Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-09 / 58. szám
1980. március 9., vasárnap köröstAj Miért szép? KULTURÁLIS MELLÉKLET A békéscsabai új élelmiszer-áruház Ha Békés felől érkezik az utazó, rögtön szemébe ötlik ez az épület — és mellette még vagy három, változatos homlokzatú, szép, száz évnél is idősebb ház. Ennek a Békési úti épület- együttesnek a látványa, még a hozzá nem értő ember pillantását is megkapja; vaAz áruház homlokzata lószínűleg önmagától is rájön, hogy az új áruház hagyományőrző külseje milyen okból született. Egy-egy új középület elkészülése, felavatása mindig ünnepet jelent. Az alkotóknak és a tulajdonosoknak is. De sok várakozás, vita is megelőzheti ezt az ünnepet. (Elrontani talán már nem tudja.) Laikusok és hozzáértők érvelnek a készülő mű ellen vagy mellette. Késhegyre menő harcok, amelyek megkeseríthetik az alkotó életét. Volt néhány kirívó példa: az 1960-as évek elején az új Erzsébet-h£d, majd 10 évvel később a budai várhegyen épülő Hilton Szálló adtak sokáig' alapot a kemény összecsapásokhoz. Nos, elmondhatjuk, hogy a Békési úton felépült áruház körül ilyen vita nem volt (ha előfordult, akkor sem a nyilvánosság előtt zajlott). Az épület „közérthető nyelven”, önmagáért beszél. Ha feltennénk a címünkben szereplő kérdést, már nehezebb lenne szavakba foglalni a választ —.de próbáljuk meg. Előbb azonban egy kis kitérőt kell tennünk. Köztudott, hogy Békés megye, a megyeszékhely nem tartozik az olyan tájak, városok közé, amelyek mint a mágnes vonzzák patinás épületeikkel, műemlékeikkel az ódon hangulatot kedvelőt. Az okok egyszerűek: a 150 éves török uralom után jóformán nyoma- sem maradt az előző évszázadok kultúrájának, sem lakosságának. Újratelepítéskor, a két és fél század évvel ezelőtt idekerült emberek szegények voltak, helyzetüket különösen megnehezítette (sok egyéb mellett) az a körülmény is, hogy ezen a tájon nem volt tartós, időtálló építőanyag. A telepesek számára nem maradt más, mint nádból, vesszőből, sárból, szalmából, vályogból — esetleg fával — építeni. Ezek az anyagok pedig eleve meghatározták az épület külső és belső térbeli tagozódását. A szegénység szerénységre kényszerí- tett. A XIX. század második fele már némi haladást jelentett. A nagy történeti stílusok jegyeiben épült templomok, nemesi kúriák, megye- és városházák, kastélyok építészeti motívumait egyre több helyen használják fel a paraszti, népi építkezéseknél. Nyilvánvaló, elsősorban a módosabbak igyekeztek házuknak tetszetősebb külsőt adni. Ezt csak teherbíróbb, szilárdabb építőanyaggal (tégla+vályog) lehetett megvalósítni — építőmester segítségével. Ezek a motívumok sajátos módon keveredtek a már meglevő elemekkel, illetve a felhasznált építőanyag által meghatározott formákkal. Az Alföldön, így Békés megyében is, a klasszicista (esetenként későbarokk) építészet jegyei váltak uralkodóvá. A legjellegzetesebb formákat, különösen az oszlopokat vették át, amelyeket vaskosabbá, markánsabbá alakított a vakolat. A tömzsi, de mégis elegáns oszlopok a ház homlokzatát tagolttá, változatossá tették. A tűzfal sokszor barokkos lendületű íve ezt az oszlopról áradó hűvös nyugalmat feloldja. Az építés dátumát, vagy a padlásnyílást körülvevő, esetleg a felület más részén elhelyezett, mesélő kedvű stukkódíszítés emberi melegséget sugárzó épületet varázsol elénk. Az épületek fehérre történő meszelése teljes egységbe foglalja ezeket a formákat, és arányaikkal ugyanazt az egyszerűséget, harmóniát árasztják magukból mint a sok ezer éves, nagy múltú görög elődeik. És most térjünk vissza a mába. Az új áruház ugyanazt a változatosságot, tagoltságot hordozza magában, mint a környezetében álló régiek. Igaz, hogy nem azok történeti stílusjegyeit viseli magán, hanem egy másik típusú ház (podsztyenás) motívumait veszi át, de a térbeli változatosságáról, tagoltságáról elmondottak ugyanúgy érvényesek. Az áruház sajátosan modem, XX. századi alkotás. Tisztán, egyértelműen látható a szerkezete. Az épületen ívelt formákat nem találunk, de a felfelé keskenye- dő támpillérek feloldják a geometria szögletességét, egyben lehetővé teszik, hogy az eladótér belsejében forgalmat, vásárlást akadályozó oszlopok ne legyenek, így ez a hasznos tér jelentősen megnő. Cseréppel lefedett fehér kerítésfal, a barnára színezett kapuk szervesen kapcsolják az épületet a szomszédos házakhoz. Az épület szép, változatos ritmusát még fokozta a tervező azzal, hogy az egészet fehérre festette. A mélyedésben levő árnyékoktól, a visszaverődő reflexfényekig a fehér minden ' árnyalata megtalálható, ezzel még könnyedebbé válik az egész. A kiugró tetőrészt tartó vasoszlopokat szintén barnára színezett fával burkolták. Ami ellen kifogást lehet emelni, az már nem a tervezőnek szól. Kár, hogy az utólag elhelyezett szögesdrót helyett (a kerítés tetején) más megoldást nem találtak; rontja az épület külső képét a hanyagul felszerelt cégtábla és a pillérek közé felhalmozott sok üdítős- és áörösláda. Ez a terület Békéscsaba egyik legrégibb része. A környezet további alakítását a városi tanács az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőséggel végzi. A tervek szerint nem lakatlan skanzen, hanem tovább élő, aktív része lesz a városnak. A legszebb, legrégibb házak hasznosításáról most döntenek. Az áruház , tervezője, Belez- nay László nem könnyű feladatra vállalkozott, de a megoldás (gondos, körültekintő, nyilván sokszor mérlegelt tervezés alapján) nem mindennapi módon sikerült. Vollmuth Frigyes Gaburek Károly: Tükörben Mester Attila: Jutok mind mélyebbre Évek rakódnak rám rétegeződnek jutok^mind mélyebbre az időben szűzföldek ölét vérző ekevasak nem fordítanak ki a fényre elmerülök befejezetlen dolgaim félig sem gondolt gondolataim korhadó sírmellékletek körülöttem széthullajtott szavaim filléreit nem díszíti királyi arcmás kardot nem viselek s koponyámon buzogányütötte sebet Körülöttem meghunyászkodott szándékok csonttöredékei hevernek be nem telt vágyaim korsói földdel tömődnek telítődnek rakódnak rám az évek elmerülök arccal Keletnek mint a hunok — lovatlan Attila énmagam ostora csak — számban hazám keserű homokja koponyám homokóra halállal lassan megtelik Az új épület formájával, arányaival beleilleszkedik a műemlék parasztházak sorába R A Békési út páratlan oldalának egy részlete. Bal szélen az élelmiszer-áruház (Katsányi Pál rajza) \ Fotó: Gál Edit Muszáj volt így?...