Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-09 / 58. szám
1980. március 9., vasárnap A rajzfilmgyártás harminc éve Gusztáv, János vitéz és társaik Gusztáv összetéveszthetetlen, két szál hajjai ékesített feje és hol mulatságos, hol tragikomikus kalandjai immár negyedszáz ország tévénézői számára ismerősek. Lehet őt kedvelni, lehet rá haragudni, de közömbös nem maradhat, aki egyetlen Gusztáv-filmet megnézett — ez derül ki a bel- és külföldi kritikákból. Akkor pedig már elérte, amit „szülei” — Jankóvics Marcell, Nepp József és Dargay Attila — akartak: emberi tulajdonságokat, életből vett pillanatokat rajzfilmen nemcsak ábrázolni, hanem érzelmeket kelteni velük. Nem könnyű mesterség ez — nem is szólva egyelőre a művészi oldaláról. Rajzokat sorakoztatni, újra meg újra, több száz példányban pauszpapírra, celluloidra rajzolni a figurákat úgy, hogy a technika segítségével élővé lehessen tenni a rajzfilmet. Erre csak olyanok vállalkozhatnak, akik valóságos megszállottjai ,a rajz- és animációs filmművészetnek. Első volt ezek sorában Macskássy Gyula, aki már a második világháború előtti években reklám-rajzfilmeket készített másodmagával (Társa Halász János volt, ma a világ rajzfilm- szövetségének, az ASIFA- nak elnöke.) Az államosítás után Macskássy rendezésében készült 1950-ben az első rajz-mese film: „A kis kakas gyémánt félkrajcárja”. Tíz perces kisfilm — s ezzel kezdődött a magyar rajzfilmgyártás pályafutása, amit igazán nem túlzás magasra íveiének mondani. Reklám- és gyerfnekfil- mek követték egymást az első években. Akkor épült meg a korszerűnek kikiáltott stúdió-„kombinát” Budán, a Vörös Hadsereg útján. Csakhamar kiderült, hogy feladatköréhez — itt működik a szinkron filmgyár is — nagyon kicsi. A helyzet azóta annyiban változott, hogy — most már olykor elviselhetetlenek a körülmények, kevés a hely, elavult a felszerelés. Mindezt ismét csak lelkesedéssel, hivatástudattal lehet ellensúlyozni, s hogy ebben nincs hiány, azt az eredmények bizonyítják. Nagy szó — különösen mostanában — a világszínvonal, s a Pannónia rajzfilmesei e téren sok mindenkinek példát mutatnak. A világranglistán ugyanis ötödikként szerepelnek, s ez igazán nem csekélység, amikor az első négy: a Walt Disney, a Han- na-Barbera (az előbbi a legrégibb rajzfilmstúdió, az idősebbek emlékeznek Mickey egér históriáira, az utóbbi nálunk a Flinstone családdal vált ismertté), továbbá a moszkvai és a japán rajzstúdió. Gyártás mennyiségében és jelentőségében egyaránt a Pannónia az ötödik! Felsorolni aligha lehet mindent, ami az elmúlt harminc évben készült. Elsők közt „született” Peti: Macskássy Gyula ég Várnai György gyermek-rajzfigurája, „aki” ma is él. Egész estét betöltő rajzfilm volt 1973-ban a „János vitéz”, Jankovics Marcell rendezése, ezt 70 ország vásárolta meg. Világnyelvekre szinkronizálták a Lúdas Matyit (az említett Hanna-Barbera cégnél mondták alá az angol szöveget), a Hugót és másokat.- Mézga Gézának „csacsika családjával”, a Köbükivel és társaikkal együtt nagy sikere volt a magyar tévében, s éppúgy szívükbe zárta őket egy sor ország közönsége, miután angol, német, spanyol és francia nyelvre is szinkronizálták a sorozatot. Számos ország filmesei vették meg a „Stop! Közlekedj okosan” című rajzfilmet is, mivel a közlekedési gondok, a szabályok megtartására nevelés jelentősége manapság mindenütt megnőtt. Még csak az első felét mutatta be a hazai tévé a „Magyar Népmesék” című rajzfilm-sorozatnak, amely 26 részbői áll. Mindenheti tévé-szenzáqió „Frakk és társai”-nak kalandja, amely — gyermekfilm ugyan. dp a felnőttek sem szeretik elmulasztani szombat esténként. Mos készült el az első magyar rajzfilm-musical: a 80 perces „Habfürdő”. Rendezője Kovásznai Gábor György. Rövidesen követi az ugyancsak egész estét betöltő „Fehérlófia”, Jankovics Marcell színes rajzfilmje. Az előbbi a felnőtt közönségnek, az utóbbi az ifjúságnak szól. További, a megvalósuláshoz közeledő tervek: Richly Zsolt rendezi a „Háry János”-!, Nepp József pedig a népszerű mese alapján a „Hófehér” című rajzfilmet. Jövőre kerül a nagyközönség elé a „Daliás idők” című film — 80 perc a Toldi-tri- lógiából. Készül „A jövő csapdái” című sci-fi animációs film Kovács István közreműködésével, magyar— francia koprodukcióban. Három évtized alatt igen sokat, fejlődött a rajzfilmkészítés, elsősorban a művészi színvonal emelkedett összehasonlíthatatlanul. Ám a technika sem ugyanaz már, ami 1950-ben volt: a Kis kakas gyémánt félkrajcárját még pauszpapírra rajzolták, arra tették a celluloidot, és tussal kihúzták a vonalakat, majd a hátlapon színminta szerint kifestették. Gusztáv kalandjait már zsírceruzával rajzolták közvetlenül celluloidra — a Tol- di-film pedig úgy készült, hogy minden mozzanatot háttérrel együtt celluloidra festenek olajjal. Ez lesz az első magyar festményfilm. A legújabb pedig: a xerox-technika, amelynek alapja a ráfényképezés, nagy előnye pedig az a többi eljárással szemben, hogy nem mázolódnak el a vonalak, akár évtizedekig sem. Ez pedig igen fontos a rajzfilmeknél, hiszen ,a munka döntő része éppen a rajzolás. Csupán érzékeltetésül: a 72 perces Lúdas Matyi- filmhez kereken 50 ezer rajzot kellett elkészíteni. Hazai és nemzetközi elismerésben nincs hiány. Sok díjat hoznak a mozikban bemutatott rövidfilmek, 1954 óta minden jelentős külföldi filmfesztiválon szerepelnek a magyar rajzfilmek, s a velencei Arany Oroszlántól ,a legkülönbözőbb elnevezésű és értékű díjakig sok mindennel honorálták a szakértő zsűrik a magyar rajzfilmesek művészetét. A közeljövőben találkozunk a televízióban régi kedvenceinkkel: Bubó doktorral és társaival. A cím a közönség kérése is a rajzfilmesekhez: Kérem a következőt ! Nepp József: Mézgáék Jankovics—Nepp—Dargay: Gusztáv Autó — motor Mire jó az üveggyertya? Tudomány — technika A világ egyik legkorszerűbb tengeri fúrótornya, az angol gyártmányú Graythorpe—1 típusú acélkolosszus (KS) Az autók és motorkerékpárok motorjának túlfogyasztásáért, csökkent teljesítményéért legtöbbször a porlasztó (karburátor) a felelős. Pontos, gyárilag előírt beállítása csakis korszerű műszerekkel lehetséges. Nem véletlen, hogy a nagy autógyárak nyomatékosan felhívják vásárlóik figyelmét a porlasztó rendszeres időközönkénti ellenőrzésére, amely kihatással lehet a motor gazdaságos üzemére és a jármű okozta légszennyezésre. A karburátor benzin—levegő keverési arányának változtatásával nemcsak a tüzelőanyag-fogyasztás, a teljesítmény vagy az égéstermék szénmonoxid-tartalma változik, hanem a hengér égésterében a láng színe is. Ha elméletileg helyes a keverési arány, és éppen annyi levegő van a keverékben, amennyi kell az égéshez, akkor a láng színe ún. bunsen- kék. Benzingőzben egyre dúsabb keverék esetén narancssárgából sárgába megy át a láng színe. Ha viszont benzingőzben szegény a keverék — vagyis sok levegő keveredik hozzá —, kékesfehér színű a hengertérben végbemenő égési folyamat. A leírtak megfigyelésére, ellenőrzésére egy szellemes magyar találmány, az üveggyertya szolgál, amelyet Co- lor-test néven 198 forintért árulnak az autófelszerelési szaküzletekben. Hazánkban csupán húsz évvel a megszületése után kezdték el gyártani ezt az ötletes kis eszközt. Az üveggyertyával elvégezhető: a motor alapjárat- beállítása, az úszószint ellenőrzése, a gyorsítószivaty- tyú és a hidegindító működésének vizsgálata, a légszűrőcsere szükségességének megállapítása. Azonkívül felvilágosítást nyújt a gyújtás állapotáról, a kondenzátor esetleges hibájáról, a szelepek állapotáról, és a dugattyúgyűrűk tömítőképessé- géről. (A vizsgálati módok leírása a használati utasításban megtalálható.) A laboratóriumi és gyakorlati vizsgálatok tanúsága szerint az üveggyertyával való rendszeres ellenőrzésekkel 7—14 százalékos tüzelőanyag-megtakarítás érhető el. B. I. Az olajkitermelés a tengereken, pontosabban a szárazföldek talapzatain — selfjein — napjainkra „felnőttkorba” jutott. Rövidesen már közel félszáz országnak lesz lehetősége a tengeri olajbányászatra. A selfek megfúrásának technikája egyre tökéletesedik, a világszerte tapasztalható olajszűke mind merészebb megoldásokra serkenti a konstruktőröket. Az Északi-tenger olajkincsének kiaknázásában olyannyira érdekelt angol szakemberek ma már olyan fúrótornyokat is használnak, amelyek a száz méternél mélyebb vízrétegekben is biztonsággal állnak, és megbirkóznak a legmostohább időjárási viszonyokkal. Ez utóbbi azt jelenti, hogy akár a 30 méter magas hullámok verését is bírja a torony, s a nem ritkán óránkénti 200 —220 kilométeres sebességgel száguldó szél ostromának is ellenáll. A több mint 200 méter magas szerkezet nem felnagyított mása a sekélyebb vizeken dolgozó társainak, nem csak méreteiben, hanem arányaiban is különbözik tőlük. A 40—60 ezer tonnás acélszerkezetet a parton szerelik össze, és az egyik oldallapjára erősített úszótestekkel (légtartályokkal) a Víz színén tartva vontatják beépítésének a helyére. Ott a légtartályokat megfelelő program szerint vízzel töltik fel; először a torony talpa süllyed a tengerbe, majd a hatalmas test beáll függőleges helyzetébe, s lassan a fenékre ereszkedik. A tengeri fúróállványok legújabb nemzedéke már vasbetonból készül, mely olcsóbb és kor- rózióállóbb a betonnál. Ezek az állványok is úsztatással kerülnek felállítási helyükre, s ott nincs szükség semmiféle rögzítő, lehorgonyzó szerkezetre, nagy tömegük révén anélkül is szilárdan állnak a tengerfenéken. Filatéliai hírek A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium március 19-én új bélyegeket bocsát forgalomba. Az Évfordulók — események 1980. elnevezésű bélyegsorozatban Bethlen Gábor születésének 400. évfordulójáról, valamint a tihanyi apátság alapító levelének 925. évfordulójáról megBnhtenGihot sjukttsént* 400. **»duk»> emlékező 1 forintos bélyegeket. Az előbbi bélyegen a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonát, képező, Bethlen Gábort ábrázoló korabeli metszetet mutatja be, az utóbbin pedig az alapító levél és az apátsági templom stilizált ábrája látható. Fentieken hívül ugyancsak forgalomba kerül a „Színes faszobor” elnevezésű, a garamszentbenedeki úrkoporsót és egyes részleteit bemutató bélyegekből álló bélyegsorozat. M AGYAR POSTA ílrFt (Somfai István felvételei — KS) Várkonyi Endre
