Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-02 / 78. szám

NÉPÚJSÁG 1980. április 2., szerda Köszönetnyilvánítás A XII. kongresszus újraválasztotta az MSZMP Központi Bizottságát, Központi Ellenőrző Bizottságát és azok végre­hajtó szerveit. Ez alkalomból sok üdvözlet és köszöntés ér­kezett Központi Bizottságunkhoz honfitársainktól és külföld­ről, testvérpártjaink főtitkáraitól, első titkáraitól, Központi Bizottságaitól, pártunk és népünk barátaitól. A párt vezető testületéibe megválasztott elvtársaim és a magam nevében őszinte köszönetemet fejezem ki azokért az üdvözlő levelekért és táviratokért, amelyeket a XII. kong­resszus után párt-, állami és társadalmi szervektől, vállala­toktól, szövetkezetektől és intézményektől, valamint egyes személyektől kaptunk. A megválasztásunk alkalmából kül­dött üdvözletek és a segítökészséget is kifejező jókívánságok erőt és biztatást adnak pártunknak, népünknek a XII. kong­resszus határozatainak következetes végrehajtásához. Szívből köszönjük a testvérpártoktól kapott üdvözleteket és jókívánságokat, amelyeket a pártunk iránti internaciona­lista szolidaritás számunkra értékes megnyilatkozásának te­kintünk. Ez a támogatás is lelkesít mindannyiunkat, hogy a jövőben is minden tőlünk telhetőt megtegyünk az emberiség békéjének biztosításáért és a társadalmi haladás ügyének előmozdításáért. KÁDÁR JÁNOS, AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ELSŐ TITKÁRA Hz SZMBT küldöttsége Budapesten Társadalmi munkában elsők: Gyula, Battonya, Dombiratos Zinaida Mihajlova Kruglo- vának, az SZKP KB tagjá­nak, a Szovjet Baráti Társa­ságok Szövetsége elnökének vezetésével kedden Budapest­re érkezett a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság kül­döttsége. A delegációt — amely részt vesz -a hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója alkalmából rendezen­dő ünnepségeken — a Feri­hegyi repülőtéren Bíró Gyu­la, az MSZBT főtitkára fo­gadta. Jelen volt Vlágyimir Jakovlevics Pavlov, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe. Hagyomány már, hogy ha­zánk felszabadulásának év­fordulója alkalmából értéke­lik és elismerik a település- fejlesztő társadalmi munká­ban élenjáró személyeket, illetve településeket. így volt ez tegnap is, amikor Békés­csabán, a megyei tanács vb- termében rendezték meg azt az ünnepséget, amelyen a legjobbak megkapták a Bé­kés megyei Tanács V. B. el­ismerését, kitüntetését. Ott volt az ünnepségen Csepregi Pál, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Szik­szói Ferenc, a HNF megyei titkára, a KISZ és az SZMT képviselői. Az elmúlt évi településfejlesztő társadalmi munkaakciókról Bereczki András, a tervosztály veze­tője adott tájékoztatást. El­mondotta egyebek mellett, hogy a társadalmi munka megyénkben évről évre na­gyobb szerepet játszik a te­lepülések gazdálkodásában, a tanácsok tervezésében. Ta­valy ez az érték meghaladta a 156 millió forintot, ami egy lakosra átszámítva 361 fo­rintnak felel meg. A fejlő­dést jól érzékelteti, hogy ez az összeg a duplája az öt év­vel ezelőttinek. Majd ismer- tette a településfejlesztő tár­sadalmi versenymozgalom el­múlt évi eredményeit. A vá­rosok kategóriájában az el­ső helyet Gyula városa nyer­te el, és a 350 ezer forint ju­talmat. A nagyközségek ka­tegóriájában 150 ezer forint­tal jutalmazták az első he­lyen végzett Battonyát, százezer forintot kapott a második helyen végzett Szeg­halom. A községek kategó­riájában az első helyért járó százezer forint jutalmat Dombiratos képviselője vette át, 60 ezer forinttal jutal­mazták a második Csárda- szállást, 40 ezer forinttal Pusztaföldvárt. Az 1979. évi településfej­lesztő társadalmi munkában és szervezésben elért kima­gasló eredmények alapján a „Településfejlesztő társadal­mi munkáért, Békés megye” kitüntető érmet vette át Makoviczki János, Békés vá­ros tanácselnöke, Dér Lajos, a gyulai Városi Tanács el­nökhelyettese, Szőke István, a füzesgyarmati Nagyközségi Tanács elnöke, Bacsa János, a medgyesbodzási Községi Tanács elnöke, Tóth András, a gádorosi Nagyközségi Ta­nács vb-titkárá, Kreszár Mi­hály, a szarvasi Városi Ta­nács csoportvezetője, Fónád István, a HNF dombiratosi községi aktíva, Varga Ist­vánná, a HNF szeghalmi nagyközségi bizottságának titkára, Kurilla Gézáné, a HNF csárdaszállási községi titkára és Látrányi Lajos, a Ijattonyai Petőfi Tsz vasipari üzem művezetője. flz elmúlt év értékelése a Köriisiik Vidéke Tsz-szövetségben Kulturális delegáció a magyar kultára napjain a Szovjetunióban Kedden — Pozsgay Imre kulturális miniszter vezeté­sével — kulturális küldött­ség utazott Moszkvába, a magyar kultúra napjainak, hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából áp­rilis 2. és 11. között megren­dezendő eseményeire. A delegáció búcsúztatásá­ra. a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vlagyimir Jakov­levics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A küldöttség elutazása előtt Pozsgay Imre nyilatko­zott az MTI munkatársának. — A magyar kultúra nap­jainak eseményeiről a sajtó széles körben tájékoztatta a közönséget itthon, valamint Moszkvában és a Szovjet­unió más városaiban — mondotta Pozsgay Imre kul­turális miniszter és hozzá­tette: — Mégis ek kell mon­danom, ilyen ritka alkalom csupán ötévenként adódik arra, hogy olyan hatalmas országban, mint a Szovjet­unió, s annak minden köz­társaságában közvetlen lehe­tőségünk nyíljék a magyar kultúra még szélesebb körű megismertetésére. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1980. MÁRCIUS 31-ÉN Trabant Hyc. Llm. (Bp.) 9 467 Trabant Lim. (Bp.) 24 783 Trabant Lim. (Győr) 10 529 Trabant Lim. Spec. (Győr) 20 143 Trabant Llm. Spec. (Bp.) 37 211 Trabant Combi (Bp.) 5 449 Trabant Combi (Győr) 1 788 Wartb. Lim. (Bp.) 18 41^ Wartb. de Luxé (Bp.) 25 828 Wartb. de Luxé tolót. (Bp.) 6 437 Wartb. Lim. tolót. (Bp.) 4 295 Wartburg Tourist (Bp.) 8 602 Skoda 105 (Győr) 593 Skoda 105 (Bp.) 630 Skoda 105 (Debrecen) 4 544 Skoda 120 (Bp.) 312 Skoda 120 (Győr) 582 Skoda 120 (Debrecen) 306 Lada 1200 (Bp.) 109 421 Lada 1200 (Debrecen) 2 166 Lada Combi (Bp.) 16 404 Lada 1300 (Bp.) 2 458 Lada 1300 (Debrecen) 1 515 Lada 1500 (Bp.) 1 775 Lada 1500 (Debrecen) 1389 Lada 1600 (Bp.) 5 876 Lada 1600 (Debrecen) 2 220 Moszkvics (Bp.) 9 265 Zaporozsec (Bp.) 30 570 Polski Fiat 126 (Bp.) 26 345 Polski Fiat 1500 (Bp.) 517 Dácia (Bp.) 1 645 Dácia (Debrecen) 593 — A legrangosabb esemé­nyek színhelye ezúttal is a főváros, Moszkva lesz. Ápri­lis 2-án a Kreml kongresz- szusi palotája ad helyet gá­laestünknek, amelyen az operaház szólistái, a magyar Néphadsereg Művészegyüt­tese, a Budapesti Filharmó­niai Társaság zenekara és szólisták adnak ízelítőt kul­túránkból a legkülönbözőbb műfajokban a szovjet közön­ségnek. Ezt követően a Szov­jetunió számos nagyvárosá­ban lesznek rendezvényeink: a Magyar Állami Operaház együttese Leningrádban és Moszkvában, a Vígszínház társulata Moszkvában és Tallinban, a Néphadsereg Művészegyüttese különböző szibériai városokban vendég­szerepei majd, s több festé­szeti, szobrászati,. iparművé­szeti, irodalmi, hanglemez-, illetve könyvkiállítás nyílik, és magyar filmhét is lesz. Elismerés a TIT-munkáért Tegnap délelőtt Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában dr. Kertész Márton, a megyei szer­vezet elnöke és dr. Krupa And­rás megyei titkár köszöntötte az ismeretterjesztés legaktívabb dolgozóit. „Nő az érdeklődés a tudományos Ismeretterjesztés Iránt — mondotta dr. Kertész Márton. — A TIT országos ügy­vezető elnöksége a múlt év őszén tárgyalta az utóbbi évek­ben végzett munkát. Értékelések szerint a Békés megyei szerve­zet élenjár a közművelődési te­vékenységben.” A jó eredmé­nyek nagyobb részt azoknak az aktíváknak köszönhetők, akiket tegnap kitüntettek. A TIT Aranykoszorús jelvényét kapták két évtizedes munkáju­kért ; Pelle Ferenc, a fizikai szakosztály elnöke és Sárhelyi Jenő, a művészeti szakosztály alelnöke. Aranykoszorús emlék­plakettet adományoztak Vizs- nyiczai Jánosnak, a TIT nemzet­közi — politikai szakosztály egy­kori elnökének és Orbán Bélá­nak, a szarvasi járási-városi szervezet alelnökének. A TIT tiszteletbeli tagja elismerést kapta az 51 éve társulati tag Végh László. A TIT országos elnökségének oklevelét 20-an, a Békés megyei elnökség okleve­lét pedig 49-en vették át. A ki­tüntetetteknek gratulált Szeljak György, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, és dr. Csende Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője. Tegnap délelőtt megtartot­ták a Körösök Vidéke Tsz- Szövetség elnökségének soron következő ülését a szövetség székházában. Elsőként Balogh Sándor elnök számolt be a lejárt idejű határozatok végrehaj­tásáról, s ezeket az intézke­déseket a tagság egyhangú­lag elfogadta. Majd Eke Sán­dor titkárhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést ahhoz a kiadványhoz, amely a szö­vetség tagszövetkezeteinek és a szövetkezeti közös vállala­toknak az 1979. évi gazdál­kodását és eredményeit tűk-* rözte. Miután a résztvevők közül előzőleg mindenki megkapta ezt az írásos je­lentést, így a tagoknak le­hetőségük nyílt ennek gon­A SZOT Munkavédelmi Továbbképző Intézete a mun­kavédelmi szakemberek, tár­sadalmi munkavédelmi tisz- ségviselők, tervezők, terme­lésirányítók képzésére felvé­teli pályázatot hirdet az 1980—81-es tanévre. A szak­mérnöki tagozatra okleveles mérnököt, az üzemmérnöki tagozatra műszaki főiskolán üzemmérnöki oklevelet szer­ezett dolgozók jelentkezhet­nek, mégpedig az előképzett­ségnek megfelelően általános vagy mezőgazdasági szakra. A foglalkozásokat az álta- ’ lános szakon az intézetben, a mezőgazdasági szakon a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tartják meg. Tanulmányi idő vidéki ' hallgatóknak szakmérnöki tagozaton 5 félév, üzemmér­nöki tagozaton 4 félév. Az oktatás levelező rendszer sze­rint történik. A tananyag el­sajátításához az előadások, konzultációk, laboratóriumi gyakorlatok, jegyzetek, illet­ve tankönyvek adnak segít­séget. A hallgatók a tanterv­ben előírt vizsgarend szerint a félévek végén kollokviu­mokat, meghatározott tár­gyakból szigorlatokat tesz­nek. A tanulmányok elvég­zése után a szakmémökje­dos áttanulmányozására, s érdemi hozzászólások, kér­dések és kiegészítők hang­zottak el a beszámolót köve­tően. A következő napirendi pontot Drágán Iván titkár­helyettes terjesztette elő a területi szövetség 1979. évi költségvetésének teljesítésé­ről, valamint az 1980. évi pénzügyi tervről. Ezután a területi szövetség testületi szervei az idei munkatervet vitatták meg és hagyták jóvá. Végül Vantara János, az ellenőrző iroda vezetője az 1980. évi ellenőrzési irányel­vek elfogadására kérte fel a tagságot. Az elnökségi ülést bejelentésekkel zárták. löltek diplomatervet nyújta­nak be, és sikeres államvizs­ga után munkavédelmi szak­mérnöki oklevelet nyernek. A munkavédelmi üzemmér­nökjelöltek az államvizsga letételével munkavédelmi üzemmérnöki képzettséget igazoló bizonyítványt kap­nak. A vidéki hallgatók a tan­évre előre meghatározott na­pokon egész napos foglalko­zásokon vesznek részt. Jelentkezés az A. Tü. 821. r. sz. nyomtatványon törté­nik. Részletesebb tájékozta­tást a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa munkavédelmi osztályától lehet kérni. Megyei közúti intermáció Április 4-én, a megrendezésre kerülő országos minősítő gya­logló verseny miatt — teljes út­lezárás lesz Békéscsabán a Jó­kai és Petőfi utcában 5.30—13.00 óra között. A Tanácsköztársaság út város- központ felőli forgalmát a Med- nyánszki és Kun Béla utca ke­reszteződésénél, a vasútállomás felőli forgalmat a Gábor Áron utca becsatlakozásnál terelik el. A Petőfi és Bartók Béla úti csomópontban balra nagy ívben és jobbra kis ívben nem lehet kanyarodni. Munkavédelmi szakemberek továbbképzése Május 15-ig lehet jelentkezni felvételre Érték helyett szemét I I yűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a bé­I-------1 két véded! Erre a jelszóra ma már csak a har­madik X-en túliak emlékez­hetnek. Az ötvenes években még az iskolai füzetekre is rányomtatták, ezzel buzdít­va a tanulóifjúságot a vas­gyűjtésre. Hogy a felhívás­nak milyen sikere volt, azt nem tudom. Arra viszont máig is emlékszem, hogy mi lelkesen gyűjtöttük nemcsak a vasat és a fémet, hanem a papírt, a rongyot, sőt, még az üres üvegeket is. És sű­rűn találkoztunk a hozzánk hasonló srácokkal, akik paj­tásszekeret húzva igyekez­tek valamelyik közeli be­gyűjtőhelyre. Mert akkor még voltak közeli begyűjtőhelyek. Nem kellett kilométereket menni, pár száz méter után lead­hattuk, amit összegyűjtöt­tünk. És elég szép pénzt is kaptunk érte. Lehet, hogy megcsal a memóriám, de úgy emlékszem: akkor még az újságpapír kilójáért négy forintot fizettek. Nagy pénz volt ez, hiszen a legolcsóbb mozijegy 1 forint 30 fillérbe került. Azóta persze sokat válto­zott minden. Nőtt az élet- színvonal, és csökkent a hul­ladék ára. Kevesebb lett a MÉH-átvevőhely is, és elju­tottunk odáig, hogy ma már inkább kidobjuk ami feles­leges a háztartásban. Ez pe­dig így nincs jól. A MÉH Tröszt sajtótájékoztatóján mondta el Molnár László vezérigazgató az újságírók­nak, hogy évente kétmillió dollárért importálunk gép­tisztító rongyot. Évente — a csecsemőket is beleszámítva — mintegy 12 kilogramm ruhaneműt vásárol átlag mindenki. Vi­lágos, hogy előbb-utóbb ezt megközelítő mennyiség vá­lik feleslegessé. Mégis, év­ről évre kevesebb háztartási textilhulladékot tud össze­gyűjteni a MÉH. Ennek okát nem vizsgálták, de két tény­re már rájöttek. Az egyik az autó, a másik a telep. Ha van otthon egy darab rongy, akkor azzal nyilván hogy nem a MÉH-hez rohannak, hanem leviszik az autóba, jó lesz még ott törölgetni va­lamit. Á kissé szakadt, vagy, divatjamúlt ruhára a telken van szükség, ott dolgozgatni még sokáig megfelel.' Mindez azonban csak el­enyészően kicsi része annak a mennyiségnek, amely a szemétbe kerül, vagy más módon, például elégetéssel, megsemmisül. Ha ennek csak töredékét sikerülne be­gyűjteni, nemhogy az im­port megszűnne, de még dol­lárt hozó exportra is jutna. Ilyen célt — vagyis az ex­portot — egyelőre nem tű­zött ki a MÉH Tröszt, de az import csökkentésére azért számítanak. Ennek érdeké­ben április 1-től nagyszabá­sú akcióba kezdenek. Pam-Pam-Pamutakció! Plakátok, újsághirdetések harsogják a jelszót. Alatta á rongyoszsák, „Ne dobja el — dobja bele!” címkével. És mellé a csábító ajánlat. Min­den húsz forint értékű ház­tartási textilhulladékért sorsjegy jár, mellyel Tra­bant, színes televízió, vásár­lási utalvány és sok egyéb nyerhető. Az akció szervezői természetesen bíznak benne, hogy amit elterveztek, sike­rül: begyűjtenek ezer tonna textilhulladékot, mely a je­lenlegi világpiaci árakkal számolva 2,5 millió forint devizakiadástól mentesíti a népgazdaságot. A megtakarítás nem tűnik túl nagynak, főleg akkor, ha egybevetjük az akció költ­ségével, mely kétmillió fo­rintot tesz ki. Ennyi pénzt visznek el a reklámok, a megnövelt nyitva tartási idők miatti túlórák és a nyeremények. A trösztnek és a népgazdaságnak tehát jó­szerével semmi sem marad. Miért csinálják akkor még­is? Egyrészt a devizamegta­karítás miatt, másrészt azért, mert remélik: az így felfo­kozott hulladékgyűjtési kedv később is megmarad, és akkor már nagyobbak lesznek az eredmények. Mondjuk meg őszintén: a tröszti vezetők optimizmu­sában nem nagyon osztoztak az újságírók. A mai lakás­méretek mellett ugyan hol van hely arra, hogy össze­gyűjtögessék a már másra nem jó textilhulladékot? De ha össze is gyűlik, ugyan hányán lesznek, akik neki­indulnak a nagy batyuval, hogy találjanak egy átvevő­helyet, ahol kilónként 20 fo­rintért és a sorsjegyért át­veszik tőlük. De ez a 20 forint is csak elméleti érték. Ennyit adnak a tisztára mo­sott, fehér pamuthulladékért, amely legalább hússzor húsz centiméteres. Ha már színes, vagy nincs tisztára mosva, az ár jóval keve­sebb, a vegyesért például csak egy forint 50 fillért ad­nak. Érdemes ezért akár­csak megmozdulni is? A szervezők szerint igen, és ebben a mozgolódásban főleg a gyerekekre számíta­nak. Hogy jól-e, az majd az akció végén kiderül.- Annyi azonban máris előre látha­tó, hogy a kevés számú át­vevőhely, és azok nagy tá­volsága a lakótelepektől, igencsak megnehezíti a gyűjtést. Űjak pedig egyhamar nem lesznek. A trösztnél kiszá­mították: egy új átvevőhely költségei 39 év alatt térül­nének meg. Ennyi időre ter­mészetesen nem kapnak hi­telt, de nem is lenne érde­mes beruházni. Ez a csak­nem négy évtized azért jön össze, mert — a tröszti ve­zetők szerint — a hulladé­kok haszna nem náluk je­lentkezik. A másodnyers­anyagok jelentős mennyisé­gű beépített energiatartalma, importmegtakarítása a fel­használó hasznát növeli, ők az egészen alig keresnek va­lamit, talán úgy is mond­hatnánk : öntudatból csinál­ják. Ha ez így van, sehogyan sincs jól. Gazdasági ténye­zőket nem lehet öntudattal ellensúlyozni. És, hogy az öntudat mennyire nem haj­tóerő, azt jól példázza a la­kossági hulladékgyűjtés je­lenlegi siralmas állapota. Mert ha kimondjuk, ha nem, a tény az: jelenleg senkinek sem érdeke igazán, hogy hasznosuljon a háztar­tási vas-, színesfém-, papír- és textilhulladék. Ö következtetések ez­után már könnyen levonhatók, és azo­kon még az sem változtat­hat, ha netán a pamutakció nagyszerűen sikerül. Hiába minden propaganda, hiába minden erőfeszítés, ha az ér­dekeltségi viszonyok nem változnak a hulladékból új­ra hasznosítható érték he­lyett továbbra is csak sze­mét lesz. Lónyai László Holnap nyit a VárfSrdő Kedden a hagyományok­hoz híven a gyulai Várfürdő vezetése megtartotta szokásos tavaszi szemléjét a fürdő­ben, megállapítja, hogyan áll a felkészülés a közelgő sze­zonra. A tapasztalatok sze­rint az idén jóval előbbre tartanak a szokásos mun­kákkal, mint a korábbi évek­ben. Megkezdődött a korai virágok, növények kiültetése, a pázsit jól átvészelte a te­let, üde zöld és a kereskedel­mi egységek dolgozói is hoz­zákezdtek a nyitás előtti fel­készüléshez. A Várfürdő ve­zetése úgy döntött, hogy a nagy érdeklődésre való te­kintettel és arra is, hogy most már bizonyára javul az idő, a szokástól eltérően az idén korábban, már április 3-án megnyitja a fürdő egy részét a közönség előtt. Egye­lőre a gyógymedencéket töl­tik fel vízzel, elhelyezik a napozáshoz szükséges búto­rokat, várhatóan megkezdi a kiszolgálást az ÁFÉSZ étter­me is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom