dolgozás. A búzatermés re­kordéve 1977, amikor 4,7 tonnát arattak le egy hek­tárról, a kukorica kiemelke­dő 6,4 tonnás átlaga a tava­lyi év sikere. A sertéságaza­ta kerek egymillió vágóser­tést bocsát ki évente, ennek 60 százalékát a megyében élő 110 ezer háztáji és kister­melő adja. A baromfihús 30 —35 ezer tonnányi mennyi­sége 13—14 százaléka az or­szágosénak. Végezetül pedig — mondta Csatári Béla — ki kell hangsúlyozni, hogy bár termésátlagaink maga­sabbak az országosénál, de szerényebbek természeti adottságainknál. S ennek ki­használásában van Békés megye mezőgazdaságának, fejlődésének jövője. Lőrincz Ferenc, a Sarkad— Feketeér Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet elnöke be­számolt az ország első, 66 család által megalapított Sarkad—Feketeér Földmun­kás Termelőszövetkezet fej­lődésének főbb szakaszairól. Az egyenletes fejlődést az 1970. június 14-i árvíz vetet­te vissza,« s a helyreállítás közben elsődleges feladat­ként jelentkezett a vízren­dezés. A sarkadi három ter­melőszövetkezet szövetsége 1975. január 1-én valósult meg. A gazdaság 8700 hek­táros területének komplex meliorációjára állami támo­gatást kapott, s ez megte­remti majd a történelmi Sarkad—Feketeér Mg. Ter­melőszövetkezet további fej­lődésének alapját. Az emlékülés befejező elő­adását agrártermelésünk fej­lesztésének feladatairól Ván- csa Jenő, MÉM-miniszterhe- lyettes, a MAE elnöke tar­totta meg. Elmondta, hogy mezőgazdaságunk termelé­sének feladata az ország élel­miszer-ellátásának színvona­lán javítani, s emellett a kö­vetkező ötéves terv kereté­ben az ágazat többletterme­lésének kétharmadát gazda­ságosan exportálni. Az iparszerűvé váló me­zőgazdasági termelésben a hatékonyságot kell előtérbe helyezni, s tartalékaink e téren még feltáratlanok. A föld megbecsülése legyen olyan, mint amilyen az első földosztóké volt, az emberi szakértelmet, hozzáértést nem pótolja a legfejlettebb tech­nika sem. rultak a gazdálkodás haté­konyságának javításához. A Minisztertanács a beszámo­lót jóváhagyólag tudomásul vette. A KNEB elnöke jelentést tett a népi ellenőrzés elmúlt évi munkájáról és ellenőrzé­si tapasztalatairól. A népi el­lenőrök az előirányzott fel­adatokat erelményesen meg­oldották, s nagyszámú ter­ven felüli vizsgálatot is vé­geztek. Olyan fontos népgazdasági feladatok — mint a gazda­ságos export növelése, a ter­melési szerkezet korszerűsí­tése, a készletgazdálkodás ja­vítása — végrehajtásának ellenőrzése mellett kiemel­ten foglalkoztak a közérde­kű bejelentésekkel, pana­szokkal és javaslatokkal. A kormány a jelentést jóvá­hagyta, egyben felhívta a minisztereket, hogy irányító munkájukban hasznosítsák a feltárt tapasztalatokat. A Minisztertanács meg­vitatta és jóváhagyta a Bé­kés megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságának beszá­molóját és feladattervét. El­ismeréssel állapította meg, hogy a megyében a tanácsi szervek tevékenysége az el­múlt években jól szolgálta a megye társadalmi-gazdasági fejlődését, a lakosság élet- körülményeinek javítását. A Minisztertanács felhívta a végrehajtó bizottságot, hogy a megnövekedett követelmé­nyek és feladatok teljesítése érdekében tegyen további intézkedéseket az irányító­munka színvonalának növe­lésére, egyben kötelezte a minisztériumokat és az or­szágos főhatóságokat, hogy ehhez nyújtsanak hathatós támogatást. (A témához kapcsolódó kommentárunk a 3. oldalon.) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese jelen­tést tett a KGST Végrehajtó Bizottságának 94. üléséről. A kormány jóváhagyólag tudo­másul vette a jelentést. Meg­bízta a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen el­fogadott ajánlásokból adódó feladatok végrehajtására. A Minisztertanács titkár­ságának vezetője és a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke beszámolt a kormány 1979. évi ellenőr­zési tervének végrehajtásá­ról. A jelentés megállapít­ja, hogy a minisztériumok és az országos hatáskörű szer­vek ellenőrzései elősegítet­ték a központi feladatok megvalósítását és hozzájá­Fotó: Veress E. A jövőben mezőgazdasági üzemeink nagyobb önállósá­got kapnak, s ez megkövete­li, hogy a vezetés ne az el­nök, igazgató magánügye le­gyen, hanem egy kollektíva szervezett, de nem bürokra­tikus munkája. Beszéde zá­rásaként Váncsa Jenő ismét felhívta a hallgatóság figyel­mét arra, hogy a föld sze- retete, megbecsülése minden­nél fontosabb, s a három és fél évtized agrártörténelme, munkája is ezen alapszik. K. T. M. BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! | NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. ÁPRILIS 18., PÉNTEK Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM. 90. SZÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom